Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-08 / 237. szám

Ideológiai konferencia A Varsói Szerződés tagál­lamai hadseregei politikai fő­csoportfőnökségeinek V. kon­ferenciája kezdődött meg ked­den Budapesten. A tanácsko­zásra hazánkba érkeztek a politikai főcsoportfőnökök ide­ológiai munkával foglalkozó helyetteseinek vezetésével a bolgár, a csehszlovák, a len­gyel. az NDK. a román és a szovjet hadseregek delegációi. A konferencián — melyet Horváth István altábornagy, n Magyar Néphadsereg politi­kai főcsoportfőnöke, honvédel­mi miniszterhelyettes nyitott meg — a hét testvéri hadse­reg küldöttségei A szocialista országok' harca a béke megőr- zéteért és a fegyveres erőkben folyó ideológiai munka című témakörben cserélik ki ta­pasztalataikat. értékelik eddi­gi munkájuk eredményeit. (MTI) Olasz orvosok sztrájkja Mintegy százezer orvos szün­tette be a munkát kedden Olaszország egész területén. A négynapos sztrájkot azért hirdette meg a szakma érdek­védelmi szervezete, hogy így adjon nyomatékot néhány bér- és munkaügyi követelésének. A kórházakban a legsürgő­sebb esetekben azonban ezen a napon is biztosították az or­vosi ellátást. Így például za­vartalan volt a mentőszolgá­lat. az elsősegélynyújtás és az intenzív osztályokon is ellát­ták a betegeket. A nem sür­gős operációkat azonban el­halasztottéit. Elsősorban a fizetések eme­lését sürgetik a szakma dol­gozód, valamint azt követelik, hogy az orvosokat munkaügyi szempontból különválasszák az egészségügyi terület többi dol­gozójától. Az orvosok úgy gondolták, hogy a februárban — az akkori sztrájk hatására — a kormánnyal kötött meg­állapodás eddig nem érvénye­sült a gyakorlatban, ezért szer­vezték újabb tiltakozó meg­mozdulásukat. Teiles hírzárlat Reagan az izlandi találkozóról Reagan amerikai elnök hét­főn délután konzervatív poli­tikai csoportosulások képvise­lői előtt azt mondta, hogy iz­landi találkozója .Mihail Gor- bacsovval. az SZKP főtitkárá­val „nem aláírási ceremónia, s nem is a sajtónak szánt nyilvános esemény lesz. ha­nem a csúcstalálkozót meg­előző tervező tanácskozás; olyan alkalom, amelyen elő­készíthetjük a komoly mun­kát, amelyet Gorbacsovval Egyesült Államokban teendő látogatása idején végzünk. Iz- land a csúcs előtti utolsó ál­lomás” — hangoztatta az ame­rikai elnök. Reagan ugyanakkor igyeke­zett megnyugtatná az ameri­kai jobboldalt annak nyoma­tékos hangoztatásával, hogy nem adta fel korábbi vélemé­nyét a Szovjetunióról, s biz­tosította őket. hogy „tovább­ra sem lesz puha a kommu­nizmussá! szemben”. A találkozó _ napirendjéről szólva Reagan nyomatékosan aláhúzta, hogy azon nem csu­pán leszerelési • kérdésekről lesz szó. és az amerikai fél fel akarja vetni a regionális és az emberi jogokkal kapcso­latos kérdéseket is. A Fehér Ház ismét lelezte, hogy az izlandi találkozó ide­jén teljes lesz a hírzárlat, s egyelőre nem eldöntött, meny­nyi időt szentel a két vezető a négyszemközti megbeszélé­seknek. s mennyit kibővített tanácskozásoknak. Az elnöki szóvivő mindössze azt ígérte, hogy a találkozó befejeztével Shultz külügyminiszter tart az amerikai fél részéről sajtótá­jékoztatót. Egyelőre még azt sem döntötték el, lesz-e záróköz'emény. Amerikai források szerint három találkozóra kerül sor Reykjavikban Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan kö­zött. A jelenlegi tervek sze­rint szombaton délelőtt és délután, valamint vasárnap délelőtt folytatnak megbeszé­léseket. A külügyminiszterek előreláthatólag . külön talál­koznak. s lehetséges, hogy ha­sonló összejövetelre a vezető leszerelési szakértők között is sor kerül. Reagan csütörtökön reggel utazik Washingtonból Reykja- vikba. ahová helyi idő szerint a kora e®ti órákban érkezik meg. Az amerikai elnök az or­szág nagykövetének reziden­ciáién lakik maid. a szoviet —amerikai csúcsmegbeszélé- Sekre a város hivatalos ven­dégházában kerül sor. Pénte­ken Reagan legfőbb tanács­adóival készül fel a megbe­szélésekre. (MTI) CDU-b ongresszus Kohl sikeresnek nevezte az elmúlt négy évet Helmut Kohl, a keresztény- rata párttag demokrata párt (CDU) elnö* résztvevő mintegy 800 kül- ke, az NSZK kancellárja ál- dött jóváhagyja a párt hosz- lást foglalt az Egyesült Álla- szú távú elképzeléseiről kidol- mokkal a nyugati szövetség* gozott kiáltványt, amely az ben való két- és sokoldalú, NSZK gazdaságának további valamint kül* és biztonságpo* fejlesztését, a műszaki-tudo- litikai együttműködés szóró* mányos haladás előmozdítását, sabbra fűzése mellett. Egy* valamint a kereszténydemok- idejűleg kijelentette, hogy or- ráták biztonságpolitikai cél* szága nemzeti As szövetséges! jait körvonalazza. A CDU képviseletében relés és a fegyverzetkorláto­zás területén. Mindez — mon­dotta — előmozdítja a kelet* és a nyugat-európai országok közötti kooperáció szorosab­bá tételét is. A kancellár a kormányzat egyik legfontosabb eredmé­nyének tekintette, hogy meg­szilárdította azokat az alapo érdekeinek megfelelően ki- mostani, 34. kongresszusán . amelyeken értékelése Erősödik az együttműködés (Folytatás az 1. oldalról.) 4,6-szer. a mezőgazdasági gé­pekbe pedig több mint hait- A megyei tanács, a Műszaki szór annyi anyagot haszná­lás Természettudományi Egye- lünk fel. mint a világ legfej- «ü letek Szövetsége közötti .tettebb államaiban. Elmondta, együttműködés erősödik, hogy amíg hazánkban a ter­ugyanakkor szorosabbá válik mékgyórtásban a fém a meg- az egyesület területi, üzemi határozó, addig a külföldi ter- •zervezeteimek és a helyi ta- mékszerkezeiben az új, vagy rácsoknak a kapcsolatai. A a tökéletesített anyagok kerül- legíomtosabb feladatok — ame- tek jelentősen előtérbe. S ezek lyeket az egyesület tisztújító szabják meg a technológiai közgyűlésén megfogalmaztak folyamatokat is, amelyek összecsengenek a megye hosz- könnyűek, jellemzőjük, hogy ■szú távú koncepciójában és a kis energiával nagy mennyiség- középtávú tervében kiemelt, ben tudják előállítani a ter- céljaival. A megye gazdasága mékeket, azokból az új amya- íejűiődésének meggyorsításában, gokból, amelyek a többiek- jó tulajdonságait egyesítik ma­gukba. A legszerényebb szá­mítások szerint egy forint be­fektetéssel kettő forintot hoz­nak vissza. Foglalkozott az­zal is, hogy Magyarországon is vannak korszerű technoló­giák. Ide sorolta a precíziós használ minden lehetőséget, megvitatják az 1987. januári hogy minden szinten építő- választásokra való felkészü- jellegűen fejlessze kapcsola- lés stratégiáját tait a keleti szomszédaival. Kohl a CDU országos kong- Helmut Kohl beszédében kri resszusán beszélt, amely Raj- jelentette, hogy Bonn az na-Pfalz tartomány székhe- Egyesült Államok kormányá- lyén, Mainz városában kezdte val való bizalomteljes együtt- meg háromnapos tanácskozá- működésre támaszkodva kí- sát. A Reingold Halle csar- vánja érvényesíteni saját ér nokban folyó kongresszuson dekeit a nemzetközi életben, a 715 ezer kereszténydemok- illetve ily módon óhajt haté­konyabban közreműködni an­nak alakításában, így a kelet— nyugati párbeszéd előbbre- vitelében. A kancellár ezzel összefüggésben az ellenzéki szociáldemokratákat azzal vá­dolta, hogy eltávolodtak a nyugati szövetségtől, s fel­mondták az Amerikával való barátságot — noha az SPD is a NATO kereteiben látja biztosítottnak az NSZK jövő­jét meglévő lehetőségek feltárá Sábán és fokozott kihasználá­sában meghatározó szerepük van a megyében élő értelmi­ségieknek. köztük a szakmá­jukat szeretők és tenmiakarók nagy hányadát, magába tömö­rítő MTESZ-nek. Érdeklődéssel fogadott tálé- öntést, a porkohászatot. Las- koatatója után dr. Stefan Mi- súnak találta ezek elterje&zté- hátlv akadémikus, az ipari sét. Utalt airra. hogy az új •technológiai intézet igazgató- anvagok mielőbbi gyártásba ja, a magyar ipar anyagfel-, vétele. 90 százalékban a tu- használásáoak színvonaláról és dússal van összhangban, javításának körülményeiről _ Az új anyagok közé sorol - beszélt. ta a korrózió-ellenálló acélo­Amíg a világ fejlett orszá- kát. a bevonatos acélokat, a gaiban a termékekben fel- többegységes szerkezetet al- használt anyag 1960-tól 1930- ko'ó kom pori tu mókát és a tg a versenyképeSiSég növelése műszaki kerámiát. A lövő kor­érdekében 25 százalékkal csők- szerű technológiái« között em­kenit, addig a magyar népgaz­daságban alig éri el a 13 szá­zalékot. Elemezve a lemara­dás okait, a következőket mondotta; Túl súlyosak és korszerűtlenek a termékeink. íitette pz ionkezelt saerwáimo- kat. a lÄwies és a plszma­ter^nntóv’é t. Befejezésül felhívta a fl- gvelmet arra. hogy a maavar ipar az 'pgrfei’-a'r+é.s nro® elavultak a technológiák és ramjánek 1 »»nagyobb hetegsé- kevés « korszerű anyag a tér- a nagyfokú anvag'gényes- m»keiben. sía emeiv egyet le'»nt a po­A jelenlegi megmunkálási csékoléoo«!. s hozzá tíml « technológiák (forgácsolás) sze- verseny képesség csökkenésé­it n* «r? kg pnvagihói 36 dkg bez. ■)á so-rp/Uoet készültünk el. a Az ümtenéive* megnvitó Ür- fK’-vi pepiig fov-gáf.s. A ve<rv- mügev László zárszavával ért ir>— á'tgl e’óállf+ott génekbe véget. NÓGRÁD - 1986. október 8., szerda szerint — tovább fejlődhetett az ország legfontosabb kelet­európai szomszédaival és a Szovjetunióval való párbeszéd, a kölcsönös jobb megértés és az együttműködés politikája. A jövőre nézve is azt a célt állította kormánya elé, hogy tevőlegesen vegyen részt a minél kevesebb fegyverrel való béke szavatolásában. Noha hosszasan fejtegette azt a véleményét, amely szerint az amerikai rakétáknak a NATO-határozat értelmében végrehajtott NSZK-beli tele­pítése növelte „az országba vetett nyugati bizalmat”, ál­lítólag „Keleten is tekintélyt szerezve neki” és bár szerin­te több nyugati fegyverkor­látozási kezdeményezésre a Kelet még adós a válasszal, Kohl esélyt lát a közép-ható­távolságú rakéták tetemes csökkentésére. Egyben remé­Az NSZK kancellárja is­mét méltatta a Szovjetunió u __. mT v ™«« «m«, .zen* Ä WorbS Gorbacsov főtitkárnak a szov­jet külpolitika élénkítésére irá­nyuló, újító szemléletű kezde­ményezéseit, ezek Kohl szavai szerint új lehetőségeket tár­főtitkár munkatalálkozója el­vezethet későbbi sikerekhez a fegyverkorlátozás területén. Kohl belpolitikai kérdése­nak fel az Egyesült Államok- érintve, a keresztényde­hoz, Nyugat-Európához. Ja­pánhoz, Kínához, Indiához és más fontos földrajzi és poli mokrata kormányzat négy éves tevékenységének kézzel­fogható sikerei közé sorolta tikai központokhoz fűződő kap- az állami pénzügyeknek és csőlátókban. Rámutatva az a márka vásárlóerejének meg­SZKP és a szovjet állam bel­politikai törekvéseinek újsze­szilárdítását, a tartós gazda­sági növekedést, valamint azt, Hőségére is, a CDU elnöke hogy 600 ezer pótlólagos mun­megállapította, hogy ez a kül és belpolitika nyugati szem­szögből is lehetőségeket nyúit a kölcsönös jobb megértés és az együttműködés elmélyí­tésére, mindenekelőtt a lesze­kahelyet teremtettek. Tovább­ra is a kétmilliós munkanél­küliség leküzdését minősítet­te a hivatalos fő célnak. (MTI) Hazánk vendége ■ holland királynő (Folytatás az 1. oldalról.) A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit értékelve, az Elnöki Tanács elnöke hang­súlyozta: ma a háború elke­rülése minden korábbinál sür­getőbb feladat, hiszen egy termonukleáris világégés az emberi civilizáció puszta fennmaradás« is kétségessé tenné. Napjainkban bizonyos re- ménytkeltő jelek mutatkoz­nak a nemzetközi életben. Megélénkült a szovjet—ame­rikai párbeszéd, eredménye­sen, megállapodással ért vé­get a stockholmi konferen­cia. Ám továbbra is fenyege­tőik a veszélyek. Ezért lét- fontosságúnak tartjuk a nuk­leáris és a hagyományos fegyverkezés korlátozását, a világűr katonai célokra törté­nő felhasználásának megaka­dályozását. E célok előmozdí­tását szolgáló megállapodást várunk a következő szovjet— amerikai csúcstalálkozótól. Kétségtelen tény, hogy a nemzetközi helyzet döntő mér­tékben függ a szovjet—ame­rikai viszony alakulásától, ám a tapasztalatok — különösen Európában — azt bizonyítják, hogy a kisebb államok is so­kat tehetnek a\ légkör javítá­sáért, a bizalom építéséért. Biztosíthatom önöket, hogy Magyarország az elmúlt évek­hez hasonlóan, a jövőben is e célok érdekében kíván te­vékenykedni. Ebben a szel­lemben készülünk a helsinki folyamat bécsi utótalálkozó­jára, s azon leszünk, hogy az előmozdítsa a helsinki záró­okmányban foglaltak kiegyen­súlyozott végrehajtását, az összeurópai együttműködés ügyét. A magyar—holland kap­csolatokat elemezve, Losonczi Pál utalt arra, hogy hazánk érdeklődése különösen a XVI. és XVII. században fordult Hollandia felé. A holland egyetemekről hazatért magya­rok a humanizmus, a refor­máció és a felvilágosodás út­törőivé váltak, alkotásaik be­épültek a magyar művelődés­történetbe,. Kapcsolataink történelmi hagyományai és a mai rea­litásokból adódó érdekeink egyaránt arra ösztönöznek bennünket, hogy továbblép­jünk a mindkét ország ré­szére előnyös együttműködés útján. A magunk részéről elé­gedettek vagyunk viszonyunk zavartalanságával, a kapcso­latok fejlődésével, de meg­győződésünk szerint vannak még kihasználatlan, sőt fel­táratlan lehetőségek — mon­dotta az Elnöki Tanács elnö­ke. majd poharát Beatrix ki­rálynő és Claus herceg, illet­ve a kíséret tagjainak egész­ségére, a holland nép boldo­gulására, a két ország to­vábbi gyümölcsöző együtt­működésére, a békére emelte. A holland királynő válasz­beszédében köszönetét mon­dott a szívélyes fogadtatásért, majd kifejtette: Az államközi kapcsolatok sokféle területet ölelnek fel. A nemzetközi párbeszédben a kultúrák cseréje az a közeg, amelyben a különböző or­szágok a legvilágosabban mu­tatják meg önmagukat, s ez ad színt és formát minden egyéb kapcsolatuknak. Nem­zeti arculatunknak, kultúránk­nak ez a mostani bemutat4 kozása jelenti mai magyaror­szági látogatásunk tartalmát. A két ország történelmi múltra visszatekintő kapcso­latairól szólva elmondta: Hol­landia és Magyarország kez­dettől fogva ugyanahhoz az európai kultúrkörhöz tarto­zik. Magyarország évszázadok óta erősen foglalkoztatja a hollandok képzeletét. A ma­gyar nép régtől fogva sokak­ban mély szimpátiát ébresz­tett Hollandiában. Országaink történelmében már a korai időktől kezdve találhatók érintkezési pontok. A Hollandiában működő ma­gyar tudósok hozzájárultak ahhoz, hogy a humanizmus fejlődésnek induljon és elter­jedjen Európában, s ugyan­ezekben az időkben számos magyar író műve holland nyomdákon keresztül talált utat világrészünk más orszá­gaiba. Az országaink közötti kap­csolat mindmáig él, s a kul­turális eredmények iránti köl­csönös érdeklődés táplálja. Rendkívül figyelemre méltó az a nagyfokú kreativitás, amellyel a magyar nép elis­merést vív ki magának. Az európai zenei élet mérhetet­lenül sokat köszönhet a ma­gyar zeneszerzők felbecsül­hetetlen teljesítményeinek, va­lamint azoknak a magyar muzsikusoknak, akik évről évre eljuttatják ezt a zenét más országokba, köztük Hol­landiába is. A holland zenei élet sokuk nevével egyszer, s mindenkorra összefonódott. Mindezek tükrében logikus döntés volt, hogy a múlt év­ben megtartott kulturális fó­rum színhelyéül Budapestet választották. Ezt a fórumot az európai együttműködést erősí­tő konferenciasorozat része-; ként rendezték meg. Az uralkodó szólt arról,' hogy Hollandiában nagy ér­deklődéssel és figyelemmel kísérik Magyarország fejlő­dését, amelynek gazdasági nö­vekedése tagadhatatlan, kul­turális kisugárzása erőtele­sebb, mint valaha. Nagy örömmel nézünk elé4 be annak a magyar rendez4 vénysorozatnak, amelyre kűri túrába egyezményünk alap­ján kerül sor a közeljövőben Hollandiában. Ennek sikerét Magyarország és Hollandia hagyományos baráti kapcso­latai biztosítják. Beatrix királynő a magyar nép sikerekben gazdag jövő­jére, kultúrájára, valamint a két ország és a két nép to­vábbi gyümölcsöző, jó kap­csolataira ürítette poharát. Beatrix királynő és Claus herceg délután ellátogatott a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába. Vajda Györgv művelődési miniszter- helyettes és Szabó Tibor.- az iskola igazgatója fogadta a vendégeket, s a tanulók vi­rágcsokrokkal kedveskedtek nekik. A vendégek nagy érdeklő­déssel hallgatták az igazgató tájékoztatását, majd Ugrin Gábor karnagy szolfézsóráján a zeneoktatás gyakorlatával ismerkedtek. A holland királyi pár, kísé­rete és magyar vendéglátóik este az Operahézban megte­kintették a holland táncszín­ház előadását. (MTI) Őrségváltás előtt Izrael Az izraeli kormány munka- nonban szenvedték el sorkato- párti feje. Simon Peresz. a nái az ellenállók csapásait, jövő kedden átadja a minisz- társadalma széthúzott, és a terelnöki tisztet Likud párti közel-keleti (különutas) ki- riválisának. Jichak Samunak, bontakozás folyamata megre- ő. Pernesz pedig küilügymimdse- kedt. Ügy véli Peresz. hogy az térként ténykedik tovább. Az irányítása alatt álló kormány ezzel kapcsolatos megállápo- hivatali idejében ezekhez ké- dás a koalíció« alku része volt pest kedvező változások kö­két évvel ezelőtt. Peresz —’ vetkeztek be. A pénzromlás aki mór október 10-én meg- évi üteme négyszáz százaié- válik hivatalától — kedden kosról tizenhat százalékosra búcsúbeszédet tartott a tör- fékeződött le — közölte. Mi- vényhozás ülésén. vei Izrael nem Dél-Libanont, Ebben áttekintette saját kor- csak annak egy 12—16 km mély- mánvzatának eredményeit. El- sé»ű sávját tárttá most meg­mondotta. hogy akkor, ami- szállá*« alatt. Peresz szerint kor a kormányszövetség lét- „a lidérces libanoni álom vé- reiött. Izrael a gazdasági csőd get ért”. Űgv értékeli az iz-. szélén állt, egész Dél-Liba- raeli társadalom helyzetét is. hogy az izgalmak csitulóban vannak, és — állítja — „nyit­va áll az ajtó a tárgyalóterem felé”. Megjegyezte, hogy amerikai közvetítéssel kapcsolat létesült Izrael és Jordánia között a tárgyalások mikéntjének tisz­tázása céljából, de elismerte, hogy Izrael szemszögéből ezeknek a kísérleteknek még súlyos akadályai vannak. Az is nyitott kérdés, —(mon­dotta Peresz —. hogy kik kép­viseljék a megszállt területek palesztin lakosságát. (A Mun­kapárt és a Likud tudvalevő­leg egyetértett abban, hogy nem lehet szó a Palesztina! Felszabadítási Szervezetről, amelyet pedig az arab orszá­ga lé az ENSZ-tagállamok túl­nyomó többségével együtt a palesztin nép egyetlen törvé­nyes képviseletének minősíte­nek. Feltűnő volt azonban, hogy ezúttal Peresz nem tett hitet az említett tétel mel­lett.) Nyilvánvaló — folytatta Simon Peresz — hogy a meg­oldás egy jordániai—palesztin keretben keresendő. Ezzel ar­ra a munkapárti taktikáira utalt, hogy Izrael területi engedményeket tenne Jordáni­ának a Jordán folyó megszállt nyugati partján. Az elkövetkező, közös kor­mányzati szakaszról szólva, Peresz azzal a burkolt figyel­meztetéssel fordult jobboldalt vetélytáirsaihoz. hogy „Izraeli őrizze meg a párbeszédhez szüksége® légkört, tartózkod­jék a szavak és fenyegetései* la terjesztésétől”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom