Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

I Megkezdődött a DÍVSZ III. közgyűlése Kádár János üdvözlete a DÍVSZ közgyűlésének Kedves Elvtársak, Fiatal Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga és a magam nevében köszöntőm a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség XII. közgyűlésén részt vevő küldöt­teket és vendégeket. Önök öt kontinens haladó, demokratikus ifjúságának képviseletében érkeztek hazánkba, hogy elemezzék az if­júság helyzetét ellentmondásokkal, feszültségekkel terhes világunkban és meghatározzák a szövetségük előtt álló feladatokat. Világunk a tudományos vívmányok és a technikai ha­ladás eredményeként összezsugorodott: messzi földrészek népei lettek szomszédokká, akik átérzik egymás sikereit és gondjait, örömeit és szenvedéseit. Modern inlágunkban senki sem sebezhetetlen: az egyik ország elmaradottsága, a másik fejlődésének gátjává válik és egykor messzinek tűnő helyi háborúk naponta pusztítanak, és gyakorlatilag az egész emberiség biztonságát veszélyeztetik. A béke vé­delme, a nukleáris háború megakadályozása, az imperia­lizmus szélsőséges körei által a világra kényszerített fegyverkezési verseny lefékezése, a fejlődő országok gond­jainak megoldása, a természeti környezet megóvása egye­temes érdek, közös felelősség és feladat. A szocializmust építő magyar nép csak békében és biz­tonságban tudja megvalósítani napirenden levő nagy fel­adatait, amelyek a gazdaság modernizálására, a szocia­lista demokrácia kiteljesítésére irányulnak. Kormányunk, társadalmi és tömegszervezeteink és lehetőségeikhez mér­ten állampolgáraink maguk is erőfeszítéseket tesznek a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, az enyhülésért, a leszerelés ügyének elő­mozdításáért, a népek közötti megértésért. Hazánk része­se és támogatója a Szovjetunió, a szocialista országok ál­tal a béke megőrzéséért, a leszerelésért tett konkrét erő­feszítéseknek. Síkraszáll Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek függetlenségük megszilárdítására, gazdasági és társadalmi felemelkedésükre irányuló igazságos harca mellett. Fiatal Barátaim! A népekre és szóvivőkre nagy felelősség hárul, hogy elősegítsék olyan nemzetközi légkör kialakítását, amelyet a bizalom, az együttműködés, a világ sorskérdéseinek megoldásán való közös munkálkodás jellemez. Ebben a helyzetben kell megtalálni helyét és feladatát a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövetségnek is, megfelelve az ifiú nemzedéket tömörítő tagszervezetek igényeinek, közös törekvéseinek, egy bonyolult világ által támasztott fel­adatoknak. Ügy gondolom, ehhez a béke, a társadalmi haladás és az antiimperialista szolidaritás ügyének elő­mozdításában szerzett nagy tapasztalatai megfelelő alapot képeznek. Kívánok önöknek eredményes tanácskozást, felelősség- teljes munkájukhoz jó egészséget és sok sikert. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára (Folytatás az 1. oldalról.) szilárdításáért vívott antiim- perialista harccal. — A Ma­gyar Népköztársaság külpoli­tikájának célja, hogy szava­tolja a kedvező nemzetközi feltételeket szocialista építő­munkánkhoz. Legfőbb törek­vésünk, hogy minden lehetsé­ges módon és eszközzel hoz­zájáruljunk a világ békéjének megőrzéséhez, a nemzetközi biztonság megszilárdításához, a fegyverkezési verseny kor­látozásához és a különböző társadalmi rendszerű orszá" gok közötti kölcsönösen elő- nvös együttműködés bővülé­séhez. — Magyarország kezdettől tevékeny résztvevője az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési folyamatnak, s kitartóan munkálkodik a helsinki zá­róokmány politikai, gazdasá­gi, műszaki-tudományos, kul­turális és humanitárius együttműködéssel kapcsola­tos ajánlásainak kiegyensú­lyozott megvalósítása érde­kében. Az enyhülés vívmá­nyainak megőrzését és to­vábbfejlesztését tekintjük egyik legfontosabb külpoliti­kai feladatunknak. — Meggyőződésünk, hogy a DÍVSZ eleget tud tenni fe­lelősségteljes és nem könnyű feladatának — mondotta vé­gezetül Szűrös Mátyás. A KISZ Központi Bizott­ságának üdvözletét Hámori Csaba, a KISZ KB első titká­ra tolmácsolta a közgyűlés küldötteinek a megnyitó ülé­sen. A közgyűlés házigazdá­jának tisztében örömét fejez­te ki. hogy a DÍVSZ hazán­kat választotta fontos tanács­kozásának színhelyéül. Ezt a megtiszteltetést a magyar fi­atalok DIVSZ-ben és általá­ban a nemzetközi ifjúsági mozgalomban végzett mun­kája elismerésének tekint­jük. A DÍVSZ előző közgyűlé­se óta eltelt négy esztendő tapasztalatait összegezve Há­mori Csaba a világ demokra­tikus ifjúsága előtt álló fel­adatokról is szólt. Hangsú­lyozta: a haladó erők eddigi­eknél is szorosabb összefo­gására van szükség ahhoz, hogy egy újabb, az emberiség pusztulásával fenyegető vi­lágméretű konfliktust elke­rüljünk. A fegyverkezési ver­seny megállítása, a békés egy­más mellett élés és az együtt­működés korunk sorskérdése­ivé váltak. A továbbiakban rámutatott: az elmúlt közgyűlés óta a világszövetség kezdeménye­zéseivel, a tagszervezetek ak­cióinak támogatásával arra törekedett, hogy bizonyítsa a világ haladó ifjúságának ér­dekeltségét és tettrekészségét a közös küzdelemben. A fia­talok széles tömegeit mozgó­sította, elmélyítette kapcso­latait, a békemozgalmakkal, sokszínűbbé tette tevékeny­ségét. Sok új tapasztalattal gaz­dagodott az össz-európai if­júsági együttműködés is. A Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség tevékenységének is köszönhető, hogy — a kontak­tusok bővülésének mérföld­köveként — újra működik az Össz-Európai Ifjúsági és Di­ók Együttműködés keret­szervezete. A DÍVSZ nyitott­ságát, harci erejét és felelős magatartását tükrözte a XIL Világifjúsági és Diáktalálkozó előkészítésében és lebonyolí­tásában vállalt szerepe, a ta­lálkozó sikere — mondotta a KISZ KB első titkára. A délutáni plenáris ülésen elsőként Cservény Vilmos, a DÍVSZ főtitkára fűzött szóbe­li kiegészítést a DÍVSZ vég­rehajtó bizottságának írásos beszámolójához. A többi között hangoztat­ta : a DIVSZ-ben tömörülő if­júsági szervezeteknek ezen a közgyűlésen ki kell jelölniük a szövetség jövőbeli munká­jának körvonalait, a legfőbb tennivalókat. A DIVSZ-en belül is erősödnie kell a kölcsönös felelősség és az egy­másrautaltság tudatának; azt felismerve, hogy az ifjúsági sziervezetek nem nézői, ha­nem cselekvő részesei és fe­lelősei a világtörténelemnek. Ezután megkezdődött a közgyűlés elé terjesztett do­kumentumok feletti vita. Az eszmecsere során felszólalta szovjet küldöttség vezetője. Viktor Mironyenko, a Lenini Komszomol Központi Bizott­ságának első titkára a szov­jet ifjúsági szervezetek üd­vözletét tolmácsolta a köz­gyűlés küldötteinek és vendé­geinek, s átadta Mihail Gor- bacsovnak, az SZKP KB fő­titkárának jókívánságait. Be­szédében a közgyűlés felada­taihoz kapcsolódva, kiemelte: a Szovjetunió az elmúlt idő­ben számos tanújelét adta bé­keszerető politikájának. Ezek sorába tartoznak az atomfegy­ver-kísérletekre vállalt egy­oldalú moratóriuma és a Reykjavikban előterjesztett javaslatai, amelyek a lesze­relés, a fegyverzetkorlátozás széles körére terjednek ki. Viktor Mironyenko végeze­tül szólt a világifjúsági talál­kozók tapasztalatairól. A közgyűlés elé terjesztett dokumentumok feletti vita vasárnap a késő éjszakai órá­kig tartott, s hétfőn plenáris üléssel folytatódik. (MTI) Mihail Gorbacsov interjúja indiai újságíróknak A szovjet külpolitikában, elsődleges helyet foglalnak el az Indiával fenntartott kapcsolatok — mondotta kö­zelgő indiai látogatása előtt az indiai sajtó képviselői­nek adott interjújában Mi­hail Gorbacsov. Az interjút az indiai televízió vasárnap közvetítette és a szovjet hír- ügynökség, a TASZSZ is közreadta. A főtitkár a kétoldalú kap­csolatokon túlmenően részle­tesen szólt világpolitikai kér­désekről. A szovjet—amerikai viszonyt elemezve emlékezte­tett arra, hogy a genfi csúcs- találkozó helyreállította a két ország vezetőinek megsza­kadt párbeszédét. Mihail Gorbacsov sajnála­tának adott hangot amiatt, hogy az amerikai kormány­zat nemcsak a saját népét, de a világ népeit is meg akarja téveszteni a reykjaviki ered­ményeket illetően. A jelek szerint az elnök és a jelenle­gi kormányzat döntéseinek meghozatalában nem szabad. A Szovjetunió azonban hű békeszerető irányvonalához és mindent meg fog tenni en­nek megvalósulása érdeké­ben. A hidat azonban két ol­dalról kell építeni — mondot­ta Mihail Gorbacsov. Az Afganisztánnal kapcso­latos kérdésre válaszolva az SZKP KB főtitkára emlékez­tetett, hogy a két ország kö­zött mindig jó, baráti kapcso­latok voltak, bármilyen rend­szer is volt hatalmon Afga­nisztánban. A Szovjetunió és Afganisz­tán körül kialakult helyzet politikai rendezését szorgal­mazza. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy valahányszor ha­ladás mutatkozik a rendezési folyamatban, a másik olda­lon azonnal lépéseket tesz­nek a folvamat aláásására. Mihail Gorbacsov hangot adott annak a véleményének, hogy nincs messze az a nap, amikor rendeződik az Afga­nisztán körüli helyzet. Ez egyidejűleg a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos kér­dés megoldását is jelentené, — mondotta az indiai újság­íróknak adott interjújában az SZKP KB főtitkára. 2 NÓGRÁD — 198ó. november 24., hétfő Befejeződött az MSZBT vm. országos értekezlete (Folytatás az t. oldalról.) A magyar gazdaságnak vál­tozó és megújuló szovjet gaz­dasággal kell számolnia — hangsúlyozta a kormány el­nökhelyettese. — Mégpedig olyan gazdasággal, amely a mi törekvéseinkkel egybe­eső, azokat segítő, számunkra létfontosságú együttműködés fejlődését, előnyeit fokozó irányban mozdult el és mozog. Nekünk e változásokba gyor­san és széles körben be kell épülnünk, Köpeczi Béla hozzászólásá­ban emlékeztetett arra, hogy a társaság, négy évtizeddel ezelőtti megalakulásának első percétől kezdve, élvezte a ha­ladó magyar értelmiség bizal­mát, az alapító tagok között számos világhírű magyar tu­dós, művész, író található. Az értelmiség akkori felismerése ma is tanulságos és a ma­gyar—szovjet kapcsolatok fej­lesztésére kötelez. Az MSZBT Országos Elnök­ségének beszámolójáról és az értekezlet határozattervezeté­ről folytatott vitában tizen­kilencen kaptak szót. A hoz­zászólók beszámoltak tagcso­portjaik tevékenységéről, ha­zánk és a Szovjetunió politi­kai, gazdasági, illetve kultu­rális kapcsolatainak erősítését szolgáló mindennapi munká­jukról. A vitában felszólalók kö­zött volt Farkas László, a Du­nai Vasmű nagyolvasztó gyár­egységének vezetője, Horváth László, a Nagybajomi Leniin Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet elnöke, Her nesz Ferenc adjunktus, a Budapesti Mű­száki Egyetem tanára, Szath- mári Gábor, a Népszava fő­szerkesztő-helyettese, Pásztor- né Tóth Teréz, a kispesti tex­tilgyár munkaverseny-irodá- jának vezetője, Hegedűs Já­nos, a szolnoki vegyipari fi­nommechanikai és műszer­ipari szakközépiskola tanuló­ja, dr. Pach Zsigmond Pál akadémikus. Veress Miklós költő, műfordító, az Élet- és Irodalom főmunkatársa. Tí­már Geng István, a Taurus Gumiipari Vállalat MSZBT- aktivistája és Mészáros Al­bert, a Hazafias Népfront He­ves Megyei Bizottságának tit­kára. Gór dós János: Színvonalasabb pártirányítás, erősödő tagcsoportok Gordos János, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága tit­kárának felszólalására idő hi­ányában nem került sor. Hoz­zászólását, amelyet az alábbi­akban közlünk — csatolták az országos értekezlet dokumen­tumaihoz. A megyei pártbizottság tit­kára elöljáróban arra utalt, hogy az MSZBT országos ér­tekezlete megállapításaival egyezően Nógrádban is szép eredmények születtek az elvi jelentőségű, történelmi hagyo­mányokon alapuló magyar— szovjet barátság ápolása, az öt évvel ezelőtt megfogalma­zott célkitűzések megvalósítá­sa terén. Az ötvenhat tagcso­port mintegy ötvenezer főnyi kollektívája igényes számve­tést végezve készült az orszá­gos fórumra. A jól végzett munkának szá­mos összetevője van, de a me­gyei tanácskozás úgy ítélte meg, hogy a tagcsoportok szer­vezeti megerősödésében, tar­talmi. politikai tevékenységé-: nek továbbfejlesztésében ki-: emelt szerepe volt a színvona­lasabbá vált pártirányításnak. E ténynek jelentős része van abban, hogy fejlődött a tag­csoportok differenciáltabb tö­megpolitikai tevékenysége — különösen a szocialista brigá­dok. a fiatalok, és az értelmi­ségiek körében — és érzékel­hetően nőtt a különböző réte­gek aktivitása is a mozgalom­ban. Ezután a tennivalókat tag­lalta Gordos János. Egyebek között megállapította, hogy az elvek érvényesítésének követ­kezetességében, igényességé­ben, a formalitások csökkenté­sében még bőven van tenni­való. Az utóbbi évek egyik ta­nulsága, hogy nemcsak az ügy­vezető elnök személye, hanem az elnökségek összetétele, az irányítás társadalmasítása is fontos eleme a barátsági mun­ka színvonalának. Azokban a tagcsoportokban, amelyek te­rületi, üzemi, rétegenkénti kép­viseletet biztosító elnöksége­ket alakítottak ki, s tagjaik területi és reszortfeladatokat egyaránt ellátnak, dinamiku­sabban nőtt a kezdeményező­készség. az Önállóság, lényege­sen oldódott a rendezvény­centrikus szemlélet és gyakor­lat. Megemlítette a pártirányftés hagyományos módszerei, esz­közei mellett az új munka- módszereket alkalmazó koor­dinációs munkabizottságok je­lentőségét. a tartalmi munka színvonalának javulását, a. tag­csoportok azon programjait, amelyek segítették az MSZMP XIII. kongresszusa határoza­tainak széles körű megismer­tetését. hozzájárultak a fontos társadalompolitikai feladatok eredményes megoldásához, (a politikai jubileumok) hazánk felszabadulásának, a hitleri fa­sizmus felett aratott győze­lemnek és az MSZBT megala­kulásának 40 évfordulói mél­tó megun néni éséhez. A rendezvények mind-mind azt igazolják, hogy eeyre in­kább szükség van olyan esz­mecserékre, amelyek tudato­sítják szocialista fejlődésünk tanulságait s biztosítok a szo­cializmus persnektívájával, a magyar—szovjet kapcsolatok­kal összefüggő kérdések meg­válaszolását. E körülmények magasabb követelmények elé állítják a tagcsoportokat, ám tapasztalat, hogy nem egyszer a tagcsoportok is beérik felszí­nes ismeret- és érvanyaggal, hangzatos szólamokkal, nem elég határozottak az elvi ál­láspontok képviseletében. Gordos János külön kiemel­te, hogy ezek a tanulságok ar­ra késztetnek, hogy hangsú­lyozottan erősítsük meg az MSZBT Országos Elnökség ha­tározati javaslatának azokat a követelményeit, amelyek a tö­megpolitikai munka tartalmá­nak, módszer- és eszközrend­szerének korszerűsítését, tájé­koztatásunk, propagandánk megújítását sürgetik. Ez is kö­zös ügye a pártszerveknek és a tagcsoportoknak. Nógrád és Kemerovo me­gyék húszéves kapcsolatát tag­lalva a pártbizottság titkára leszögezte, a marxizmus—leni- nizmus eszméire, közös célja­inkra épülő és a megyénk tör­ténelmi múltjából, munkás- mozgalmi hagyományaiból is táplálkozó sokszólú barátság napjainkban egyre inkább hét­köznapokat formáló politikai erő. Mindazok az eszmecserék, amelyeket a szocializmus épí­tésének helyzetéről, a politi­kai munka időszerű kérdései­ről, a két megye társadalmi, gazdasági, kulturális életéről folytatunk, s mindazok az él­mények. amelyekkel egymás területein gazdagodunk, köl­csönösen jól hasznosítható ta­pasztalatszerzési források. A találkozások éltetői a közvet­len emberi kapcsolatok fej­lesztésének, az internaciona­lizmusnak. Gordos János végezetül ki­tért arra, hogy Nógrád és Ke­merovo megye pártbizottságé­inak vezetői a közelmúltban írták alá az újabb két évre szóló együttműködési progra­mot. Ennek új eleme, hogy to­vább kívánják erősíteni a test­vérkapcsolat munkajellegét. Még több lehetőséget szeretné­nek biztosítani a dolgozó kol­lektívák közötti szakmai ta­pasztalatok cseréjére, alkal­mazására, a személyes kontak­tusok szélesítésére. A testvérkapcsolatok bővü­lése, elmélyülése új tartalom­mal fogja gazdagítani a párt­szervek és az MSZBT-tage sö­pörtök együttmunkálkodását is. Végül meggyőződését felez­te ki, hogy a VIII. országos értekezlet újabb ösztönzést ad a szovjet—magyar barátság továbbfejlesztéséhez s számos tanulsággal szolgál a pártirá­nyítás tartalmának, módszere­inek megújításához is. Megyénk küldöttei közül idő hiányában szintén nem kapott szót felszólalásra Grosch Ta­más az SKÜ, és Rácz András, a szécsényi lakatgyár MSZBT- tagcsoportjának ügyvezető el­nöke. Felszólalásaikat — ame­lyekre később visszatérünk — ugyancsak csatolták az orszá­gos értekezlet dokumentumai­hoz. ☆ Az értekezlet —, amelyet számos munkahelyi, oktatási intézmény kollektívája. sok MSZBT-tagcsoport, továbbá a déli hadsereg csoport parancs­noksága is meleg hangú üd­vözlő táviratban köszöntött — ezután elfogadta az országos elnökség beszámolóját, annak szóbeli kiegészítését, valamint a baráti társaság működé­si elveinek módosítására tett javaslatot. A VIII. országos értekezlet határozatban rögzítette az MSZBT következő öt évre szóló legfőbb feladatait. A dokumentum egyebek között leszögezi:: a mozgalom alap­vető céljai változatlanok, mun­kájának bevált módszereit to­vábbra is meg kell tartania. Az MSZBT-nek arra kell tö­rekednie. hogy a világpoliti­kai helyzet alakulásából, a magyar és a szovjet társada­lomban végbemenő változások­ból adódó időszerű feladato­kat, teendőket gyorsan felis­merje, munkájában érvénye­sítse. A küldöttek ezután megvá­lasztották a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 245 tagú új országos ein öleségét. Ennek Nógrád megyei tagjai: Hege­dűs Aurélné, Hegyes Ferenc, Hopkó Tatjána, Gordos János és Reményik Zoltánná. A tes­tület megtartotta alakuló ülé­sét, amelyen 19 tagú ügyveze­tő elnökséget választott. A 19 fős ügyvezető elnökség tagjává választották Gordos Jánost, a Nógrád megyei pártbizott­ság titkárát. Ugyancsak meg­választotta a társaság tiszt­ségviselőit, valamint az elnök­ség mellett működő munkabi­zottságok vezetőit. Az MSZBT elnöke Apró An­tal, alelnökök: Duschek La­josáé, a Magyar Nőik Orszá­gos Tanácsának elnöke, Kiss István, a Magyar Képzőmű­vészeti Főiskola rektora, K6- sáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára, Ligeti Lajos, akadémikus, Nagy Mária, az MSZBT nyugalmazott főtit­kára. Rapai Gyula, a Kossuth Könyv- és Lapkiadó Válla­lat nyugalmazott igazgatója, Tamássy István, a kertészeti és élelmiszeripari egyetem rek­tora. Főtitkárrá ismét Bíró Gyu­lát, titkárrá Sudár Ivánt vá­lasztották meg. Megyénk kitiinfe'ettiei A VIII. országos értekezhet előestéjén pénteken a Szov­jet Kultúra és Tudomány Há­zában SZBTSZ-kitüntetések átadására került sor. Az or­szágban tizenhét kollektíva, illetve egyén kapott elismerést a magyar—szovjet baráti kapcsolatok eredményes ápo­lásáért. Köztük a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek kollek­tívája a Népek békéjéért és barátságáért kitüntető okle­velet, amelyet Zinida Mihaj- lovna Kruglova, az SZKP KB tagja, a Legfelsőbb Tanács tagja, az SZBTSZ elnöke adott át Grosch Tamásnak, az SKÜ MSZBT-tagcsoportia ügyveze­tő elnökének. Az MSZBT Or­szágos Elnöksége aranykoszo. rús jelvénnyel tüntette ki Csatlós Lászlót, a Vegyépszer salgótarjáni gy^ra MSZBT- tagcsoportjának ügyvezető el­nökét. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom