Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-22 / 275. szám
AZ MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI. TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 275. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1986. NOVEMBER 22., SZOMBAT Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a gazdasági munka megjavításának feladatairól és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről A Központi Bizottság november 19—20-i ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét, a XIII. kongresszus óta végzett gazdasági munka tapasztalatait, és a kongresszuson elfogadott gazdasági program megvalósítása, a VII. ötéves terv teljesítése érdekében meghatározta a fő tennivalókat. A Központi Bizottság megállapította, hogy a XIII. kongresszuson elfogadott társadalmi-gazdasági program népünk egyetértésével találkozott. Ez kifejeződött az országgyűlési és tanácsi választásokon, a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront kongresz- szusain és más felelős társadalmi fórumokon is. Az Országgyűlés elfogadta a kormány munkaprogramját, a kongresszuson elhatározott gazdasági célokkal és feladatokkal összhangban törvénybe iktatta a VII. ötéves tervet. A kongresszusi határozatok végrehajtása megkezdődött. Tovább fejlődött a szocialista demokrácia, a társadalom életében erősödtek az önkormányzati elemek, szélesedett a társadalmi részvétel a döntések előkészítésében. Folytatódott a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése. Befejeződött az áttérés az új vállalat- irányítási formákra. Törvény szabályozza a tisztességes gazdálkodás normáit és a tisztességtelen tevékenység tilalmát. Folyamatban van a bankrendszer átalakítása. A Minisztertanács jóváhagyta a középtávú tervhez kapcsolódó szerkezetátalakító és hatékonyságnövelő központi gazdaságfejlesztési programokat, döntött a szénbányászat, a vaskohászat, a húsipar, a magas-építőipar helyzetének rendezéséről. Elkészültek a vállalatok középtávú tervei. Számos nagyüzem, vállalat és szövetkezet kollektívája javítani tudta gazdálkodásának hatékonyságát, figyelemre méltó kezdeményezéseket indított el a termékszerkezet korszerűsítésében, a létszámgazdálkodásban, a vállalatok közötti együttműködésben. A kongresszus célul tűzte ki, hogy a gazdasági egyensúlyi viszonyok fenntartása és megszilárdítása mellett a VII. ötéves népgazdasági terv a hatékony és fokozatosan élénkülő gazdasági fejlődés programja legyen, alapozza meg a nemzeti jövedelem növekedését, a műszaki haladást, a lakosság életszínvonalának érzékelhető emelkedését, életkörülményeinek javulását. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági fejlődés élénkülése 1985—1986- ban nem következett be, a VII. ötéves terv első évének eredményei nem kielégítőéit. A kiadások — a nemzetközi fizetési kötelezettségek, a beruházások, a közkiadások, a személyi jövedelmek — meghaladták a bevételeket. Az ország többet fogyasztott, mint. amennyit megtermelt. (Folytatás a 3. oldalon.) katos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosz- tályámak vezetője, a Központi Bizottság nevében köszöntötte a megjelent vendégeket. A dokumentumfiJmről szólva, hangsúlyozta: bemutatója fontos eseménye annak a rendezvénysorozatnak, amellyel Kun Béla születésének centenáriumára emlékezünk. Méltatta Kun Bélának a munkásmozgalomban betöltött szerepét, szólt az évforduló kapcsán megélénkült tudományos kutatásokról, az eredményeket összegző konferenciákról, a számos publikációról és kiadványról, amely új megvilágításba helyezte a korabeli eseményeket, ösz- szefüggéseket. Jogos és reális a reményünk — mondta Lakatos Ernő —, hegy a kutatók változatlan erővel folytatják a Kun Bélától származó, a rá vonatkozó, a vele kapcsolatos források feltárását, az adatok és összefüggések gyűjtését, rendszerezését és feldolgozását. Kun Béla és a nevével fémjelzett korszak forradalmi tapasztalatainak elemzése ugyanis jelentős segítséget nyújthat nemcsak reális történelemszemlélet kialakításához, hanem — áttételein keresztül — a napi politikai munka és a feladatok meghatározásához is. A Kun Bélával kapcsolatos feltáró munka — többek közt a most elkészült dokumen- turr.film is — bizonyítja, hogy érdemes volt, és a továbbiakban is fontos szorgalmazni a nemzetközi együttműködést. Lakatos Ernő végezetül köszönetét mondott a Kun Béláról készült koprodukciós dokumentumfilm alkotóinak, a magyar és szovjet résztvevőknek, filmeseknek, történészeknek, kutatóknak, illetve mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a centenáriumi rendezvények sikeres lebonyolításához. Ezután levetítették a Kun Béla életpályáját archívfelvételekkel, visszaemlékezésekkel felidéző filmet, Arka- gyij Zenyakin és Vitéz Gábor közös alkotását. A Kun Béláról készült dokumentumfilm szervesen illeszkedik a MAFILM népszerű tudományos filmstúdiójának nagy vállalkozásába, amely a munkásmozgalom történetét dolgozza fel képi formában. (MTI) Gyógyító oiyosi műszerek Az egészségügyi intézmények műszerellátásának helyzetéről tárgyalt pénteken a Parlamentben tartott ülésén az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A téma elemző vitája annak a jelentésnek az alapján bontakozott ki, amelyet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság készített egy országos vizsgálatról. Több mint 400 egészségügyi intézmény műszerparkjának megtekintése alapján. Sokszor az anyagi lehetőségek szűkössége akadályozza a különféle gyógyászati intézményeknél a munkájukhoz legalkalmasabb készülékek beszerzését. Ebből adódóan olcsóbb, viszont kevésbé megbízható, rövidebb élettartamú, gyakran meghibásodó műszerekkel és technikai felszereléssel kell dolgozniuk. Csupán a mentőszállítás évente olyan tetemes költséggel jár, hogy abból fedezni lehetne sok, ma még hiányzó gyógyító műszaki eszköz beszerzését, illetve gyors javításukat. Kun Béláról készült dokumentumfilm díszbemutatója Kun Béla életéről szóló dokúmentumfilmet mutattak be péntek este díszelőadáson a budapesti Kossuth Filmszínházban. A bemutatón megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Huszár István, a Párttörténeti Intézet igazgatója, Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti és Rajnai Sándor, Magyarország moszkvai nagykövete. A vetítést megelőzően LaNegyvenkét éve történt Megemlékezés a karancsfe|9Ssi bányászeBlenáiláss’él özvegyek, családtagok, hozCsend és nyugalom tája ma a Gusztáv-akna felé vezető út és környéke. Így, november vége felé benépesül a fenyőkkel övezett, békés táj: a volt karancslejtősi bánya bejáratánál pénteken délután az emlékezek gyülekeztek. Emlékeztek a 42 évvel ezelőtti napokra, amelyet karancslejtősi bányászellenállás néven ismer Nógrád megye történelme, munkásmozgalmunk. A kegyeletes megemlékezésen részt vettek a salgótarjáni városi, a karancsla- puitői községi párt- és KISZ-szervek, társadalmi szervezetek képviselői, a Nógrádi Szénbányák és a környékbeli üzemek, a termelő- szövetkezet dolgozói, és a legfiatalabbak, a diákok is. az ünnepség mintegy háromszáz résztvevője között ott voltak az egykori ellen- áftás ma- is ek> bányászai, as zátartozók. Tóth István karancslapujtői pártalapszervezeti titkár köszöntötte a megjelenteket, majd Osgyáni Pál, a karancslapujtői községi pártbizottság titkára tartott ünnepi megemlékezést. A 42 évvel ezelőtt történt eseményeket s annak jelentőségét nem feledteti a múló idő, mert az ellenállás hőseinek harca ma is példát ad a hazaszeretethez, a mindennapi munkavégzéshez — mondotta. 1944. november 23-án a karancslejtősi akna bányászait a német fasiszták és a nyilasok lövészárkok és tankcsapdák építésére szólították fel. A bánya bejáratánál gyülekező háromszáz bányász azonban ezt megtagadta, s négy-öt napra való élelemmel, az előszedett rejtett fegyverekkel a bánya mélyébe vonultak. Kozik Ferenc, Kozik Rajmund és Ma- chinyák János vezetésével felkészültek a fegyveres ellenállásra is. ■ A negyedik és ötödik napon, miután a németek és a nyilasok kikapcsolták a bányában az áramot, gázgránátot dobtak az aknába s berobbantották a főbejáratot, sok bányászt kényszerítettek arra, hogy kijöjjenek a felszínre. Közülük hét embert megöltek, sokat kegyetlenül megkínoztak, de nem árulták el, kik maradtak lent a bányában. Ök hatan — Kozik Ferenc, Machinyák János, Somoskői János, Laczkó Zoltán, Szőllős Imre és Tarnóczi Gáspár — fegyveres harc árán kitörtek rejtekhelyükről, és a Karancs-hegységben várták meg a felszabadító szovjet csapatokat. December 28-án aztán Karancsalja felszabadult. Emlékük arra kötelez bennünket, mondta beszédének befejezésében Osgyáni Pál. hogy tettükhöz méltóan építsük szocialista hazánkat. Ezután a hála és kegyelet virágait elhelyezték a karancslejtősi bánya bejáratánál lévő emlékmű talapzatán. Az idén tízéves a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kovácsoló gyárrészlegének —, ahogy a gyáriak mondják: Űj — siily- Iyesztékes kovácsüzeme, ahol évente több száz féle terméket készítenek, főleg a járműipar részére- bp Mezőgazdasági akííva Hátságon A leriaslaszöveikezelek differenciált íejliisárői Pénteken mezőgazdasági aktívát tartottak Hátságon, a pártbizottságon. A megjelent termelőszövetkezeti. elnököket, elnökhelyetteseket, községi pártbizottsági, pártveze- töségd és partalapszervezeti titkárokat Szabó György, a rétsági városi jogú nagyközségi pártbizottság gazdaságpolitikai munkatársa köszöntötte, majd Varga József első titkár, a megyei pártbizottság 1982. júniusi, a termelőszövetkezetek differenciált . fejlesztéséről szóló határozat megvalósításának tapasztalatairól és a további tennivalókról tájékoztatta a jelenlévőket, a megyei pártvégrehajtóbizottság 1986. évi szeptemberi döntése alapján. A rétsági városi jogú nagyközségi pártbizottság munkájában kiemelt szelepet kapott a mezőgazdasággal való foglalkozás, mert a megye termelőszövetkezetei által művelt terület, csaknem 14 százalékán az itt dolgozó nagyüzemek gazdálkodnak, azonos adottságok és kisebb koncentráció mellett 1985- ben a nettó árbevétel egynegyedét, a nyereségnek pedig a 28 százalékát adták. Az előadó ezután részletesen szólt a növénytermesztésben bekövetkezett piaci igényekhez igazodó előnyös termelésiszerkezet-változások- ról, az indokolatlan különbségekről, a háztáji és kisegítő gazdaságok javuló ' integrációjáról, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának növeléséről, a tervszerűbb körzeti kooperációról. Rátérve, az állattenyésztésre elmondta, hogy hat gazdaság a tejtermelésre szakosodott. A fajlagos tejtermelés több mint ezer literrel növekedett, s csaknem 100 literrel haladja meg a megyei átlagot. A gazdálkodást értékelve, a többi között ezeket mondta: — A szövetkezetek többségének nem sikerült a megváltozott árviszonyokhoz alkalmazkodni. A ráfordítások jobban növekedtek, mint a kibocsátott áruk árai. Az állattenyésztésből adódó jövedelemcsökkenést csak részben tudták ellensúlyozni. Ezért a jövedelmezőség az egyre jelentősebb pénzügyi támogatás ellenére is rosszabb lett, mert az elvonások a támogatásnál nagyobb mértékben növekedtek. Az előadó részletesen foglalkozott a hiányosságok megszüntetésével, majd elmondta, hogy 1986-ban, a nettó árbevétel 2,6 százalékkal meghaladja a tervezetett, de még így is 53 millió forinttal elmarad az 1985. évi szinttől. A tavaly elért 72,8 millió forintos eredmény az idén. csupán 60 millió lesz. A nagyüzemek közül az idén a romhányiak zárnak, csaknem 20 millió forint veszteséggel. A tények bizonyítják, hogy a nehézségek ellenére, a körzetben, eredményesen halad a termelőszövetkezetek differenciált fejlődéséről szóló 1982. évi megyei pártbizottsága határozat megvalósítása. A beszámolót követő vitában Kurali Béla, a romhányi termelőszövetkezet elnöke az eddig tett intézkedéseket és a pénzügyi feszültség levezetésének módszereit ismertette. Fon-grácz József, a rétsági termelőszövetkezet elnöke egyszerűbb, biztosabb és áttekinthetőbb szabá.yozast sürgetett. Holma Miklós, a nézsai termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy a fő célokat teljesítették, majd indokolta, miért építették le a szarvasmarha- és a juhállományt, miért húzódott el a hűtőház építése. Varija Mihály, a nötincsi termelőszövetkezet elnöke, a szanálás óta bekövetkezett előnyös változásokról, a továbbfejlődést akadályozó gondokról beszélt. Ostoroczki József, a nagyoroszi termelőszövetkezet elnöke a vezetés alapvető feladatának, a folyamatos munka feltételeinek megteremtését jelölte meg. Honti István, a TESZÖV titkárhelyettese értékelte a körzet mezőgazdaságii üzemeinek munkáját, újait a megoldásra váró feladatokra, áttekintést adott a megye szövetkezeteinek idei várható gazdálkodási eredményéről. A vitában elhangzottakra Varga József válaszolt. Ülést tearflott a lUüiraisaEgertancEes A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteki ülésén megvitatta az 1987. évi népgazdasági tervjavaslatot és a végrehajtással összefüggő kormányzati tennivalókat, egyidejűleg megtárgyalta a hitelpolitikai irányelveket. A kormány jóváhagyta az 198.7. évi állami költségvetésről szóló törvény tervezetét és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti, A Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg a nemzeti parkok létesítésének és fenntartásának tapasztalatairól, és módosított egyes természetvédelemről szóló rendelkezéseket.
