Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-30 / 230. szám

Mill AJÁNLATUNK 4.30: 8.05: 8.15; 8.20: 9.44: 1« 05: 10.24: 10.37: 11.30: n. is 13.08: 14.10: 14.25: 14.30: IS.00: 15.17: 16 65: 17.00: 17.20: 17.30: 17.45: 18.15: 18.25! 18.30: 19.15: 20 00: 21.00: 21.20: 22.20; 22.30 22.40 29.00 0.15: KOSSUTH RADIO: : Jó reggelt 1 : Műsorismertetés : Mai kulturális programok : Társalgó i Vadászaton Dallal üzen Ázsia : Üj zenei felvételek : Nagy mesterek — világhírű előadó- művészek : A planétás ember. (19. rész) : A Disco Light Orctvestra felvételeiből : A Rádió Dalszínháza r Magyarán szólva : Orvosi tanácsok : Dzsesszmelódiák : Arcképek a 1-engyei irodalomból : Nótacsokor : A Nyitni kék postája : Nemcsak trónt lehet bitorolni... : Népszerű hangszer­szólók : Beszélni nehéz : A Szabó család : Hol volt, hol nem volt.. : Könyvújdonságok : Esti magazin : Gondolat : Aranylemezek : Ferencz Éva népdal- felvételeiből : Hangképek a delhi szociológiai világ- kongresszusról : Tíz perc külpolitika : Az alkohol : Kapcsoljuk a 6-os stúdiót : Polgár László énekel : Éjfél után 4.3»: 8.68: 8.56: 9.65: 12.16: 12.24: 13.65: 14.66: 15.65.* lSJ6t 15.30: 17.36: 18.36: 19.65: 26.06: 20.34: 21 65.* 21.34: 22.60: 23 66: 23.20: 6.15: 8.23: 8.25: 8.30: 9.20: 5-36: 16.36: 16.25: 16.36: 16.40: 16.55: 17.»: 17.45: 17^0: 18.16: 18.30: 18.25: 18.50: 18.55: 19.05: 10.10: 19.20: 19.30: 20.00: PETŐFI RADIO: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora Slágermúzeum Tíz perc külpolitika Napközben A holland királyi ten­gerészet füvószenekara játszik Verbunkosok, katonai- dalok V Popzene sztereóban Betűtetiger Kapcsoljuk a 6-os stúdiót Köayvről könyvéit Csúcsformái om Budapesti művészeti hetek Talpalávaló Csak fiataloknak! Klasszikus operettekből „Narancsfa alatt szerelem” Pesti nőrabló (2. rése) Népdalkörök pódiuma Mun késő rök. Dokumentumműsor a munkásőrségről. (Ism.) Tükörképek Váratlan zenei fordulatok Éjfél után MISKOLCI STÜDIÖ: 17.J0: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Döntött a bíróság. Dr. Tímár Lász'ó elő­adása — Fiatalok zenés ta­lálkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. — 18 .00: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: Műsorismertetés Tévétorna A világ tetején Mozgató Zsombok Tímár György: Holtvágány Tévéfilm (ism.) Irta: Zsombok Tímár György. Dramaturg: Já­nosi Antal. Operatőr: Mezei István. Rendező: Horváth Tibor. Szerep­lők: Szabó Gyula, To- manek Nándor, Rácz Ti­bor. Horváth József. In- ke László. Hel'yey László, Galgóczy Imre'. Rácz Ti­bor fh.. Harkányi Ödön. Képújság Hírek Idős emberek a közlekedésben Nemcsak nőknek Három nap tévéműsora A repülés tör lőne» Képújság Te rm észe tbarát. A Telesport turisztikai magazinja . Csali. Horga sztízpere Reklám Agrárvilág Mini Stúdió *96 Reklám Tévétorna Esti meáe Reklám Híradó 1. Reklám 20.05: Rabszolgasors. XV/5. rész 21.10: Betű reklám 21.15: Stúdió ’86 22.15: Híradó 3. 22.25: Himnusz 2. MŰSOR: 18.25: Képújság 18.30: Körzeti adások 19.35: Beethoven: c-moll szonáta. Op. Ili (ism.) 20.00: Gondolkodó 20.40: Képzőművészeti technikák 20.55: Híradó 2. *1.15: Reklám 21.20: Vadak között Spanyol tévéfilm (14 éven felülieknek). A forgató- könyvet írta: Juan Te- bar, Jaime Chavarri. Fényképezte: Francisco Fraile. Zene: Luis Edu­ardo Aiite. Rendezte: Jaime Chavarri. Fősze­replők: Joaguin Hinojo­sa. Carmen Elias Luis és Virginia fiatal pedagó­gusházaspár. Az asszony egy távoli, igen elma­radott hegyi faluban kap tanítói állást. Luis csu­pán vonakodva követi neiét az isten háta mö­götti vidékre. Az asszony kezdetben nagv elánnal veti bele magát a mun­kába. később azonban lelkesedése elszáll, kép­telen hozzászokni a falu­si életmódhoz. 0L3& Képújság 29.36: Tv-híradó 20.00: Ernst Thälmann. NDK-tévéfilm. 1. rés* 21.30: Kínai dokumentum fi lm 21.50: Kamarahangverseny 22.35: A magyar szecesszió 22.55: Hírek 2. MŰSOR« 16.36: Tv-hfradó 20.60: Fiatalok tévéWubJ* 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Férfiröplabda-vb MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Hátsó ablak (14). Színes, szinkronizált amerikai bünügvi film. — Kohász: Az ártatlan­ság bizonyítása (14). Színes, szinkronizált *.ngol krimi. — Tarján venr’-slő: Aranyeső Yuccában. S: «Br* szinkronizált olasz wester . -- Balassagyar­mati Madách: a Saolin temp­lom szent köntöse. Színes, hongkongi—kínai kung-fu ka­landfilm. — Pásztói Mátra: Maradok hűtlen híve. Színes szinkronizált amerikai film- vígiáték. — Bátonyterenyei Bá­nyász: BMX banditák. Színes, szinkronizált, látványos auszt­rál kalandfilm. — Bátonytere­nyei Petőfi: Egy asszony négy férfi (14). Színes szovjet film. — Rétság: Indiana Jones és a végzet temploma. Színes, fan­tasztikus amerikai kalandfilm. — Kisterenyei Petőfi: Donald kacsa nyári kalandlal. Walt Disney világhírű színes rajz­filmje. MIT? HOL? MIKOR? — Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban kél tárlat várja az érdeklő­dőket: a XVI. észak-magvar- országi fotóművészeti szem­le. valamint válogatás a nem­zetközi művgsztelep grafikái­ból. A Nógrádi Sándor Múzeum­ban a TTI. országos raizbien- nálé díjnyertes alkotásai lát­hatók. A Bányász Művelődési Házban FCrajcsirovits Henrik SZOT-dí- jas grafikusművész tárlatát nyitja meg kedden 15 óra 45 perckor Laczkó Pál író. a szakszervezeti hét keretében. A kiállítás október 21-ig lát­ható, naponta 10—18 óráig. — Schaár Erzsébet szob­rászművész emlékkiállítását nézhetik meg az érdeklődök Rétságonr az Asztalos János Művelődési Központban. — Magyar Darasztvlseletek címmel néprajzi kiállítás vár­ja az érdeklődőket Szécsénv- ben. a TI. Rákóczi Férem? Mű­velődési Központban délelőtt tíztől este hatig. NÓGRÁDI TÁJAKON™ TELEXEN ÉRKEZETT... Tanévnynyifó a Képzőművészéé* Főrsko4án A KépeőművészeS Főisko­la 115. tanévét nyitották meg hétfőn. Kiss István rektor kö­szöntötte az intézmény okta­tóit és hallgatóit, köztük a 48 elsőéves növendéket, akik festő, szobrász, sokszorosított és alkalmazott grafika, festő- és szobrász-restaurátor sza­kon kezdik meg tanulmányai­kat. Az ünnepségen 18 mű- vészképzős hallgató vette át kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként a Herman Li- pót-, a Kondor Béla- a Gel- lért Imre-, a Nagyidai-Neischel Lajos-, valamint a Glatz Osz- kar-alapítván^ díjait. A Karancs-vidék mondavilágából Á karancsi rajtaütés 1554 irtán, mivel a törökök elfoglalták Sál gát és Füleket, állandóvá váltek a török—magyar csatározások. Ebben a harcban jelentős szerepet kapott a fel­derítés, a kémhálózat. Egyik alkalommal Gábor deák, aki a szolnoki várban török tol­mácsként szerepelt, megtudta, hogy 1564 nyarán a török nagy sereggel indul Hatvanon, Pasz­tán át a füleld várba, s veze­tőjük, Beslia aga. Ezt a hírt az egri várba továbbította. Az egriek és a somoskőiek az ajnácskői vár vitézeinek se­gítségével a Korancsnál — So­most öójf a londd — lest készítet­tek elő. A martalék bessotogntto- az ellenségei a szorosba, s Ba­lázs deák mtézeivel rárontott a csapdába került ellenségre. A törökök a gyűrűből nem tudtak kitörni. Sak-sok zsoldost levág­tak Balázs deákék, s igen tete­mes aranyat és rézmarhákat zsákmányoltak. Gazdag zsák­mánnyal értek Somoskőre, ahal megtartatták o kátyavetyét és nagy mulatóst rendeztek. A sikerűit rajtaütés után erz ajnácskői és az egri vitézek visszatértek váraikba és tovább­folytatták harcaikat. Ez az önfel­áldozó harc hozzájárult az or­szág továbbéléséhez. Szerelmek NGGRAD — 193ó. szeptember 30., kedd-Ja Kőszegi szüret Nemzetközi fúvószenekari találkozó ’86 A Kőszegi szüret — nemzet­közi fúvószenekari találkozó rendezvénysorozatot október 4- én és 5-én rendezik meg Kő­szegen. A több mint 650 éves Kőszeg mindig is híres volt hagyományőrzéséről. A szőlő- kultúra tisztelete és hagyomá­nya élteti az 1740. évtől veze­tett Szőlő Jövésnek Könyvét, amely a maga nemében egye­dülálló a világon. A város sző­lősgazdái 1903-tól rendezték meg szüreti vigasságukat- 1973-tól a szőlő ünnepe össze­kapcsolódott a több mint Száz­éves kőszegi fúvószenekari kultúra ápolásával. A kétévenként ismétlődő rendezvényen a szomszédos Ausztriából- Jugoszláviából- Csehszlovákiából, Lengyelor­szágból és a Német Szövetsé­gi Köztársaságból köszöntöt­tek fúvószenekarokat és szá­mos hazai együttest. Az idei találkozó külön jelentőségét az adja- hogy a kőszegi fú­vószenekar fennállásának 120. évfordulóját is ünnepük és tisztelegnek Liszt Ferenc em­lékének. Az idei találkozón a többi között lesz szüreti kar- evál. folklórműsor, számos fú­vószenekari hangverseny és térzene- ünnepi hangverseny. A résztvevők között találjuk a varasdi .<Ivo Mikac” vasutas fúvószenekart (Jugoszlávia), a buchloei fúvószenekart (NSZK), a mödüngi. a leib- nitzi. a kirchlangi zenekarokat us7triából- ^valamint a sop­roni- a sárvári- a zalaegersze­gi és a kőszegi fúvószeneka­rokat. Egy ideje tapasataBmtó, • így gondolhatni, gyakor­lattá vált, hogy néhány új, magyar produkciót a ké­ső esti, éjszakába nyúló órákban sugároz a televízió, így láthatták a kitartóak Haj- dufy Miklós Szerelmek cí­mű tévéfilmjét. A cím — főként az ifjabb korúak számára — vonzó, so­kat sejtető. Az a történet, amelyről a kíváncsibbak elő­zetest olvashattak a Film Színház Muzsika hasábjain Egy vidéki nemeskisasszony nem szíve, hanem szülei vá­lasztására, köt házasságot, megismeri a testi szerelem örömeit, s utána' már köny- nvűszerrel veti bele magát akár az ellenség karjaiba is Az időpont ugyanis 1849 nyara, a magyar szabadság- harc leáldozásának idősza­ka. S ebből mindjárt követ­kezik, hogy a választott kor­szak is, érdeklődésre készte­tő. S továbbá akad a főcímen egy-két ígéretes, képességeit, már milliószor bizonyított színész. Mégsem lett érdekes, sike­rült alkotás, a forgatóköny­vet is maga írta rendező munkája. Okait abban látom, hogy Hajdufy a sztori, a külsőségek oldaláról közelít az ábrázolt valóságszelethez, élethelyze­tekhez és alakokhoz. Az ér­zelmi erővonalak tisztázód­nak ugyan a végére, s, hogy ki kit szeret, ki hová tarto­zik, arról nem marad kétsé­günk, de mindez álmositó. i »ag ' — t. !**■■ M. i be. Nincsenek f orrpontok, magukkal ragadó összeütkö­zések, s a lefojtottság is — mint ide illő hangulati, at­moszférikus elem — a leg­gyakrabban hatástalan. S hi­ába a megfelelő — rutinfel­adatoknál többet nem köve­tel senkitől a rendezés — szí­nészi játék, például, Kol- tai János, Kun Vilmos, Bor­dán Irén részéről, ha a fő­szereplő férfi megformálója, Csernák János halvány, erőt­len. Csak alkatilag felel meg szerepének. Egy dicséretes vonása azon­ban érződik a műnek: a közelítésmódja. Ahogyan a lehetséges magyar magatar­tásformákat elénk tária, ahogyan a cári katonaság vi­selkedési szokásait bemutat­ja. Ezekben már hasznosul­nak az újabb történeti kutatá­sok eredményei, megmutat­kozik az újszerű közszellem. Persze, a Szerelmek nin­csen előzmények nélkül a ma­gyar filmművészetben — Lu- gossy László mesterien áb­rázolta mindazt, amelyről fentebb említést tettem — a tévében is vetített — Szirmot-:, virágok, koszorúk című film­jében. Krimik Rengeteget látni belőlük a mi televíziónkban is. So­rozatokat, szóló alkotásokat. Sokan szeretik, már-már ezt tartják-gondoiják a művészet felső fokának. Sokan szere-s tik, meg nem is, mert elkü­lönítik az ocsút a búzától. S ez utóbbiak járnak el helye­sen, felnőtt módra. Mert, ahogyan nem lehet kétszer ugyanazon folyóba lépni, úgy nem lehet — pontosabban sza­bad — egyenlőségjelet tenni krimi és krimi között. Az irodalomban e műfaj­nak már megvannak a klasz- szikusai: Agatha Christie. Co­nan Doyle, Georges Simenon. A filmben mindeddig egye­düliként: Alfred Hitchcock. Szaporíthatják a számát az olaszok, a franciák, esetleg az angolok, de, hogy a mai amerikaiak és a nyugatne­metek nem, az bizonyos. An"« nyi megszorítással, hogy vé­lekedésemet szükségszerűen nagyon szűk ismeretekre, a televíziónkban szerzettekre alapozom. A sorozatok — egy-egy sze-j rencsésebb darab kivételévelj — sekélyesek, fantáziátlanak.’ Arra jók, hogy éhes gyom­runk korgását röpke, mú­ló időre elnémítsák. . Jóllakni olyan finomságok­kal lehet, mint korábban az angol 39 lépcsőfok, vagy leg­utóbb a francia Alain Cor- neau Police python 357 cí­mű bűnügyi filmje volt. Egyik sem sorozat — és ez szeren­cséjük. Miárt? Nem nehéz kitalálni... Egr későbbi időpontban magam is megkísérlek a kérdésre vála­szolni. (sulyok) j Hollai, a régi ismerős A saJgátarjámq Petőfi Ko­hász Színpad színt jászói kö­zött kezdte pályafutását Hol­lai Kálmán, akinek • arcát, művészetét, azóta a színház­látogatók, illetve a tv-nézők milliói ismerh ették meg. Salgótarján ban. a Kohász Művelődési Központban be­szélgettünk. — A „zajos” évek után mos­tanában kevesebbet hallani önről? — Talátn igen, de ez nem zavar. Nem érzem magam mel'lözöbtnek. Ellenkezőleg, ab­szolút nem szenvedek foglal­koztatottsági hiányban. Most fejeztünk be egy tv-játékot, amely Éjféli színjáték címmel az év végi ünnepekkor ke­rül képernyőre. — Az általános iskola 8. osztályának az elvégzése után, 1964-ben Vertich József vitte a Kohász Színpadhoz, miután városi és megyei szavalóver­senyeket nyert. Mégis, szoba- festö-mázoló tanuló lett. Mi­ért? — Szerettem volna gimná­ziumba menni, de apám nem engedett. Pedig hogyha most láthatna Lórán Lenkével, Bodrogival, vagy másokkal, mégiscsak büszke lenne az öreg. — Szerencsére nem adta meg magát. — A Petőfiben négy évig szín.iátszóskodtam. közben el­végeztem az iparitanuló-is- koiát. valamint különbözeti­vel a gimnáziumba is bele­kóstoltam. Egy tehet.'-'égkutató akció után a kaposvári Csi.kv Gergely Színház szervezője szerződtetett. A segédszinészi státusom ideje alatt sikerült a játékban szinte mindent ki­próbálnom. voltam kórustag. egymondatos szereplő, tán­cos. .. A hetvenes évek ele­jén. amikor bekerültem Zsám- bé'ki Gábor stúdiójába. új szelek fújtak. Nem unatkoz­tunk. Próbáltunk játszottunk, próbáltunk. játszottunk. ..Félig megírt” darabokat kel­lett befejeznünk papíron és színpadon egyaránt. — Zsámbéki stúdiója elő­készítő volt a színművészeti főiskolára? — Nem, de a színészi tud­nivalókat sulykolta érdekes formában... A katonaság után, 1974-ben kerültem a színművészetire. Mint vidéki­nek, nem volt könnyű dol­gom, hiszen a főiskola hall­gatói az első két évben sehol sem játszhatnak, és az albér­let nem kis pénzbe kerül. Szerencsémre osztályfőnököm bevitt a budapesti gyermek- színházba. és az ottani fel­lépések átlendítettek az adódó nehézségeken. Az operett— musical szakon végeztem. Utolsó éves voltam, amikor szerződést ajánlott a Fővárosi Operettszínház. Ezután három­éves operettszínházi időszak következett. — Miért jött el a főváros­ból? — Egy nem Budapesten született színész számára ne­hezebb a boldogulás. Ibt van például a lakáshelyzet.. . De talán ezzel mindent elmond­tam. — Csak a lakás voH távo­zásának egyedüli oka? — Egy paradoxon mindennél világosabban érzékelteti az akkori helyzetet: nem esv olyan előadásom volt, ami után húsz-harminc percig is zúgott a vastaps. a szeretet mellett többen talán irigyel­tek is. mondván.. ..de ió le­het ennek” — én pedig a vas­taps elülte után szép csendé ben hazaballagtam az albér­letbe. — A budapesti Nemzeti Színház következett 1981—82­ben, majd egy rövid ideig tartó ,szabadúszó” időszak után a Szegedi Nemzeti Szín­ház. Mostantól pedig a kecs­keméti Katona József Színház az új otthona. Nyughatatlan egy kicsit. Talán hiányol va­lamit a ma színházából... — Az áhítatot. Ne tartson maradinak, de régen a szín­házba készülődésnek megvolt a maga hangulata. Előkerül az ünneplő ruha, úrrá lett a készülődés láza, aztán a színházban három gongszó, elsötétül a színház, és akikor az ajtón belép a színész. Ez egyszerűen fantasztikus, szin­te misztikus, ahogy az a sok­sok ember vár valakire, hogy odafönn a deszkákon ámulat­ba ejtse őket... Ezt hiányo­lom. Úgy érzem, jogosan, mert amíg a színpad fölött esv fígve'moztetőy tábla 1óg. „kvarcóráik” hangjelzésével ne, zavarják az előadást”, addig nem sok jót lehet remélni. — Befutott színész. Lehet ezt rutinból csinálni? — A „rutinosokkal” gyor­sabban fel lebet venni pél­dául a rádióban egy han.giá- tékot. A színpadon ugyanúgy megmarad a drukk. Ott nincs ..mese”, nincs rutin — ját­szani kell. még akkor is. ha esetleg az embert valami egyéni probléma aggasztja. Azt azonban a néző soha nem veheti észre, legfeljebb a szín- nésztárs. — A Petőfi Kohász Színpad jövőre ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A régiekkel és az újakkal vállalna-e egy közös fellépést? — Természetesen. Csupán az a kérésem, hogy az akciójuk­nak a dátumáról legalább két hónappal előbb é-terit.senek. A tehetség nem múló álla­pot. Holtai Kálmán (a Heiser nevet Fényes Szabolcs javas­latára cserélte fel), ezt már eddig is bizonyította. Benkő Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom