Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK! " •7 '/ÍV • /7/> A R il XLII. ÉVF.f 276. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. NOVEMBER 24., HÉTFŐ Könyvet szépet, jót... (3. oldal) Tízéves a TEMPRESS (4. oldal) Így érzem jól magam (5. oldal) Kritikus helyzetértékelés K ét év nagy időnek bizonyult — a XIII. kongresszus határozataiból fontos célok teljesültek. Azonban a gazdaságban nem úgy alakultak, alakulnak a dolgok, ahogy azt szerettük volna, ahogy azt vártuk. A Központi Bi­zottság ülése kritikus vitakedvvel, őszintén elemezte a fej­leményeket s mérleget vont a helyzetről. Ami a közvéle­mény számára is azonnal szembetűnik — az értékelésben ezúttal a KB olyan helyzetfeltárást végzett, ami a sürgős, gyakorlati teendőkre mozgósító hátteret nyújt. A határozatból kiviláglóan a gazdaság egyensúlyi törek­vései nem vezettek kellő sikerre, a gazdaság teljesítménye elmarad a VII. ötéves tervben és a XIII. kongresszuson ki­tűzött ütemektől. A KB értékelése szerint ebben nem a külső okok játszották a döntő szerepet, hanem a belső munka gyen­gesége; sőt az úgynevezett külső okokban is megfigyelhető a gazdaság belső problémáinak tükröződése. Például a cse­rearány-veszteség folyamatában nem csupán a világtendencia nvomai mutatkoznak meg, hanem az is, hogy jó néhány te­rületen elmaradunk a versenyképesség dolgában a nemzet­közi piacon, még mindig nem megfelelő a gyártmány szer­kezet, kevés a jól eladható, nagy szellemi értéket magában rejtő termékünk. Természetesen a világpiaci frontátvonulá­sok mindehhez hozzáteszik a magukét, a mezőgazdasági árak alakulása a gabona és a hús tartós közös piacbeli túl­kínálata. persze hogy nagyon kedvezőtlen bevételeink szem­pontjából. S az immáron tartósan nálunk vendégeskedő aszály szintén előre nem látott, s nem beszámított károkat okozott, aminek következményeit sajnos jövőre is viselnünk kell. Ám a figyelmet a KB nem a külvilág elháríthatatlan ha­tásaira. az égiek rossz kedvére kívánja irányítani, hanem ar­ra. hogy igen fontos teendőkben bizonyultunk következet­lennek, lassúnak. így a termelési szerkezetről megszületett, a VII. ötéves tervben rögzített feladatok vontatottan ha­ladnak. Az irányítás munkája elmarad a kívánalmaktól, a döntési mechanizmus változatlanul nem alkalmazkodik elég­gé a mai helyzethez. Az irányítás intézményeinek korszerű­sítése — például a vállalati új irányítás — még nem ho­zott fordulatot az iparban, noha már mutatkozik egy-két si­keres vállalatnál, hogy van fantázia perspektíva a vagyon- érdekeltség fokozásában, az önállóbb, vállalkozó szellemű vezetésben. Erre az utóbbira egyébként éppen a szövetkeze­ti ipar hozott fel élénk bizonyítékot az idén: ebben a szek­torban régóta érvényesült a szövetkezeti tulajdonnal szem­beni nyíltabb és közvetlenebb felelősség. A nyilvánosságra hozott közleményből kiderül, hogy az 1985—86-os esztendők tehát nem egyszerűsítették, éppen el­lenkezőleg, bonyolították, nehezítették a társadalom felada­tait. Nem készülhetünk könnyebb esztendőkre — adósai va­gyunk önmagunknak. A kritikus helyzetértékelés nem hagy kétséget afelől sem, hogy 1987-ben mindenképpen meg kell törni ezt a rossz tendenciánkat. Ennek — ha javul a társa­dalom aktivitása, s következetesebb lesz önmagával szemben — a feltételei adottak, a VII. ötéves tervben, illetve a XIII. kongresszuson elhatározott irányok helyesek, programja ér­demes a követésre. Ismét határozottan megfogalmazta a KB — nincs szükség új keretekre, a gazdaságpolitika új nyom­vonalára — arra viszont igen, hogy a kialakult helyzetben újragondoljuk feladatainkat, azok sorrendjét és súlypontjait. Milyen válaszokat ad erre a kérdésre a KB? Elsősorban a legfontosabb: folytatni kell a gazdaság élénkítését, de csak ott. ahol ezt a világpiaci és a hazai feltételek indokolják. Végre érvényt kell szerezni — társadalmi érdekből , hogy a termelés eszközei, a munkaerő és a tőke oda áramoljon, ahol az a legnagyobb hasznot hajtja, ahol a legtöbb nemze­ti jövedelmet képes létrehozni. Erre határozatok sokasagat dolgozták ki az irányító szervek és a vállalatok, ám ezek végrehajtása késik. Most lendületet kell adni a szelektív fej­lesztésnek és tegyük azonnal hozzá — a visszafejlesztésnek A KB politikai támogatást nyújt a kényes és felelősség­teljes munkához azzal, hogy a nem hatékony tevékenységek felszámolását, illetve ahol az lehetséges — atalakitasat. ..fel­javítását” javasolja. Ehhez van már megfejelő eszközrend­szer remélhetően a szanálási szervezet, az életbelepett csőd­eljárás megfelelően működik majd, s a gyakorlatban is meg­valósítja az ólv sok munkával kidolgozott elveket. A máso­dik- az életszínvonal alakulását a teljesítménynek keil meg­határozni. Ez igaz legyen a konkrét termelői területen: csak annál a vállalatnál növekedjen a fizetés, az életszínvonal, ahol nyereséges a termelés, ahol produktív a kollektíva. Nincs más lehetőségünk az adott helyzetben, mint a diffe­renciálás következetes alkalmazása. Központi támogatást nem szabad arra igénybe venni, hogy a gyenge eredmény­nyel dolgozó cégeket megmentsük, újabb és újabb idősza­kokra kivételezéssel, preferenciákkal enyhítsük anyagi prob­lémáikat. Ügy tűnik — egységes társadalmi közhangulat ala­kult ki a fegyelem, a szilárdabb értékrend megteremtésé­hez. a sajnos terjedő nagyvonalúság megfékezésére. Világosan kell látnunk: minderre nemcsak kipróbált el­vek, s több területen sikeresen működő gyakorlatunk indít, hanem az is, hogy a növekedéshez szükséges forrásokat nem szabad elfecsérelnünk, azokra sokkal jobban kell vigyáz­nunk, mint eddig. És ebből származik a harmadik fontos kö­vetelmény: a fontos határozatok, a társadalmi előrehaladást szolgáló programok megvalósításához az irányítást is tovább kell javítani. a KB kiáll amellett, hogy a megtett és megteendő lépé­sek ne formálisak, hanem érdemiek legyenek. 1987- ben működni kezd az új bankrendszer, a már említett eljárás a vállalatok gondjainak rendezésére. Sokat várunk a személyi és jövedelemadózástól, illetve a hozzáadott ér­ték alapján .számoló vállalati adózástól. Van tehát mozgás­tér. van eszköz azok kezében, akik cselekedni akarnak és tudnak. A társaság eleven népi mnzgainm Befejeződött az MSZBT Vili. országos értekezlete Felavatták Kun Béla emlékművét A barátsági mozgalom ötesztendős tevékenységét ösz- szegző, a magyar és a szovjet nép sokszínű kapcsolatainak további elmélyítését célul tűző, a soron levő feladatokat körvonalazó tanácskozást tartottak szombaton az Országház kongresszusi termében, A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság VIII. országos értekezletén, az MSZBT 1900 tagcsoport­ját több mint 700 küldött képviselte. Az elnökségben fog­lalt helyet többek között Övári Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja és Berecz János, a Központi Bi­zottság titkárai. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Köpeczi Béla művelődési miniszter és Várkonyi Péter külügyminiszter. Ott volt Zinaida Kruglo­va, az SZKP KB tagja, a Szovjet Baráti Társaságok Szö­vetsége elnökségének elnöke — a tanácskozásra érkezett szovjet küldöttség vezetője —, Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagykövete, Roman Bescsev vezér­őrnagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport politikai csoportfőnökének első helyettese. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Ap­ró Antal, a társaság elnöke mondott megnyitót. Ezt követően Bíró Gyula főtitkár fűzött szóbeli kiegé­szítést az országos elnökség írásos beszámolójához. A Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetségének elnöksége a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság országos vezetősége ne­vében Zinaida Kruglova kö­szöntötte az országos értekez­let résztvevőit. óvári Miklós emelkedett ezt követően szólásra, Átad­ta az MSZMP Központi Bi­zottságának üdvözletét, s tol­mácsolta Kádár János főtit­kár jókívánságait. Beszédében utalt arra. hogy népünk leg­újabb kori történelmében a magyar—szovjet viszonyban mindig hűen tükröződött né­pünk sorsának alakulása, kapcsolatunk 1917 óta mindig egyben a társadalmi haladás­hoz való viszonyt is jelentet­te. A magyar—szovjet barát­ság nem kizárólag és nem. is elsősorban az MSZBT ügye. A szövetség, az együttműkö­dés, az MSZMP, a magyar kormány egész politikájának sarkalatos elve, ez a két nép barátságának legfőbb letéte­ményese. Más társadalmi szer­vek is sokat tesznek a ma­gyar—szovjet barátság ápolá­sáért. Az MSZBT tevékenysé­gének fontosságát aláhúzza az a körülmény, hogy olyan kér­désekkel foglalkozik, amelyek­ben egész népünk érdekelt. A társaság eleven népi mozga­lom. s a párt nagyra értékeli munkáját, számít aktivistái közreműködésére a magyar— szovjet barátság ápolásában — mondotta Óvári Miklós, s e fórumról is üdvözölte a Szovjet Baráti- Társaságok Szövetségét, a testvéri szovjet népet. Marjai József a Miniszter- tanács nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd leszögezte: a magyar—szov­jet gazdasági együttműködés, nek ma az ad különös aktua­litást és sajátosságot, hogy külön-küíön és együtt is . a fejlődésnek olyan szakaszában vagyunk, amely országaink elé soha nem tapasztalt, minősé­gileg új feladatokat állít. (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a DÍVSZ XII. közgyűlése Kádár János üdvözölte a fiatalok tanácskozását Megkezdődött a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövet­ség XII. közgyűlése Buda­pesten, az Építők Rózsa Fér rcnc Művelődési Házában. A haladó ifjúsági világmozga­lom legtekintélyesebb szerve* zetének legfelső döntéshozó fórumán 121 ország ifjúsági szervezetei képviseltetik ma­gukat. s meghívottként jelen vannak számos nemzetközi, illetve regionális szervezet képviselői is. A konferencia­teremben mintegy hétszáz fi­atal kíséri figyelemmel a közgyűlés egyhetesre tervezett munkáját. A közgyűlést Valid Maszri, a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség elnöke nyitotta meg. Elöljáróban kiemelte, hogy a mostani közgyűlés különösen nagy jelentőségű: azért hív­ták össze, hogy választ adjon egyebek között a békével, az imperializmus elleni harccal, a fiatalok jogainak védelmé­vel és korunk globális prob­lémáinak megoldásával kap­csolatos kérdésekre. A világméretű összefogás kiemelkedő példája volt az 1985-ben Moszkvában meg­rendezett XII. Világifjúsagi és Diáktalálkozó állapítot­ta meg Valid Maszri, s java­solta: a közgyűlés vitassa meg a fesztiválmozgalom folytatá­sát; azt, hogy tagszervezetei indítványai alapján a XIII. Világifjúsági és Diáktalálko­zót 1989 nyarán Phenjanban, a Koreái Népi Demokrati­kus Köztársaság fővárosában rendezzék meg. Ezt követően Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB titkára emelkedett szólásra. Elöljáróban a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében kö­szöntötte a Demokratikus If­júsági Világszövetség XII. közgyűlésének minden részt­vevőjét, s átadta Kádár Já­nosnak, az MSZMP főtitká­rának szívélyes üdvözletét, baráti üzenetét. A továbbiakban arról szólt, hogy korunkban az emberiség sorskérdése — így az ifjúság jövőjének is záloga — a béke megóvása, a nemzetközi biz­tonság szavatolása. Rámuta­tott: — A szocialista országok közelmúltban tett külpolitikai kezdeményezései azt bizonyít­ják, hogy tudatában vannak az egész emberiség iránti fe­lelősségüknek. Felismerték, hogy nemcsak saját jövőjük, de a világ sorsa szempontjá­ból is kulcskérdés a fegyver­kezési verseny korlátozása, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő ren­dezése, a különböző társadal­mi rendszerű államok békés, együttélésének, együttműkö­désének biztosítása. Meggyőződésünk, hogy a mai körülmények között a nukleáris háború veszélyének elhárításáért folytatott küz­delem a legkevésbé sem el­lentétes a függetlenség meg­(Folytatás a 2. oldalon.) Video az oktatásban Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottság Oktatási Igazgatósá­gán három videomagnetofon segíti a tanítást. A 150 órás műsoranyag jelentős része a munkásmozgalom története és a politikai gazdaságtan tan­tárgyakat egészíti ki. Megha­tározott témaköröket, mint például az MSZMP XIII. és az SZKP XXVII. kongresszu­sáról készült anyagokat va*la. mennyi hallgató megtekintet­te. A magyar forradalmi mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyisége, ,a Magyar Tanács- köztársaság vezetője, a nem­zetközi kommunista mozgalom kimagasló harcosa, Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából emlékművet avat­tak szombaton Budapesten. A Vérmezőn, az Attila út és a Krisztina körút találkozásánál felállított szoborcsoportnál a Himnusz hangjai után Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott avatóbeszédet. A népét hűségesen szolgáló kommunista forradalmár élet­útját felidézve kiemelte: Kun Béla olyan időpontban lépett a történelmi cselekvés színteré­re. markáns alakja akkor bon­takozott ki a magyarországi osztály- és szabadságharcok el­ső világháborús időszakából, amikor a nemzetközi reakció ádáz harcot folytatott a világ újrafelosztásáért, a népek és nemzetek kifosztásáért, osztály- uralmának fenntartásáért. Az avatóbeszéd után az ün­nepség résztvevői koszorúkat helyeztek el az emlékműnél, Varga Imre, Kossuth-díjas szobrászművész és Szilágyi András építész nagyléptékű alkotásánál. Az emlékmű talapzatára a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a kun Béla-emlékbizottság és a budapesti pártbizottság nevé­ben Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, a Kun Béia-emlékbizottság elnö­ke, Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti In­tézetének igazgatója helyezett el koszorút. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsa részé­ről Kállai Gvula és Ribánszki Róbert, a HNF OT titkára, a Minisztertanács képviseletében Somogyi László építésügyi- és városfejlesztési, valamint Ve­ress Péter külkereskedelmi mi­niszter rótta le kegyeletét, j Tunéziai magyar hét Tunéziában vasárnap befe­jeződött a magyar gazdasági hét. A Hungexpo kiállítá­sán 26 magyar vállalat mutat­ta be a nagy számú szakmai érdeklődőnek, milyen lehető­ségek adódnak az együttmű­ködésre, főleg a mezőgazda­sághoz és az agrárgazdaság­hoz kapcsolódó szolgáltatá­sok terén. A magyar hét rendezvény- sorozata alkalmából Tunéziá­ban tartózkodott dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes, aki a tunéziai kormány kép­viselőivel folytatott tárgyalá­sokat arról, hogy miként le­het stabilizálni a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. A kétoldalú áruforgalom az el­múlt években 10—20 millió dollár körül mozgott és jelen­tős magyar exporttöbletet mutatott fél. A’ ország 1991-ig szóló gaz­daságszanálási programja szélesebb önálló döntési lehe­tőségekkel .ruházza föl a tuné­ziai vállalatokat, ami szoro­sabb vállalatközi kapcsolatok kiépítésére és intenzívebb piaci munkára készteti a ma­gyar vállalatokat — hangsú­lyozták a magyar kütkeresk». delem illetékeséi. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom