Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-22 / 275. szám
V MSZMP Központi Bizottságának határozata „ fFolytatás az 1. oldalrólJ r A népgazdaság nem megtehető teljesítményében szerepűk van a számunkra kedvezőtlen nemzetközi körülményeknek, az értékesítési lehetőségek szűkülésének. Az elmúlt két évben jelentős exportcikkeink, például a búza, a kukorica, a hús és húskészítmények, a növényolaj, az alumínium, a kőolajszármazékok világpiaci árai 35—50 százalékkal csökkentek. Nehézségeinket fokozta a múlt évi hosszú, kemény tél és a több éve tartó aszály. Az elmaradásban a rajtunk kívül álló tényezők mellett jelentős szerepe volt saját munkánk gyengeségének, az irányítás fogyatékosságainak. / népgazdasági tervezés, a szabályozás és az intézmény- rendszer nem biztosította kellő mértékben a külső és a belső egyensúlyi viszonyok javítását, a gazdaság élénkítéséhez szükséges új források feltárását. Nem sikerült kielégítő módon összehangolni a nép- gazdasági és a vállalati érdekeket. Fontos export- és importgazdálkodási kérdésekben, a piac zavarainak megelőzésében és azok elhárításában késedelemmel történtek meg a döntések. A gazdaságirányítási rendszer elhatározott továbbfejlesztése nem valósult meg következetesen. Az irányítás fogyatékosságaiért, a végrehajtás és az ellenőrzés következetlenségeiért felelősség terheli a Központi Bizottság végrehajtó szerveit és a kormányt. A határozatok végrehajtásának szervezése, segítése és ellenőrzése nem kielégítő a helyi párt-, állami és társadalmi szerveknél sem. A vállalati és intézményi kollektívákban nem vált még általánossá rz a szemlélet, amely abból Indul ki, hogy első az eredményes munka. Indokolatlanul nagyok az eltérések azonos adottságú vállalatok, szövetkezetek teljesítménye között. Sok vállalat nem hasznosítjá megfelelően erőforrásait, s nem a hatékonyság növelésével, a költségek csökkentéséivel, a munkaerő jobb kihasz- jtoálásával, hanem költségvetései támogatással, indokolatlan áremelésekkel akarja növelni bevételeit. A Kártékony gazdálkodást akadályozza, hogy sem az irányításban, sem a végrehajtásban nem érvényesítik az alapkövetelményt, hogy a jövedelmek a teljesítményekkel arányosan alakuljanak, ellenkezőleg, gyakori az elnéző magatartás a kötelezettségeiket nem teljesítőkkel szemben. Eltűrik, hoigy büntetlenül megsértsék a szocialista normákat, a törvényes elírásokat, az állampolgári és a munkafegyelmet. Az ország népgazdaságának gondjai, a rendkívül lassú fejlődés a kibontakozás nehézségei erőteljesen foglalkoztatják és nyugtalanítják közvéleményünket, az általános követelményeket sértő rendellenességek, a helyi visz- szásságok felháborítják a túlnyomó többséget képviselő, becsületesen dolgozó embereket. A Központi Bizottság elengedhetetlen ég sürgős feladat, nak tartja a gazdasági fejlődés élénkítésének útjában áliló akadályok eltávolítását, az irányítás színvonalának emelését, a munka megjavításához szükséges politikai és társadalmi, szervezeti és személyi feltételek megteremtéséit. ' A Központi Bizottság a XIII. kongresszus határozatában megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai célok elérését tartja a szocialista építőmunka legfontosabb feladatának. Ezt kell szolgálnia az 1987. évi népgazdasági tervnek is. Hangsúlyozza, hogy társadalmi-gazdasági programunk teljesítéséhez nincs más járható út, mint a munka megjavításával, az erőforrások. ésszerű felhasználásával a gazdasági fejlődés élénkítése. — Társadalmi etetünk minden területén, az irányításban és a végrehajtásban egyaránt elengedhetetlen a céltudatos, a követelményeknek megfelelő, jól szervezett, fegyelmezett munka. — Javítani kell a véMatok és a dolgozók érdekeltségéta teljesítmény növelésében. — Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy többet használunk fel, mint ameny- nyit megtermelünk. 1. A gazdasági fejlődés élénkítése megköveteli a termelési szerkezet korszerűsítését, a műszaki haladás gyorsítását, a szelektív fejlesztésre érvényesítését, az anyag- és energiatakarékosság fokozását, az exportképesség javítását. Mindezt konkrét gyakorlati intézkedésekkel kell elősegíteni. — Növelni kell a vállalatok érdekeltségét a gazdaságos termelésben, a ráfordítások csökkentésében. Ezt a gazdaságtalan termeléshez nyújtott támogatások csökkentése révén, felszabaduló forrásokból, adókedvezményekkel, alapjuttatással, kamat - viss za térítéssel, kiaimat- kedvezménnvel ég más alkalmas eszközökkel kell támogatni. Következetesen ösztönözni kell a jövedelmező export bővítését, az importot helyettesítő megoldásokat. Az exportképes termelés fejlesztését elősegítő pályázati rendszert a jövőben is fenn kell tartani, és egyúttal a technológiai korszerűsítés szolgálatába állítani. — Programot kell kidolgozni a veszteségesein és az alacsony hatékonysággal gazdálkodó egységek tevékenységének gazdaságossá tételére, a költségvetési támogatás fokozatos leépítésére, a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. E folyamatban figyelmet kell fordítani arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből ég cikkekből hiány ne, keletkezzen. A szerkezet- váltás nyomán felszabaduló munkaerőt á hatékony gazdasági ágazatokban keH foglalkoztatni. — A kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordított eszközöket koncentráltan, hatékonyabban kell felhasználni. Az érdekeltség növelésével elő kell segíteni, hogy a kutatási eredmények gyorsabban hasznosuljanak a termelésben. A műszaki fejlesztést még inkább a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. — Népgazdasági feladataink megoldásában támaszkodni kell a Szovjetunióval, a KGST-tagországokkal folytatott gazdasági együttműködés lehetőségeinek jobb hasznosítására, a fejlettebb formák — a kooperáció, a szakosítás, az üzemek közti együttműködés — kibontakoztatására, közös vállalkozások és közös vállalatok létrehozására. A fejlett tőkésországokkal, valamint a fejlődő országokkal törekedni kell a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok feilesztésére, vegyes vállalatok alapítására. — Korszerűsíteni kell a külgazdasági tevékenység szervezeti és érdekeltségi rendszerét, a piacfeltáró és a kereskedelemfejlesztő munkát. Az export növelése megköveteli, hogy a vállalatok bővítsék és javítsák szolgáltatásaikat. 2. A Központi Bizottság az 1987. évi terv és költségvetés legfőbb követelményeinek a gazdasági teljesítmény és hatékonyság növelését, a külkereskedelmi és a pénzügyi mérleg javítását, a gazdasági szerkezet változtatásét, a műszaki fejlődés gyorsítását, az életkörülmények jobbítását tartja. Az éves terv, a gazdasági szabályozás és az irányítás összpontosítson a gazdasági növekedés szelektív élénkítésére. A versenyképes termelés és kivitel erőteljesebb növelésével meg kell alapozni a gazdasági és pénzügyi folyamatok jobb összhangját. A költségvetés hiányát mindenekelőtt a kiadások mérséklésével, széles körű takarékossági intézkedésekkel kell csökkenteni. Az 1987. évi népgazdasági terv a nemzeti jövedelem legalább 2 százalékos növekedését irányozza elő. Az ipari termelés 2,5—3 százalékkal emelkedjen. Meg kell gyorsítani a versenyképes termékeket előállító ágazatok és vállalatok fejlesztését, az ipar szerkezetének korszerűsítését. Az energetikai és alapanyagipar egyes területein folytatni kell a gazdaságtalan kapacitások leállítását, a munkaerő átcsoportosítását. A feldolgozó- ipar, ezen belül a fejlett technikát megtestesítő elektronikai szakágazatok, a gyógyszeripar, a műanyag-feldolgozás, a járműipar és a mező- gazdasági gépgyártás termelése az átlagot meghaladó mértékben emelkedjen. Lehetővé kell tenni az eszközök ésszerű átcsoportosítását is a gazdaságtalanul termelő vállalatoktól. Általában gondoskodni kell arról, hogy a rendelkezésre álló termelési kapacitásokat a népgazdasági céljainknak megfelelően, maximálisan hasznosítsák. A mezőgazdasági termékek termelésének az ideihez képest 4,5—5,5 százalékos növekedését kell előirányozni. A termelés szerkezete rugalmasan igazodjon a minőségi követelményekhez és az exportlehetőségekhez. Az ideinél nagyobb gabonatermés* szükséges elérni. Emelkedjen az . állattenyésztés színvonala. Növekedjen a vágósertés- és vágóbaromfi-termelés. A sertés- és juhállomány növekedése járjon együtt a te- nyészállomány minőségi cseréjének meggyorsításával. Az élelmiszeripar növelje a magas fokon feldolgozott és jó minőségű termékek arányát, és csökkentise a termelés fajlagos költségeit. Az építőipar legfontosabb feladata a lakásépítés minőségének és ütemességének, valamint gazdaságosságának javítása. Fokozni kell a munka szervezettségét, emelni az irányító és vezetői munka színvonalát. A termelő infrastruktúra területén a meglevő kapacitások jobb kihasználásával kell a termelés és a lakosság szükségleteit kielégíteni. Nagy figyelmet kell fordítani a távközlési hálózat rekonstrukcióval egybekötött fejlesztésére, az áruszállítások ésszerű szervezésére. A természeti környezetet óvni kell, az ezt szolgáló rendelkezéseket szigorúan be kell tartani. A beruházási eszközöket elsősorban a termelés és az azt közvetlenül szolgáló infrastruktúra korszerűsítésére, a jövedelemtermelő képesség növelésére kell felhasználni, ideértve a hitelnyújtást és az glapjuttatást is. A népgazdaság beruházási ráfordításaiban növekedjen a technológiai korszerűsítést szolgáló vállalati beruházások aránya. A termelés, a jövedelmek és az árak megfelelő összehangolásával biztosítani kell az 1935—88. évi életszínvonal stabilizálását és az életkörülmények szerény javítását. Gondoskodni kell a lakosság kiegyensúlyozott áruellátásáról. Az egyes dolgozók, kollektívák jövedelmének alakulása teljesítményükkel arányos legyen. Béremelésre mindenütt csak a már elért eredmények alapján, az anyagi fedezet megteremtését követően, differenciáltan kerüljön sor. A gazdaságosan termelő vállalatoknál az átlagosnál nagyobb béremelésre, a foglalkoztatottság növelésére legven lehetőség: az alacsonv jövedelmezőségű, teljesítményeiket nem vagy alig növelő vállalatok a bérek szinten tartására, illetve mérséklésére, ésszerű létszámgazdálkodásra kényszerüljenek. A jó mcnkahety legyen megbecsült érték a dolgozók számára. 1987-ben a külkereskedetemne is növekvő feladatok várnak. A külkereskedelmi vállalatok javítsák együttműködésüket a termelőkkel. Törekedjenek a piaci lehetőségek jobb kihasználására, új piacok megszerzésére, a külkereskedelmi és kooperációs tevékenység javítására. A rubelviszonylatú kereskedelemben bővülő és kiegyenlített áruforgalomra kell törekedni. A nem rubelelszámolású áruforgalom egyenlegében 1986-hoz képest határozott javulást kell elérni. 3. A csaknem két évtizede bevezetett gazdaságirányítási rendszerünk működőképes, folyamatosan fejlődik, a gazdaságra és a társadalmi életre gyakorolt hatása összességében kedvező. A megtett útra visszatekintve, a tapasztalatokat értékelve megállapítható, hogy a reform bevezetésekor sem a központi irányító szervek, sem a gazdálkodó szervezetek nem voltak megfelelően felkészülve az új követelményekből fakadó feladatokra. Ezt a gyengeségünket még a mai napig sem sikerült teljesen felszámolni. A kongresszus határozatának végrehajtása, a VII. ötéves és az 1987. évi terv céljainak alátámasztása szükségessé teszi, hogy a gazdaság- irányítás átfogó továbbfejlesztéséről szóló 1984. áprilisi központi bizottsági állásfoglalásban kijelölt feladatok végrehajtása meggyorsuljon. — A szabályozó nendiszer segítse elő, hogy a vállalatok jöyedeJmezőségOkkel arányosan gyorsabban fejlődjenek. Az árrendszer fejlesztésével is biztosítani kell, hogy a nyereség a valódi teljesítményt fejezze ki. Gátat kell vetni az indokolatlan áremelésiből. költségvetési támogatásból származó vállalati nyereségnövekedésnek. Olyan kereset- és bérszabályozást kell alkalmazni, amely biztosítja a teljesítmények és a jövedelemkiáramlás összhangját, elősegíti a munkaerő ésszerű átcsoportosulását, a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást. A bértömeg-gazdálkodást és a létszámot mérséklő más megoldásokat fokozatosan általánossá kell tenni. A szükséges munkaerő- átcsoportosításit központi intézkedésekkel és eszközökkel is segíteni kell. — A jogi szabályozás is kövesse a fejlődést, és segítse a gazdasági munkát. Szűnjön meg a túlszabályozás. A gazdasági kötelezettségeket rögzítő szerződéseket be kell tartani és be kell tartatni. Az ellenőrzés a társadalmi-gazdasági élet minden területén tárja fel a szabálytalanságokat. A törvényes előírások megsértését az eddiginél következetesebb felelősségre vonás kövesse. — A gazdaságirányításban erősíteni kell a hitel és a pénzügyi eszközök szerepét. A Magyar Nemzeti Bank pónzkibocsátási és deviza- monopóliuma változatlanul fennmarad. A működésüket 1987. január elsejével megkezdő kereskedelmi bankok tevékenységüket rugalmasan végezzék, és azt az üzleti, jövedelmezőségi megfontolások vezérelj ék. — Elő kell készíteni egy új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszer bevezetését. A vállalatoknál olyan adórendszert kell alkalmazni, amely a jelenleginél egyszerűbb, jobban megfelel mind a vállalati önállóságnak, mind pedig a szükséges jövedelemközpontosítás szempontjainak. A személyi jövedelemadó- rendszer érvényesítse az igazságos közteherviselés elvét. Bevezetése ne csökkentse a bérből és fizetésből élők főállásból származó netto keresetét, ne gátolja a teljesítmény növelését. — A szociálpoliiikában végre kell hajtani azokat a korszerűsítő és módosító lépéseket, amelyek biztosítják, hogy az egyes juttatások, szolgáltatások jobban igazodjanak a szociális helyzetbe® és a tényleges rászorultsághoz. Bővüljön a helyi állami szervek szociális tevékenysége. A Központi Bizottság hangsúlyozza : legfontosabb feladat az elfogadott gazdaságpolitikai célok és tervelőirányzatok megvalósítását szolgáló szemléleti és cselekvési egység megteremtése, a társadalmi aktivitás kibontakoztatása. Az egész társadalomban nagyobb rendre és fegyelemre van szükség. Ehhez elengedhetetlen a pártfegyelem erősítése, az ellenőrzés, a számonkérés rendszeressé tétele, a központi és a helyi irányító szervek, illetve vezetőik felelősségének határozottabb érvényesítése. A politikai, az állami és a társadalmi intézmények mindegyike adjon meg minden támogatást a gazdasági munka megjavításához, a fejlődés élénkítését szolgáló erőfeszítésekhez. 1. A párt társadalmunknak, a szocialista építőmunkának elismert vezető ereje, ezért népünk most is elvárja, hogy utat és példát mutasson az időszerű gazdasági feladatok megoldásában. Előrehaladásunknak alapvető feltétele a párt és a tömegek közötti bizalom, a párt és a nép egysége. A Központi Bizottság és végrehajtó szerveinek legfontosabb feladata a gazdaságpolitika stratégiai céljainak meghatározása, a végrehajtás irányítása és ellenőrzése. A budapesti és a megyei pártbizottságok tevékenységében kapjon nagyobb hangsúlyt a gazdaságpolitika képviselete, elfogadtatása, helyi érvényesítése és mozgósítás a végrehajtásra. A területi, vállalati, szövetkezeti és intézményi pártszarvek és -szervezetek legfontosabb feladata a politika, s azon belül a gazdaságpolitika képviselete. Munkájuk mércéje, hogy tevékenységi területükön milyen hatásfokkal tudják segíteni a gazdaságpolitika gyakorlati megvalósítását. Az eredményes munka fontos feltétele a káderpolitikai elvek érvényesítése. A Központi Bizottság végrehajtó szervei, a pártszervek és -szervezetek kezdeményezzék a gazdasági feladatok sikeres megoldását biztosító személyi feltételek megteremtését. Következetesen lépjenek fel azért, hogy a vezetők munkájában az önállóság megfelelő felelősséggel párosuljon. Ne tűrjék el a káder- és személyzeti munkában az elvtelenséget, az igénytelenséget, a szubjektivizmust. 2. Növelni kell a Miniszter- tanácsnak a gazdaság irányításában. a fő folyamatok ösz- szehangolásában, az országos tennivalók konkrét meghatározásában, az akadályok elhárításában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében- betöltött szerepét, felelősségét. Munkájában erősítse a testületi jelleget és a személyi felelősséget, fordítson különös figyelmet a távlati és a napi feladatok összehangolt megoldására. A kormánynak és irányító szerveinek fontos feladata, hogy gondoskodjanak a VII. ötéves tervben előirányzott szerkezetátalakító és hatékonyságnövelő központi gazdaságfejlesztési programok, többek között az elektronizáció, a gyógyszer- és növényvédőszer- gyártás, az energiaracionalizálás, a hulladék- és másodlagos anyagfelhasználás programjának megvalósításáról. Átgondolt intézkedéseket kell tenni a költségvetési intézmények, intézetek gazdálkodásának javítására, szervezeti rendszerének korszerűsítésére. A meglevő eszközök célszerű felhasználásával arra kell törekedni, hogy felNÓGRÁD - 1986. adataikat — kevesebb létszám^ mai, takarékosabb gazdálkodással — az eddiginél színvonalasabban lássák el. A becsületesen élő és d<4-í gozó túlnyomó többség segítségével, a törvényes eszközök alkalmazásával határozottan kell védeni a társadalmi tulajdont, felelősségre kell vonni a munkájukat elhanyagoló, a kisebb és a nagyobb közösségeket megkárosító, a törvényeket, szocialista normáinkat megsértő személyeket. Ez ösz- szehangoltabb politikai, gazdasági, jogi és hatósági tevékenységet és demokratikus ellenőrzést igényel. 3. A tanácsok gazdálkodásának korszerűsítése növelte önállóságukat, felelősségüket, önkormányzati lehetőségeiket. A tanácsok gondoskodjanak arról, hogy az irányításuk, illetve a felügyeletük alá tartozó vállalatok a gazdaságpolitikai célokkal összhangban javítsák gazdálkodásukat, termelésük, szolgáltatásaik igazodjanak a lakosság igényeihez. Az ügyintézést egyszerűsíteni, szakszerűségét, gyorsaságát fokozni kell. Ugyanakkor legyen következetesebb a hatósági jogkörök gyakorlása, valamint az ellenőrzés. A választott testületek rendszeresen ellenőrizzék a végrehajtó szervek és a szakapparátus tevékenységét. 4. A vállalatok éljenek a nagyobb önállósággal, a gazdasági szabályozás adta lehetőségekkel. Az új vállalatvezetési formákban gazdálkodó szervezeteknél a vállalati tanácsok a fő Figyelmet fordítsák a rendeltetés szerinti működés kialakítására, a szocialista tulajdonnal való hatékony gazdálkodásra. a munkáltatói jogok ésszerű gyakorlására, az igazgató hatáskörének és felelősségének érvényesítésére. A vezető testületeket meg kell óvni a formális, bürokratikus, öncélú munkától. A vállalatok, szövetkezeteid gazdálkodásának eredményességét mindenekelőtt a fő munkaidőben végzett tevékenység határozza meg. Továbbra is szükség van a népgazdasági érdeket szolgáló, a vállalat: hatékony, gazdaságos működését kiegészítő, kisegítő tevékenységekre. Meg kell követelni a törvényes előírások szerinti munkát; az állami szervek, a vállalatok, a szövetkezetek vezető testületéi lépjenek fel a negatív jelenségekkel szemben. 5. A sajtó, a tömegtájékoz^ tatás dolgozói mindennapi munkájukkal szolgálják társadalmi, gazdasági programunk végrehajtásai. Cikkeikben, műsoraikban ismertessék, képviseljék és magyarázzák a párt álláspontját, a kormány intézkedéseit, terjesszék az előremutató tapasztalatokat, vitatkozzanak a téves nézetekkel, és bírálják a politikánkkal ellentétes gyakorlatot. ☆ A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, párton kívüli szövetségeseinket, a szocializmus híveit, a társadalmi és tömegszervezeteket —. mindenekelőtt a szakszervezeteket és a Kommunista Ifjúsági Szövetséget —, a vállalati tanácsokat. a vállalatok vezetőit, a dolgozó kollektívákat, hogy a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtását, az idei és az 1987. évi terv teljesítését minden termelő- egységben és munkahelyen következetesen támogassák. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a rendelkezésre álló erőforrások jó hasznosításával, a fegyelmezett munkával meggyorsíthatjuk gazdasági elő. rehaladásunkat, biztos alapot teremthetünk az életszínvonal további javításához, népünk boldogulásához. Budapest, 1986. november 20. (MTI) 22., szómba? í •t
