Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-08 / 237. szám

Közérdekű kérdések — közérdekű válaszok Milyenek a taRévnyitás tapasztalatai?-. Hogyan sikerült az idei tanév előkészítése? — EitöI kérdeztük Lakatos Juditot, a városi tanács vb. művelődés- ügyi osztályának vezetőjét. — A gondos előkészítés és a jó szervezés eredménye, hogy városunkban az 1986 '87. tanév indításának sem személyi, sem tárgyi akadálya nem volt. Ebben az évben régóta hú­zódó felújításokat is-el tudtunk végezni. így például a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában a régi, korszerűtlen elektromos vezetékeket újakra cserélték ki. és az új szab­ványnak megfelelő világítótesteket szereltek fel. A tízéves Petőfalvi Lajos iskolában tetőszigetelés folyt, s határidőre a központi fűtést is felújították. Teljesen felújítva, tisztán és rendben várta a tanulókat a tanév első napján. Ugyan­csak időre elkészültek az elektromos hálózat cseréjével a Petőfi Sándor iskolában. — A személyi feltételekről el kell mondani, hogy az ál­talános iskolák felsőbb tagozatára nem akadt annyi szakos tanár jelentkező, mint a korábbi években. Viszont tanítók­ból és napközis nevelőkből elegendő pályázó volt. A keve­sebb felső tagozatos szaktanár pályázó azonban csak azt jelentette, hogy a jelentkezők közüli válogatás lehetősége mérséklődött, ugyanis az általános iskolákban a szakos­ellátottságot optimálisnak mondhatjuk. — Meg kell még említeni, hogy intézményeink társadal­mi segítséget is kaptak a kisebb-nagyobb karbantartáshoz, korszerűsítéshez, rendezési munkákhoz. A Csizmadia úti iskolában parkettáztak, a Beszterce-Iakótelepen a sportud­vart rendezték a társadalmi segítők. Hogyan osztják el a lakásokat?... ;.. Milyen arányban rendelkezik a tanács az áj és a meg­üresedő lakásokkal? ...... . . E többeket érintő kérdésre Hegedűs Máriától, az igazgatási osztály csoportvezetőjétől kértünk választ: — Elsősorban is azt kell tudni, hogy nem minden szemé­lyi tulajdonú lakás vevőjének, építtetőiének a kijelöléséről intézkedhet a tanács. A lakásigénylők között a lakásjutta­tási névjegyzék sorrendiségét az érvényben levő tanács- rendelet alapján állapítjuk meg. A megépített lakások ti­zenöt százalékára viszont nem a tanács jelöli ki a vevő­ket, ezek a lakások a OTP rendelkezésére állnak, s azokat szabadon értékesítheti, mégpedig licitálás alapján annak, aki azért a legtöbbet tud fizetni. Például legutóbb a Pécskő úton megépített új lakások közül tízre az OTP .jelölte ki a vevőket. — Hasonló a helyzet a lakáscsere útján megüresedő la­kásokkal is. A lakáscserére való jogosultság megállapítása titán, ha a tanács biztosítja az új cserelakást, a megürese­dett lakással is a tanács rendelkezik. Akkor azonban, ha nem a tanács bonyolítja a lakáscserét, nem rendelkezhet a megüresedett lakásokkal sem. Példáid, ha'az OTP vásá­rolja vissza vagy a szabadforgalomban cserélik el a lakást, akkor a megüresedett lakás fölött nem rendelkezik a ta­nács. — Ilyen esetekben ér jogosulatlan bérátet bennünket az állampolgárok részéről, pedig a lakások feletti rendelkezé­si jog ez esetekben nem illet meg bennünket. Mik a tervek a Gorkií-lakálelepen?... ; l. Folytatódrrak-e a lakásépítkezések itt? Lesz-e 2-es ütem az építkezésben a Gorkijon? Erre ad választ Arató György, városi főépítész: — A VII. ötéves tervben Salgótarjánban 2081 lakás megépítése a cél. Ezeket a lakásokat a város területén kell elhelyezni, nem nőhet tovább a város határa. Ezt figyelembe véve a Gorkij-telep tekinthető a legjelentősebb építési te­rületnek, ugyanis itt már megvannak a szanált térségek és a közmű-gerincvezeték nagy része is kiépült. A 2-es ütem lakásépítései’ a Hősök útja és a Makarenko út közötti ré­szen valósulnak meg. A tervek szerint 500 lakás épül itt az öt év alatt. — És mivel gyorsan kell a lakásokat megépíteni, panel­házak 'lesznek. A terveket az ÉSZAKTERV fiatalokból álló teamje készíti, akiktől azt kértük: panel legyen ugyan, de új kivitelben. Ne legyenek a házak négy-öt szintnél maga­sabbak, maradjon zöldterület és parkoló, s több kisebb üz­let elhelyezésére is legyen hely. Magastetős /házak tervezését kértük, egyrészt, hogy ne ázzanak be, másrészt, hogy tető­teret is be lehessen építeni. A terv elkészült, nemsokára a végrehajtó bizottság elé kerül a beruházási program és be­építési terv. — Nagyszámú lakást kell itt megépíteni, cte a tervek sze­rinti kivitelezésben és beépítéssel kellemes és humánus la­kókörnyezet alakítható ki. (zsa) Fórumok a feladatokról Nagy érdeklődés kísérte az elmúlt hetekben a salgótarjá­ni városkörzeti tanácskozáso­kat. E fórumok célja egyfe­lől az volt, hogy a lakosság minél szélesebb körben tájé­kozódjon a tanács középtávú fejlesztési elképzeléseiről, másfelől ezek az összejövete­lek jó alkalmat kínáltak a he­lyi gondok, problémák, te­endők megbeszélésére is. Segítette a fórum lebo­nyolítását a népfront is, tíz városkörzeti népfrontbizott­ság aktivistái szervezték a fórumokat, juttatták el a családokhoz az írásos meg­hívókat. Hét helyszínen ke­rült sor a tanácskozásokra: a Beszterce-Iakótelepen, a Ke­merovo-. a Gorkij-lakótele- pen. a Károly-aknán, a Csiz­madia-telepen, valamint a városközpont két területén. Önmagában is sokat mond az a tény, hogy megközelítően ezren vettek részt ezeken az összejöveteleken. Zömmel a közép- és idősebb korosztály nyilvánította ki érdeklődését a közéleti dolgok iránt, a fia­talok részvételi aránya ismét igen alacsony volt... Általános tapasztalat, hogy • városi tanács ítsztségtóse­föi Iényegretörő, tartalmas, gondolatgazdag előadásokkal inspirálták a hallgatóságot véleményeik kinyilvánításá­ra. Tájékoztatták őket a vá­rosépítés elképzeléseiről, eredményekről és gondokról egyaránt. Ennek is köszön­hetően nagy volt az aktivitás, közel százan kértek szót, tettek közérdekű bejelentést javaslatot. Természetesen, voltak akik egyéni sérel­meiket tették szóvá, szeren­csére nem ez volt a gyako­ribb... Legtöbben megalapo­zottan, felelősségteljesen szóltak körzetük gondjairól, a lakossági igényekről. A felszólalások zömére a tiszt­ségviselők a helyszínen meg­válaszoltak, ellenkező eset­ben a szakigazgatási szervek írásban adnak tájékoztatást. Amely kérdések pedig nem a tanácsi szervek „asztalára” tartoznak, a szervezési és jo­gi osztály továbbította a ja­vaslatokat, bejelentéseket. Summázva a városkörzeti ta­nácskozásokat. elmondható, hogy hasznosan segítette az együttgondolkodást, s abban bízunk, hogy ez Így lesz a vearehajíás során & SALGÖT SÍRJ Alti nuommmutt V A IS O tJ NÓGRÁD SALGÓTARJÁNI MELLÉKLETE ima(RiüüwuuiiuiiiiiÄi.iuimuHiiuui*uuiuiüuiuiiiuui!»ii!!!}aiiai«aiMimiuiH»iniiiiiiuBmiii Megyeszékhelyi prognózis: P9 Középtávú városépítés Felelősségteljes döntést ho­zott Salgótarján Város Taná­csa, amikor arról döntött, hogy milyen célokra fordít­sák a rendelkezésre álló pénzt, hogyan segítsék elő a lakos­ság életkörülményeinek, vég­ső soron társadalmi közérze­tének javulását. Nem valami­féle „belterjes” testületi dön­tésről volt szó, hiszen hóna­pokkal korábban már társa­dalmi vitákon egyeztették el­képzeléseiket az illetékesek a lakossággal, a párt-, állami- és társadalmi szervekkel. En­nek eredményeként került végleges formába a VII. ötéves terv, amelynek néhány fonto­sabb momentumára utalunk az alábbiakban. FELTÉTELEK, CÉLOK TEENDŐK Amint a testület megfogal­mazta, a településfejlesztés fő célja, hogy segítse elő a város termelőágazatainak intenzív fejlesztését, az infrastruktúra, a lakosság életkörülményeit leginkább meghatározó, ellá­tási feszültségek mérséklé­sét, továbbá járuljon hozzá a vonzáskörzet gyarapodásához. Hogy mindez miként valósul meg. nyilvánvalóan megha­tározzák — behatárolják — a jelenlegi adottságok, körül­mények. De nézzük inkább, milyen célokat fogalmazott meg a településfejlesztésben a tes­tület. Kiemelt társadalompoli­tikai feladatnak tekinti a terv az alapellátás körébe tartozó intézmények működési színvo­nalának megőrzését, a nieny- nyiségi lakáshiány megszünte­tését, a vízellátás-feltételek jobbítását. Alapvetőnek tartják, hogy a fejlesztés és fenntartás összhangban le­gyen. Éppen ezért a tervidő­szak első két évében a pénz­forrásokat a folyamatban le­vő beruházásokra és felújítá­sokra fordítják, s a további lehetőségeket pedig a lakos­ság legszélesebb rétegeit érin­tő alapellátási feszültségek mérséklésére szánják. HONNAN? MENNYIT? Már-már közhelynek tűnő megállapítás, ám való igaz, hogy csupán annyit tudunk elosztani, amennyit megter­meltünk. Jóformán nincs ez másként a tanácsi gazdálko­dásban sem, ahol a költség- vetés egyik jelentős részét je­lentik a bevételek. Várható­an megközelíti a három és fél milliárd forintot a szabályo­zott bevételek összege- ebből a költségvetési intézmények valamivel több mint 226 mil­lió forintot „termelnek”. A lakossági adók 94 millió fo­rintot tesznek ki. Ennél jóval nagyobb összeg származik (1 milliárd 300 millió forint) a vállalatok, a szövetkezetek városi-községi ' hozzájárulásá­ból és béradóból. Ez a szám önmagában jelzi, hogy a szó valós értelmében is mennyire közügy a munkahelyeken vég­zett eredményes munka. Az említett összegnél nagyobb té­telt jelent viszont az állami támogatás, amely magában foglalja a különféle céltámo­gatásokat is. Az állampolgárok a város gyarapítását segíthetik a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lással- az út- és közműfej­lesztési hozzájárulással. De ugyancsak a tanácsi pénztár­cát „hizlalhatja” a telkek tar­tós használatba adásából, a különféle díjakból, s egyéb forrásból származó bevételek. Mindezek természetesen fo­lyamatosan kerülnek átutalás­ra. ily módon ennek függvé­nyeként valósul meg a taná­csi gazdálkodás. SOKOLDALÚ LAKÁSPOLITIKA A városi tanács igen sok­rétű lakásgazdálkodási tevé­kenységet folytat, amely fel­öleli a lakásépítést éppúgy, mint a felújítást, a szaná­lást, a lakáshoz jutás külön­féle támogatási formáit. Kezd­jük az építéssel. Az elképze­lések 2001 új otthon átadását tartalmazzák, jóval többet, mint amennyi a korábbi koncepciós vitákon szóba jött. A célkitűzés nem kicsi: szeret­nék elérni, hogy 1990-ig min­den arra jogosult család ön­álló lakással rendelkezzen. Ha minden igaz, akkor ez azt is jelenti, hogy száz lakott lakásra vetítve, a népesség­eim a jelenlegi 272 főről 255-re csökken. Zömmel négy területen, a nyugati város­részben, a Pécskő utcában, a Gorkij-íakótelepen, és a Csiz­madia úton lesznek átadások. A terv 352 szociális bérla­kás megépítésével számol, s tovább folytatják a kolónia és a szociális követelmények­nek meg nem felelő lakások szanálását és pótlását: 443 la­kás szanálását tervezik Segí­tik a tetőtér-beépítéseket, to­vábbá a családi házak, a kor­szerű csoportos családi házak felépítését, valamint figyelem­be veszik a tervben az újra­elosztásra visszaadott bérla­kásokat. A fiatalok lakáshoz jutásának megsegítésére indí­tott hároméves programot to­vább folytatják. Erre, vala­mint a többgyermekes csalá­dok otthonhoz jutásának elő­segítésére 71 millió forintot fordítanak. VÍZGAZDÁLKODÁS, EGÉSZSÉGÜGY. KERESKEDELEM A legfontosabb célkitűzések között említettük a biztonsá­gos ivóvízellátást, a szenny­vízelvezetés és -tisztítás je­lenlegi helyzetének jobbítását. Csupán egy számadat: a me­gyeszékhelyen naponta átla­gosan 13 ezer köbméter szennyvíz összegyűjtéséről és elvezetéséről kell gondoskod­ni... Az újonnan induló Ma- karenkói úti településeket vi­zi közművekkel fogják ellátni/ a Pécskő úti lakóterületen pe­dig egy átemelőt üzemeltet­nek be. Kiemelt helyet kap az ágazatban a város szenny­víztisztító kapacitásának nö­velése. A város középfokú egész­ségügyi ellátási feladatait se­gítik elő a megyei forrásból megvalósuló fejlesztések a kórház és rendelőintézetben: a gondozóintézet, az izotópla­bor, a műveseállomás, a tü­dőgondozó és az onkológia kialakítása. A nyugati város­részben 1988-ra tervezik az orvosi rendelő átadását, s sze­repel a tervek között Zagy­varónán its egy hasonló léte­sítmény építése, orvosi lakás­sal. Még egyet erről a terü­letről: szociális otthont ala­kítottak ki a Vöröshadsereg úton, a Gorkij-lakótelepen is készül hasonló jellegű létesít­mény. Köztudott, hogy a város ke­reskedelmi szerepe túlnő köz­igazgatási határán, s ezt a fejlesztéseknél figyelembevet­ték. A cél, hogy jobb legyen az alapvető élelmiszer- és na- picikkellátás, javuljon a mi­nőségi színvonal, s bővüljön a szafcüzlethálózat. Két beru­házást említsünk, az egyik a Palócz téri szolgáltatóház, amelyet már jövőre birtokba vehet a lakosság. A másik kereskedelmi egység a nyu­gati városrészben épül- ösz- szesen 4 és fél ezer négyzet- méternyi alapterületen, ☆ Természeteden nem érint­hettük a VII. ötéves terv va­lamennyi fejlesztési elképze­lését. csupán néhányra utal­hattunk. Amint á testület ál­lást foglalt, s ezt a felsőbb szervek képviselői is alátá­masztották, a terv reális, rneg- alaoozott. Csupán annyit te­gyünk hozzá, hogy a végrehaj­tása. megvalósítása nemcsak a tanács feladata. Tan ka László 1 Közmütársu‘ási pályázatok Gázvezeték a Damjanich utcában Negyvenkét család gázel­látását biztosítja az a 480 méter hosszú gázvezeték, a Damjanich út II. szakasza« (a 62-es és a 117-es ház­számok között). amelynek beruházásához az ottlakók közműtársulási ' pályázata alapján 319 200 forint taná­csi támogatást ítélt oda a végrehajtó bizottság. Ez az összeg a teljes bekerülési költség 25 százaléka, míg a lakosság pénzbeni hozz - járulásából 500 ezer forint jön össze. Ezentúl az utca érintett lakói összesen kö­zel 403 ezer forint értékű társadalmi munkát is vál­laltak a gázvezeték megépí­téséhez. Tanácstagi alapból továb­bi 35 ezer forintot kapmik még a költségekhez, a köz­műtársulásokban részt non vevő ingatlantulajdonos he­lyett pedig a költségeket —• összesen 25 ezer forintot — a városi tanács megelőlege­zi a társulásnak. Szennyvízcsatorna a Kercseg úton Szennyvízcsatorna építésé­re nyújtottak be pályázatot a Kercseg úti (1-es és 25-ös házszámok közötti) lakók. A közműtársulási pályázatot a napokban bírálta el a végre­hajtó bizottság, és a társulás­nak az előirányzott költségek negyven százalékára, össze­sen 309 282 forint tanácsi tá­mogatást nyújt. A megvaló­sításhoz szükséges további 307 728 forint pedig 18 ingat­lantulajdonos pénzbeli hoz­zá járuiásábcl jön össze, mig öt a társuk sben részt nem véve tulajdonos költségeit — 85 480 forintot — a városi tanács megelőlegezi a társu­lásnak. A Kercseg útiak szennyvíz­csatorna-építését 35 ezer fo­rintnyi tanácsi támogatás is segíti, a költségek hiányzó részét pedig társadalmi mun­kával, illetve a társadalmi munkáért kapott jutalomból fedezik. Látványosan gyarapodik a Pécskő utca, az uszoda mellett foglalók”« ismét újabb lakóházakba költözhettek be a

Next

/
Oldalképek
Tartalom