Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
I tartalékai r Az utóbbi időben, amikor gazdaságunk az előirányzatoktól szerényebb eredményekről tud számot adni, a fejlődés tartalékai érthető módon az érdeklődés homlokterébe kerültek. Közülük is —, főleg a kormány július 17-i határozata óta — különösén sok szó esik a munkaidőalap védelméről, a munkaidő jobb kihasználásáról. A kimunkálás alatt lévő végrehajtási intézkedések iránt, megyénkben is várakozás tapasztalható. A vélemények sokszínűek, abban azonban általános az egyetértés, hogy a munkaidő hatékonyabb kihasználásával jelentős, pótlólagos energiák állíthatók a termelés, a gazdálkodás szolgálatába. A megyei pártbizottság szeptember 26-i ülésén ebből kiindulva tűzte napirendre a munkaidő- alap kihasználásának helyzetét, javításának további feladatait. Főbb veszteségforrások Széles körű vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a társadalmi munkaidőalap hosszabb időszak óta megyénkben is csökkenő. Mértéke az utóbbi öt évben 5—6 százalékot tett ki. A foglalkoztatottak számának mérsékléséből valamint a heti munkaidő 40 órára történő csökkenéséből, eredő kieséseket a munka termelékenységének emelkedésével, s a kisegítő gazdaságban végzett tevékenységek bővítésével még sikerült ellensúlyozni. Mindez azonban a gazdasági hatékonyság kívánatos mértékű emelkedéséhez már nem bizonyult elegendőnek. Ennek egyik alapvető okaként a pártbizottság a munkaidőalap kihasználásának nem megfelelő színvonalát jelölte meg. A törvényes munkaidő statisztikailag is kimutatott kiesései tíz év óta, közel azonosak, 16—17 százalék körül ingadoznak. Megbízható becslések szerint legalább ugyanekkorák a belső szervezetlenségből, fegyelmezetlenségből származó veszteségek is. A nem munkával töltött idő legnagyobb tételét — megyénkben 89—90 százalékát — a szabadság és a táppénz alkotja. Bár, ezek társadalmi vívmányok, törvényes járandóságok, az igénybevételük körül kialakult gyakorlat mindenképp említést érdemel. Elkerülhető veszteségek származnak abból, hogy a hét vége közeledtével, rendszeresen megnő a szabadságon, és a betegállományban lévők száma. Emiatt a munkanap-kihasználás mutatója a kedd— szerdai 83—84 százalékról, péntekre már 80 százalék alá esik. Kritikát kapott, hogy a munkáltatók kevés gondot fordítanak a szabadság tervszerű kiadására. Gyakori az utólagos engedélyezés annak ellenére is, hogy a jogszabály szerint a szabadság kiadásának időpontja felől, a munkáltató határoz. Sokan azt a szabályt sem tartják be, hogy egybefüggő két hetet minden körülmények között biztosítani kell, pedig ez a munkaidőalap védelmét és a dolgozók pihenését egyaránt szolgálná. Javuló munkakörülmények ' A szabadság elaprózásának mérséklése ugyanakkor, javítaná a termelés programozhatóságát, ütemességét, elkerülhetővé tenné a munka- torlódások, a túlmunkák egy részét, s kedvező hatást gyakorolva az egész munkafolyamat szervezettségére. A táppénzes arány az utóbbi években elfogadhatatlanul magasra nőtt, annak ellenére, hogy az egészségügyi ellátásban, a munkakörülményekben is javulás tapasztalható. Jelenleg, naponta a dolgozók 6,9 százaléka van betegállományban, ami kerek fél százalékkal haladja meg az országos átlagot. Ehhez a lakosság általános egészségi állapotának romlása és egyes területeken a még mindig kedvezőtlen munkafeltételek is hozzájárulnak. Ezért érdemi előrehaladást csak az egészségügyi ellátás további fejlesztése, a betegségmegelőzés kibontakoztatása, a munkavédelem javítása eredményezhet. A testület felhívta a figyelmet, hogy számottevő veszteségforrások a két-három napos—, zömmel a hét vége körül megjelenő, ezért nehezen ellenőrizhető, és visszaélésekre is alkalmat adó —, úgynevezett betegszabadságok. Indokolatlanul magas arányuk visszaszorítása a keresőképtelenség orvos-egészségügyi elbírálásának, s a munkáltatók betegellenőrzési tevékenységének szigorítását egyaránt igényli. Hangsúlyt kapott, hogy bár a szabadsággal, betegállománnyal meghosszabbított hét végeket a dolgozók zöme, értékteremtő munkával tölti, alapvető érdekeink mindenekelőtt a társadalmilag szervezett tevékenység hatékonyabbá tételéhez fűződnek. A megyében végzett vizsgálódások azt mutatják, hogy az utóbbi tíz évben 9,6 százalékról 7,9 százalékra mérséklődött az egyéb (tanfolyamok, állampolgári és társadalmi kötelezettségek, magánügyek stb. miatti), egész napos hiányzások munkaidő-kiesésekből való részesedése. Néhány szervezet helyi intézkedéseket tett a dolgozók munkaidő alatti kilépésének mérséklésére. Több kezdeményezés történt a munkafegyelem megszilárdítására is. A gazdálkodó egységek megszigorították az alacsony munkamorálú dolgozók felvételét. Néhányan (SVT, BRG NÁÉV. Magyar- nándori ÁG), a kötelezően e'ő- írtnál szigorúbb automatikus joghátrányokat alkalmaznak a munkafegyelmet súlyosan megsértőkkel szemben. Jelentős részben, a magánügyek következetesebb elbírálása, valamint a munkakezdés és -befejezés betartására hozott intézkedések eredményeként, 1983 óta évi 8,3 óráról 7,4 órára csökkent az egy főre jutó törtnapi munkaidő-kiesés, Elégedettségre, megnyugvásra azonban még sem lehet okunk. Jogosak azok a felvetések, hogy még mindig lényegesen csökkenthető lenne egyes munkaidőt terhelő elfoglaltságok — rendezvények, értekezletek, mozgalmi és sportesemények — mértéke. Hangot kapott az is, hogy a közvetlen munkahelyi vezetők sokszor elnézőek a munkaidőn és kapun belül fe- gyelmezetlenkedőkkel, az italos állapotban munkára jelentkezőkkel, a későkkel, a korábban távozókkal szemben. Hatékonyabb feltárást A munkaidőalap igen nagy hányadát emésztik fel a szervezetlenségből, műszaki okokból és a technológiai fegyelem be nem tartásából származó veszteségek. Több év távlatában nyilván mérsékelte ezeket a megye gazdaságában bekövetkezett műszaki-technikai színvonal-emelkedés, s az is, hogy — különösen a kötöt- tebb technológiájú munkahelyeken —, nagyobb figyelem fordult a hatékonyabb munkaszervezési módszerek alkalmazására. Potenciálisan ma is rendkívül sok idő megy veszendőbe azért, mert több üzemben nincs megfelelő összhang a technológiai folyamat elemei között. Az intézkedések ellenére nem kevés javítanivaló akad a munka szervezettségén. a fegyelmezett munka megkövetelésén Jellemző a kisegítő munkafolyamatok alacsony gépesítettsége, az állásidők — szakértelem hiányával is összefüggő — növekedése, az indokolatlan műszakváltási veszteségek. A munkaidőalap kihasználásának javítására, az e téren meglévő tartalékok feltárására. a gazdálkodó szervezetek az indokoltnál kevesebb figyelmet fordítanak. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a legtöbb munkáltatónál egyszerűen hiányzik az olyan komplex és rendszeres vesz- teségidő-feltáró tevékenység, amely a helyi intézkedések kiindulási alapjául szolgálhatna. Ebben az SKÜ, az SVT, a Salgótarjáni Ruhagyár, vagy a BRG jó színvonalú gyakorlata inkább csak a szabályt erősítő kivételként jelenik meg. Pedig a munkaidő-kihasználás javítása hatékonyabb veszteségfeltárást, ehhez megfelelő mérési kultúrát is feltételez. Külső és belső feltételek A pártbizottsági ülés vitájában nagy hangsúlyt kaptak azok a külső és belső feltételek, amelyek a munkaidő- alap „házon belüli” kihasználását befolyásolják Nem kerülte el a figyelmet, hogy a munkahelyi rend és fegyelem szorosan összefügg a gazdaság egészében uralkodó állapotokkal. Nehéz jól szervezett munkát végezni, ha gond van az anyagellátással, a szállítási fegyelemmel, a kooperációval, ha nem műkődnek kielégítően a piaci mechanizmusok. Több megalapozott vélemény hangzott el arról is, hogy a gazdasági szabályozás sem mindig teremt megfelelő érdekeltséget a munkaerő, ezen keresztül a munkaidő optimálisabb hasznosítására. Az utóbbi időben kedvező változások történtek a külső feltételrendszer helyileg alakítható elemeiben. Ebben a tanácsok kezdeményező szerepet vállaltak. Olyan ügyfélfogadási rendet vezettek be, amely a lakosság nagy részének lehetővé teszi a munkaidőn túli ügyintézést. Előrelépést jelent azt is, hogy a kereskedelmi és lakossági szolgáltató szervek többségének nyitva tartása a korábbinál jobban igazodik az igényekhez Ugyanez mondható el azokról az óvodákról, bölcsődékről is, ahol —általában a nyújtott ügyfél-fogadási, illetve nyitvatartási napokon — meghosszabbított munkarend bevezetésére került sor. A tapasztalatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy az emberek ezeket a helyi lehetőségeket nem ismerik eléggé. Sem a dolgozók, akiknek élni kellene velük, sem a közvetlen munkahelyi vezetők, akiknek a távollétek indokoltságát kell elbírálni. Ezért az eddigieknél lényegesen jobb tájékoztatásra van szükség. A feltétel rendszer további javítását szolgálja a már említett kormányhatározat is. Előirányozza, hogy a lakossággal ügyfélként kapcsolatban álló szervezetek (hivatalok, szolgáltatók) nyitva tartása és munkarendje a már felsoroltakon túl is nagyobb lehetőségeket teremtsen a munkaidőn kívüli igénybevételhez. Növekszik például a képviselet (jogsegélyszolgálat, ügyvéd stb.) útján intézhető ügyek száma, Lényeges, hogy a jövőben a lakáson végzett szolgáltatásokat, főleg munkaidőn túl, szorosabban egyeztetett időpontban kell elvégezni. Szigorodnak a munkából való távolmaradás jogcímei. Növekszik a gazdasági vezetés felelőssége, a feladatokhoz jobban igazodó munkarend kialakításában és a munkaidőn belüli veszteségek mérséklésében. A megvalósítást fokozottabb állami ellenőrzés is segíti. Jogszabály nélkül is lehet A pártbizottság kiemelte, hogy megyénkben is legfontosabb tennivaló a miniszter- tanácsi határozat gyors, maradéktalan végrehajtása. Számos területen nem szükséges a jogszabályok megjelenésére várakozni sem. A munkarendek felülvizsgálatára, a munkakezdés és -befejezés betartására, a munkára kész állapot megkövetelésére, a távolmaradás gondosabb elbírálására irányuló helyi lépések enélkül is megtehetők. Azt is látni kell, hogy a központi intézkedések elsősorban rásegítő mechanizmussal szolgálnak a perspektivikus, helyi tennivalók számára. A munkaidőalap védelmét, a munkaidő jobb kihasználását célzó intézkedések akkor érhetik el a kívánt hatást, ha párosulnak a termelés, a gazdálkodás tartalmi elemeinek javításával, s az általuk nyert hasznos munkaidőalapot hatékony munka tölti ki. Ehhez a munkafeltételek minden oldalú biztosítása, korszerű szervezés és hatékonyan működő érdekeltségi rendszer szükséges. A felvázolt tennivalók megoldása nem lesz könnyű feladat, hiszen évtizedes szokásokkal, kényei mességi szempontokkal kell megbirkózni, s magatartásunk, cselekvési gyakorlatunk igényel változtatásokat. Fontos, hogy megfelelő fogadó- és cselekvőkészség megteremtésével segítsük a munkaidő jobb kihasználására irányuló törekvéseket, ezáltal is újabb pótlólagos erőforrást állítva a gazdaság előtt álló feladatok megvalósításának szolgálatába. Balázs Miklós az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetőj e A Mátraaljai Szénbányák részére harminekétminió forint értékben tíz darab szállítószalag hajtódobjának szerelését végzik az Országos Bányagépgyártó Vállalat Salgótarjáni Bányagépgyárában. A külszíni fejtéshez szükséges alkatrész szerelését — képünkön — Király Béla végzi. —Rigó— | TESZ ÖV-elnökségi ülés Mezőgazdaságunk kiállja az országos összehasonlítást Pénteken ülést tartott a TESZ ÖV elnöksége. Megvitatta az elnökség beszámolóját a IV. kongresszus óta végzett termelőszövetkezeti, társulási és szövetségi tevékenységükről, valamint ősz- szeg ezte a termelőszövetkezetek V. kongresszusa irányelveivel kapcsolatos tapasztalatokat. Megyénk termelőszövetkezeteinek tevékenységét a növekvő tervszerűség. a változó körülményekhez való gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodás. a kezdeményezőkészség. a fokozódó kockázatvállalás jellemezte. Az életszínvonal-politikában az eredményekkel összhangban alakultak a dolgozók élet- és munkakörülményei, javult a tagok szocális ellátottsága. A beszámoló szerint szélesedett és teljesebbé vált a szocialista demokrácia. sokrétűbbé, eredményesebbé vált a TESZÖV érdekvédelmi, szervező- és mozgósítómunkája. A beszámoló megemlítette azokat a feszültségeket is, amelyek zavarták a gazdálkodást, ugyanakkor felsorolta az üzemek munkájában meglévő hiányosságokat is. Az írásban előterjesztett beszámolótervezettel kapcsolatos vitában dr. Szabolcs István, a gazdaságpolitikai, Katona Karóin, a szövetkezetpolitikai bizotbság vezetői e, a bizottságban elhangzott véleményeket. kívánságokat. észrevéte’eket. kifogásokat és a módosító íavasiatokat tolmácsolta. Varga Lajos, a káliói termelőszövetkezet elnöke elismerte, hogy az anyagban, az üzemek. véleménye jól megtalálható, a TESZÖV önkritikusan számol be tevékenységétől. Biró Miklós, a Karanxtvós igazgatója javasolta, hogy a> küildöttgyűlés elé kerülő beszámolóban erőteljesebben szerepeljenek a feszültségeket kiváltó okok. az egyszerű újratermelést veszélyeztető, akadályozó tényezők. Jelentős belső tartalékok várnak még felhasználásra. Ferke Józsefné, a TÖT munkatársának javaslatai is bekerülnek a küldöttgyűlés elé kerülő beszámolóba. Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára bevezetőjében szóit a népgazdaság és a megye gazdaságának első kilenchavi teljesítéséről. érzékeltette, hogy a jövő fejlődésének szempontjából milyen fontos tényező megyénk termelőszövetkezeti mozgalma. Közölte, hogy az irányító szervek vezetői elismerik a megye mezőgazdaságának VI. ötéves tervben elért szép eredményeit, a nagyüzemek tevékenysége kiállja az országos összehasonlítást. Végül nyomatékosan felhívta a figyelmet a belső tartalékok mielőbbi h asznosí tására. A felvetett kérdésekre Deák Pál. a TESZÖV titkára és Tersztyánszky Rudolf, titkárhelyettes válaszolt. Az elnökség úgv döntött, hogy a vitában elhangzottakat beépíti a küldöttgyűlés elé kerülő beszámolóba. Új székházba költözött a salgótarjáni számítóközpont Űj székházba költözött a Számítástechnikai és Üzem- szervezési Vállalat salgótarjáni központja. A salgótarjáni SZÜV eddig ideiglenes épületben dolgozott. Az új háromemeletes székház alap- területe a réginek mintegy kétszerese, emellett a belső funkcionális térkialakítás, a korszerű légkondicionáló berendezés. a modern szociális létesítmények a munka feltételeit nagymértékben megjavították. Az 1977 óta működő intézmény kapacitásának 50—60 százalékát Nógrád megyei, fennmaradó részét budapesti vállalatok megrendeléseinek kielégítésére fordítja. Idei bevétele eléri a 40 millió, nyeresége pedig a 8 millió forintot. Az új székházban mód nyílik tevékenységének bővítésére is. Bevezetik például a mágneses adatrögzítést. A földszinten számítástechnikai üzletet nyitnak, amelyben vállalatok, intézmények kisebb személyi számítógépeket, minigépeket. segédanyagokat, s nem utolsósorban szoftvereket (programokat) vásárolhatnak. A SZÜV a szolgáltatások körét kiegészíti szer- vizhálólat kiépítésével. Elvállalja a megyében működtetett számítógépek és tartozékaik karbantartását, javítását A salgótarjáni számítóközpontot két év alatt. határidőre és a tervezett — het- venmillió forint — költségen belül a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat építette föl. NÚGRÁD — 1986. október 25., szombat 3
