Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-10 / 213. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON A Salgótarjáni Szolgáltatóipari Szövetkezet irodagépjavító részlegében különféle írógé­pek, számi ázógépek, fénymásoló és sokszorosítógépek, elektromos zseb- és asztali számo­lógépek javításával foglalkoznak. N'ógrád és Heves megye vállalatainak irodagépeit ja­vítja nap mint nap az itt dolgozó tíztagú kollektíva, akik havonta mintegy kétszázhúsz' ezer forint értékű munkát végeznek. Képünkön Csadai Ildikó elektroműszerész Ro­botron típusú számlázőgépet javít. —RT— Lakodalom a művelődési házban Mizserfa segítségre szorul Döntött a Legfelsőbb Bíróság Felmondás létszámcsökkentés miatt A legutóbbi karácsonykor „tüzes szenzáció” futotta vé­gig a lapokat: Leégett a mi- zsérfai művelődési ház, a kár több mint egymillió fo­rint — olvashattuk. Szándé­kosan gyújtották fel? Eset­leg a régi kályhák valame­lyikéből pattanhatott ki egy szikra? És megindult a ta­lálgatások egész sora. Az igazi okot azonban Salamon Ferenc, Kazár Községi Kö­zös Tanácsának eliioke mond­ta meg. — Régi épület volt, rossz kéménnyel, amelyben meg­akadt egy nagyobb szikra és visszapottyant a terembe. Ez okozta a bajt. Még a Nógrá­di Szénbányák építette a há­zat, amikor Mizserfa egy di­namikusan fejlődő település­nek számított, jó szénlelőhe­lyei miatt. Ma már amolyan öregek napközije az egész. Mizserfán egy hosszú út fut végig, csak néhány bolt, egy vendéglátóegység és a szociá­lis otthon található raita. Le­pusztult házak, düledező templom, rozsdásodó harang­láb és egy félig felújított mű­velődési ház áll a jóindula­túan is csak falunak nevez­hető helyen. — Rendbe hozzák a műve­lődési házat? — A mizserfaiak nagyon akarták, és mit lehet ilyen­kor tenni? — tárta szét ke­zét az elnök —, helyrehoz­zuk. — Miért kell újjáépíteni egy művelődési házat ott, ahol nincs is közönség? — Az igaz, hogy Mizserfán nagyon kevés fiatal él és a középkorúak közül is egyre többen költöznek Mátraszelé- re, Kazárra. Ám a mizserfai embereknek soha sem kel­lett kétszer szólni, ha Kazá­ron, vagy Mátraszelén tár­sadalmi munkában építet­tünk valamit. Mindig szíve­sen jöttek és becsülettel meg­fogták a kapa végét. Most az a helyzet, hogy Mizserfa szorul egy kis segítségre, ter­mészetes, hogy a másik két falu kész viszonozni munká­jukat. — Miért ragaszkodnak anv- nvira Mizserfán a művelődé­si házhoz? — Vannak olyan régi ha­gyományú rendezvények, amelvek kizárólagosan Mi­zserfa rendezői égisze alá tartoznak. Bevallom, én sem tudnám elképzelni a farsan­gi és szilveszteri bált más­hol, mint Mizserfán. — Az űiiéépítési költc-i" azonban rendkívül nagy: kö­zel kétmillió forint. — így igaz, de az eszmei értékeket nem lehet pénzben lemérni... — Lesz-e népművelője a felújított intézménynek? — Van egy tiszteletdíja­sunk: Pusztai Kornél, aki „régi motorosunk” már ezen a téren. Igaz, Lucfalvára nő­sült, de Mizserfa közműve­lődését még mindig szívügyé­nek tekinti. Ifjúsági klubot vezet, és a nagyobb szabású rendezvényeknek is ő a házi­gazdája. Űj színfoltként je­lentkezik, hogy lakodalmakat is rendeznek majd a házban. A mizserfai művelődési ház belső famunkái már elké­szültek. November hetediké­re az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat is befejezi a belső villamos be­rendezések átalakítását, majd következik egy kiadós taka­rítás, és újra lehet használ­ni egy kis közösség kultúr- házát. Ma még néhány üsz­kös fadarab, és a nagyterem közepén, magányosan álló, megrongált zongora a pusz­tító tüzet idézi, de a mi­zserfaiak bizakodva néznek az épület felé, mert hamaro­san újra megnyitja kapuit, és ők lesznek azok, akik élettel telítik meg. Vankó Magdolna Nemzetiségi népzenei tanácskozás Esztergom ad otthont októ­ber 4-én, a zenei világnap al­kalmából rendezendő III. nemzetiségi népzenei hang­versenynek és az ehhez kap­csolódó tanácskozásnak. A Petőfi Sándor Általános Művelődési Házban tartják meg az országos fórumot „Ze­nei hagyományőrzés és anya­nyelv” címmel. E tanácsko­zásra —, amelyen Vargha Ká­roly, a pécsi tanárképző fő­iskola nyugalmazott tanszék- vezető tanára és Kormos Sán­dor tanár, költő tart vitain­dító előadást, illetve referátu­mot — meghívták a Kórusok Országos Tanácsa nemzeti­ségi bizottságának tagjait, a nemzetiségi szövetségek köz- művelődési bizottságainak tagjait, szlovákiai nemzetiségi szakembereket, a környék — Komárom me­gye, Pest megye és Budapest — téma iránt érdeklődő együt­tesvezetőit, művelődési köz­pontjainak igazgatóit, a ha­gyományőrző kórusok tagjait A fórumot követően rende­zik meg az ünnepi népzenei hangversenyt Nógrádmegyeri kezdeményezés Hetes napközi otthon időseknek Nógirádmegyertben több minit 3*0 hatvan éven fe­lüli ember él, ez a lakos­ság mintegy 40 százaléka. Ezért döntött úgy a tanács, hogy az egykori óvoda épü­letében idősek napközi ott­honát hoz létre. Az átalakí­tás. a felújítás társadalmi munkával valósult meg, so­kat segített a termelőszö­vetkezet, az ipari szövetke­zet. A húsz idős ember az iskolai konyháról kapta az ebédet. kezdetben kevés volt a jelentkező, hiszen még mindig él az emberek­ben a beidegződés, „kegye- lemlkenyáren nem tengő­dünk”. A váfflalikozó szelle­műek azonban elvitték a napközi otthon jó húrét tár­saiknak és egyre nőtt az igény. A tanács a felmérések után újabb döntést hozott, a napközi otthont bentlaká­sossá alakítják át. Az öre­geik ugyanis szeretnék, ha nem kellene naponta haza­járni, éjszakáikat is közös­ségben tölthetnék. Oly mó­don, hogy azért a saját ott­honuktól se szakadjanak el. Ez kedvező a szomszédos községek Magyargéc és Kis- géc időseinek is. Elkezdődtek hát a mun­kálatok. A toldási tervet egy építész készítette társa­dalmi munkában. A megyei tanács háromszázezer forint anyagi támogatást adott, és megmozdult a község la­kossága is. Két hálóterem­ben összesen tizenöt öreget tudnak fogadni, naponta harmincán járhatnak az otthonba. Már beszerezték a bútorokat, éjjeliszekrénye­ket. hangulatossá varázsol­ják a köm vezetet. örvendetes, hoív a szóra­koztató programokon túl munkát u szereztek az idő­seknek. A moborai Drocu- nion gyógvnövények válo- tratácára kötött sz^-ződ^st a nsrxlrnzí oHhnri A rvtri+is: október Akkorra a? i** 3 ty&rí" ófi. k-in^k men évit ke'1 <fs*tni az el­látásért. Egy intézmény tisztviselő­jének azzal az indokolással mondtak fel, hogy munkakö­rét megszüntetik. Kérelmé­re a munkaügyi döntőbizott­ság a felmondást hatálytala­nította és a munkaviszonyt helyreállította. A határozat ellen az intézmény a munka­ügyi bírósághoz fordult, de elutasították. Az ítélet szerint, az intézmény nem tudta bi­zonyítani: a felmondás idő­pontjában valóban tette-e in­tézkedéseket az adminisztrá­ció átszervezésére. A leg­főbb ügyésznek a jogerős íté­let ellen emelt törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság döntését megváltoztatva, a felmondást érvényesnek mondta ki. A határozat indoklása rá­mutat arra, hogy az intéz­mény az egyszerűbb és gyor­sabb ügyintézés érdekében el­határozta : szervezeti felépí­tését megváltoztatja. Rövid idő alatt három munkakört megszüntetett és ellátásukat a többi tisztviselő között elosz­totta. Tévedett a munkaügyi A perben az egyik megyei bíróság megállapította, hogy egy vállalat az egyik tsz-nek nagy mennyiségű zabot szállí­tott, amit a lovak etetésére használnak fel. Néhány napon belül három ló elhullott. Az Országos Állategészségügyi In­tézet, valamint a körzeti ál­latorvos megállapította: az állatok mérgezés következté­ben fellépett heveny véröm- léses bélgyulladásban pusz­tultak el. A vállalat által szállított zab és a tsz által az almozáshoz használt szalma, valamint a megetetett széna fertőzött volt a betegséget okozó méreggel! A méreg­anyag mennyiségét azonban egyik terményben sem lehe­tett elkülönítve kimutatni. Azonban, amint a vállalattól kapott zabbal a lovakat töb­bé nem etették, megbetege­dések nem fordultak elő. Eb­ből a megyei bíróság azt a következetetést vonta le, hogy az állatok a nagy mennyiség­ben fogyasztott zabtól hullot­tak el, ezért az azt szállító vállalatot a tsz 150 ezer fo­rintot kitevő kárának megfi­zetésére kötelezte. bíróság, amikor azt állapított ta meg, hogy a felmondás idején az átszervezés még nem kezdődött meg, tehát a tiszt­viselőt nem emiatt bocsátot­ták el. A munkakör megszün­tetéséhez nem volt szükség különösebb előzetes átszer­vezési intézkedésekre; ahhoz csupán a munkáltató elhatá­rozása kellett, ezt pedig a felmondólevélben közölte. A felmondásnak ugyanis nem feltétele, hogy a megszünte­tett munkakör átadása már az elbocsátás időpontjában be­fejezett legyen, főkképpen, mert a tisztviselőnek a mun­kakörét az az alól történt fel­mentéséig, el kellett látnia. A felmondás okául a munka­erőknek az eddiginél hatékor nyabb és célszerűbb kihasz­nálására irányuló gazdaságig társadalmi és politikai célki­tűzések szolgáltak. A munka­ügyi vitát elbíráló szerveknek nincs joguk vizsgálni, vajon az átszervezés célszerű volt-e vagy sem. Ennek eldöntése ki­záró1 a g a vállalatvezetésre tart to zik. A vállalat fellebbezésére 9 Legfelsőbb Bíróság ismét szalrt értőt hallgatott meg, és eirt nek véleménye alapján nem osztotta a megyei bíróság álláspontját, amely szerint aa elhullást kizárólag a mérge­zett zab okozta. Az állati egészségügyi intézet lelete szej rint, ugyanis nemcsak a zab­ban, hanem a szalmában és a szénában is elhullást okozó mérget találtak, de ennek mennyiségét már nem leheteti külön-külön megállapítani^ Ebből következik: nem mondj ta ki egyértelműen, hogy a lovak kizárólag a zabtól pusz­tultak el. A tsz tehát a kára bekövetkezéséhez maga is hozzájárult azzal, hogy fen főzött szálastakarmányt haszj nált almozásra, illetve etetés­re. Ezért közrehatása ará­nyában a maga okozta kárát viselni tartozik. Ennek ará­nyát a felmerült teljes kár egvharmadában állapította meg. A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatá­lyon kívül helyezte és a lalatot csak 100 ezer forint megfizetésére kötelezte. Kell-e nekünk energiaerdő? Napjainkban több tudomá­nyos tanácskozás témája a bioanyagok energiatermelés­ben való hasznosítása. Mi válthatta ki a tudósok, kuta­tók ilyen intenzív érdeklődé­sét a téma iránt? Első és legfontosabb kö­rülménynek tekinthetjük a hetvenes évek elején bekövet­kezett olajárrobbanást. Min­den gazdaság — főként az olajban, földgazban és szén­ben szegény országok — ke­resni kezdték az energiaterme­lésben számottevő tartalékot jelentő energiahordozókat, s így. jutottak el az óriási le­hetőséget kínáló biomasszá­hoz. Biomassza alatt értünk minden olyan anyagot, mely biológiai eredetű és a mi ko­runkban képződött. Máso­dik legfontosabb érv a ku­tatás folytatásához, hogy meglevő energiakészleteink hamarosan kimerülnek (né­hány száz év), s ez alatt az idő alatt kell megteremtenünk a pótlást jelentő energia- termelési módszereket Nem kisebb súlyú problé­ma a természetvédelem, hiszen korunkban már a földgolyót veszélyeztető mennyiségű szennyezőanyag kerül a le­vegőbe. mind több éltető oxi­gént vonva el az élővilágtól. Egyetlen megoldás az erdő- telepítés. minden mezőgazda- sági művelésre alkalmatlan területen. Nálunk nem kevés az erdő. mégis évek óta lábon marad a vágásérett famennyiség egy része. Sőt, számottevő lehe­tőséget kínál a kitermelés és a feldolgozás során keletkező hulladék fa is. Az energiaerdő telepítésével a természetes folyamatot gyorsíthatjuk meg. nagy mennyiségű, gyor­san növő. ellenálló és magas fűtőértékű fafajták elterjesztésével. Magyarorszá­gon különösen az akác alkal­mas ilyen célra, de kísérletez­nek nyírekkel, égerekkel, rez- gőnvárral és fűzfajtákkal is. Megvénkben a Karaneslapujtői Karancs Tsz végez kísérlete­ket az energiaerdővel, jr lenleg hét hektáron hetven kísérleti parcellát telepítet­tek gyorsan növő . akácossal. Számításaik szerint ma meg magas az előállítási ár, fő­ként az új művelő- és feldol­gozógépek beszerzése miatt, de biztató számukra, hogy a jelenleg használatos fűtőbe­rendezések nagy részében át­alakítás nélkül hasznosítható e tüzelő. Ma hazánkban az ene-gia- termelés közel két százaléká­val részesedik a tűzifa. Egy olyan pillanatban, amikor az olajpiac viszonylag nyugodt, úgv tűnik kevésbé sürgős az alternatív források, például a biomassza-kuta'ás fejlesz­tése Ez azonban rövidlátó megközelítés. Mindemellett a biomassza energetikai célú felhasználása egy másik ösz- széfüggésben is fontös — a mezőgazdaság, ezen belül is a fafelde! vozás nílterme'és okozta fölöslege levezetésé­nek lehetőségét is ielenti — Ül — Kapósra várva NwOKAÜ — lyoó. szeptember 10., szerda g Elhullottak a lovak

Next

/
Oldalképek
Tartalom