Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-30 / 230. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Terv az ezredfordulóig Merre tart Magyarnándor? Bár Magyarnándor lélekszá- ria az utóbbi húsz évben alig emelkedett- mégis a község kisugárzása a környező településekre lényegesen fejlődött. Itt működik az állami gazdaság. a mezőgazdasági termelőszövetkezet, az áfész- és a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet- amelyek tevékenysége felöleli a közeli és távoli községeket egyaránt. Az említetteken túl a Gabonaipari és Malomipari Vállalat keverőüzeme- az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság telephelye, s más gazdasági egységek és intézmények is munkalehetőséget kínálnak a helyi lakosságnak A községi közös tanács igazgatása kiterjed Magyarnándor mellett Mohorára- Cserhátha- lápra és Debercsényre- összesen mintegy 3200 állampolgárra. Merre tart á település? Milyen fejlesztések várhatók? Ezekről a kérdésekről érdeklődtünk Sándor István tanácselnöktől. Kezdjük a lakáshelyzettel. Pelenleg Magyarnándorban 420, Mohorán 365- Cserháthalápon 174- és Debercsényben 55 lakást tartanak nyilván. Valamennyi községben megfelelő a telekyálaszték az éDítkezők Számára. Az elképzelések között szerepel, hogy tovább folytatják a csoportos korszerű ikerházak építését, jobb együttműködésre törekszenek a tanácsi és a gazdálkodó egységek. megkülönböztetett figyelmet fordítva a fiatal házasokra és többgyermekes családokra- valamint a szakemberek letelepedésére. Tervezik a szociális követelményeknek meg nem felelő lakások felszámolását. s az üresen álló otthonok hasznosítását. A gondok következő fejezetét az ivóvízellátás jelenti. Jóllehet hat esztendővel ezelőtt adták át rendeltetésének a magyamándori vízmüvet, amely sokat lendített a helyzeten. ám a községi tanács továbbra is napirenden tartja a települések vízellátásának javításét. Magyarnándor és Mohóra térségében egy újabb kút kiépítését tervezik- a lakóövezetek mentén bővítik a vízhálózatot. S gondolnak a szén nyvízti sztítás fe.il esztésére is- amint a hosszú távú terv- koncepcióban szerepel: több lesz a szennyvíztisztító berendezés, s építenek egy szennyvízgyűjtő csatornát. A fejlesztések eredményeként — a prognózis szerint — a közműves vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya eléri majd a kilencvenszázalékos arányt. Lényeges feladatok várnak megoldásra az egészségügyben és a szociális ellátásban. A hosszú távú tervidőszak első részében a körzeti orvosi rendelő ellátási színvonalát, a műszerezettséget javítják, s még 1990-ig egy új körzeti orvosi rendelőt építenek. Jobbítanak a fogászati ellátás feltételein, s a gyermekorvosi körzet működésének kialakítására törekszenek. A nagyobb követelmények azzal is összefüggnek, hogy a Nógrád Megyei Tanács egészségügyi osztálya Magyar- nándort kiemelt körzeti egészségügyi központtá jelölte ki. A sokrétű feladatok megoldására Magyarnándor Községi Közös Tanácsa részletesen meghatározta a teendőket- nemcsak az említett területeken- hanem az oktatásban, a kulturális és a kereskedelmi ellátásban, a kommunális szolgáltatásban, valamint a környezet- és természetvédelemben. A cél: a négy község állampolgárainak jobb megélhetése. az élet- és munkakörülmények javítása. s ezzel összefüggésben a környező települések ellátásának, fejlődésének elősegítése. Csökkenő állatállomány a Hortobágyon ' A Hortobágyi Nemzeti Park szakembereinek felmérése szerint az utolsó tíz esztendőben fokozatosan csökkent a Hortobágyon legeltetett állatok száma. Az idén a 10 év- vek korábbihoz képest, ’ 22 százalékkal legeltetnek kevesebb állatot a pusztán. így ma már csak 27 hektár területre jut egv-egy számosállat, noha e nagy terület háromszor ennyi jószágot is eltarthatna. A hortobágyi pusztán Debrecen városa, valamint a környékbeli települések lakossága á századforduló táján rendkívül intenzív állattenyésztést fejlesztett ki. Télen-nyáron legelőn tartott állatok népesítették be az óriási pusztát, amelyet annak idején az állattartók „áldott Kánaánjának” neveztek. A Tisza kiöntése után ugyanis a hortobágyi réteknek- legelőknek rendkívül gazdag volt a hozama. A juhtenyésztés és -tartás országosan tapasztalható gondja különösen erőteljes a Hortobágyon, ahol a gyenge, szikes legelők java részén valaha nagyon sok juhot tartottak. 1982 óta több mint negyvenezer darabbal csökkent a juhállomány. Már alig éri el a 90 ezret. Újabb vetélkedőt szervez az MSZBT Ismét vetélkedőre invitálja a játékos kedvű felnőtteket és fiatalokat a Magyar— Szovjet Baráti Társaság: az Utazzunk együtt című műveltségi játék a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját köszönti. A jövö és november 7-én lesz hetven éve, hogy Oroszországban győzött a szocialista forradalom, s e jubileum alkalmat kínál arra, hogy országos vetélkedőn bemutassák a sok- nemzetiségű szovjet állam történelmét, kultúráját, sportját, a baráti szocialista ország népének mai életét. A játékra az MSZBT-tag- csoportok 5 fős csapatainak jelentkezését várják; felkészülésükhöz, irodalmat ajánlanak a szervezők. így például a Panoráma útikönyvek közül a Szovjetunió, a Moszkva, a Kijev és a .Leningrad című kötetek alapos tanulmányozása segítheti a sikeres fe' - készülést. Emellett a jövő évtől a társaság hetilapjában, az Ország-Világban is számos olyan cikk jelenik meg, amely tovább gazdagíthatja a személyes tapasztalatokat, illetve olvasmányok alapján, megszerzett ismereteket. A vetélkedő többfordulós lesz. A háziversenyeket januárban és februárban rendezik meg, a megyei, budapesti, kerületi versenyek időpontja, április, május, a területieké szeptemberi Az országos elődöntőt októberre tervezik. Novemberben a döntő résztvevői adnak számot tudásukról; ők — más értékes díjak mellett — közös társasutazáson ismerkedhetnek a Szovjetunió tájaival. A nevezéseket november 1-jéig, írásban kell eljuttatni a megyei, Budapesten, a kerületi pártbizottságok propaganda- és művelődési osztályára. A jelentkezési lapon fel kell tüntetni a ésapat nevét, címét, a csapatkapitány nevét, életkorát és foglalkozását. I i - tűzről számolnak be. Aztán azt Jurtában lakni írják: ,,Badaosonylátodi-hegyen nemcsak mii nyaraltunk, hava lóban nem mindennapi nem Budapestről érkezett és élmény lehetett. Az a három szlovák pajtások is. Sok ba- pajtás is lelkendezve ír a Nyár, nyár, nyár! Van-e boldogabb idő egy úttörő számára? Napfény, vízpart, erdő, hegy, tábor —, megannyi izgalmas élmény. örömmel vettük, hogy az iskolakezdéssel régi levelezőink közül már sokaknak eszükbe jutott barátjuk, az újság. S mi másról is szólhatna az idei tanév első híradásainak többsége, mint a csodálatos nyárról! Tábori élmények szerepelnék a legtöbb levélben. A nyolcadikos Begella Annamária a jobbágyi iskola Fáy András Utörőcsapatából például ezen a nyáron el őskor jutott el Csillebércre. Külön érdekesség, hoigy nem akármilyen tábor lakója volt: ifjú természetbarátok gyűltek össze. „Sóikat túráztunk, kirándultunk” — írja. „Jártunk a Normafánál, megtanultunk tájékozódni tájoló segítségével, megismertük a térképjeleket. Eljutottunk a csehszlovák határhoz, ott öt hegyet másztunk meg. míg a Duna partjaira érkeztünk. Madarakat is gyűrűztünk. Virágot kötöttünk, ép is készítettem egv szép faliképet. Meglátogattak minket a Nimród újság riporterei. Sokat meséltek az újságkészítésről”. Az újságírás a kallói Budai Ildikót is érdekli. Ez abból Ss kiderül, hogy nem egyszerűen egy „fogalmazásit” küldött az Űttörősaroknak. Kör- bekérdezgetjte osztálytársait, mit csináltak- a nyáron, s kis riportfŐlét kerekített belőle. Volt, aki a nagymamánál nyaralt, más külföldi ismerősöknél. vagy az iskola által szervezett NDK-beli táborban. Koncz Szilvia legszívesebben W mártélyi táborról mesélt. mártélyi napokról, aki a salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskolából küldte levelét. A hatodikos Bódi Zsuzsanna, Szendirődj Katalin és Kojnok Péter számára egyaránt a legérdekesebb volt az éjszakai riadó. Éjféltájban belydult fel a tóbor. Az a hír járta, hogy marslakók voltak itt, s üzeneteket hagytak szerteszét apró papírfecniken. Egyesek azt híresztelték. kigyulladt a tábor. ellopták a zászlót, elrabolták a táborvezetőt. Volt, hát felfordulás. Aztán minden és mindenki megkerült. A marslakók üzeneteit megtalálók csokit, cukrot kaptak jutalmul. Kis Csitári Piroska a kisdobosok gyulai táboráról így mesél: „A csodálatos vár alatt a román kollégiumban laktunk. Megismerkedtünk a város nevezetességeivel, meg.- csodáltuk a sok szép szobrot. Jártunk a múzeumokban. Az úttörők a Balaton mellett üdültek. A nyolcadik c-s Molnár Márta és Cseh Blanka a környékben tett kirándulásokról, vetélkedőkről, táborráitra leltünk köztük”. Szovietuftióbeli testvermegysßkben igazán meleg fogadtatásban volt részük. A magyar úttörők megnézték Moszkva nevezetességeit is. majd Novókuz- nyeck és Kemerovo városában időztek. A programok egymást érték: úttörőtáborok, vidámparkok, textilüzem-látogatás, múzeumok, koszorúzások. békenagygyűlések. Egyik élményből a másikba' zuhantak. S, az a sok figyelem, kedvesség, amit kaptak, felejthetetlen. Már megint suli — kezdj levelét a mátratore- nyei László Krisztina. Bizony igaza van: egyre kevesebbel gondol már mindenki a nyárra. kitölti a mindennapokat a tanulás. Krisztina azt írja, hogy számára a tanítás „nem olyan unalmasan és egyhangúan kezdődött, mint a múlt évben. Tavaly év vége óta sokat változott az iskolánk. Oj kerítést szereltek föl. Bevezették a központi fűtést”. Dominóiogika a címe idei első rejtvényünknek. A sorokban a dominókövek logikus sorrendben követik egymást. E logika alapján a négy betűvel jelzett dominó közül melyik kerül a kérdőjeles dominó helyére? A megfejtéseket október 2- ig küldjétek el az Üttörősarok címére: NÓGRÁD-szerkesztő- ség. Salgótarján, Paiócz Imre tár 4„ 3100. Kóstoló a szárazföldim. Üfeibb „nagt; kői1” előtt ínycsiklandó falatok a kandúrban. A kigőzölgő lecsó-, meg paprikáskrumpli-illat hamar odacsalogatja a harci túrán alaposan kiéhezett diákhadat. A nyakkendős apróságok vadul esnek az egyszerű eszközökkel, de annál lényegesen nagyobb összefogással készült falatoknak. Színhely a Nyírjes, Balassagyarmat pihenőövezete. Résztvevők: 487 kisdobos és úttörő, csapatvezető tanárok, szülők és a fegyveres erők képviselői. Utóbbiakat illeti az első tányér. hiszen őket ünnepli az ország. Az ideiglenes konyha körül hömpölygő tömegből szőke fiúcska válik ki. A szakácsot keresi, azaz édesapját, az önkéntes szülői' „raj” legfontosabb emberét. — Apuuu! Adjál egy pohár vizet — lihegi a futásban kiszáradt torkú- csillagszemű ifjonc. Apa teszi a kötelességét. majd jóleső érzéssel néz szét a mohó tömegen, akik — látszólag — elégedettek a nomád konyha ízeivel. Dicséretet nem várva ül le velem szemben egy fatönkre, hogy palóc tájon ritkaságszámba menő mesterségéről valljon. — A „Tatáról” érkeztem még februárban, azóta szabadságon vagyok. Megtettünk egy ..nagy Kört”, s most végre hosszabb időt tölthetek itthon a családdal. Még mielőtt bárki másra gondol elárulom, hogy a „nagy kör” a tengeri hajózás egyik megszokott útvonala. A Tata Olaszországban szedte fel > a horgonyt, s első útja Ománba. a hatalmas algériai kikötőbe vezetett. Az észak-afrikai országban még meglátogattak néhány kikötőt. aztán irány Spanyolország. Vissza a nyugat-olasz partok közelébe, ahol márványt vett föl a norvég típusú hajó. A Földközi-tenger után már a Vörös-tenger sivárnak tűnő partszakasza mellett húzott el a tengerjáró, hogy felkeresse Szaúd-Arábia, Jordánia és Etiópia megszokott kikötőit. A megüresedett raktérbe aztán Szudánban kerül az első szállítmány: a gyapot, a marhabőr. vagy a szezámmag. Jugoszláviában aztán véget é^. a fárasztó hajó- kázás. — Nekem, meg a két pincérnek éjjel, nappal, hét végén is dolgozni kell — magyarázza a kék-fehér csíkos pólóba öltözött hajószakács. — Ügy 25 főre készítem az ételeket, mélyek közül sláger a brassói, a cigánypecsenye, meg a halászlé. A spenótot végképp nem szeretik, de hát a vitaminra .szükség van... S ha valaki netán azt hiszi, fogja magát és beáll matróznak. az téved. Baráth Tamás számára az első számú problémát a család jelentette. Megbeszélte feleségével, hogy mihelyst a gyerekek nagyobbacskák lesznek, csak akkor fog bele élete nagy álmának megvalósításába. A következő akadályt az orvosi vizsgálat jelentette... — Állítom, alaposabb volt» mint a legénységnél. A szülészet és a nőgyógyászat kivételével minden osztályt végigjártam. Nem mondhattam a doktornak, hogy ugyan már. minek annyi cécó; azért- mert nem látom azt a fát. még meg tudok sózni egy fazék levest! A főzés tudományát még Gyarmaton, a kábelgyár konyháján sajátította el. Micsoda különbség! A „gyári harapó- ban” úgy 60 forint egy személyre az étel. a hajón 200 felett van. Útközben a kikötőkben szerzik be a friss húst, de tejfelt, zellert és petrezselymet — a magyar konyha jellegzetes alapanyagait — itthonról viszik, mivel sok országban ismeretlen. — Mint ahogy azt sem tudják itthon elképzelni, milyen egy átkelés a Gibraltári-szo- rosban dagály idején! Az Atlanti-óceán úgy ontja a vizet, hogy szegény ..csónak” már a hullámveréstől is szívbajt kap; örül a gépmester, ha -negyed gőzzel” átvergődünk. Persze a látvány csodálatos. Tamás életében sok minden „bejött” már. Több tucat ország tengerpartjára jutott el, de nagy szívfájdalma, hogy az Egyenlítőt még csak távcső- vön át látta. Huszonkét mérföld híja volt. Talán majd a* újabb ,.nágy kör” során.... talán akkor találkozik majd Neptun istennel! T. N. L. NŰGKAD — 1986. szeptember 3Q„ kedd 5
