Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám

Eltemetfék Vasárnap Helsinkiben elte­mették Urho Kaleva Kekko- nent, Finnország egy hete el-' hunyt egykori köztársasági elnökét. Kekkemen koporsóját a fő­város lutheránus székesegyhá­zában ravatalozták fel. Dél­előtt itt helyezték el koszorú­ikat negyven ország képvise­lői. köztük a magyar állam­fő. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A hivatalos szertartás he­lyi idő szerint egy órakor kez­dődött. A gyász jeléül — a korai keresztény hagyomá­nyokhoz igazodva — fehérbe borított katedrálisban először Helsinki érseke búcsúztatta a volt államfőt, majd Mauno Koivisto köztársasági elnök méltatta elődjének életművét. Beszélt arról a kiemelkedő szerepről, amelyet az aktív semlegesség! politika alakító­észsalki szomszédokhoz fűződő kapcsolatok fejlesztésében és meg erősítéséiben játszott. Koivisto elnök külön szólt arról, .hogy Kékkőmén nem­csak a finn nyelv és kultúra elismertetéséért folytatott har­cot, hanem — a függetlenség kivívásának korai esztendei után — nagy figyelmet fordí­tott Finnország kétnyelvű (finn és svéd) kultúrájának megóvására is. (A néhai el­nök halála után Kekkonen- emlékalap létesült, amelyet a finn kulturális alap kezel. Ez azokat a kulturális törekvése­ket fogta támogatni, amelyek egybeesnek a kekkomeni életmű céljaival). Az egyházi szertartás és az elnöki búcsúszavak után nyolc tábornok vitte le vállán a ko­porsót a katedrális lépcsőinek tövében várakozó gyászkocsi­jaiként a Szovjetunióhoz, az hoz. A székesegyház harang­jával egyidőben megkondutt Helsinki összes harangja, majd a gyészmenet megindult a te­mető felé. A 3400 méteres utat úgy jelölték ki, hogy az érintse a kormány, az elnöki palota és a parlament épüle­tét. Az út mentén ifjúsági szervezetek képviselőd álltak sorfalat. A gyászolók több száz méteres menete a temető bejáratáig kísérte a koporsót. Az elhunyt békeakaratának jelképeként a temetésen mi­nimálisra csökkentették a ka­tonaság jelenlétét, s nem dör­dülték el az ilyenkor szoká­st® ágyúlövések sem. Urho Kekkonentől a hieta- niemi temetőben családtagjai, az áHamfők és a kormány tagjai vettek végső búcsút. A temetés után Koivisto el­nök és a finn kormány fogad­ta a temetésen részt vevő kül­döttségek vezetőit. (MTI) Heves viták után Véget ért az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete Vasárnap hajnalban Hara­géban véget ért az el nem kö­telezett országok mozgalmá­nak nyolcadik csúcsértekez­lete. A hatnapos tanácskozá- sor részt vevő állam- és kor­mányfők, valamint a mozga­lomhoz tartozó 101 ország ma­gas rangú képviselői politi­kai és gazdasági nyilatko- tzatban foglaltak állást a vi- íágbeke megőrzése mellett, az Apartheid rendszer ellen, sür­gették a fegyverkezési hajsza leállítását. Heves vitáktól eem mentes tanácskozásukon a résztvevők nem jutottak «egyetértésre a következő csúcs- találkozó színhelyében. Miu­tán Nicaragua igényét a ta­lálkozó megrendezésére a többség nem támogatta, abban állapodtak meg, hogy két év múlva Cipruson külügymr jttiszteri szintű értekezleten .»döntenek a következő szín­ibe Ívről. A politikai nyilatkozat feh- teólítja a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőit, hogy folytassák a párbeszé­det és tűzzék ki újabb csúcs- találkozójuk időpontját. A két nagyhatalom kölcsönös enged­mények révén érjen el ered­ményeket a leszerelés terüle­tén. fajüldöző politikáját s megál­lapítja, hogy a szomszédos országok elleni pretoriai ag- ressziós cselekmények súlyo­san fenyegetik a térség, s a világ békéjét. A résztvevők szolidaritási alap létrehozásá­ban állapodtak meg, hogy azon keresztül gazdasági és pénzügyi eszközökké támo­gassák az Af rika déli részén az apartheid politika eilen küzdő frontországökat és felszaijadítási mozgalmakat. Ezenkívül miniszteri szintű küldöttséget menesztetek az Egyesült Államokba, Nagy Britanniába, az NSZK-ba és Japánba: ez arra próbálja rá­bírni az illető kormányoikat, hogy .fogadjanak el átfogó és kötelező szankciókat a Dél­afrikai Köztársaság ellen, A csúcsértekezlet úgy fog­lalt állást, hogy az áprilisban Líbia élen intézett amerikai támadás az állami terrorizmus fogalmát kimerítő agressziós cselekmény. A politikai nyilat­kozat súlyos precedensnek és semmivel sem indokolható bűnténynek minősíti a líbiai forradalom vezetője reziden­ciájának bombázását. A nyilatkozat megbél.vegzi a Nicaragua szuverenitását fe­nyegető cselekményeké és a A hararei okmány megbé- sandinista kormány ellen har- tyegzi a dél-afrikai rendszer coló nicaraguaá ellenforradal­márotenak juttatott száz­millió dolláros washingtoni segélyt. A határozat követeli az An­golába hatolt dél-afrikai csa­patok azonnali és feltétel nél­küli kivonását, s elítéli az Egyesült Államokat, amiért anyagi segítségben részesíti az angolai kormány ellen harcoló „UNITA-t”. A hatnapos tanácskozást mindvég! g heves viták jelle­mezték. A résztvevők egymás­tól eltérően Ítélték meg az Afganisztán körül kialakult helyzetet, az úgynevezett kam­bodzsai kérdést, továbbá az iraki—iráni háborút. Robert Mugabe az el nem kötelezett országok mozgal­mának újonnan megválasz­tott, sörös elnöke a nyolcadik csúcstalálkozó befejeztével sajtóértekeztetet tartott. Meg­ígérte, hogy elnöksége alatt a mozgalom folytatja harcát a világbéke megőrzéséért, a le­szerelésért, a gyarmati rend­szer és a fajüldözés felszámo­lásáért, az új gazdasági vi­lágrend megteremtéséért. Az állami terrorizmus megnyilvá­nulásának minősítette a ni- caraguai és az angolai ellen­forradalmárok támogatását, Líbia április 15-i bombázását. (MTI) Befejezte munkájátr a Pugwash- konferencia ’ ffyfít plenáris üléssel fé­rjezte be szombaton munkáját » Pagwash-mozgalom Buda­pesten tartott 36. konferen­ciája. Mimt Joseph Rotblat, a londoni egyetem professzora »elmondta, a 39 országból ér- ékezett több mint 150 tudós «észvételével lezajlott tanács­kozás egyik központi témaköre a nukleáris fegyverkísérletek ^betiltása volt. E területen a szakértők az utóbbi időben ,-éittörést értek el — hangsú­lyozta —, amennyiben sikerült ^kidolgozniuk azokat a szeiz- mnográfiai módszereket, ame­lyek lehetővé teszik a nukleá­ris robbantások hatásainaK megkülönböztetését a földren­gésekétől. Ezzel a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról intézkedő esetleges szerződés ellenőrzésének legfontosabb problémáját oldották meg — mutatott rá Rotblat. A mun- Jkacsoportokban és a plenáris illéseken is élénk viták foly­tak a nukleáris fegyverek el­terjedésének megakadályozá­sáról. Vietnami—kínai fogolycsere Bányásznap jubileum jegyében A vietnami—kínai határ, „Barátság” elnevezésű határ- átkelőhelyén szombaton hadi­fogolycsere történt. A hanoi hírügynökség megfogalmazá­sa szerint a vietnami fél át­adott a kínai hatóságoknak huszonhét kínai hadifoglyot, akik illegálisan hatoltak be Vietnam területére. A kínai fél — folytatódik a hanoi köz­lemény — visszaengedett ha­zájába harmincnégy vietnami állampolgárt, akiket a tör­vénytelenül behatoló kínai katonák hurcoltak magukkal. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Az új világpiaci árak meg­követelik. hogy energiaszük­ségletünk több mint felét ha­zai forrásokból gazdaságosan elégítsük ki. Ez azt jelenti, hogy továbbra is maximális mértékben igénybe vesszük a hazai kőolaj- és földgázterme­lés lehetőségeit, a gazdaságo­san kitermelhető szénvagvont és folytatjuk a hazai uránérc- vagyonra támaszkodó atom- energetikai fejlesztést. A szük­ségletek hazai forrásokból tör­ténő kielégítése energiaellá­tásunk biztonságát is növeli. A tervek szerint hosszabb távon az energiaszerkezetben a szén részaránya a jelenlegi szinten marad, s ugyanez vo­natkozik a földgázra. 2000-re az olajtermékek részaránya 23 százalékra csökken, az atom­energia részesedése pedig 15 százalékra emelkedik. Az energiaigényesség csök­kentése alapvető iparpoliti­kai célkitűzésünk marad, mert a feldolgozóipar égetően szük­séges korszerűsítéséhez csak akkor jut elegendő erőforrás, ha a kitermelő ágazatok fej­lesztése, ezen belül az ener­getika fejlesztése, nem köti le az indokoltnál nagyobb mértékben a korlátozott be­ruházási forrásokat. A szónok a továbbiakban a szénbányászat helyzetéről, azokról a kormányzati dönté­sekről beszélt, amelyek a szénbányászat fejlődését az utóbbi években meghatároz­ták, illetve azokról, amelyek a jövőre nézve döntő jelentősé­gűek. A III. ötéves tervidőszakban kialakított energiapolitikai koncepció — mondotta — hát­térbe szorította a szénbányá­szatot, ami a mai napig is érezteti hatását. Pedig az atomerőmű késedelmes ter­melésbe állítása is a hazai energiaforrások nagyobb mér­tékű hasznosítását kívánta volna meg. Elvonták az erő­ket a feltárástól és előkészí­téstől, megbomlott a szénbá­nyászat technológai egyensú­lya, beszűkültek a munkahe­lyi kapacitások, a szabadnapi termelés ellenére a szénter­melés fokozatosan csökkent. A létszámhiány, a munkaerő el áramlása, a gépek elhaszná­lódása a kialakult kedvezőtlen helyzetet csak tovább rontot­ta. A kormányzati intézkedé­sek közül ki kell emelni a Minisztertanács 1985-ben ho­zott határozatát a szénbányá­szat műszaki-gazdasági hely­zetéről. Az elemzések azt igazolták, hogy a ma kitermelt szén­mennyiségre hosszú távon is szükség van. Ez a mennyiség gazdaságilag is versenyképesen termelhető ki, de jelentős szerkezeti átrendezést kell végrehajtani. Középtávon a nagy munka­termelékenységű, kedvezőbb önköltségű külfejtéses lig­nittermelés növekszik. Visz- szaszorul a gazdaságtalan, szükségből telepített, úgyne­vezett peremi külfejtés. Nö­vekszik a termelés koncent­rációja azáltal, hogy 14 bánya­üzemben, ahol a legnagyob­bak a fajlagos termelési költ­ségek, a szénvagyont gyorsí­tót ütemben fejtik le. Kibon­takozik és teljessé válik az a folyamat, amelyet a XI. párt­Szórakozó, színes forgatag kongresszus indított el ás­ványkincseink hatékony és gazdaságos hasznosítását elő­író határozatával, s amely a szénvagyon fokozott földtani kutatásával, feltárásával és új bányák telepítésével foly­tatódott. A jelenlegi korszerűsítési program alapvetően különbö­zik az emlékezetes társada­lompolitikai feszültségeket okozó, 1968-tól végrehajtott visszafejlesztéstől. Akkor a ráfizetéses, korszerűtlen aik- nák erőltetett bezárására ke­rült sor, anélkül, hogy kor­szerűvé, versenyképessé tet­ték volna azokat a bányákat, amelyeket pedig azzá lehetett volna tenni. A visszafejlesz­téssel együtt járt a beruházá­sok késleltetése, a földtani kutatás és feltárás háttérbe szorulása. Személyes és társa­dalmi gondot okozott a kény­szerű munkahely- és szakma- váltás, csökkent a bányamun­ka tekintélye és társadalmi megbecsülése. Most — gyorsított leműve­léssel — a leggazdaságtala- nabb bányaüzemeik még igény­be vehető szénvagyonát is hasznosítják. A tervezett és szükséges szerkezetváltással, a gépesítéssel, a szervezési, irá­nyítási és egyéb intézkedések révén és számítva a bányászok alkotó részvételére, az egész magyar szénbányászat terme­lékenységét, hatékonyságát kívánjuk növelni. A bányászat napjainkban létszámhiánnyal küzd, a szerkezeti átalakulás azonban lehetővé teszi, hogy a nagy termelékenységű mun­kahelyek szakképzett munka­erőhöz jussanak. Szívünkön viseljük a bányamunka meg­felelő anyagi elismerésének ügyét, társadalmi megbe­csülését. A program végrehajtásával a kormányzati és vállalati feladatok sikeres elvégzésé­vel a szénbányászat kikerül­het a válságágazatok közül — mondotta a Központi BizotfcJ ság titkára. Ez a szerkezetváltás a nógs rádi szénmedencét is érinti,' Itt is vannak kimerülő bánvák s vannak amelyekben gazda­ságosabban. műszaki szem­pontból korszerűbben lehet többet termelni. Folytatódik és befejeződik a korábbi évek­ben céltudatosan elkezdett műszaki fejlesztés, elsősor­ban Kányás-aknán. A bányá­szati munkahelyek korszer rűbb gépekkel való teljes fel­szerelése, a szállítási rekonst­rukció befejezése megteremti az alapját annak, hogv az ak­na nyersszén-termelése a jelenleginek mintegy 2,5-sze- resére növekedjék. Ménkes- aknán a termelés emelése mellett a műszaki alapok is lényegesen fejlődnek. A tel­jes fejtési mennyiséget kor­szerű, komplexen gépesített önjárós frontok adják majd, a vágathajtásban pedig álta­lánossá válnak a medence- viszonyainak leginkább meg­felelő korszerű vágathajtó géprendszerek. A géppel haj­tott vágatok arányát tekintve is felzárkóznak az iparági eredményekhez. Korszerűsö­dik az osztályozó, épül a szén­mosó, amely a jövő év elején lép üzembe. Ez megkönnyíti a szén- és meddőszétválasztás nehéz fizikai munkáját és biztosítja a lakossági szén mi­nőségi javulását. A szénen kívüli tevékeny­ségnél céltudatosan folytatni kell a szelektív fejlesztést, erősíteni a bányászati hát­téripar jellegét, növelve a gazdaságosságot. A tervek végrehajtása a nógrádi bányászoktól is erő­feszítéseket követel, Az elmúlt években bizonyították, hogy készek a nagyobb teljesítmé­nyekre, a jobb munkára. Nagy lendülettel vettek részt a kongresszusi és jubileumi muokavers°nvben — mondot­ta befejezésül Havasi Ferenc. Eredményesen fejlődő kétoldalú kapcsolatok Üdvözölték a nógrádi bá­nyászokat a szocialista orszá­gokból érkezett bányászkül­döttségek, testvérvállaiatok ve­zetői is. Vlagyimir Ivanovics Dubrovszkij, a kemerovói testvérmegye Pervomajszka- bányaüzem vezetője igen ered­ményesnek minősítette az együttműködést. Julius Kom- pas, a közép-szlovákiai bánya­A Magyar Honvédelmi Szövetség vezetőinek V. országos tanácskozása A Magyar Honvédelmi Szö­vetség hivatásos és társadal­mi vezetőinek V. országos ta- tácskozását szombaton tar­tották Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Székházában. A megyei, városi szervezetek, szakosztályok és klubok ve­zetői, küldöttei áttekintették az előző tanácskozás óta el­telt öt év alatt végzett hon­védelmi nevelő és felkészítő­tevékenységüket, valamint a honvédelmi technikai tömeg- és versenysport-szakosztá­lyok munkáját. Az MHSZ országos vezetőségének érté­kelését Kéri György vezér­NÓGRÁD — 1986. szeptember 8., hétfő őrnagy, az MHSZ főtitkára összegezte beszámolójában. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség megyei szervezetei és a klubok széles hálózata tár­sadalmunk politikai életének szerves részeivé váltak. Be­folyásuk kiterjed a lakosság széles rétegeire. A szövetség a korábbinál magasabb szín­vonalon teljesítette felada­tait: az egészséges életmódra nevelést a honvédelmi-tecni- kai sportágakkal, a fiatalok honvédelmi oktatását, tech­nika iránti érdeklődésük fel­keltését, valamint a sorköte­lesek általános képzését. Így gyarapodtak a katonai szol­gálathoz szükséges ismereteik is és ez elősegítette beillesz­kedésüket a katonai életbe. Jelentősen szélesedett az elmúlt években a honvédel­mi szövetség társadalmi bá­zisa: nőtt a klubok száma, s emelkedett a taglétszám is. Nagy tömegeket mozgatott a „Nekem szülőhazám ..több- fordulós honvédelmijáték- sorozat,. melyet az MHSZ a KISZ-szel közösen rendezett; a nézők és résztvevők száma összesen 840 ezer volt. Szólt a főtitkár a szakosz­tályok munkájának eredmé­nyeiről, . gondjairól, arról, hogy a megyei, városi szer­vezetek újabb, a fiataloknak vonzóbb formák, módszerek bevezetésével is próbálkoz­nak. A főtitkári beszámoló után tizenheten szólaltak fel. A hozzászólók példákkal erő­sítették meg a beszámolót, és javaslatokat tettek a felada­tokhoz szükséges, újabb mód­szerekre. A hozzászólásokat követően kitüntetések átadására ke­rült sor. Eddig végzett mun­kájukért elismerésképpen, 48-an kaptak különböző ki­tüntetéseket és dicsérő okle­veleket. Kéri György főtitkár zár­szavában kiemelte, hogy az MHSZ egész feladatrendsze­re alapvetően nevelő tevé­kenység. Ez határozza meg az eredményesen alkalmazható munkamódszereket is mind a kisközösségekben, a klubok­ban, mind pedig a szövetség­ben. és energetikai dolgozók szak- szervezetének el nőké a 30 éves kapcsolat eredményeit ismertette. Emil Barcinski, a lengyelországi walbrzychi Thorez-bánya igazgatója szer rint a két vállalat dolgozóit összeköti a közös munka. Si- egfrid Schwar a drezdai vil­lamosgépgyár igazgatója el­mondta, hogy 5 millió rubel értékben kapnak termékeket a vállalat szénen kívüli tevé­kenységet végző üzeméből. Befejezésül dr. Kapolyi László, Kovács Károly kányá- si vájárnak a Bányász Szolgá­lati Érdemérem gyémánt, Ege- resi László, szorospataki csa­patvezető vájárnak pedig az arany fokozatot nyújtotta át. Ketten kapták meg a kitün­tetés ezüst, illetve bronz for kozatát. Négyen részesültek Kiváló bányász kitüntetés­ben, 12-en vették át a Kiváló Munkáért miniszteri kitünte­tést. Zsuffa Miklós —, a válla­lati kollektív szerződésnek megfelelően — emlékplaket­tet adott át Kruppa Béláné- nak és Mester Lászlónénak, férjeik és két-két. fiuk dolgoz­zanak a bányában. Kongresz- szusi zászlót, oklevelet kapott, a KISZ XI. kongresszusa tisz­teletére indított verseny I. es II. helyezettje. Az ünnepség után a dél­utáni órákban gazdag kultu­rális műsoron szórakoztak a vállalat dolgozat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom