Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-24 / 276. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK! " •7 '/ÍV • /7/> A R il XLII. ÉVF.f 276. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. NOVEMBER 24., HÉTFŐ Könyvet szépet, jót... (3. oldal) Tízéves a TEMPRESS (4. oldal) Így érzem jól magam (5. oldal) Kritikus helyzetértékelés K ét év nagy időnek bizonyult — a XIII. kongresszus határozataiból fontos célok teljesültek. Azonban a gazdaságban nem úgy alakultak, alakulnak a dolgok, ahogy azt szerettük volna, ahogy azt vártuk. A Központi Bizottság ülése kritikus vitakedvvel, őszintén elemezte a fejleményeket s mérleget vont a helyzetről. Ami a közvélemény számára is azonnal szembetűnik — az értékelésben ezúttal a KB olyan helyzetfeltárást végzett, ami a sürgős, gyakorlati teendőkre mozgósító hátteret nyújt. A határozatból kiviláglóan a gazdaság egyensúlyi törekvései nem vezettek kellő sikerre, a gazdaság teljesítménye elmarad a VII. ötéves tervben és a XIII. kongresszuson kitűzött ütemektől. A KB értékelése szerint ebben nem a külső okok játszották a döntő szerepet, hanem a belső munka gyengesége; sőt az úgynevezett külső okokban is megfigyelhető a gazdaság belső problémáinak tükröződése. Például a cserearány-veszteség folyamatában nem csupán a világtendencia nvomai mutatkoznak meg, hanem az is, hogy jó néhány területen elmaradunk a versenyképesség dolgában a nemzetközi piacon, még mindig nem megfelelő a gyártmány szerkezet, kevés a jól eladható, nagy szellemi értéket magában rejtő termékünk. Természetesen a világpiaci frontátvonulások mindehhez hozzáteszik a magukét, a mezőgazdasági árak alakulása a gabona és a hús tartós közös piacbeli túlkínálata. persze hogy nagyon kedvezőtlen bevételeink szempontjából. S az immáron tartósan nálunk vendégeskedő aszály szintén előre nem látott, s nem beszámított károkat okozott, aminek következményeit sajnos jövőre is viselnünk kell. Ám a figyelmet a KB nem a külvilág elháríthatatlan hatásaira. az égiek rossz kedvére kívánja irányítani, hanem arra. hogy igen fontos teendőkben bizonyultunk következetlennek, lassúnak. így a termelési szerkezetről megszületett, a VII. ötéves tervben rögzített feladatok vontatottan haladnak. Az irányítás munkája elmarad a kívánalmaktól, a döntési mechanizmus változatlanul nem alkalmazkodik eléggé a mai helyzethez. Az irányítás intézményeinek korszerűsítése — például a vállalati új irányítás — még nem hozott fordulatot az iparban, noha már mutatkozik egy-két sikeres vállalatnál, hogy van fantázia perspektíva a vagyon- érdekeltség fokozásában, az önállóbb, vállalkozó szellemű vezetésben. Erre az utóbbira egyébként éppen a szövetkezeti ipar hozott fel élénk bizonyítékot az idén: ebben a szektorban régóta érvényesült a szövetkezeti tulajdonnal szembeni nyíltabb és közvetlenebb felelősség. A nyilvánosságra hozott közleményből kiderül, hogy az 1985—86-os esztendők tehát nem egyszerűsítették, éppen ellenkezőleg, bonyolították, nehezítették a társadalom feladatait. Nem készülhetünk könnyebb esztendőkre — adósai vagyunk önmagunknak. A kritikus helyzetértékelés nem hagy kétséget afelől sem, hogy 1987-ben mindenképpen meg kell törni ezt a rossz tendenciánkat. Ennek — ha javul a társadalom aktivitása, s következetesebb lesz önmagával szemben — a feltételei adottak, a VII. ötéves tervben, illetve a XIII. kongresszuson elhatározott irányok helyesek, programja érdemes a követésre. Ismét határozottan megfogalmazta a KB — nincs szükség új keretekre, a gazdaságpolitika új nyomvonalára — arra viszont igen, hogy a kialakult helyzetben újragondoljuk feladatainkat, azok sorrendjét és súlypontjait. Milyen válaszokat ad erre a kérdésre a KB? Elsősorban a legfontosabb: folytatni kell a gazdaság élénkítését, de csak ott. ahol ezt a világpiaci és a hazai feltételek indokolják. Végre érvényt kell szerezni — társadalmi érdekből , hogy a termelés eszközei, a munkaerő és a tőke oda áramoljon, ahol az a legnagyobb hasznot hajtja, ahol a legtöbb nemzeti jövedelmet képes létrehozni. Erre határozatok sokasagat dolgozták ki az irányító szervek és a vállalatok, ám ezek végrehajtása késik. Most lendületet kell adni a szelektív fejlesztésnek és tegyük azonnal hozzá — a visszafejlesztésnek A KB politikai támogatást nyújt a kényes és felelősségteljes munkához azzal, hogy a nem hatékony tevékenységek felszámolását, illetve ahol az lehetséges — atalakitasat. ..feljavítását” javasolja. Ehhez van már megfejelő eszközrendszer remélhetően a szanálási szervezet, az életbelepett csődeljárás megfelelően működik majd, s a gyakorlatban is megvalósítja az ólv sok munkával kidolgozott elveket. A második- az életszínvonal alakulását a teljesítménynek keil meghatározni. Ez igaz legyen a konkrét termelői területen: csak annál a vállalatnál növekedjen a fizetés, az életszínvonal, ahol nyereséges a termelés, ahol produktív a kollektíva. Nincs más lehetőségünk az adott helyzetben, mint a differenciálás következetes alkalmazása. Központi támogatást nem szabad arra igénybe venni, hogy a gyenge eredménynyel dolgozó cégeket megmentsük, újabb és újabb időszakokra kivételezéssel, preferenciákkal enyhítsük anyagi problémáikat. Ügy tűnik — egységes társadalmi közhangulat alakult ki a fegyelem, a szilárdabb értékrend megteremtéséhez. a sajnos terjedő nagyvonalúság megfékezésére. Világosan kell látnunk: minderre nemcsak kipróbált elvek, s több területen sikeresen működő gyakorlatunk indít, hanem az is, hogy a növekedéshez szükséges forrásokat nem szabad elfecsérelnünk, azokra sokkal jobban kell vigyáznunk, mint eddig. És ebből származik a harmadik fontos követelmény: a fontos határozatok, a társadalmi előrehaladást szolgáló programok megvalósításához az irányítást is tovább kell javítani. a KB kiáll amellett, hogy a megtett és megteendő lépések ne formálisak, hanem érdemiek legyenek. 1987- ben működni kezd az új bankrendszer, a már említett eljárás a vállalatok gondjainak rendezésére. Sokat várunk a személyi és jövedelemadózástól, illetve a hozzáadott érték alapján .számoló vállalati adózástól. Van tehát mozgástér. van eszköz azok kezében, akik cselekedni akarnak és tudnak. A társaság eleven népi mnzgainm Befejeződött az MSZBT Vili. országos értekezlete Felavatták Kun Béla emlékművét A barátsági mozgalom ötesztendős tevékenységét ösz- szegző, a magyar és a szovjet nép sokszínű kapcsolatainak további elmélyítését célul tűző, a soron levő feladatokat körvonalazó tanácskozást tartottak szombaton az Országház kongresszusi termében, A Magyar—Szovjet Baráti Társaság VIII. országos értekezletén, az MSZBT 1900 tagcsoportját több mint 700 küldött képviselte. Az elnökségben foglalt helyet többek között Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Berecz János, a Központi Bizottság titkárai. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Köpeczi Béla művelődési miniszter és Várkonyi Péter külügyminiszter. Ott volt Zinaida Kruglova, az SZKP KB tagja, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének elnöke — a tanácskozásra érkezett szovjet küldöttség vezetője —, Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Roman Bescsev vezérőrnagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport politikai csoportfőnökének első helyettese. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Apró Antal, a társaság elnöke mondott megnyitót. Ezt követően Bíró Gyula főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az országos elnökség írásos beszámolójához. A Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöksége a Szovjet—Magyar Baráti Társaság országos vezetősége nevében Zinaida Kruglova köszöntötte az országos értekezlet résztvevőit. óvári Miklós emelkedett ezt követően szólásra, Átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét, s tolmácsolta Kádár János főtitkár jókívánságait. Beszédében utalt arra. hogy népünk legújabb kori történelmében a magyar—szovjet viszonyban mindig hűen tükröződött népünk sorsának alakulása, kapcsolatunk 1917 óta mindig egyben a társadalmi haladáshoz való viszonyt is jelentette. A magyar—szovjet barátság nem kizárólag és nem. is elsősorban az MSZBT ügye. A szövetség, az együttműködés, az MSZMP, a magyar kormány egész politikájának sarkalatos elve, ez a két nép barátságának legfőbb letéteményese. Más társadalmi szervek is sokat tesznek a magyar—szovjet barátság ápolásáért. Az MSZBT tevékenységének fontosságát aláhúzza az a körülmény, hogy olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyekben egész népünk érdekelt. A társaság eleven népi mozgalom. s a párt nagyra értékeli munkáját, számít aktivistái közreműködésére a magyar— szovjet barátság ápolásában — mondotta Óvári Miklós, s e fórumról is üdvözölte a Szovjet Baráti- Társaságok Szövetségét, a testvéri szovjet népet. Marjai József a Miniszter- tanács nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd leszögezte: a magyar—szovjet gazdasági együttműködés, nek ma az ad különös aktualitást és sajátosságot, hogy külön-küíön és együtt is . a fejlődésnek olyan szakaszában vagyunk, amely országaink elé soha nem tapasztalt, minőségileg új feladatokat állít. (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a DÍVSZ XII. közgyűlése Kádár János üdvözölte a fiatalok tanácskozását Megkezdődött a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. közgyűlése Budapesten, az Építők Rózsa Fér rcnc Művelődési Házában. A haladó ifjúsági világmozgalom legtekintélyesebb szerve* zetének legfelső döntéshozó fórumán 121 ország ifjúsági szervezetei képviseltetik magukat. s meghívottként jelen vannak számos nemzetközi, illetve regionális szervezet képviselői is. A konferenciateremben mintegy hétszáz fiatal kíséri figyelemmel a közgyűlés egyhetesre tervezett munkáját. A közgyűlést Valid Maszri, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke nyitotta meg. Elöljáróban kiemelte, hogy a mostani közgyűlés különösen nagy jelentőségű: azért hívták össze, hogy választ adjon egyebek között a békével, az imperializmus elleni harccal, a fiatalok jogainak védelmével és korunk globális problémáinak megoldásával kapcsolatos kérdésekre. A világméretű összefogás kiemelkedő példája volt az 1985-ben Moszkvában megrendezett XII. Világifjúsagi és Diáktalálkozó állapította meg Valid Maszri, s javasolta: a közgyűlés vitassa meg a fesztiválmozgalom folytatását; azt, hogy tagszervezetei indítványai alapján a XIII. Világifjúsági és Diáktalálkozót 1989 nyarán Phenjanban, a Koreái Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában rendezzék meg. Ezt követően Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára emelkedett szólásra. Elöljáróban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. közgyűlésének minden résztvevőjét, s átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának szívélyes üdvözletét, baráti üzenetét. A továbbiakban arról szólt, hogy korunkban az emberiség sorskérdése — így az ifjúság jövőjének is záloga — a béke megóvása, a nemzetközi biztonság szavatolása. Rámutatott: — A szocialista országok közelmúltban tett külpolitikai kezdeményezései azt bizonyítják, hogy tudatában vannak az egész emberiség iránti felelősségüknek. Felismerték, hogy nemcsak saját jövőjük, de a világ sorsa szempontjából is kulcskérdés a fegyverkezési verseny korlátozása, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezése, a különböző társadalmi rendszerű államok békés, együttélésének, együttműködésének biztosítása. Meggyőződésünk, hogy a mai körülmények között a nukleáris háború veszélyének elhárításáért folytatott küzdelem a legkevésbé sem ellentétes a függetlenség meg(Folytatás a 2. oldalon.) Video az oktatásban Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottság Oktatási Igazgatóságán három videomagnetofon segíti a tanítást. A 150 órás műsoranyag jelentős része a munkásmozgalom története és a politikai gazdaságtan tantárgyakat egészíti ki. Meghatározott témaköröket, mint például az MSZMP XIII. és az SZKP XXVII. kongresszusáról készült anyagokat va*la. mennyi hallgató megtekintette. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, ,a Magyar Tanács- köztársaság vezetője, a nemzetközi kommunista mozgalom kimagasló harcosa, Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából emlékművet avattak szombaton Budapesten. A Vérmezőn, az Attila út és a Krisztina körút találkozásánál felállított szoborcsoportnál a Himnusz hangjai után Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott avatóbeszédet. A népét hűségesen szolgáló kommunista forradalmár életútját felidézve kiemelte: Kun Béla olyan időpontban lépett a történelmi cselekvés színterére. markáns alakja akkor bontakozott ki a magyarországi osztály- és szabadságharcok első világháborús időszakából, amikor a nemzetközi reakció ádáz harcot folytatott a világ újrafelosztásáért, a népek és nemzetek kifosztásáért, osztály- uralmának fenntartásáért. Az avatóbeszéd után az ünnepség résztvevői koszorúkat helyeztek el az emlékműnél, Varga Imre, Kossuth-díjas szobrászművész és Szilágyi András építész nagyléptékű alkotásánál. Az emlékmű talapzatára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a kun Béla-emlékbizottság és a budapesti pártbizottság nevében Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, a Kun Béia-emlékbizottság elnöke, Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója helyezett el koszorút. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa részéről Kállai Gvula és Ribánszki Róbert, a HNF OT titkára, a Minisztertanács képviseletében Somogyi László építésügyi- és városfejlesztési, valamint Veress Péter külkereskedelmi miniszter rótta le kegyeletét, j Tunéziai magyar hét Tunéziában vasárnap befejeződött a magyar gazdasági hét. A Hungexpo kiállításán 26 magyar vállalat mutatta be a nagy számú szakmai érdeklődőnek, milyen lehetőségek adódnak az együttműködésre, főleg a mezőgazdasághoz és az agrárgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások terén. A magyar hét rendezvény- sorozata alkalmából Tunéziában tartózkodott dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, aki a tunéziai kormány képviselőivel folytatott tárgyalásokat arról, hogy miként lehet stabilizálni a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. A kétoldalú áruforgalom az elmúlt években 10—20 millió dollár körül mozgott és jelentős magyar exporttöbletet mutatott fél. A’ ország 1991-ig szóló gazdaságszanálási programja szélesebb önálló döntési lehetőségekkel .ruházza föl a tunéziai vállalatokat, ami szorosabb vállalatközi kapcsolatok kiépítésére és intenzívebb piaci munkára készteti a magyar vállalatokat — hangsúlyozták a magyar kütkeresk». delem illetékeséi. I
