Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-08 / 237. szám

fl BRV-n färtak a «fltuveggyfifban Több mint hatszázezer lá­togatót vonzott az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásár, amely évről évre mind je­lentősebb kereskedelmi ta­lálkozóhellyé, piaekutitó fó­rummá válik. Ezúttal 35 or­szág gyártói keiaskedői imí- tatták be termékeiket, s 415 pályázat közül 17 termék kapott nagydíjat, 73 vásár­díjat. A vásári díjasok kö­zött két megyénkbelit is el­ismertek: a Salgótarjáni Ru­hagyár a Flóra fantáziane­vű bakfisruhacsaládért, a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat a Salgó piskóta ter­mékcsaládért kapott díjat. Képünkön a két gyér kiál­lítási részlegének termékei láthatók. Áftol nincs . n Srdgóterjarw ffltaüareggyár- a megyeközpont effimk ileigifcölbb párttagokat „foglalkoztató” üzem. ahol 15 pértaáapiszerve- zetben jelenleg ,195 tag tevé­kenykedik. A gyértnan keres­tem meg Miskolczti Istvánt, a nagyüzemi pértfoiiaottsáig tár­sadalmi titkárát — aki egyben az agitáeiós-proipaiganda imrn- kabiacrttaág veaetője —. és Konti Ferencet, a pártbiaott- ság tagját, oktatási felelőst. A Síküveggyárban — az el­telt néhány év tapasztalatai­nak alapján kimagasló, jó pártoktatési munkát végeztek. Ezért érdeklődtem a két ve­zető funkcionáriustól mit tet­ték. miit teamek a további eredményes «minikéért, tevé­kenységük javításáért. — Pártbizottságunkon ki­emelt figyelmet fordítunk a pártok tatás feladatainak vég­rehajtására, s ehhez sok segít­séget kapunk a városi pb-tól és a megyei Oktatási igazgató­ságtól —• mondja Miskolczi István. — Az oktatás figyelem­mel kisérését mi sem mutatja jobban: évente két alkalommal végrehajtó bizottsági ülésen, többször pánttitkáiri értekezle­ten a munkabizottsági ülése­ken elemezzük és értékeljük a gyár pártoktatását, a tapasz­talatokat, — Miként értékelik a sík­üveggyár pártoktatási helyze­tét? — Minden oktató»! év októ­berben kezdődik. Áprilisban zárul a képzés, de sem utána és sem előtte nincs ..holtsze­zon”. Miért? A „nyitás” előtt hosszú, előkészítő .munkát folytatunk, az előző év ta- paszjtailataiira alapozva. Ezután propagandistáink részt vesz­nek a különböző előkészítő­kön. mi is tartunk számukra „eligazítást”. így indítjuk a pártok tatást. — Mi alapján történik a be­iskolázás? — A beiskolázásokat, a kö­zéptávú káderutánpótlás! és képzési terv. a tényleges po­litikai szükséglet alapiam vé­gezzük — veszi át a szót Kan­ti Ferenc oktatási felelős. — Figyelembe vesszük a párttag­ságunkkal szemben megnöve­kedett követelményeket, azt az igényt, hogy eszméink és po­litikánk hirdetésében nagyobb személyes felelősséget vállal­janak. — Ez irányú munkánk is tervszerű. — Amikor májusi pártbizottsági ülésünkön érté­keljük az oktatási év tapasz­talatait. azonnal tervezünk is. Ma hol tartunk? Párttagjaink 82.5 százalék® vesz részt va­lamely oktatási formában: vagy a káderképzésben, vagy valamelyik töm egpro pa ganda - tanfolyamon. Ügy vélem. ez nem rossz arány! — Hogyan ellenőrzi a pórt­bizottság a különböző oktatási formákat, azok megtartását? — Noha önállóságot biztosí­tunk atopszervazeteónfenek — a foglalkozások idejének é6 témájának megválasztásában, a „felügyeletet” pártbizottsá­gunk gyakorolja. Működik egy nyolcfős csoport, melynek fel­adata az egyes Dártokrtatási formák ellenőrzése, tapaszta­latok szerzése. Az így ,megszer­zett információk alapján vá­lik teljes ..egéssszé” oktatási tevékenységünk. — Hány csoportban fólyik pártoktatás gyárukban? — Tizenkilenc csoport mű­ködik, felkészült propagandis­tákkal — mondja Miskolczi Ist­ván. A foglalkozások rendsze­resek. a hallgatók megjelenése nem mindig megfelelő. Saj­nos. utóbbi területen az előző esztendőben voltak problémá­ink. ezeken a jövőben javíta­ni szemelnénk. — Hogyan? — A párt szervezeti szabály­zata alapján a jövőben fele­lősségre vonjuk mindazokat, akik igazolatlanul hiányoznak egv-egy foglalkozásról, azaz: nem veszik komolyan a kép­zést. Jogosan kérjük számon az érintettektől. — Tehát gondjaik is van­nak. .. — Igen. főleg a megjele­nésiben. Hogy lehet az. hogy míg egy csoportnál KW széJ zalékos a megjelenés, addig egy másik csoportban negyven- aaáizalékoe ? Ezen a területen mindenféleképpen javulni kell. Köztudott, hogy egy jól mű­ködő propagandlstaklubunk van. — folytatja Konti Fe­renc. — Ez a déli városrész propagandistádnak is .,ottho­na”. beleértve a Petőfalvi La­jos Általános Iskola propagan­distáitól .kezdve a Vegyépszer aktíváiig mindenkit. Éves mun­kaprogram alapján dolgozunk, kiemelt figyelmet fordítva az aktuális politikai és gazdasá­gi kérdések megvitatására. Fő célunk, hogy az információk mellett módszertani segítséget adjunk a résztvevőknek. Ezért is szerveztünk az előző évben bemutató foglalkozást, melyen a videó is előkerült, azaz a szemléltetés módszertárában is nyújtottunk segítséget. — Mit várnak az újabb pártoktatási évben? — Tapasztalataink birtoká­ban nyugodtam elmondhatjuk, a minőségi munka javulására számítunk. Ezért is szerepel „központi” kérdéseink, megol­dásra váró feladataink között a pártoktatás színvonalának emelése, a szervezettség ja­vítása és a részvételi „arány” növelése — mondotta befeje­zésül Miskolczi István. V. I. Ezúttal is hajrázniuk kell üzemeinknek Tért hódit a számítástechnika Korszerűbbé egyszerűbbé, gyorsabbá teszi a tanácsígs2gatást A számítástechnika korát éljük, a mikrosznm; tógvook tömeges elterjedésének ta­núi vagyunk a a r/.daság minden területén. Nem je­lent kivételt ez alól az ál­lamigazgatás sem. Dr. Far­kas Miklóstól, a városi ta­nács titkárságának veiető- jétől arról érdeklődtünk, a tanácson tért hódított-e már a számítástechnika? — Természetesen, nálunk is lényeges szerep jut a szá­mítógép segítségével történő egyszerűsítésre. korszerűsí­tésre. A városi tanács veze­tése központi feladatnak te­kinti a tanácsigazgatási munkák számítógépesítését. A Központi Statisztikai Hi­vatal támogatásával, sm nagy részben saját forrás­ból több mikroszámítógépet szereztünk be. ameivek nagy teljesítményűek, gyor­sak és rendelkeznek a mun­ka maradéktalan végre­hajtásához szüksége'.- resz- egységekkel. Jelenleg eg. - egy Flopptymat—Np Com­modore 64. Rosy —ilOF. s há­rom darab Varyter—XT géppel dolgozunk. A beren­dezések száma is rrute"-u hogy a Számítógépes : s te­kintetében országa ;m is élen járunk. Dr. Sándor Gyulától., a Végrehajtót bizottság titká­rától érdeklődtünk. hogy milyen területen alkuim.iz- zák. illetve fogják hasznosí­tani napjaink modern esz­közét. a számítógépet. Há­rom főbb hAszott*.iási terü­lete van a szánütestechni- kának. említette. \ lakos­sági és vezetői tá)j :o/.'> .ők és döntés-előkészítő rendsze­rek az egyik le'.fuii " >0 hasznosítást jelem'k. Pék­ül a lakásigénytől; n.-i v.m tartását viszik fép' r de a vezetői információs óra il­lését éppúgv se:;: t hetik, mint a tanácstagi munkát. Egy másik fölhasználást te­rület az irodai ügyvitel. Itt is említsünk egy példát: gyorsabbá teszi az iratok iktatását, visszakeresését, s ezáltal zökkenőmentesebbó válik a lakossági ügyintézés. Míg a harmadik témakör a szakigazgatási szervek in- formatijíai rendszerével kapcsolatos. Például a mű­velődési ote.ály intézmé­nyeinek integrált nyilván­tartási rendszerével napra­kész statisztikai és szemé­lyi adatok állnak rendelke­zésre, de említhetnénk a kisiparosok nyilvántartását, vagy a népességgel kapcso­latos ügyek intézését. — A nyilvántartások gé­pesítése és az alapnyilván­tartásokkal való összekap­csolása mentesíti a tanácsi apparátust a hagyományos adminisztrációs terhek pl.ól — tájékoztatott dr Sándor Gyula. — Hozzájárul a fe­lesleges párhuzamosságok megszűntetéséhez, . mi Altul időt szabadit fel az érdemi ügyintézésre, illetve az ügy­felekkel való kapcsolatok javítására. Mindez a lakos­sági ügyek jobb és gyor­sabb intézéséhez vezet, s egyben hozzájárul a társa­dalmi rriunkaidőalap védel­méhez is. - x A további tervekről szól­va a tanácsi vezetők elmon­dották, hogy ké'iőbo útsbb rendszereket dolgoznak ki, s szó van egy nagyobb tel­jesítményű. mikroszámító­gépekből álló helyi hálódat kialakításáról, hogy ezt majd össze lehessen kapcsolni a Nógrád Megyei Tanács nagy számítógépével. — Mindezek célja, hogy a tanácsi munka szakszerűb­bé és eredményesebbé vál­jon — hangsúlyozták —. s az igazgatás eszköz'eiíege a városi lakosság érdekét mind jobban szolgálja. Salgótarján kleméit Ipari üzemei a gazdaság élénkítését célzó törekvésüket juttatták kifejezésre idei tervük össze­állításakor. Az elmúlt évhez képest ugyanis a termelési ér­téket átlagosan 7,2- a nyere­séget 5,7 százalékkal akarják növelni. A rubelelszámolású kivitelt 15,7, a dollárrelációjú exportot 5.8 százalékkal kí­vánják bővíteni. Hogyan alakulnak az ered­mények? A városi pártbizott­ság augusztus 21-1 ülésére ki­adott tájékoztató így fogalma­zott: „Az üzemek első féléves gazdálkodásában a célkitűzé­sek megvalósítása erősen el­térő. több gazdálkodó egy­ségnél nem egyenletes telje­sítménynöveléssel történik. A szigorú gazdasági környe­zethez való igazodás, a gaz­dálkodás minőségi jegyeinek kedvező változása a kezde­ményezések ellenére lassú. Az éves terved teljesítésének rea­litása — az. öblösüveggyár ki­vételévé! — továbbra is meg­maradt.” Nos nagy vonalak­ban ugyanezt mondhatnánk el a jelenlegi helyzetről is. Használjuk ki a munkaidőt A lényeg: ez évben is de- rekas hajrát kell kivágni vál­lalatainknak. Az első negyed­évet ugyanis (•ellazsálták", s csak a második három hónap­ban dolgoztak úgy, ahogyan -az a VII. öléves tervidőszak induló évében kezdettől illett volna. Ennek az esztendőnek a sikere, vagy sikertelensége köztudottan nagyon fontos, meghatározó a gazdaság to­vábbi fejlődése szempontjá­ból. Az eddiginél tervszerűbb termelésre, dinamikusabb ex­portra, ésszerűbb gazdálkodás­ra van szükség az elképzelé­sek megvalósításához. Sajnos, a lemaradás jelen­tős, s főleg az ipari üzemek­nél. Közülük mindössze négy teljesítette az első félévi tér-, melésl tervét. Azóta sem si­került pótolnia számottevő adósságát az öblösüveggyár­nak, a BRGrnek, a Vegvép- szeynek' a ruhagyárnak, Ugyanakkor k'emelkedően 'ól áll az ötvözetgyár, a vasöntö­de és tűzhelygyár, a bánya­gépgyér. A sokirányú tennivalók kö­zül csak egyet emelünk ki: az eddiginél jobban kell gaz­dálkodni a munkaidővel! Eh­hez pedig a munkefegyel- tyi”t szükséges lavitant. Kedvező példák persze, van­nak a munkaidő védelmére, s ezeken a helyeken a teljesít­mények is javulnak. Mint pél­dául az SVT-ben, ahol au­gusztus elsejétől bevezették a blokkolást. Receptet adni azonban nehéz, de az bizo­nyos: a munkaidő teljesebb kiaknázásénak előmozdítása vezetői feladat. Takarékoskodni az anyaggal, az energiával A rubelelszámolású export 36 százalékkal növekedett az első fél évben, de csak a bá­nyagépgyárban érte el a ter­vezettet. A nem rubelreláció­jú kivitel 5,1 százalékkal emelkedett, ezzel együtt is azonban elmaradt a. várako­zástól. Figyelemre méltó ex­portbővítést vailhat magáé­nak a síküveggyár és az SVT, nem utolsósorban az öblösüveggyár. Népgazdasági szintű kötele­zettség az export fokozása' s ez vonatkozik városunk vál­lalataira is. Több üzem kez- deményezően kapcsolódott az exportbővítést célzó központi intézkedésekhez, ám kívána­tos volna, hogy mások is élje­nek ezzel a lehetőséggel. Ör­vendetes, hogy a megyei KtS£-bizottság felhívására, a városi KlSZ-blzottság koor­dinálásával. több üzem fiatal­jai fogékonyan reagáltak az exnorttervek tejesítését cé’zó helyi pályázatokra és jelentős felajánlásokat tettek, A vál­lalatoknál meg kell gyorsíta­ni a termékszerkezet korsze­rűsítését. s olyan árut kell előállítani, amely külföldön is jó áron eladható. A gazdálkodás egyik fontos mutatója az, eredmény. A ki­emelt ipari üzemek nyeresé­ge differenciáltan alakult az elmúlt időszakban, s nem ér­te el az előirányzottat. Olyan ésszerű Intézkedésekre van szükség, amelyek elősegítik a költségek mérséklését. A ská­la itt is széles, de ebből nem maradhat ki az anyaggal és az energiával való takarékos­ság. Az ötvözetgyár- a sík­üveggyár és az SVT ezen a téren is példát mutat. Arra kell törekedni, hagy takaré­kossági intézkedés hosszú tá­von érvényesüljön. Az építőipar kedvező ered­ményekkel kezdte az évet, melyhez hozzájárult a vi­szonylag enyhe időjárás, nem utolsósorban az előkészítő, a tervező- és szervezőmunka színvonalának javulása. A fél év során az építőipari egy­ségek 13 százalékkal magasabb termelési értéket értek el. mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában, de a tervtől el­maradtak. A NÁÉV tervszín- ten teljesített, az AGROFIL ugyanakkor túlszárnyalta fel­adatát. Az építőipari vállala­tok és szövetkezetek a helyi igényeket alapvetően ■ kielégí­tették a létesítmények minő­ségi színvonala javult, az át­adási határidőket betartot­ták. Az említett szervezetek nye­resége több mint két és fél­szeresére növekedett az el­múlt fél évhez viszonyítva, a tervet azonban nem érte el. Számottevően csökkent az ipari és szállítási rész­legek termelési érteke és ár­bevétele. Kisebbek a piaci igények az építőipari termé­kek iránt és a gépek bér­beadása terén. Javult a fa­lazó anyagokkal való ellá­tottság. gondot okozott a gázszerelvények, a hűtőrend­szerek és a tűzcsapok rossz minősége, gyakori hiánya. Az eredmények javításá­hoz elengedhetetlen a szer­vezettség javítása, a mun­kafegyelem megszilárdítása, a munkaidő, jobb kihaszná­lása. A létszám összetétele sem megfelelő, lassítja a munkát, a szakemberek hisu nya. Űj vállalatot üdvözöl­hetünk, ugyanis október 1- től egyesült a NOTÉV és a NOGRÁDTERV. melyet utóbbi megrendült gazdasá­gi pozíciója tett indokolt­tá. Az új vállalatnak a fő- vállalkozás terén szükséges minél több jó eredményt el­érnie. Termelőszövetkezeteink visszafogottan terveztek. Há­rom szövetkezet a termelés kisebbfokú .csökkenésével, egy gazdaság minimális nö­vekedéssel számolt, s csak Karancslapujtőn határozták el a termelés Jelentősebb bő­vítését. Az eredmények alá­támasztják a tervek készí­tésének helyességét. A nye­reség az első fél évben kis mértékben maradt el a bá­zistól. Pótolni kell a kieséseket Az Időjárás viszontagsá­gai döntően befolyáso'tált a terméseredményeket ame­lyek elmaradtak mind a ta­valyitól, mind a tervezet­től. Az aratásra való felké­szülés egyébként jól sike­rült. Állattenyésztésben ki­sebb mértékű szerkeztei át­alakítás várhatc. Útkén es Kazáron előtérbe került a tejelő szarvasmarha-állo­mány fajtaátalak ;ó keresz­tezése, Illetve cseréje. A ki­egészítő tevékenység fel len­dült, jelentősen hozzájá­rult a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetének javu­lásához. Az üzemeknek min­dent meg ked tenniük a ki­esések pótlasá i-r,. a gazdál­kodás további színvonal- emeléséért. László Pályázat a Pécskó-dombra A/ Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium h megyei tanács, az OTSH az év elején a Péeskő- domb beépítésére országos terv- pályázatot írt ki. Nemrégiben már el is bírálták a beérkezett pályamunkákat. A tervpályázat­ról Arató ftyörggyet, Salgótarján városi főépítészével beszélget­tünk. — Milyen területet Ölel fel a Pécskő-donibi beépítés terve? A* skU iparvágánya. a IV? AV-vasútvonal, a Lttkel út, a József Attila Üt, a Kabinért! itt és közonntl temet 0 á'tal Határolt terü'et beénf^sáre kért terveket a nátvrtrtet, ülőnek keretében a folytatandó Iskásénttas^V. «'**- tvv* idő hasznos eltöltését szol­gáló területek, és a városköz­pont közlekedést, forgalomtech­nikai rendjének megtervezése, megoldása volt a pályázat cél­ja. — Hány pályázat érkezett? — Négy tervpály is a tot nyúj­tottak be a kiírásra. Ez ugyan nem sok, de figyelembe kell venni, hogy sok probléma meg­oldása, felvetése szerepelt a pályázat kiírásában. Emellett viszonylag nem volt magas a kitűzött díj összege, és e rövid időn belül sok hasonló pályáza­tot Is hirdettek máshol Is. Tud­ni kell, hogy általában 3-5-8 fó« teamek dolgoznak egy-e*v ilven jellegű pályázaton, s általában ö’*s*R«?osi»n 8—10 munkacsoport pá’yézatára lehet s**mítA*ii. f»v a zsűri a helyezési díjat, nem ad­ta ki. de három oAlvi<*dt e-»nél vermivel kís*’,m össaegű díjösz- s^-gben részesítene. — Ezek után bogvon értékelhe­tő a tervpályásat sikere? Hozott Jo néhány hasznosít­ható ötletet, amit a terület rész­letes rendezési tervében már be lehet építeni. Például a városi tanács mostani épületének jövő­ben! sorsáról at egyik pályázat úgy dönt, hogy értelmes funk­cióval. kellemes külsővel érde­mes meghagyni a régi épü.ev n í’ \ tődlk n* j*. hogyan l*htc» re bővíteni. Mújttanf « Nemusc- t‘ fttermet. avaev parkolót ki­alakítani mögötte. Foglalkoznak a tervek a Karancs Szálloda kö­rüli parkolás lehetőségével, vagy kétszintes parkolóház megépíté­sével az Arany János úton* Jól mutatta me<r azt Is. bogvan le­het megőrizni a zöldet, és annak élvezetébe hogyan lehet jöbv.wo bevonni a va^os’aknkat ? sá­nták. Kilátó énerem « Pé^ko- fiombon. Sőt gondoltak a zó’c e»*y vis^onviag o'csón k’^’á- kltható szabadtéri színpadra la.- — «»el» —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom