Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-04 / 260. szám

Lázár fívörgv beszéde a KGST ülésszakán Javítsuk a kölcsönös előnyökre alapozott Barátaink életéből Szó vie unió együttműködés hatékonyságát (Fohrtatds a? I. oldalról.) —i Ülésszakunk bonyolult, ellentmondásos és! feszültsé­gekkel terhes nemzetközi po­litikai és gazdasági viszo­nyok közepette végzi mun­káját. A nemzetközi életben egymás mellett és egyidejű­leg érvényesülnek a politi­kai viszonyok enyhítésére, valamint a konfrontáció fenntartására és élezésére tö­rekvő irányzatok. Nem kis ag.- godalomra adnak okot a fegy­verkezési verseny — s különö­sen a nukleáris fegyverkezés — fokozására és e versenynek a világűrre való kiterjesztésére .irányuló tervek. A béke meg­őrzéséért folyó harcban meg­különböztetetten fontos sze­repe van a Szovjetuniónak. A haladó emberek és a jó­zanul gondolkodó politikai tényezők nagyra értékelik, hogy a Szovjetunió, átérezve a világ sorsának alakulásá­ban viselt felelősségét és az emberiséget fenyegető ve­szély nagyságát, az elmúlt hónapokban újabb nagy horderejű kezdeményezése­ket és sorozatos erőfeszítése­ket tett a fegyverkezési haj­sza megállítása, a béke és a biztonság megóvása érdeké­ben. Ebből a szempontból ki­emelkedően fontos esemény volt a Reykiavikban- meg­tartott munka-csúcstalálko­zó. amelyen Mihail Gorba­csov elvtárs nagy jelentősé­gű, átfogó és konkrét javas­latokat tett a fegyverzetek korlátozására. támogatjuk a békés javaslatokat — Ez alkalommal is hang­súlyozni kívánom — mon­dotta a Minisztertanács elnö­ke —, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság kormánya, egész közvéleményünk teljes hatá­rozottsággal és maradéktala­nul támogatja szövetségi rendszerünknek a budapesti felhívásban megfogalmazott, valamint a Szovjetuniónak Reykjavikban előterjesztett javaslatait. Azt reméljük, hogy a béke megőrzésére, a leszerelés előmozdítására tett erőfeszítések — amelyek vi­lágszerte mind több támoga­tást kapnak — végül is jobb belátásra bírják az! Egyesült Államok és a NATO vezető köreit, s a leszerelés megkez­désének útjából elhárulnak az akadályok. Lázár György a továbbiak­ban arról szólt, hogy az el­Mo kezdődik a bécsi utótalálkozó A rendkívüli nemzetközi ér­deklődés jegyéből kezdpdik meg ma az osztrák fővá­rosban az európai biztonság é<s együttműködés-kérdéseivel fog­lalkozó utó találkozó. Az 1977— 78-as belgrádi és az 1980—83- bs madridi tanácskozás után ez a harmadik konferencia, ame­lyen a 33 európai ország. az Egyesült Államok és Kanada megvitatja, hogyan hajtották végre az 1975-ös, helsinki ta­nácskozás ajánlásait, s hogyan lehet továbbfejleszteni . az együttműködést a nemzetközi bizalom és biztonság, a gaz­dasági együttműködés, vala­mint a humanitárius kérdések területén. A bécsi konferenciát, amely­nek megnyitó hetén valameny- nyi ország -külúHy miniszterével képviselteti magát, ma dél­előtt Franz Vranitzky oszt­rák kancellár nyitja meg, majd Klaus Shalgren. az ENSZ Eu­rópai Gazdasági Bizottságának <ECE) végrehajtó titkára is­merteti Pérez * de Cuellar ENSZ-főtitkár üdvözletét. A délutáni ülésen megkezdőd­nek a külügyminiszterek fel­szólalásai. amelyekben kifejtik kormányuk álláspontját az európai biztonság és együtt­működés jelenéről és jövőjé­ről. Minden jel szerint igen •tevékeny, kezdeményező sze­repet játszanak majd a Varsói Szerződés országainak külügy­miniszterei, akik már vasár­nap tanácskoztak Bécsben a konferencia munkájáról. A sorsolásnak megfelelően Várkonyi Péter magyar kül­ügyminiszter a szerdai ülésen szólal maid fel. Ugyanaznap beszél Eduard. Sevardnadze szovjet külügyminiszter. aki egyébként hétfőn találkozott Franz Vranitzky osztrák kan­cellárral és Peter Jankowitsch kü 1U gy min iszterfeí. George Shultz amerikai kül- ügvminiszter — tekintettel a keddi amerikai kongresszusi választásokra — csak szetdán reggel érkezik Becsbe. Aznap délután az amerikai, másnap reggel a szovjet nagykövetség éoü leiében kerül sor a szoviet- —amerikai külügyminiszteri tar áes'kozáisokra. Pacta sunt servanda — a •zerződéseket meg kell tar­tani, ezzel a szavakkal nyi­totta meg hé*fői bécsi sajtó­értekezletét Vlagyimir Lomer ko. a szovjet küldöHség szó­vivője. S bár a helsinki zá­róokmány formailag nem szerződés, a Szovjetunió an­nak minden rendelkezé­sét lelkiismeretesen vég­re kívánja hajtani. s nem különböztet meg „fon­tosabb, vagy kevésbé fontos” területeket. Lomejko a nem­zetközi sajtó képviselői előtt a helsinki folyamatot „az fúj; politikai gondolkodás". p£l-í dójának mondotta, s pél­dákkal illusztrálta azt, hogy a Szovjetunió mennyire komo­lyan veszi Helsinkit. Emlé­keztetett például arra, hogy a finn fővárosban 11 évvel ez­előtt elfogadott tíz elv 'beke­rült az 1978-as szovjet alkot­mányba, a Szovjetunió le­mondott arról, hogy elsőként vet ,be nukleáris fegyvert, négy ízben váilait egyoldalú­an nukleáris fegyverkísérleti moratóriumot és javasolja az összes nukleáris fegyver fel­számolását az ezredfordulóig. E jól ismert szovjet lépé­sek mellett a szovjet szóvivő új kezdeményezésekre is fel­hívta a figyelmei, tgv a hét­fői sajtótájékoztatón is el­hangzott, hogy a Szovjetunió területén vegyes vállalkozáso­kat akar létrehozni nvugati tőke bevonásával, általában szélesíteni kívánja a szank­ciók és a boikottok nélküli gazdasági együttműködést. De a humanitárius kérdésekben is kész a lehető legszélesebb eevv+tmf’ködésre a külfölddel, pmennviben ez elősegíti a vi­lág biztonságossabbá válá­sát Lomeiko közölte, hoev belső rendel'-ezpsok módosítá­sával könnyíteni fognak a IröitaVáci főtételeken, íev nél- d'n 1 eiőó-iák, hoev a kérelem plbf'-álását a benvűifást kö- vé+ő eev hónapon belül meg keú vizsgálni. A köze] má«fél órás sai+ó- p’-tpt-pzietert Smvjetunióbéi kivándorolt zsidó nemzetj- sécfüeir táblákét felemelve sürgették a szóvivőt: járjon közbe, hogv családtagjaik is Plbasvbassák a Szovjetuniót Lomtyko ígéretet tett arra hogv sürgetésükről beszámol ille­tékeseknek. de arra is rámu­tatott, hogv a szoviet hatósá­gok most éor>pn egv új laten­séit vizsoálnak és 1 gve'-nz­•pek movoldani: az Izraelbe. VrgV néldánl az '-fsz-l.q é:- teloTy’dt. S most visszatelepülni kívánó e"vkori szovtet ál­lampolgárok problémáját. ‘í NÓGR4D - 1986. november 4., kedd múlt években a világgazda­ságban is fennmaradtak, sőt fokozódtak a negatív tenden­ciák. A nemzetközi kereske­delemben erősödött a gaz­dasági kapcsolatoknak sú­lyos károkat okozó diszkri­mináció. Ilyen körülmények között még nagyobb fontos­sága van annak, hogy nö­veljük a KGST-ben résztve­vő szocialista országok kö­zötti, az egyenjogúságra és a kölcsönös előnyökre alapo­zott együttműködés haté­konyságát. Ebből a szempont­ból is korszakos jelentőségű­nek és reménytkeltőnek tart­juk a Szovjetunió — egész közösségünk számára megha­tározó fontosságú — gazda­ságának a XXVII. kongresz- szuson elhatározott és • a gyakorlatban megkezdett mi­nőségi megújítását. A mágunk részéről is minden tőlünk tel­hetőt megteszünk annak elő­segítésére, hogy a szocialista gazdasági integráció tovább­fejlődjék, s megvalósuljanak azok a — valamennyiünk ja­vát szolgáló 1 — célkitűzések, amelyeket az 1984-ben és az­óta megtartott felső szintű értekezletek határoztak el. A magyar küldöttség veze­tője ismertette a főbb hazai gazdasági feladatokat és hang­súlyozta : — Saját erőfeszítéseink fo­kozása mellett, nem nélkü­lözhetjük a barátainkkal és mindenekelőtt a Szovjetunió­val folytatott gazdasági együtt­működés bővítését. Tudatában vagyunk annak, hogy gazda­sági fejlődésünk dinamizá­lása, az intenzív pályán vajó előrehaladás meggyorsítása nem kis mértékben attól is függ, hogy milyen ütemben bontakoznak ki a szocialista gazdasági integráció új irá­nyai. Ezért tartjuk fontosnak a tudományos-műszaki ha­ladás 2000-ig szóló komplex programjának megvalósítását, sürgetjük szervezetünk te­vékenységének megjavítását. Építünk»* ^ a kiegészítő előnyökre — A KGST-ben folyó együttműködési tevékenység továbbfejlesztése során — megőrizve mindazt, ami be­vált — megítélésünk szerint még inkább építeni kell az egymást kiegészítő előnyök kihasználására, az országok eltérő természeti-gazdasági adottságainak figyelembevé­telére. Másrészt úgy véljük, minden eddiginél ' nagyobb fontossága " van annak, hogy céltudatosan összehangoljuk szellemi és anyagi potenciál­jaink kihasználását, valamint hogy nagyobb gopdot fordít­sunk a döntéseket előkészítő munkára, ennek . során a végrehajtás feltételeinek tisz­tázására'és a garanciák meg­teremtésére. A tapasztalatok szerint Sz e téren mutatkozó „nagyvonalúság” a legfőbb oka annak, hogy határozata­ink végrehajtása a lehetsé­gesnél lassabban hated elő­re. Ami pedig a munkastílust illeti, mindenekelőtt a , formá­lis és bürokratikus elemektől kellene megszabadulni. — A KGST 40. és 42. ülés­szaka között eltelt idősz-akban folytatott tevékenységről elő­terjesztett beszámoló erényé­nek tartjuk, hogy kiemelten foglalkozik a felső szintű gaz­dasági értekezleten hozott határozatok végrehaitásával és azzal a széles körű mun­kával. amely a tudományos­műszáki haladás 2000-ig szóló komplex programjának meg­valósítása terén folyt. Üdvö­zöljük. hogy a beszámoló az eredmények ismertetése mel­lett, rámutat azokra a jelen­ségekre is, amelyek az adott területen munkánk javításá­nak, a felmerült nehézségek elhárításának szükségességét jelzik. Ezt a vonást erősítve a beszámolóknak a jövőben még inkább kiindulási alapot kell adniuk a- további teendők meghatározásához is. A miniszterelnök a KGST- tagországok 2000-ig szóló atomerőmű- és atomfűtőmű- építési programjának terve­zetét méltatva rámutatott, hogy e téren közös összefo­gással máp eddig is igen je­lentős eredmények jöttek lét­re. és a program impozáns fejlődési távlatókat vázol fel. Lázár György tájékozta­tást adott a magyar atomerő­mű-építési 'programról. Ez­után a jelen gondjaira térve hangoztatta, hogy villamos- energia-ellátásunk biztonsá­gát —, amelyben a KGST meghatározó szerepet játszik, mivel Magyarországban 30 százalékos, a KGST-n belül messze a legmagasabb arányú az importált villamos energia —,, időről időre nagy mérték­ben veszélyeztetik az egye­sített rendszer zavarai és egyes partnereink tervszerűtlen vé­telezései. Az elmúlt időszak­ban bekövetkezett rendelle­nességek azonnali, egyes ese­tekben drasztikus kormány­zati intézkedéseket tettek szük­ségessé, igen komoly vesztesé­geket okoztak gazdaságunk­nak. Ezek olyan körülmények, amelyek miatt az együttmű­ködés tervszerű megvalósítá­sának, a kölcsönös kötelezett­ségvállalások teljesítésének számunkra rendkívül nagy fontossága van. , . őz integráció fontos vívmánya A kormányfő emlékeztetett: magyar részről mindig támo­gattuk, hogy az európai KGST-országok energiaellá­tásának biztonsága érdekében egyesített rendszert hozzunk létre. A rendszert ma is a szocialista gazdasági integrá­ció egyik fontos vívmányának tekintjük, és szűkös beruhá­zási lehetőségeink ellenére, jelen+ős arWagi eszközökkel veszünk részt annak tovább­építésében. Végül bejelentette, hogy a magyar küldöttség elfogadja a végrehajtó bizottság beszá­molóját és a 2000-ig szóló atomerőmű- és atomfűtőmű- építési program tervezetét. Az ülésszakon felszólalt Nyi- kolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke is. (MTI) Chissano Mozambik elnöke Mozambikban a FRELIMO- párt Központi Bizottsága Joaquim Chiesanót. a FRELI- MO-párt KB Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, az ország eddigi külügyminiszterét vá­lasztotta a párt elnökévé. a repülőgép-szerencsétlenség kö­vetkeztében két hete elhunyt Samora Machel utódjául. A mozambiki alkotmány értel­mében a FRELIMO-párt veze­tője egyúttal az állam elnöke és a fegyveres erők főparancs­noka is. A Központi Bizottság hétfői rendkívüli ülése után Marcelino dós Santos, a Poli­tikai Bizottság tagja rádióbe­szédben ismertette a szavazás .eredményét. Közölte, hogy Chissanót egyhangúlag válasz­tották meg. Joaquim Chissano egyik ala­pítója' volt a FRELIMO-nak ameiy hosszú felszabadító há­borút vívott a portugál gyar­matosítók ellen. Mozambik függetlenné válása óta a poli­tikus Samora Machel elnök közvetlen munkatársaként Ve­zető szerepet töltött be a ha-' talmat gyakorló pártban és p kormányban. A megválasztá­sét követő első - külföldi kom­mentárok egyöntetűen azt emelik ki. hogy Chissanótól az utóbbi években tévékenv köz­reműködésével kialakított *fno- zambikj politikai irányvonal folytatása várható. A tengerhajózás szerepe a gazdasági fejlődésben A Nyizsnyejanszk rakodás közben, a Vlagyivosztok»' ki- .. kötőben. A zord természeti és éghaj­lati feltételekkel rendelkező több ezer kilométeres hosszú­ságú térség húzódik a Csen­des-óceán és az Északi-Jeges­tenger partja mentén. A ten­geri szállítás a körzet egyik vezető gazdasági ágazata. Rá­adásul gyakran a tömeges te­herszállítás egyetlen eszköze is. A munka oroszlánrésze a távol-keleti, száhalini, kam- csatkai és primorszki hajózási vállalatoknak és az észak­keleti flottaigazgatóságnak jut. A szállítást több mint 400 nagy teherbírású hajó végzi, melyek önsúlya 2,4 mil­lió tonna. Az utóbbi évek során a hajózási vállalatok különleges és sokcélú, fokozott jégbírású hajókat kaptak, többek -között konténerek, faáru és száraz­áru szállítására, amelyek jégtörők segítségével közle­kednek a jeges északi vize­ken és önállóan kirakják ter­hüket. De, a legfőbb „ütőerő” a nagy teljesítményű jégtörő teherhajókból álló park. Ezek a hajók képesek majd egy méter vastag jeget áttörni és 50 fokos fagyban ■ üzemelni. Bevezetésükkel ■ lényegesen nőtt a teherszállítás a távoli észak körzeteibe, ahöl inten­zíven fejlődik a bányászat és a színesfém-ki termel és, új érclelőhelyek, bányák és te­lepülések épülnek. A szóban forgó hajók épí­tését a szovjet Távol-Kelet gazdasági fejlesztéséről, ezen belül a tengeri szállítás ha­tékonyságának fokozásáról szóló komplex program he- lyezte kilátásba. . ‘ A programmal állnak össze­függésben a kikötőkben tör­tént változások is, Vlagyi­vosztokban, Nahodkában, Va- nyinóban. Magadánban és a kamcsatkai Petropavlovszk- ban konténerállomások, kü­lönleges kikötők épültek, auto­matizált irányítórendszereket és korszerű gépeket vezettek be. Kuba Mindezzel másfélszeresére növelhették az áteresztőké­pességet, jelentősen csökken­tették a. Szállítási határidőket, és minimálisra szoríthatták a kézi munkát. „ A 2000-ig szóló új kompíek program célja, valamennyi hajózási vállalat távlati fej­lesztése, műszaki korszerű­sítése és a teherszállítás in­tenzív , átalakítása. Hogy mit ír e’ő a program? Mindenekelőtt olyan hajók építését, amelyek bármelyik évszakban képesek zavartala­nul árut szállítani az északi körzetekbe. A hajók legény­ségét helikopterek -és légpár­náé szállítójárművek fogják segíteni, amelyekkel gyorsan és sértetlenül lehet eljuttatni a terhet kiépítetlen partokra, kis településekre. A program ezenkívül elő­irányozza a tengeri kikötők korszerűsítését is, hangsúlyt fektet a konténerek, szén," fa­áru és csomagolt áruit rako­dására alkalmas különleges kikötőhelyek kialakítására. Egyáltalán nem véletlen, hogy a konténerkikötők elsőbbsé­get élveznek. A ’ térség déli-tengeri kikö­tőin hal®d''":k*r««ül az egyre forgalmasabb Európa—Ázsia-*-1 Ausztrália vasúti és tengeri transzkontinentális konténer- útvonal, amely csaknem feje hosszúságú, mint az Atlanti- és az Indiai-óceánon keresz­tül vezető út. Ma a i térség valamennyi tengeri kikötőjében automa­tizált irányítórendszerek mű­ködnek. Komputerek gyűj­tik össze a kikötőhöz köze­ledő vonatok és hajók adata­it. amelyeket kimerítően ele­meznek és ajánlásokat továb­bítanak a diszpécsereknek. Az új komplex program ré­vén tovább lehet növelni a tengeri szállítás szerepét a térség gazdaságában, vala­mint a Szovjetunió és a csen­des-óceáni országok közötti kereskedelemben. A. P. Jelszó: hatékonyság Az idén beindult ötéves terv egyik fő célkitűzése Ku­bában, a gazdasági hatékony­ság javítása minden terüle­ten. A Kubai Kommunista Párt III. kongresszusának do­kumentumai érteimében az általános növekedési ütem leg­alább 5 százalék kell, hogy legyen. Változatlanul fontos cél az iparosítás folytatása, és a nemzetközi munkameg­osztásban való részvétel bő­vítése. Elsődlegesen az eneri gia-, fűtőanyág- és nyers­anyag-szolgáltató alap'ágaza- tokat fejlesztik. Az energia­termelés például évi 4,5 száza­lékos ütemben fog növeked­ni. Kiemelten kezelik a gép­ipar fejlesztését.. A kubai gaz­da,ság alapvető ága. a cukor­ipar, 15 százalékkal növekszik ebben a tervidőszakban. Ké­pünkön: A „René Ramos La­tour? nikkelgyártó üzem Ku­bában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom