Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

1 Arbafov-hrSs a PravtfSban A Szovjetunió folytatni akarja a párbeszédet Minden eddiginél ellensé­gesebbnek minősítette Reagan amerikai elnök november 18-i beszédét Georgij Arba­tov, az Egyesült Államok és Kanada Kutatóintézet igaz­gatója pénteken a moszkvai Pravdában megjelent írásá­ban. Reagan az Etikai és Társadalomtudományi Kuta­tó Központban mondott be­szédében valósággal keresz­tesháborúra” hívott fel —ál­lapítja meg cikkében a szov­jet akadémikus. Az 1956-os magyarországi ellenforradalmi lázadás kap­csán Reagan kifejtette, hogv akkor az Egyesült Államok ..helytelenül cselekedett, nem kellett volna karba tett kéz­zel ülnie”. Aki csak egy ki­csit is ismeri a történelmet — mutatott rá Arbatov —, az tudja, hogy az Egyesült Államokban akkoriban heves viták folytak, egyesek úgy vélték, hogy hiba volt hóna­pokon keresztül ellenforra­dalmi lázadást szítani, azt a látszatot keltve, mintha az Egyesült Államok nyílt ka­tonai beavatkazásra készül­ne. Mások arról igyekeztek meggyőzni Eisenhower el­nököt, hogy ne avatkozzék be. ne kezdjen háborút. Reagan elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy ezzel kapcsolatban mire akar ki- lyukadni: folytatni kívánja a fegyveres beavatkozást Af­ganisztánban, Angolában és Nicaraguában. ígérte továb­bá. hogy a Szovjetunió bel- tigveibe is beavatkozik. „Nem arról van szó, hogy Ülést tartott a KISZ Köz­ponti Bizottsága pénteken a szövetség székhazában. A tes­tületet Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára tájékoztatta az MSZMP KB november 19 —20-i üléséről, s az ott elfo­gadott határozatról. A KISZ KB ülésén részt vett és fel­szólalt Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikád osztályának vezetője. A tájékoztatót követően, a KISZ Központi Bizottsága ki­nyilvánította. hogy cselekvőén támogatja a pártnak a gaz­a Szovjetunió megijed, ijeszt­gették éppen eleget, s így ehhez, mondhatni, hozzá is szokott. S nem is arról, hogy most minden eddiginél job­ban hisz önmagában és jö­vőjében. Hanem arról, hogy az elnök saját magát és hí­veit kívánja bátorítani, el kívánja terelni a közvéle­mény figyelmét a kormány­zatot ért súlyos kellemetlen­ségekről” — írja a vezető szovjet politikai tanácsadó. „Külpolitikai téren min­denekelőtt Reykjavikról van szó. Öt héten át csűrtek, csa­vartak, bonyolítottak, s vé­gül arra a következtetésre ju­tottak, hogy e próbálkozá­sokkal semmire sem jutnak, tehát keresztet kell vetni az egészre, egyszerűen át kell húzni, nemlétezőnek nyilvá­nítani az elért megállaoodá- sokat.” Miont az akadémikus kifej­ti, ezzel az átlátszó magatar­tással a washingtoni kor­mányzat azt akarja elérni, hogy a Szovjetunió szakítsa meg a párbeszédet, temesse el az Egyesült Államok szá­mára terhessé vált tárgyalá­sokat. Ez azonban nem fog sikerülni — mutat rá. Arbatov a Reagan-kor- mányt terhelő problémák kö­zött felsorolta a Líbiával kapcsolatos megtévesztési kampányt, Hasen fus Nica­raguában elfogott CIA-ügy- nök ügyét, a titkos iráni fegyverszállításokból kipat­tant botrányt. Ehhez járul, hogy az amerikai szenátus­ban és a képviselőházban dasági munka megjavításával kapcsolatos elhatározásait. A KISZ szervezeteinek is el­sőrendű feladata, hogy a jobb gazdasági munkát elő­segítsék. A KISZ feladatait a párthatározat végrehajtásá­ban a KISZ KB a közeljövő­ben részletesen is kidolgoz­za — döntötték el a pénteki ülésen. Ezután a KISZ KB mellett működő hat rétegtanács és két bizottság feladat- és ha­táskörére tett javaslatot vitat­ta meg a testület. egyaránt többségbe kerültek a demokraták. „Az elnök utol­só két hivatali éve nehéznek ígérkezik. Éppen ezért átlát­szó a szándéka: elhitetni, hogy bármiféle szembesze­gülés vele egyet jelent Moszk­va, a kommunisták segítésé­vel, vagyis árulással... A gondok láttán a vezetés bűn­bakot keresett, s igyekszik a külső ellenség (a Szovjet­unió) felé terelni a növekvő elégedetlenséget” — írja. Arbatov a továbbiakban megállapítja, hogy az Egye­sült Államokból, mint part­nerből hiányzik az elemi megbízhatóság. „Moszkvá­ban nyilván kénytelenek el­gondolkodni azon, hogyan fogadják Reagan megnyil­vánulásait. Reykjavikban majdnem aláírt egy szerző­dést az atomfegyverek teljes felszámolásáról. Alig egy hó­nappal később, pedig mind­ezt elveti, és „kereszteshá­borút” hirdet a Szovjetunió ellen, a megállapodások fel­tételéül pedig a Szovjetunió belső berendezkedésének megváltoztatását szabja.” — „Melyik a valódi elnök? Ki­vel van valójában dolga a Szovjetuniónak? Cselekvő- bépes-e egyáltalán az elnök, vagy az ő szájával valaki más beszél, sőt ráadásul hol ez. hol az beszél? Ilyen és hasonló kérdéseket tesznek fel manapság Moszkvában az emberek, az utca embere éppúgy, mint feltehetően azok is, akik a politikát csinálják” — írja a Pravdában Georgij Arbatov. Georges Besse gyászszertartása Ünnepélyes gyászszertar­tást tartottak pénteken a Re­nault cég meggyilkolt el­nökének emlékére a párizsi Invalidusok templomában. A ceremónián megjelent Fran­cois Mitterrand francia ál­lamfő. Jacques Chirac mi­niszterelnök, a kormány szá­mos tagja, a politikai és a gazdasági élet sok képviselő­je. A szertartás során Mitter­rand elnök elhelyezte Georges Besse koporsóján a Becsület- rend parancsnoki fokozatá­nak jelvényét, amellyel ha­lála után tüntették ki a Re­nault elnökét. A gyászünnepség után csa­ládi körben, vidéken temették Georges Besse-t, akit —, mint jelentettük — hétfőn este lőt­tek agyon a szélsőjobboldali Action Direct« terroristái. Befejeződtek a szovjet— holland tárgyalások Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Héttő: A brazil demokratikus mozgalom, az eddigi kor­mánypárt győzött a brazil nemzetgyűlési választásokon — Szélsőbaloldali terroristák agyonlőtték a Renault el­nök-vezérigazgatóját. Kedd: Bejelentették, hogy decemberben soron kívüli szovjet—amerikai szakértői konzultációt rendeznek fegy­verzetkor Iátozáisi kérdésekről. Szerda: Moszkvában véget ért a Legfelsőbb Tanács ülés­szaka, amely törvényt hozott a magánmunkáról, s békefel-, hívást intézett a világ parlamentjeihez. — Aquino elnök- asszony a Fülöp-szigeteken a baloldali fegyveresekkel való fegyverszüneti megállapodásra egy hónapos határidőt tűzött ki — konferencia volt Moszkvában, a KGST korszerűsíté­séről. Csütörtök: Reagan elnök sajtóértekezleten cáfolta George Shultz külügyminiszter lemondási szándékát. Péntek: Ruud Lubbers holland minaszterelnök Moszkvá­ban tárgyal. A hét fő Kihat-e a szovjet—amerikai viszonyra az USA belpolitikai vihara? Közvetve bizonyára. Hiszen mindenképpen eltereli a fi­gyelmet napjaink legfőbb és legidőszerűbb problémájáról: a szovjet—amerikai fegyverzet­korlátozási tárgyalások alaku­lásáról. Alibinak is felhasz­nálhatja, aki akarja, hogy időt nyerjen a szovjet javas­latokra adandó válasz elodá­zásával. Amellett figyelembe kell venni, hogy általános vé­lemény szerint az a George Shultz, aki közel-keleti kérdé­sekben. s így az Iránnal való alkudozás dolgában is gyak­ran „héjának” minősül, a szov­jet—amerikai viszony szem­pontjából már „galamb” híré­ben áll... Pedig szovjet részről válto­zatlanul folytatódik az a nagy­szabású diplomáciai-politikai kérdése offenzfva, amely a fegyverzet­korlátozási és leszerelési ..cso­magterv” elfogadtatását céloz­za. A „csomag” tartalma Reyk­javik óta ismeretes: mindenre kiterjed, a közepes hatótávol­ságú rakétáktól az űrfegyver­kezés tilalmáig. Persze, ez utóbbi az, ami az amerikai kormányzat számára elfogad­hatatlan: a hadiipar láthatóan ragaszkodik a kínálkozó nagy üzlethez. (Aligha a nyeresé­gen való osztozkodás elősegí­tésére. sokkal inkább a nyu­gat-európai kormányok támo­gatásának biztosítása végett a hét elején Párizsban sokoldalú tárgyalásokon vitatták meg, hogy francia és brit. nyugatné­met vagy olasz cégek hogyan kapcsolódhatnának be az SDI- program megvalósításába). A szovjet kezdeményezések hosszú sorát most az a béke­felhívás bővítette, amelyet a Legfelsőbb Tanács, azaz a szov­A Fülöp-szigeteken továbbra is igen feszült a helyzet. A képen: manilai tüntetők En- rile hadügyminiszter távozá­sát követelik. jet népképviselet intézett a világ valamennyi országának parlamentjéhez. Ebben ünne­pélyesen megerősítette, hogy a Szovjetunió nem vonja vissza az összes nukleáris fegyver felszámolására Reykjavikban előterjesztett egyetlen javas­latát sem. A genfi tárgyalá­sokon részt vevő szovjet kül­döttség megbízást kapott ar­ra, hogy e javaslatok alapján folytassa a tárgyalásokat. A világközvélemény felfigyelt arra, hogy szovjet kezdemé­nyezésre decemberben újabb, szakértői szintű konzultációk lesznek, függetlenül attól, hogy a genfi tárgyalássorozat csak január 15-én kezdődik újra. a közbeiktatott karácsonyi szü­net után. Amerikai részről — Reagan a tévétársaságok által közve­tített sajtóértekezletén ezt ér­zékeltette — fokozatosan eltá­volodnak még a reykjaviki ál­lásponttól is. Sam Nunn de­mokrata párti szenátor. aki rövidesen a szenátus katonai bizottságának elnöke lesz. po­litikai hibaként rótta fel az elnöknek a csúcsértekezleten tanúsított magatartását, s hogy még az ottani leszerelési ja­vaslatoktól is visszalép. Pálfy József A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a héten tartotta őszi ülésszakát. A képen: Nyikolaj Talizin miniszterelnök-he­lyettes, az Állami Tervbizottság elnöke beszél. Vasárnap kezdődik a DÍVSZ XII. közgyűlése ' Az európai országoknak ha­tékony párbeszédet kell foly­tatniuk mind nemzetközi fó­rumokon, mind pedig kétolda­lú találkozók alkalmával — hangoztatta közös állásfogla­lásában Nyikolaj Rizskov szöv­get és Ruud Lubbers holland miniszterelnök. A két kor­mányfő pénteken Moszkvában befejezte kétnapos megbeszé­léseit. Az SZKP KB PB tagja, a szovjet Minisztertanács elnöke és a holland kormányfő a pén­teki tárgyalási napon áttekin­tette a kétoldalú kapcsolato­kat és a nemzetközi kérdése­ket. Mindketten hangsúlyoz­ták, hogy a jobb politikai meg­értés céljából aktívabb véle­Pénteken folytatódtak a ro­mán—jugoszláv államfői tár­gyalások. A zárómegbeszélés után a tervek szerint több ok­mányt írnak alá. Sinan Hasani, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Elnökségének elnöke kétnapos hivatalos, baráti |át'v*°*ás*) befejeztével a kora esti ó-íkbsn utazik el Bi vesrbol. A csütörtöki megbeszélése­ken Nicolae Ceausescu köz­ménycserére van szükség a Szovjetunió és Hollandia kö­zött. Mint hozzáfűzték, ez el­sősorban a fegyverkezés meg­fékezésének kérdéseire vonat­kozik. Több nemzetközi kérdés­ben, főleg a leszereléssel ösz- szefüggésben eltért a felek ál­láspontja. A tárgyalások a jó­szándék, az őszinteség, a jobb megértés előmozdításának szel­lemében folytak le — hang­zik a megbeszélésekről péntek este kiadott TASZSZ-jelentés. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere ugyancsak pénteken a holland kormányfő kíséretében lévő Hans van den Broek külügy­minisztert fogadta. társasági elnök és vendége egyeteértettek abban, hogy tág lehetőségek nyílnak a kap­csolatok bővítésére, az áru­csere növelésére, a termelési együttműködés szélesítésére, egyebek között harmadik pia­cokon is. A két államfő meg- állnnodott abban, hogy a gazdasági vegyesbizottságba r megvizsgálják a "azdasági együttműködés ösztönzésének lehetőségeit. Vasárnap Budapesten meg­kezdődik a Demokratikus Vi­lágifjúsági Szövetség XII. köz­gyűlése: a tanácskozásnak a szervezet történetében másod­szor ad hazánk otthont. A DÍVSZ legfelső fórumára 270 tagszervezetének, valamint — meghívottként — 140 nemzeti és 55 nemzetközi vagy regio­nális szervezetnek együttvéve mintegy hétszáz képviselőjét várják. Az ifjúsági világszervezet Budapesten működő központi irodája a közgyűlés politikai vitájának jelmondatát így fo­galmazta meg: „Együtt a bé­kéért. az atomfegyver-mentes világért, a népek jogáért a szabadsághoz és függetlenség­hez. A DÍVSZ a változó világ­ban : folyamatosság és meg­újulás.” Vasárnap délelőtt, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában ünnepélyes keretek kö­zött nyitják meg a XII. köz­gyűlést. s a polip kai beszá­molókat — várhatóan két és fél napon át — plenáris ülé­seken vitatják meg. Ezt köve­tően öt regionális tanácskozás — Közel-Kelet. Latin-Amerika és a karib-tengeri országok; Afrika; Ázsia és Oceania: va­lamint Európa és Észak-Ame- rika — fő feladata lesz az, hogy megvitassák e térségek ifjúságának politikai problé­máit, majd kidolgozzák a köz­gyűlésnek az egyes régiókkal foglalkozó határozattervezete­it. A regionális tanácskozások után a DÍVSZ munkájának to­vábbfejlesztésével foglalkoz­nak szekcióüléseken a küldöt­tek. Szóba kerül a DÍVSZ munkája a béke és a leszere­lés érdekében, a szervezet szo­lidaritási tevékenysége, az if­júság jogainak biztosításáért folytatott küzdelme, a világ globális problémáiról kialakí­tott álláspontja, továbbá a vi­lágszervezet együttműködése más mozgalmakkal, szerveze­tekkel. A munkabizottságok ajánlásokat fogalmaznak meg a DÍVSZ végrehajtó szervei számára. A program szerint, novem­ber 29-én ismét plenáris ülé­sen. határozatban összegzik a közgyűlés munkáját és ekkor választják meg vezető szer­veit is. A közgyűlési tanácskozáso­kat színes ifjúsági programok kísérik. Budapesten és az or­szág hat más városában béke­és szolidaritási nagygyűléseket tartanak, melyeken D1VSZ- küldöttségek is részt vesznek. November 26-án a Budapest Kongresszusi Központban „Gyermekek a békéért” cím­mel nagyszabású gálaestet ren­deznek. A közgyűlés alkalmából ha­zánkba érkező delegációk két­oldalú eszmecseréket is foly­tatnak egymással, s baráti ta­lálkozókon hazánk fiataljaival ismerkednek A DÍVSZ közgyűlésével egv- időben szakosított szervei is tanácskoznak. A CTMEA, a Gyermek- és Serdülőkori Moz­galmak Nemzetközi Bizottsága november 26—28. között tartja VII. közgyűlését. A küldöttsé­gek ezt megelőzően Zánkára, valamint fővárosi úttörőházak­ba látogatnak. A BITEJ. a Nemzetközi Ifjúsági Turiszti­kai és Csereiroda tagszerve­zeteinek képviselői az ifjúsági turisztika kétoldalú kapcsola­tainak erősítéséről tárgyalnak budapesti tanácskozásukon. A SIVSA.J. a Nemzetközi Ifjúsá­gi Önkéntes és Barátsági Szol­gálat Szervezete pedig a nem­zetközi ifjúsági brigádok mun­káját vitatja meg. Haddam interiúia Szí ria elégedett Franc »or­szág közel-keleti politikájá­val, s ezentúl is erőfeszítése­ket tesz a Libanonban elra­bolt francia túszok kiszabadí­tásáért — jelentette ki Abdel Halim Haddam Szíriái alel- nök. Az interjúban Haddam al- elnök kijelentette: Damasz­kusz „megérti, hogy Francia- ország a közelmúltbeli lon­doni tanácskozáson szolidáris volt” az EGK többi tagorszá­gával, s Nagy-Britannia mel­lé állt a Szíria-ellenes intézi kedések meghozatalában. Amerikai képviselő látogatása Thomas Lantos, az Ameri­kai Egyesült Államok kong­resszusának képviselője, a képviselőház külügyi bizott­ságának tagja, november 2Ö- án, és 21-én látogatást tett Magyarországion. A demokra­ta párti politikust fogadta tarlós István, az Országgyű­lés elnöke, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja és Várkonyi Péter külügyminisz­ter. A találkozón megbeszé­lést folytattak a magyar— amerikai kapcsolatok kér­désekről. 2 NOQRÁD - 1986. november 22., szombat j Román—jugoszláv államfői megbeszélések

Next

/
Oldalképek
Tartalom