Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám

O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RAMOc Jó reggelt! 8.95: Műsorismertetés KJá: Mai kulturális program mok 8J28: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zeneműve 9J0: A hét költője: Orbán Ottó 9.38: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Haydn: C-dúr szimfó­nia. No. 97. 11.65: Régi mulatságok: A sorházak világáról 11.25: Az MRT gyermekkórusa úttörődalokat énekel 1UK: A planétás ember. Goda Gábor regénye rádióra alkalmazva R.4K: Szociálpolitika Bulgáriá­ban 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Népdalok, néptáncok 14.39: Leiencház. 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Világablak 15.30: Kóruspódium 15.05: Messze . . . messze ... 16.45: Iskola, iskola, ki a csuda iár oda? 17.00: Ecomix 17.50: A Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság nemzeti ünnepén 18.00: Julian Bream Dowland- műveket játszik 18.15: Hol volt. hol nem 18.25: Könyvújdonságok 18.30: Esti magazin 1JU2: Sorshelyzetek 20.17: Világhírű előadóművé­szek felvételeiből 21.0?: Húszas stúdió 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Rádiószínház bemu­tatója. Kis éji zene 23.32: A hamburgi Montever­di kórus felvételeiből 0.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora 8.85: Népdal csokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Farkas Antal fövóó- i műveiből «.25: Kis magyar néprajz 12.30: Magyart Imre népi ze­nekarának felvételeiből 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig . .. 17.08: Üjdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Népdalok 19.30: Sportvilág 20.05: Rockújság. TIT. évfo­lyam 15. szám 21.05: Dalida énekel 21.20: A Rádió Dalszínházénak bemutatója 23.45: Könnyű zen« 6.15: Éjfél után m:t? Salgótarján — A Kohász Művelődési Központban ma is várja az érdeklődőket a Sajtófotó '85 című válogatás az intézmény nyitva tartási idejében. — Az ifjúsági-művelődési házban a fiatal iparművészek stúdiója grafikai szakosztálya tagjainak kiállítása látható. A fiatal művészek elsősorban film- és hangversenyplakát­jaikat hozták el a salgótar­jáni közönségnek. — AZ SZMT oktatási és művelődési intézményében a hét végén nyílt kiállítás Nóg- rád megyei és szlovákiai ama­tőr képzőművészek alkotá­saiból. A művek a közelmúlt­ban megrendezett alkotótá­MTSKOfeCl STOWÓ4 17.00: Műsorismertetés. Hí­rek. Időjárás. — £7.65: Hétről hétre, hétfő este. Zenés ma­gazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mon­dani. Paulovits Ágoston jegy­zete. Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Szem­le az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság és a NÓGRÁD ked­di számából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A lelkiismeret dolga. Tévéjáték 21.10: Egy időszerű témáról 21.35: Hajnalcsillag. Feliratos koreai film. 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Zenés műsor 20.30: Irodalmi műsor 20.55: Sporttükör 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Női röplabda-világbaj­nokság MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A fehér törzsfőnók. Színes, szinkronizált amerikai kaland- fiim. — Kohász: Indiana Jones és a végzet temploma (14). Színes, fantasztikus amerikai kalandfilm. — Zagy- vapálfalva: Egy maréknyi dollárért (14). Színes, olasz western. — TIT: Végső meg­oldás. Színes, szinkronizált amerikai film. — Balassa­gyarmati Madách: Tűzvonal- ban (14). Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. — Pász­tói Mátra: Hóbortos népség II. Színes, botswanai filmvíg­játék. Este 8-tól: Bolwieser. Színes NSZK-beli film. — Bátonyterenyei Petőfi: Lövöl­dözés (14). Színes japán bűn­ügyi film. — Szécsényi Rá­kóczi : Támadás a Krull boly­gó ellen (14). Színes, szinkro­nizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Rétság: A sár­kány közbelép. Színes ame­rikai—hongkongi karate­kalandfilm. — Karancslapuj- tő: A jégkirálynő. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági film. — Kisterenyei Petőfi: Saolin templom szent köntö­se. Színes hongkongi—Irinái kungfukalandfílm. — Érsek- vadkert: Donald kacsa nyári kalandlai. Walt Disney vi­lághírű színes rajzfilmjeiből. — Nagylóc: Iskolamozi: A baromfiudvar réme. — Job­bágyi : A játszóterek bandi­tái. Színes, szinkronizált nor­vég ifjúsági kalandfilm. borban készültek, láthatók festmények, grafikák, szob­rok és kerámiák. Balassagyarmat — Banga Ferenc grafikus­művész kiállítása tekinthető meg a Horváth Endre Galé­riában. A galéria egyébként a Palóc Múzeum épületében található, így egyúttal meg­tekinthetők a múzeum állan­dó kiállításai és a Balogh Károly hagyatékából rende­zett időszaki kiállítás. Bátonyterenye — Buss, István és Juha Jó­zsef, csehszlovákiai amatőr képzőművészek kiállítása ma is várja az érdeklődő látoga­tókat. HOL? MIKOR? A ztöffh6 fmetíS, Magy karé em*é*exetére „Ahogy Csíkba megérkeztem..." „Mindent megtettem, ami tőlem tellett” — mondta ha­lálos ágyán Nagy Imre író barátjának, Sütő Andrásnak, s hatvarnkét éves korából való feljegyzései között ol­vashatjuk : „Minden töretlen bennem”. Tíz éve halt meg, tíz éve láthattuk gyűjtemé­nyes kiállítását a Nemzeti Galériában. Azóta könyve is megjelent: Ahogy Csíkba megérkeztem. De tudunk-e annyit róla, hogy a tisztelet- adás fejíbókntásával vegyük tudomásul ezt a kétszeri „min­dent”? Több mint nyolcezer festményt, rajzót, fametszetet hagyott ránk, pontosabban s bővebben a csíkzsögödi em­lékházára, a Csíkszeredái me­gyei múzeumra s a marosva- sánhelyi művészeti múzeumra. Értékmérő a mennyiség nem lehet s még az sem, hogy a londoni koronázási ünnepség­re, 1937-ben, két embert hívtak meg Romániából, a királyt és a zsögödi Nagy Imrét. Ebben az esetben azonban valóban aláhúzza munkája gazdag bősége s megtiszteltetése az alkotó Nagy Imre jelentőségét. Nagy Imre: Pihenés a napon Legenda vette körül, mert olyan hihetetlennek tűnt az élete. Nem engedett se Rot- schildék, se Budapest, se a kecs­keméti művésztelep csábításá­nak, s európai bolyongásai után hazatért Gsiikiba, egy évig tétlenkedett az Olt part­ján, aztán rendbe szedte ap­jától örökölt kis gazdaságát, hogy méhészetével, bikabor­jaival, egyszerű életmódjával példát adjon az európai ta­pasztalaitokból leszűrt okos erdélyi kisparaszti gazdálko­dásihoz. Lelke lett Zsögödnek, gazdakört szervezett, tanított s festett, rajzéit szüntelenül. Aurél CSuipe román festő­művész azt írta róla: „Egyi­ke hazáink legnagyobb képző­művészeinek, akinek munkás­ságát már a két világháború közötti évektől figyelemmel követem: európai rangú mű­vészetét nagyra értékelem, be­csülöm. akárcsak az Embert”. Hogy írói mása, Tamási Áron szavaival kiegészítsük: a „va­lódi embert”, mert ő volt „a természetes és valódi s a töb­biek azok, akik természetes útjukból kitértek”. Még süldő koromban kifo­gásoltam, hogy nem olyan egészem kék az ég és fehér a felhő, mint Nagy Imre festi, s tanárom csak annyit mon­önarckép dott rá: nézd meg jól az eget. Mikor ott az Olt partján kö­rültekintettem, tapasztalhat­tam, hogy igaza van Nagy Imrének. Olyan az ég, a pa­tak, a fenyő, olyan az élet­re született ember, akit ma­dárijesztők és keselyűk les­nek. olyan sugárzón tiszta a természet, mint Nagy Imre látja. Sokan felfedezték, hogy lám a tollforgató Tamási Gás­pár, Áron testvére is olyan, mint amilyennek az író a székely embert láttatta. Ha nem értenénk a művészet nyelvén, előbb bennünk keres­sük a hibát. Ám, aki Medmyámszkyt, Csontváryt, Rippl-Rónait, Nagy Istvánt, Egryt, Kosztat, Derkovitsot, Szomyit, Holló Lászlót, a magyar művészet huszadik századának javát el­fogadta, megtalálhatja köztük Nagy Imre helyét. Más ő, senkivel sem rokonítható. Pá­ratlan rajakészségével, tehet­ségével, a színek iránti rend­kívüli érzékenységével kama­toztatta mindazt, amit tanul­mányai során begyűjtött, s mint a népdalból a zenemű­vészet, seóhoz juttatta euró­pai festői nyelven az ő kisebb világából is az egyetemesen emberit A valódit, a teljes embert, nem az elidegenültet, nem a magára maradottat, el- fásultet. Előre látott oda. aho­vá most minden igyekezetünk­kel szeretnénk megtérni, hogy újból magunkra találva, a ..mindent” tudjuk a miénk­nek. K. Á. Tervek az évadra Színházi előadások és hangversenyek Pásztón A művelődési házak ugyan előtti tisztviselőréteg életét ra készült. Az elképzelések Vetélkedő Ki tud főbbet a Szovjetunióról? Ax 1986W7. tanévre is meghir­deti a középiskolások és a kö­zépfokú felnőttoktatási intézmé­nyek hallgatói részére a Ki tud többet a Szovjetunióról? című politikai vetélkedősorozatot a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság, a Lap­kiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége. A ■vetélkedő eél ja a Szovjetunió történelmének, jelenlegi életének, a magyar—szovjet együttműkö­dés eredményeinek a mods mertetése és a két nép közötti barátság elmélyítése. Négv-négy fős csapatokkal va­lamennyi gimnázium, szakkö­zépiskola, szakiskola és szak­munkásképző intézet, valamint önálló felnőttoktatási in*ézménv és tagozat benevezhet, a ver- sepvhe A házi vetélkedőket az Iskolák rendűik, s mindenhon­nan a legjobb csapat jut tovább. A középiskolások ezt követően budapesti kerületi és megyei elő­döntőkben, majd a fővárosi és a megyei döntőkben, ezt követő­en, nyolc országos elődöntőben, s 1987 áprilisában a döntőben adnak számot tudásukról. Ápri­lisban bonyolítják le a felnőttek versenyének döntőjét is. A két első helyezett középis­kola három évig használhat egy háromszobás berendezett fahá­zát Balatonberényben. A két második helyen végzett csapat 35 ezer forintot, a két harmadik helyezett pedig ‘ 25 ezer forintot kap. A legjobb nyolc csapat di­ákjai és a felkészítő tanárok szovjetunióbeli jutatomüdülésen vehetnek részt. A versennyel kapcsolatosan a részletes tájékoztatót és a je­lentkezés! lapokat a magyar nyelvű szovjet lapok olvasó­szolgálta már eljuttatta az is­kolákba, s azokat kitöltve, no­vember 1-ig kell beküldeni. 4 NÓGRAD — 1986. szeptember héttő j a naptári év szerint szerve­zik működésüket, ősz elején, a színházi és hangverseny­évadra való tekintettel — al­kalmazkodva a színházi „élet­ritmushoz”, — újabb tervezés­re kényszerülnek. A legtöbb közművelődési intézményben még nem alakult ki a végleges kínálat, Pásztón már tud­ják, mit nyújtanak a színhá­zat, koncertet kedvelő helyi közönségnek. A bérleti sorozatba foglalt előadások listája elég rövid, hisz’ mindössze négy alka­lomra szól a biztos belépő. A pásztói Lovász József Mű­velődési, Központ a Népszín­ház kínálatából választotta bemutatóit. Anyagi okok mi­att más társulattal eszükbe sem jut tárgyalni, s a Nép­színház idei repertoárjából ennyit találtak a pásztói pub­likum kedvérevalónak. Esze­rint Kodály Zoltán népszerű daljátékával, a Háry Jánossal indul maid a bérleti sorozat október elején. A sor Barta Laic* színművével, a Szere­lem cíművel folytatódik, amely az első világháború bemutató — a szerző megje­lölése szerint — „vidáman szomorú vagy szomorúan vi­dám” játék. A Népszínház az előző évadról mentette át Ivan Bukovcan Mielőtt a kakas megszólal... című szín­müvét, amelynek pásztói be­mutatója novemberben lesz. A bérleti sorozat utolsó da­rabja Goldoni Bugrisok című frenetikus komédiája. A sovány sorozat azonban nem jelenti, hogy mindössze ennyi színházi élmeny jut idén az új város közönségé­nek. Németh László emléké­nek adózva — idén lett volna nyolcvanöt éves a nagy drá­maíró — bemutatja a József­városi Színház a Nagy csa­lád című színművet. A tervek szerint a bemutatót megelőzi egy Németh Lászlóra emlé­kező ankét, amelynek vendége a Nagy család rendezője, a Népszínház igazgatója, Misz- lay István lesz. A hangversenyévad nyi­tásának sincs köze a bérleti sorozathoz, amely egyébként is főleg a gyermekek számá­szerint a kitűnő akusztikával es nagyszerű orgonával bíró katolikus templom több hang­verseny színhelye lesz a mű­velődési központ szervezésé­ben szeptember végétől. A sort László Margit operaéne­kes feliepése nyitja. Novem­berben nemzetközi hírű Ag- ria kórus hangversenyére ke­rül sor, nem függetlenül a Rajeczky Benjamin szüle­tésnapjára rendezett ünnep­ségtől. A neves zenetudós a város nagy szülötte november 11-én lesz nyolcvanöt éves, s ez idő tájt tűzi műsorára a Magyar Televízió azt a port- réfiimet, amelyet Gaál Ist­ván — az Euridiké, a Sod­rásban, a Cserepek rendezője — készített munkásságáról, életút járói. Kukely Júlia és a Bakfark consort hangverse­nyének színhelye is a templom. A gyermekek számára ösz- szeállított hangversenybérle­ti sorozat első előadására no­vemberben kerül sor, majd februárban és áprilisban gyűl­nek össze a pásztói iskolá­sok egy-egy újabb koncertre. Tanár az MHSZ-ben Még meg sem száradt a eset Czeba János tanári dip­lomáján, miután megkezdte hivatása gyakorlását, máris megtették honvédelmi fele- lősnek a Berceli Általános Is­kolában. Mindez 1961-ben tör­tént. Az útja folytatódott, s jelenlegi munkahelyére, a Káliói Általános Iskolába Er­dőkürtön át vezetett. Kállón 1968-tól neveli a gyerekeket, de nemcsak a ma­tematika és a fizika szerete- tére, hanem a honvédelmi munka szépségeire is. Közben 1969-ben tartalékos tiszti tan­folyamra hívták be. Tisztté avatása után már Kálló köz­ségben ö vette át az MHSZ- klub irányítását. Czeba János pedagógusi, tartalékos tiszti felkészültségét latba vetve ki­emelte a ,csapatot” a szürke­ségből. Országos döntőbe ve­zényelte előbb az úttörő korú Fogarasi Sándort és az ifjú­sági Gyulay Bélát légpisztoly versenyszámban, majd később a légpuskás ifjúsági Hegedűs Attilát, aki jelenleg is a klub „szeme fénye”. A versenyek mellett Czeba János kezében összpontosult egy ideig a tartalékosok tájé­koztató oktatása és kezdetben a sorkötelesek általános hon­védelmi oktatása is. Az úttö­rők és ifjúgárdisták is az MHSZ-klub égisze alatt érték ei figyelemre méltó eredmé­nyeiket. Ahhoz, hogy a klub­titkár tevékenységét teljes-- körűen tudjuk értékelni, meg kell említeni, hogy az iskolá­ban modellezőszakkört is ve­zet. a honismereti szakköt mellett. Később a kallói kollektíva az erdötarcsai honvédelmi klub szakosztálya lett, és a tanár tartalékos főhadnagy „már csak” mint szakosztály- vezető tevékenykedik. De, ez nem vette kedvét, ugyanolyan lelkesen végezte és végzi most is munkáját, mint klubtitkárt ként Az ilyen sokrétű munkába előbb-utóbb bele lehet fárad­ni és gondoskodni kell egy olyan személy beszervezéséről, akivel meg lehet osztani a, feladatokat, és akinek egyszer át lehet adni a szakosztály irányítását. Czeba János már nagyapa és szeretne többet foglalkozni kisunokájával, mi­vel most erre még alig van ideje. Mindezek ellenére még nem készül a teljes visszavo­nulásra, hiszen a mozgalmi munka, úgymond,, a vérében van. Az utódlás kérdésének megoldása véleménye szerint azért is aktuális, mert a kö­zösen végzett munka során sa­játíthatja el az illető a veze­tés és szervezés csínját-binját. A szakosztályvezető szor­galmas, becsületes és kitartó MHSZ-munkáját fémjelzi a. szövetség legmagasabb szin­tű elismerése, az MHSZ Ki­váló Munkáért érem arany fokozata. Kerekes Lajos Tölgytelepítés a kék vércsék erdejében A Hortobágyi Nemzeti Park0 ban tovább folytatják az oha- ti őstölgyes felújítását. A mintegy 250 hektárnyi erdő öreg fái közül sok kipusztult a belvizek miatt. Ez a veszély megszűnt, az időközben el­végzett vízrendezés eredmé­nyeként eltűntek a pangó vi­zek. A korhadozó fákat ki­vágták, s újak ültetésével if- jítják a „kékvércsék erdejét”; Az idén a korábban szaksze­rűtlenül telepített hat hektár akácos helyére kerül ismét tölgy. Ezzel a telepítésűéi együtt már mintegy harminc­öt hektár új erdőrésze lesz az ohati tölgyesnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom