Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-08 / 211. szám
¥1UG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1; AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 211. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. SZEPTEMBER 8„ HÉTFŐ Mai számunkból: Milyen szolgáltatási nyújt a Boscoop? Hasznos-e a megye mezőgazdasági üzemeinek a termelési rendszerben való részvétel? Erre ad választ interjúnk a 3. oldalon. Csilla Mi történt az átlagosnál tehetségesebb kislánnyal? Betegségére találnak-e gyógyulást? Ki segít a szülőknek? írásunk az 5. oldalon. , «. Bányásznap jubileum jegyében Rendelkezünk szükséges a továbbfejlődés feltételeivel Szirák szereplői A nemzetközi sakk verseny résztvevői közül mutatunk be néhányat összeállításunkban a 7. oldalon. Börzsöny-napok harmadszor Értékőrzés tájegységi szemlélettel Havasi Ferenc látogatása Nógrádban Táiházavató, táncos gála, vár játék Megyénk bányászai szombaton Salgótarjánban és Bátony- ■terenyén tartották meg a 36. bányásznap ünnepi megemlékezését. a vállalat fennállásának 125. évfordulója jegyében. Ez alkalomból került sor Salgótarjánban a bányamúzeum névadó ünnepségére. Zsuíía Miklós, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója köszöntötte az ünnepségre érkezett Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát, dr. Kapolyi Lászlót, a Központi Bizottság tagját, ipari nrnisztert, Géczi Jánost, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Kovács Lászlót, a Központi Bizottság tagját, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárát. Deák Gábort, a Központi Bizottság tagját, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökét, államtitkárt, Kásán é dr. Kovács Magdát, a SZOT titkárát, Dev- csics Miklóst, a Nógrád Megyei Tanács elnökét, Pothomik József özvegyét, családját, a szocialista országok testvérvállalatainak küldötteit, valamint a párt-, állami, tömegszervezetek és intézmények képviselőit. Elmondotta, hogy a salgótarjáni föld alatti bányamúzeum létesítése a maga idejében, — 1965-ben — európában is párját ritkító kezdeményezés volt. Azóta idegenforgalmi látványosság lett, amit bizonyít, hogy évenként 35 ezren keresik fel. kodással, az öntudatra ébredő, tudatosodó, munkásmozgalmunkat gazdagító bányászélettel. Ezért a bányászok nagy családjának véleményét is kifejezi az az elhatározás, hogy a salgótarjáni bányamúzeumot Pothornik Józsefről nevezzék el. A múzeum gazdag anyagát a névadó osztályhű- ségével; életútjának tanulságaival együtt ajánlotta a mai és a felnövekvő nemzedéknek. Ezt követően leleplezte a névadó domborművét, amelyet idős Szabó István, Kos- suth-dijas szobrászművész készített. A domborműre Pothornik József özvegye és a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója koszorút helyezett el. Pothornik József nevét viseli a bányamúzeum Ezt követően dr. Gordos János a Nógrád megyei párt- bizottság titkára mondta el avató beszédét. Többek között hangsúlyozta: talán már nem idegen fülünknek az, hogy szénbányászat és kultúra. Ezért sokat tett a vállalat azzal, hogy a bányászati kultúránk fejlődésében játszott szerepét bemutató emlékek gazdagságát összegyűjtötte, védelmébe vette és méltó körülmények közé helyezte a föld alatti bányamúzeum. majd az ezt kiegészítő kiállítás megszervezésével. Az állandó bányatörténeti kiállítás gazdagon, jól rendezetten mutatja be a 125 küzdelmes év legfontosabb történéseit. A kiállításon láthatjuk és olvashatjuk, hogy hosz- szú volt az út amíg a nógrádi bányászok a kenyérkereső munkától, a termeléstől, az ösztönös megmozdulástól eljutottak a fegyveres harc vállalásáig. A bányászok nevelték forradalmárrá Pothornik Józsefet is, akinek neve, élete, munkássága, mozgalmi tevékenysége szorosan összeforr a megyében folyó bányászAz ünnepség Bátonytere- nyén folytatódott. Az ünneplők népes részvétele mellett a párt- és állami. társadalmi szervek, valamint a vállalat vezetői a felszabadulási emlékműnél elhelyezték a hála és a megemlékezés koszorúit. A felújított művelődési házon emléktáblát leplezett le Kó- sáné dr. Kovács Éva. Beszédében érzékeltette, hogy a ház folyamatosan szolgálja a bányászok művelődését, kulturá- lódását. Nem sokkal később a zsúfolásig megtelt művelődési ház nagytermében került sor az ünnepi nagygyűlésre. Zsuffa Miklós bányászokat és vendégeket köszöntő szavai után Havasi Ferenc mondott ünnepi beszédet. Társadalmi méretekben kell fegyelmezettebben dolgozni Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek, s minden magyar bányásznak, akiket, mint hangoztatta, az ország dolgozóinak figyelme, elismerése, tisztelete és szerete- te övez. A nógrádi bányászok ebben ez évben évfordulót is ünnepelnek, 125 évvel ezelőtt indult meg a nagyüzemi szénbányászat fejlődése. A többi magyar szénmedencéhez hasonlóan, a nagyüzemi bányászkodás Nógrádban is jelentős gazdaságitársadalmi és politikai változásokat hozott. A medence ipara is fejlődésnek indult, a gyárak sora épült fel. A gazdasági változások növelték a munkásság számát, alakították a környék társadalmi arculatát. A tőkések és a bányászok közötti társadalmi ellentétek hatására a bányászság forradalmi erővé szerveződött, a környék munkásmozgalmának élére állt. Méltatta a Tanácsköztársaság védelmi harcaiban részt vett bányászok és munkások tetteit. akik megállították, majd a nógrádi medencéből kiverték 0 jól felszerelt burzsoá csapatokat. Emlékeztetett a két világháború közötti sztrájkokra, * 66 évvel ezelőtti éhségmenetre, az 1944. novemberében végrehajtott karancslejtősi akciók résztvevőire. Utalt arra, hogy a felszabadulás után a bányamunkásság lelkesen üdvözölte és támogatta a fiatal népi demokratikus rendszerünket. A bányászok megindították, majd győzelemre vitték széncsatáikat. Salgótarjánban, 1945-ben, a választásokon 70 százalékos kommunista győzelem született Most 30 éve a nógrádi bányászok a népi hatalom védelmében ismét fegyvert fogtak, majd élenjártak a politikai konszolidáció megteremtésében és a megújhódott szocialista építőmunkában. Most a 125. évfordulót a vállalat munkasikerekkel ünnepelte, elnyerte a Kiváló vállalat megtisztelő címet. Rátérve napjaink gondjaira, feladataira, elmondotta, hogy sem a világ történései, sem a gazdaság változásai, sem a természet nem kedvez nekünk az utóbbi években. Ezek hatásaiból eredő veszteségeinket egyrészt azért kell megemlíteni, mert ezek jelentősek, másrészt pedig azért, hogy a maguk helyén legyenek kezelhetők, ne vegyüljenek el munkánk tőlünk függő hiányainak következményeivel. A világra és az időjárásra nem vagyunk hatással, de az, hogy az általuk okozott károkat, veszteségeket hogyan minimalizáljuk és pótoljuk, az jórészt rajtunk múlik. Lassan itt az éves számadás elkészítésének ideje. Korai még véleményt alkotni, mert értékes hónapjaink vannak hátra, de az már látszik, hogy kiadásaink ez évben is meghaladják a bevételeinket. Helyzetünk megítélésében a közvélemény, a közgondolkodás érthetően nem egységes. Egyesek —. „valahogy mindig volt” alapon — bagatellizálják, elbizakodottan szemlélik gondjainkat, másokat a kilátásta- lanság, a kiúttalanság hangulata tart hatása alatt. Ezek szélsőségesek, de nem ártalmatlanok és hatástalanok a nagy és reálisan gondolkodó többségre. Ez a többség él, dolgozik. végzi mindennapi munkáját, de több aggodalommal, mint régebben, s talán még nagyobb féltéssel eredményeink védelmezhető- sége iránt, s ez a többség hajlandó még többet tenni azért, hogy gondjainkon úrrá tudjunk lenni. E többség cselekvési készségét, tenni akarását kell mederbe terelni, kell számára irányokat kijelölni, utat mutatni. E kérdésekkel foglalkozik most az ország vezetése, fontolgatja, . elemzi, hogy mit lehet és mit kel! tenni a gazdaságban, a politikában, az irányításban és a végrehajtás-' ban. Nagy megrázkódtatásoknak, negatív fordulatoknak, válsághelyzeteknek az elmúlt 30 év során nem engedtünk teret. Ma is rendelkezünk a talponmaradás és továbbfejlődés minden szükséges feltételével: politikai programmal, gazdasági tervekkel, népünk bizalmával, útkereső törekvésünkben nemzetközi, baráti támogatással. A szorgalmas és eredményes munka e feltételei, e fontos és elengedhetetlen tartozékai, az önmagukban kedvező körülmények azonban nem tudnak kellőképpen hasznosulni,- ha csak úgy dolgozunk, mint eddig és nem javítunk a munkán. Társadalmi méretekben kell jobb, fegyelmezettebb munkát végezni: hogy egy újabb 30 évig tartó felemelkedés alapjait megvessük. Az iparpolitikában a célkitűzésünk az, hogy az energiaszektor fejlesztését a hatékonyság növelésével együtt hajtsuk végre. Ez vonatkozik az energiahordozók kitermelésére, átalakítására és felhasználására egyaránt. (Folytatás a 2. oldalon.) Nógrád községben szombaton zenés ébresztő tudatosította: megkezdődtek a Börzsöny-napok. A nagyszabású programra szép számú sokaság gyűlt össze a Börzsöny vidékéről. Pest ég Nógrád megye térségéből. A Börzsöny-napok nagyszerű eseménysorának ugyanis épp az a lényege, hogy a megyehatártól, a köz- igazgatás szabta választóvonaltól függetlenül a tájegység azonos kultúrával, hagyományokkal bíró népe „randevúzik”. A tájegységi azonosságtudat megtestesítője az a Börzsöny Baráti Kör, amelyet három esztendeje alapítottak Pest megyei kezdeményezésre. A mára százharminc tagot számláló közösség a hegység természeti és kulturális értékeinek őrzését, az ott lakók életének jobbítását tűzte célul, öt szakbizottság kulturális és propaganda, közellátási és gazdasági, településmegőrző és -fejlesztő, környezet- és természetvédelmi, turisztikai és üdülési szekció működik. Létezésüknek, hathatós munkájuknak csak egyik — bár kétségkívül leglátványosabb — bizonysága a Börzsöny-napok, amelyet ezúttal harmadik alkalommal rendeztek meg. A Pest megyei Nagybörzsöny, majd Kemence után ismét Nógrád és Dlósjenő közösen adott teret az eseménynek. Az alkalomból előbb Tölgyesi János tanácselnök köszöntötte a vendégeket, majd Berki Mihály, Nógrád Megye Tanácsának elnökihelyettese nyitotta meg a programsort. Beszédében többek között méltatta a tájegységben élők hagyományőrző tevékenységét, kitért Nógrád — a megye' névadó községének — történetére, s felavatta azt a honismereti gyűjteményt, amelyet egy régi parasatházikóban alakítottak ki a helyiek. Berki Mihály egvűttal megnyitotta a rendezvénysorozat alatt látható számos kiállítást: az iskoláiban és a művelődési házban természetvédelmi, vártör- tónefci, idegenforgalmi, a két megye üzemeinek termékeiből rendezett kiállítás várta az érdeklődőket Nógrádon. míg Diósjenőn pipakiállítást, a kenderfeldolgozás népi eszközsorát és Szentgyörgyi István életútját bemutató kiállítást rendeztek. A megnyitó után Nógrádon közgyűlést tartott a baráti kör. Az elmúlt évben végzett munka értékelése után bronz- plakettel köszönték meg a legaktívabb tagoknak a Börzsönyért eddig végzett munkát. Az első alkalommal kiosztott plakettet négyen kapták: Tóth István erdőmémök post hu* mus, Nagybörzsöny és Kemence falu közössége, valamint Pongrácz János, Kemence tanácselnöke. Nógrádon és Diósienőn köz» ben szinte egymást érték a közonségcsalogató jobbnál jobb programok. A nógrádi sportpályán lövés zversen y, sárkányrepülő- és repülőmodell-, valamint haditechnikai bemutató szórakoztatta a közönséget. Diósjenőn nyolc úttörőcsapat képviselői a Börzsöny hegységről szerzett ismeretekről adtak számot a hónapokkal ezelőtt elkezdett felmenő rendszerű vetélkedő fináléján. Délután bevonultak a színpadra a hagyományőrző együttesek, nyolc börzsönyi falu képviseletében, akiket a salgótarjáni Nógrád táncegyüttes és a Düvő népzenei együttes követett. A haditorna-bemutató után a várban reneszánsz esküvőre és a Bakfark consort műsorára volt hivatalos a közönség. Vasárnap sportprogramokkal folytatódott az esemény mindkét községben, délután Losonc város operetteevüt.te- se, az Imitálták és Sándor György szerepelt Nógrádon, Diósjenőn a katolikus femo- lomban Lehotíka Gábor orgo- n.aestjén tapsolhatott a zeneértő közönség. A program videodiszkóval zárult. (Képriportunk az 5. otdalov.) A hallgatóság, a művelődési házban.
