Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám

A Műszaki Üvegipari Szövetkezet salgótarjáni üzemegységében különböző vastagságú sík­üveget és tükröt dolgoznak fel. A síküvegből készülő termékek közül diaüvegből éven­te tízmillió darabot készítenek, valamint a mikroszkópba használható tállemezből vágnak jelentős mennyiséget. Ezenkívül biztosítékelötét-üvegct és különböző méretű képkeret- üvegeket vágnak méretre, amelyet az USA-ba és az NSZK-ba szállítanak. Tükörüvegek közül az egészségügy részére fogtükröket, a Caola Kozmetikai Vállalatnak pedig pipere­tükröket készítenek, havonta kétszázezret. A zagyvapálfalvai üzemben készítik az or­szágosan is egyedülálló tükörpolcokat, amelyet az NHK-ba exportálnak. Képeinken Ser- mecz Janosné és munkatársai vágják méretre a diaüvegei és a kozmetikai tükröket. —Rigó— Negyvenmillió forint béren krvvti futtatásokra Dolgozócentrikas szociálpolitika az Elzettnél (Tudósítónktól.) Körültekintően és előrelátó­éin készítették el a középtávú szociálpolitikai tervet a janu­áriéi önállóan gazdálkodó EJ - áett Zárgyártó Vállalatnál. A célkitűzések a megváltozott vállalatirányítási és -gazdálko­dási alapokra épülnek. Az öt esztendőre szóló prog­ram messzemenően dolgozó- centrikus, kiérződik belőle a kenyerüket a gyárban kere­sőkről való gondoskodás. Szük­ség van erre a törekvésre, hiszen a feltételek javítása, az életmód pozitív irányú formálása, a jó miunikathelyi közérzet kialakítása visszahat a termelésre, hozzájárul a ter­vek teljesítéséhez. Az elmúlt öt éviben 23 mil­lió forintot költöttek szociál­politikai célokra a saécsényi gyárban, A VII. ötéves cik­lusban jelentősen növekszik a szociális ellátásra, kultúrára és sportra fordítható pénz- fisszeg, s eléri a 40 millió fo­rintot. Évente tehát 8 millió forint a béren kívüli juttatás. A jelentősebb kiadásokat igénylő feladatok, mint a munkásszállítás, a munkaru­ha biztosítása, az üzemegész­ségügy a termelési költsége­ket növelik, ezért fontos ver- senvmozgialmi célkitűzés a ter­melés más irányú, közvetlen és közvetett ráfordításainak mérséklése. A szociálpolitikai terv rész­letesen tartalmazza, mit kí­vánnak tenni 1986—1990 kö­zött a gyárban a munkavéde­lem és az egészségügy javí­tása, a környezetvédelem fo­kozása, a közművelődés erő­sítése, a szakoktatás színvo­nalának emelése érdekében. A tervidőszakban tehát 40 millió forint áll rendelkezés­re szociálpolitikai célokra az Elzett Zárgyártó Vállalatnál. Ám ez az összeg növekedhet is, amennyiben a kollektíva jól dolgozik, fokozza nyere­ségét. R. A. Munkavédelmi vetélkedő kereskedelmi (Tudósítónktól.) A KPVDSZ Nógrád Megyei Bizottsága az SZMT-székház- foan rendezte meg a minap a kereskedelmi dolgozók me­gyei munkavédelmi vetélkedő­jét, amelyen hat kereskedelmi szerv 3—3 fős brigádjai in­dultak. A vetélkedő országos jellegű, amelyet a KPVDSZ- titkárság. a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZŐ VOSZ hirdetett meg. Célja, hogy a résztvevők jobban megismer­jék és a gyakorlatban alkal­mazzák a vetélkedő anyagát. Az alapszervi versenyeket ko­rábban megtartották a me­gyei vetélkedőn a vállalati, szövetkezeti első helyezett csapatok mérték össze tudásu­kat: a balassagyarmati, bá­lon v teeny ei. pásztói és sal­gótarjáni áfészek. valamint a Palóckor és a Nőarád Me- gvei ’cr end églátó Valteiat ver­senyaöi. dolgozóknak A vetélkedő öt szakaszból állít: a szellemi totó, a mun­kavédelmi és szociálpolitikai tudnivalókról, a munkavédel­mi szabályzat, a szociálpoli­tika és a társadalombiztosí­tás kérdéseiről, ezt követték a KRESZ-totó, valamint avil- lámkérdések. A jól felkészült csapatok helyezési sorrendjét a pontszáimolk döntötték el. Első helyein végzett a Palóc­kor háromfős csapata. Az oklevél és a könyvjutalom mellett a legfőbb elismerésük, hogy szeptember 30-án ők képviselik megyénk kereske­delmét Budapesten, az orszá­gos munkavédelmi vetélkedőn. Második lett a Pásztó és Vi­déke Áíész 2. gZiároú ABC- áruházának brigádja, harma­dik helyezést ért ei a Balas- sagysnmaft és Vidéke Arfész kwsjjxmtii mv&Kítek. Vetőmagiizeinet épít az IKR fia n ezer tómra ftmzámtt ve­tőmag előállítására alkalmas hibridüzem építése kezdődött meg Bábolnán. Az Iparszerü Ku­koricatermelő Közös Vállalat t magas biológiai értékű és ked­vező agrotechnikai tulajdonsá­gú kukoricahibridek hazai fel­dolgozása érdekében látott hoz­zá az előreláthatóan, K00 millió forintba kerülő, új üzem meg­valósításához. A beruházást az IKR saját erejéből, valamint a Magyar Nemzeti Banktól fölvett hitelből finanszírozza. A tervet a bécsi INTAG tervezőiroda, va­lamint a QYÖRITERV készítette. Az építési munkálatok verseny­tárgyalását az Észak-dnnántúfi Közmű- és Mélyépítő Vállalat nyerte meg. Salgótarján északi kapujá­ban, az erdők aljából jókora darabot hasít magának az épületcsoport, ami hátsó fer­tályával már a hegyet tapo­gatja. Az idegen üdülőnek is nézhetné; ide nemigen fújja a szél a gyárak füstjét. Ami ke­véske idáig eljut az autók ki­pufogócsövéből, azt a nö­vényzet, a környező fák ma­gukba szippantják és cserébe friss levegőt lehelnek a járó­kelők arcába. Lányok, asszonyok serege rohamozza az épület bejáróját. Diszkréten divatos ruháikban elegánsak, jóiöltözöttek, amint az illik is azokhoz, akiknek szerepük van öltöztetésünkben, így az ízlésformálásban is. Férfit elvétve látunk csak közöttük. Ám, ha tekintetünk eléri az épület homlokzatát, a „nőuralom” korántsem meg­lepő. Ott, fenn a magasban embernyi felirat hirdet: Sal­gótarjáni Ruhagyár. Amikor a gyár személyzeti és oktatási osztályvezetőjével és a párttitkárral találkozunk, már meg sem lepődünk azon, hogy mindkét vezető nő. Amikor a gyértmánypro- filról kérdezünk. Ökrös Lászlóné, a párttitkár vála­szol: — A mi gyárunk bébi-, lányka-, serdülő- és női ruhák készítésére rendezkedett be. — Sok ruhát varrnak egy évben? — Hétszázezer darab kö­rül van a számuk, és ezzel az aránnyal a közepes nagyságú vállalatok között vagyunk a bazas gyártásban. Közös kockázatvállalásra is készek Milyen szolgáltatást nyí]t Boscoop A különböző termelési rendszerek tevékenységéről meg­oszlanak a vélemények megyénk mezőgazdasági szakembe­rei között. Van aki elismeri, fontosnak, esetleg nélkülözhe­tetlennek tartja, míg mások fanyalogva nyilatkoznak róla. Ha jól végzik feladataikat, akkor sokat segítenek a termelés mennyiségének emelésében, a minőség javításában és a jö­vedelmezőség növelésében. E gondolatok jegyében kértem meg Babai Károlyt, a Boscoop budapesti kirendeltségének vezetőjét, hogy válaszoljon a témával kapcsolatos kérdések­re. — Először arra kérem, hogy röviden mutassa be a terme­lési rendszert és az önök ál­tal kínált szolgáltatásokat. — A hetvenes évek elején, az Öcsai Vörös Október Termelőszövetkezetből váltunk ki és 1976-ban lettünk önálló vállalat. Az elmúlt években 320-ra nőtt a tag-gazdaságaink száma, ezenkívül 300—350 partnergazdasággal tartunk fenn üzleti kapcsolatot. A taggazdaságok részjeggyel rendelkeznek, s a befizetett összeg után részükre a kért szolgáltatásokat kezdevzmé- nyes áron végezzük el, míg a partnergazdaságok olyan szolgáltatást vesznek igény­be, amilyent akarnak. Szak­mailag az igények komplett kielégítésére törekszünk. A Boscoop, mint agráripari fejlesztő közös vállalat, átfogja az egész országot. Hét kirendeltsége van. A budapes­ti alközponthoz tartozik Nóg­rád, Pest, Heves, Szolnok, és Fejér megye, azaz az ország egyharmada. Mint a területi­leg legnagyobb kirendeltség, a szarvasmarha- és a juh­tenyésztés lehetőség szerinti, teljes körű kiszolgálására tö­rekszik, igazodva az üzemek mindenkori igényeihez. Szol­gáltatásunk az előbb említett két alaptevékenység minden mozzanatára kiterjed. Újab­ban, az országban elsőnek a tej mennyiségének növelése, a minőség javítása, valamint a szarvasmarha-állomány tűrő­képességének fokozása cél­jából létrehoztok a bika­parkunkat (állományt), amely a genetikai elképzelések meg­valósításához biztosítja a fel­tételt. — Miként fogadták a Booscoop jelentkezéséi me­gyénk gazdaságai? — 1983-ban még csak két nógrádi üzem, jelenleg pedig már 10 kéri tagként szolgál­tatásainkat. Ezek a követke­zők: romhányi, nőtincs!, máit- raterenyei, kazári, fcaramcssá- gi, nagyoroszi, káliói, pász­tói termelőszövetkezet, vala­mint a pásztói és Magyamán­dori Állami Gazdaság. Part­nerünk még a nézsai és a szügyi tsz. A taggazdaságok általában 100 000 ezer forin­tot érő részjeggyel rendel­keznek, de akadnak akiknek kettő van. Egyébként a rész­jegyvásárlásnál nincs felső határ. A taggazdaságoknak olcsóbban végezzük szolgál­tatásainkat. Nemrég a Pász­tói Béke Termelőszövetkezet vezetőinek kívánságára. a TIT keretén belül megszer­veztük és jó eredménnyel be­fejeztük egy fejőssel kapcso­latos tanfolyamot, munkaidőn kívül. A juhágazat mélypont­ról való kilábalása érdeké­ben szakembereink kidol­gozták az ehhez szükséges programot. Megvalósításával megmentjük az ágazatot. — A nógrádi szövetkeze' tek mennyire elégedettek a kapott szolgáltatásokkal? — A gazdaságok anyagi le­hetőségei sajnos nem engedik meg, hogy az általunk kínált k omplex szolgál! atásain kát mind i génybe vegyék. Ámen'ív­nyiben erre igényt tartanának, akkor egy évben két-három tehén árát kellene befizefcnr- ök. Egyébként jó a kapcsola­tunk. Szerintem áraink is versenyképesek, a végzett munkáért pedig felelősséget vállalunk. Például több ter­melőszövetkezetben a tehe­nészeti telep rekonstrukció­jával kapcsolatos versenyez­tetésben is jó eredményeket értünk eí. — Hogyan hasznosítják a megye nagyüzemei az önök szaktanácsait ? — Tapasztalatainkat, véle­ményeinket. tanácsainkat naplóba rögzítjük. Ezeket a gazdaságok többsége jól fo­gadja és ennek megfelelően intézkedik is, mert tudja, hogy az a jól felfogott saját érdeke is. Egyébként csak olyan javaslatokat adunk, amelyeket végre is lehet haj­tani. Szakembereink 8—10 éves gyakorlattal rendel­keznek. Termelési rendsze­rünk előnyét abban is lemér­hetjük, hogy közreműködé­sünkkel a nógrádi tangazda­ságokban növekedett a tej mennyisége, javult a minősé­ge, fejlődött az állatállomány és az állategészségügy, elő­relépés történt a szaporodás- biológiában és a gyógyszerel­látásban. — A nyereség növelése ér­dekében hajlandók-e közös kockázatot vállalni? — A közös érdekeltség fo­kozására, kockázatvállalásra néhány javaslatot már kidol­goztunk. Megvalósításuk egv- részt objektív, másrészt szub­jektív ökok miatt csak ké­sőbb válik lehetővé. Ebben hátráltató tényezőként je­lentkezik a bizalom hiánya is. Mindezek ellenére mi tovább­ra is nyíltak és befogadó­készek vagyunk, bármilyen szolgáltatás közös kockázat- vállalásáról van szó. — Érdekelne niég, hogy a Boscoop mennyivel nyúlt löbbet, mint a versenytársai? — Olyan komplex szolgai­tatásokat biztosítunk és olyan áron, ametvek lehetővé te­szik, hogy nyugodtan tár­gyaljunk partnereinkkel. Art viszont elismerem, hogy a ver­senytársak egyik-másik al- ágazaiban erősebbek, mivel arra specializálódtak. A be­vezetőben említett alapte­vékenység két fontos terüle­tén, a szarvasmarha- és a juhtenyésztésben viszont ne­künk van meghatározó szel e­pünk. — Végezetül milyen egyel* módon tudják még segíteni az eredményesebb munkát? — Mivel az információk: gyors áramlásának fontos szerepe van taggazdaságaink fejlesztésében, gazdálkodásé-: nak eredményességében, ezért szakembereink mindig a leg­korszerűbb és friss informá­ciókat juttatják el a gazdasá­gok vezetőinek. Emellett a velünk kapcsolatban álló szocialista országok szerve­zeteivel, önköltséges alapon, csérétanulmányutakat is szer­vezünk. Nógrád megyéből, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezeté- * nek segítségével ma egy tíz­tagú állattenyésztési szakem­berekből álló csiapat utazik a Német Demokratikus Köz­társaságba, az Erfurt melletti termelőszövetkezetekbe, ta­pasztalatszerzés céljából —, fejezte be gondolatait Babai’ Károly. — Köszönöm a válaszokat.' Vensesz Károly Ahol „nöuralom” van A mhósszakma A vezetők más adattal is érzékeltetik a vállalat tevé­kenységét. Kiderül például, hogy határainkon túl is ér­deklődnek a gyárból kikerülő holmik iránt. Szívesen járnak Palócföldön gyártott ruhákban többek között a szovjet, a nyugatnémet, a svéd és leg­újabban a tengerentúliak kö­zül az amerikai asszonyok. — A termékek egy része hazai piacra kerül, elsősorban a gyermekruházati cikkek köréből, ám mi tagadás több­re is lenne igény itthon — veszi át a szót Mákos József- né. a személyzeti és oktatási osztály vezetője —, csakhogy nem vállalkozhatunk többre. — Kik varrják a ruhákat? — Dolgozóink döntő több­sége nő és családanya, közü­lük hatvan százalék szakmun­kás. — Próbálják változtatni ae arányt? — Évről évre megpróbálunk kedvet kelteni a tanuláshoz. — Sikerül? — Munka mellett, esafed- anyaként már nehéz könyvet fogni a kézbe, no és bosszú a tanulóidő is. Főként emiatt vállalkoznak kevesebben. Idén kilencen tettek szakvizsgát, szereztek országos érvényű bizonyítványt a kollektívából. Az is igaz, hogy ennél jóval ú/ tehetősége/ többen szeretnék képezni ma­gukat nálunk, ha rövidebb lenne az ismeretszerzés ideje. — Ennyi nő, hogy érzi ma­gát a munkahelyén? — A napi feladatokon túl van lehetőségük a szórako­zásra, művelődésre egyaránt. Évente többféle közhasznú is­meretet nyújtó tanfolyamoit is szervezünk, és mert az ízlés- formálást is fontosnak tart­juk; sosem üresek a lépcsőhá­zi galéria falai. Mindig van képzőművészeti, fotó-, vagy ép­pen világkiállítás. Szakszer­vezeti könyvtárunkban köny­vek. folyóiratok várják a be­tűkre szoenjazókat. — És az utánpótlás? — Kapcsolatot tartónk az iskolákkal. Évente feflceres&ük a nyolcadikosokat, hogy meg­ismertessük, megkedveitessők a szakmát. Pillanatnyilag kö­zel háromszáz gyerekből áll a potenciális utánpótlásunk, közülük százhúszan kezdték a mostani tanévet. Csak az a baj —. sóhajt.ia —. hogy sokan más pályát választanák köz­ben. — Mi ennek az oka? — Talán nem vonzódnék eléggé a mesterséghez ... Azok ban akik tényleg szeretik, te­hetséggel művelik ezt a szak­mát. — A jövő tanévtől kezdve új lehetőségük is lesz a var­rónői szakma iránt érdeklő­dő nógrádi leányoknak — foly­tatja a pérttrtkár. — A Sal­gótarjáni Ruhagyár kezdemé­nyezésére a bátonyterenyei 1SZI-ben ruhaipari szakkö­zépiskola kap helyet jövő szeptembertől, ahol arra is le­hetőséget kapnak a diákok*; hogy az iskola végeztével, to-' vábtri egy év tanulás után technikusmi nősítő vizsgát te­gyenek. Reménytől lelkesedve teszi még hozzá: — Az új oktatási forma ré­vén a modern gépekkel dol­gozó munkás magasabb szak­mai szinten gyakorolhatja mesterségét. Akik pedig még egy évet áldoznak tudásuk gyarapítására. mtíMkáskáde- rekként. termelési rány l tok­ként kamatoztathatják isme­reteiket nálunk. A rohe gyár évei: öta kiá l­lítója a BNV-nék. És, hogy az ,, öltöztetésben1 ’ európai szinten is az élvonalban jál­nak — a külföldi megrendelé­seken túl —, bizonyítják az ott elnyert rangos díjak. Ter­mészetesen az ideire is el-' küldik pályamunkáikat, ame­lyek bizonyára sok ifjonti és szülői szívet fognak megdo­bogtatni . Tm» Katalin maradna k ott az iskolapocMi­MÓGRA’D - »980. »repáemtter 8*, todö 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom