Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

Ismét találkozott ■ Sevardnadze és Shultz Magas szintű eszmecserék az ENSZ székhelyén CsütoöntolDön este, m Egye- süTt Államok ENSZ-toépváee- letónek épületesben újabb, egy­es háromnegyed órás megbe­szélést tartott Eduard Sevamd- nadze szovjet éc George Shultz arrneriíkBii teülügynainiszter. A taláükozór részt vett Jurij Dubinyin washingtoni szovjet nagykövet és Aleäcszamdr Besszmertnih kölügymimiisz- ter-helyettes, valamint Roaam- ne Ridgway amerikai kül- ügyi áHamtitikár. A találkozjórol nem körötteik részleteket. Bemard Kalb, az amerikai külügyminiszter iuim szóvivője csupán azt mondot­ta, hogy aaon szó volit az úgy­nevezett Dandiloff-ügyről, de a kérdésben nem született meg­áll aiqodás. Dr. Vártoonyi Péter köíügy­miniszrter, az ENSZ közgyűlé­sének 41. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője a világszervezet székhelyén csü­törtökön ismét több külügy­miniszterrel taláHkoBott. Bohuálaiv CJvnouipek eseh«zk>- vák külügyminiszterrel átte­kintették a nemzetközi hely- .saet aktuális kérdéseit és vé­leményt cseréltek a magyar— csehszlovák kapcsolatok idő­szerű helyzetéről. Megelége- -déssél állapították meg. hogy a két ország együttműködése minden területen kedvezően fejlődik. Ugyancsak a nemzetközi helyzetről, a kétoldalú kap­csolatokról folytatott megbe­szélést a magyar küliügymi- íiiiszter Oskar Fischemel, a Német Demokratikus Köztár­saság külügyminiszterével is. A kétoldalú kapcsolatokról szólva megelégedéssel állapí­tották meg, hogy azok a két ország vezetői között létrejött megálTlaipodásak szellemében kedvezően fejlődnek. Dr. Vánkonyi Péter totállko- zott brit kollárjával, Sir Ge­offrey Howe külügyminiszter­rel is. Áttekintették a nem­zetközi élet fontosabb kérdé­seit. Megbeszélésük során kü­lönös figyelmet szentelték az európai enyhülési folyamat­nak, a béke és a bizalom erő­sítésének. Megállapították, hogy Margaret Thatcher mi­niszterelnök budaipesti, illetve Kádár János, az MSZMP fő­titkára londoni látogatása óta a kétoldalú kapcsolatok az együttműködés minden terüle­tén eredményesen fejlődnek. Egyetértettek abban, hogy a két kormány a maga eszkö­zeivel továbbra is ösztönzi és támogatja ezt a folyamatot Dr. Vánkonyi Péter találko­zott Jichak Samir izraeli kül- ügyrnmisz Serrel is. Az izraeli kérésre létrejött megbeszélés során a két külügyminiszter kölcsönösen kifejtette országa állláspantjét a közel-kelleti válság rendezésének kérdésé­ben. A magyar küBügymlniiszter találkozott Gcsu Voflde etnópitai külügyminiszterré!. Megbe­szélésük középpontjában az időszerű nemzetközi és regi­onális kérdések, a kétoldalú kapcsolatok álltak. Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter az ENSZ székhelyén találkozott ausztrál kollégájá­val, Wiitíiam Haydennel. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a leszerelés, kü­lönösen a nukleáris leszere­lés érdekében mielőbb haté­kony intézkedésekre van szük­ség. A magyar fői üdvözölte a dél-csendes-óceáni atomfegy- venmentes övezet .jnegteremté- sének tervét. Megelégedéssel állapították meg, hogy a ma­gyar—ausztrál kapcsolatok az elmúlt időszakban^ jó ütem­ben fejlődték. Egyetértettek abban, hogy különösen a gaz­daság és a kereskedelem te­rületén kínálkozik számos le­hetőség kapcsolataink bővíté­sére. Külügyminiszterünk tatái- kozott Alan Wagner Tizen pe­rui külügyminiszterrel is. Megbeszélésükön kifejezték egyetértésüket arra vonatko­zóan, hogy a jelenlegi hely­zetben fokozott mértékben szükséges erőfeszítéseket ten­ni a fegyverkezési verseny visszaszorításéra, hatékony, átfogó leszerelés elérésére. Dr. Várkonyi Péter és Szuppiah Dhamabalan szinga­púri külügyminiszter találko­zóján egyetértettek abban, hogy valamennyi vitás problé­mát tárgyalások: útján, békés eszközökkel kell! az érintett feleknek megoldatniuk. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy a magyar—szingapúri kapcsolatok rendezettek és számos területen eredménye­sen fejlődnék. A malayáiai külügyminiszter­rel, Rais bin Yatimmal meg­tartott találkozón dr. Váriko- nyj Péter és malaysiai kollé­gája megkülönböztetett figyel­met fordított a délkelet-ázsiaii térség problémáira, hangsú­lyozva. hogy azok tárgyalások útján történő rendezése jelen­tősen hozzájárulna a nemzet­közi béke és biztonság meg­szilárdításéihoz. Megelégedés­sel állapították meg, hogy a magyar—malaysiai kapcsola­tok rendezettek, egyenletesen, fejlődnek. Jók a kilátások az együttműködés további bőví­tésére a gazdaság és a keres­kedelem területén. Ufles@z@tt ca megyei pártbizottság (Tartatás a* L tAdtfrrÖL) r\ A vitában Bottá László, a szécsényi városi pártbizott­ság első titkára az agitáció és a propagandamunka eszközei­nek összehangolásáról, Ko­vács Ferenc a pártbizottság tagja, a balassagyarmati Ba­lassi gimnázium igazgatója a gazdaság, a politika és az ide­ológiai munka összefüggései­ről szólt. Szilágyi Tib^r a salgótarjáni városi partbi­zottság titkára a különböző rétegek, így a munkások és a nyugdíjasok körében végzett tudatformálásról beszélt. Bol- dogné Szmetana Zsófia a pártbizottság tagja, a bá- tonyterenyei gimnázium ta­nára a fiatalok világnézeti - nevelésének sikereit és gond­jait ecsetelte. Vincze Istvánná, .a pártbizottság tagja, a NÓG- RÁD főszerkesztője, a tö­megkommunikációs eszközök '.szerepéről szólt. Gáspár An- talné a pártbizottság tagja, a Budapesti Finomkötöttáru- gvár balassagyarmati gyára szalagvezetője az alapszerve­zetek nevelő munkájáról, a gazdaság és az ideológia Köl­csönhatásáról mondta el ta- r '■ i ■ <2'-orta Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, többek között az ideológiai munka helyét, szerepét mél­tatta a pártéletben, a párt­munkában. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Barabás János, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője. Többek között a növekvő ideológiai igényességről szólt a pártélet­ben, a pártmunkában, az alap- szervezetek tevékenységében. Ezt segítendő: a társadalmi, gazdasági gyakorlatban felve­tődő új kérdések elméleti ál­talánosításának fontosságát hangsúlyozta. Beszélt a for­málódó, reálisabb szocializ­musképről, a mindennapi gya­korlatban a tudatos változás és változtatás igényéről, a XTT1 kongresszus határoza­tainak következetes végre­hajtásáról. 2 NOGRAD - 1986. A pártbizottság a jelentést jóváhagyta. Ezután a testület megvitat­ta a munkaidőalap kihaszná­lásának helyzetével és vé­delmével kapcsolatos jelen­tési Ezt egészítette ki a gaz­daságpolitikai és szövetkeze­ti munkabizottság állásfog­lalásával Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára. Bevezetőjében hangsúlyoz­ta, hogy népgazdasági cél­jaink elérése érdekében fo­kozott mértékben, az érdek­lődés homlokterébe kerültek a fejlődés tartalékai. Közülük sok szó esik a munkaidőalap ivédelméről, a munkaidő jobb kihasználásáról. Ennek kap­csán utalt arra, hogy felfoko­zott várakozás . tapasztalható a központi intézkedések iránt. Elhangzanak olyan vélemé­nyek is, hogy az intézkedések nem oldják meg önmagukban a népgazdaság előtt álló leg­fontosabb feladatokat, ugyan­akkor az e témát tárgyaló párttapgyűléseken pedig meg­erősítették, hogy még jelentős pótlólagos erőforrásokat le­het a termelés-gazdálkodás szolgálatába állítani. A belső tényezők között említette a szabadságolások ütemesebbé tételét, a táppén­zesfegyelem javítását, a szervezetlenség megszünteté­sét, a technológiai és munka- fegyelem betartását. Emel­lett szükség van a veszteség­idők megfigyelésére, elemzé­sére, és a jelentkező gondok komplex megoldására. A külső környezeti, hátrál­tató feltételek köz^ sorolta az akadoz,ó anyagellátást, a szál­lítási fegyelem hiányosságát, továbbá azt, hogy a gazdasá­gi szabályozás sem teremt mindig megfelelő érdekeltsé­get. Hangsúlyozta, hogy a munkaidővel kapcsolatos fel­adatokat alapvetően helyben, az üzemekben kell megolda­ni. Befejezésül a Miniszter- tanács határozatát ismertette részletesen, majd szólt a párt- sz.ervek és -szervezetek tenni­valóiról A szóbeli kiegészítőt követő eszmecserében Húszák Artúr, a pártbizottság tagja, a Nóg­szepterober 27„ szombat rád Volán igazgatója elmond­ta, hogy felülvizsgálják ed­digi intézkedéseiket és újab­bakat hoznak, figyelemmel a szabályozók változásaira. Tu- riczki János, a pártbizottság tagja, a Salgótarjáni Vasön­töde és Tűzhelygyár öntöde II. vezetője elmondta, hogy a párttaggyűlések megerősítet­ték a gazdasági vezetés mun­kaidőalap-védelmét szolgáló intézkedéseit és támogatják azok végrehajtását. Viczián Gyula, a társadalombiztosítá­si igazgatóság Nógrád megyei igazgatóságának vezetője sze­rint a táppénzállomány csök­kentése érdekében egységes fellépésre és néhány jogsza­bály felülvizsgálatóra van szükség. Dr. Csonka Tibor, a pártbizottság tagja, a megyei főügyész, a Munka törvény- könyvének korszerűsítését szorgalmazta. Dr. Miklós Zol­tán. a pártbizottság tagja, a litkei termelőszövetkezet el­nöke, országgyűlési képviselő felsorolta azokat az ágazato­kat, ahol konkrét intézkedé­seket kell tenni a kitűzött cé­lok érdekében. Peregi István, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség Nógrád me­gyei munkavédelmi felügye­lőségének vezetője utalt ar­ra. hogy a munkaidő védel­mében a jövőben megnövek­szik hatósági jogkörük, a kor­mányhatározatok végrehaj­tásának ellenőrzésében. Árva György, a pártbizottság tag­ja, a salgótariáni bányagép­gyár fémforgácsolója szerint, meg kell szüntetni a folya­matos termelést gátló ténve- zőket. Javasolta, hogy vizs­gálják meg a vállalati gaz­dasági munkaközösségek te­vékenységének hatását a fő­munkaidőre és a munkafe­gyelemre. A testület az írásbeli és szóbeli előterjesztést a vitá­ban elhangzottakkal kiegé­szítve, elfogadta. Ügy döntött, hogy a most hozott határo­zatról. valamint a kormánv- in^órkedésekből adódó felada­tokat az érdekeltekkel együtt aktíván dolgozzák fel. Végezetül tájékoztatók hangzottak el belpolitikai *s gazdaságpolitikai életünkről. Vasárnap- Vita a Biztonsági Tanácsban a dél-libanoni ENSZ-erők francia katonáinak biztonságáról. — Néppárti előretörés Ausztriában, a stájerországi tartományi választá­sokon. — Jaruzelski ázsiai útja. Hétfő: Megkezdődik az általános vita az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. — Berlinben véget ér a Szakszervezeti Világszö­vetség kongresszusa. Kedd: Becsben kezdetét veszi a novemberi Európa-talál­kozót előkészítő tanácskozás. Szerda: A japán kormányfő Szöulban, az amerikai sajtó bírálja Nakaszone kijelentéseit. — A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség rendkívüli konferenciája az atomreaktorok biz­tonsági kérdéseiről. Csütörtök: Külügyminiszteri találkozók sorozata az ENSZ- ben: a hét folyamán újból tárgyalt egymással Sevardnadze és Shultz. Szovjet—kínai megbeszélés; Várkonyi Péter ta­lálkozói. A bécsi haderő-csökkentési értekezlet újabb for­dulója. Péntek: Üjabb feszültséghullám, izraeli katonai mozdulatok Dél-Libanonban. — A közös piaci belügyminiszterek anti- terrorista intézkedésekről tárgyalnak. Á hét 3 kérdése Milyen légkörben kezdő­dött meg az ENSZ álta­lános vitája? Az ENSZ közgyűlési ülés­szakainak hagyományaihoz tartozik, hogy a mindig szep­tember harmadik keddjén tartott ünnepélyes nyitány, és az ügyrendi kérdések lebonyo­lítása után az érdemi mun­ka az általános vitával veszi kezdetét. Az immár meggyö­keresedett szokásokhoz tartoz­hat az is, hogy a felszólalások sorát mindig a brazil kül­döttség vezetője nyitja meg (az alakuláskor, amikor az ENSZ tagjainak száma még jó háromszor kevesebb volt a je­lenleginél, a dél-amerikai or­szág állt legelöl az ábécében), s ugyancsak az első napon mond beszédet az Egyesült Államok, a másodikon a Szov­jetunió képviselője. így történt az idén is, hét­főn Reagan kedden Sevard­nadze, beszéde hangzott el az ülésteremben. Az elnök szer­váit Washingtonban mérsé­keltnek mondták — ez az a bizonyos relativitás, hogy mihez képest voltak mérsé­keltebbek —, Moszkvában vi­ről, érezhetően bonyolítja és feszíti a két nagyhatalom kapcsolatait Ezzel együtt folytatódott a párbeszéd, hiszen nyolc nap alatt két előre bejelentett, és három váratlan, tehát össze­sen öt szovjet—amerikai kül­nétkül, jó hírről tudóeíthas« sunk. Ilyen kedvező jelentés érkezett a svéd fővárosból, ahol megállapodás született a stockholmi konferencián. Az egyezmény lényege, hogy a részt vevő 35 európai és észak-amerikai állam (köztük a Varsói Szerződés, valamint a NATO tagjai) megerősítet­ték kötelezettségvállalásukat az erőszakról, a katonai erő­vel történő fenyegetésről való lemondásról, s ebben a ke­retben fontos katonai biza­lomerősítő intézkedéseket fo­gadtak el a nagy hadgyakor­latok, csapatmozgások előre­jelzésében. A megállapodás önmagában is lényeges, de ezen túl az első, 1979 óta elfogadott ka­tonai egyezményként széle­sebb értelemben is növeli a nemzetközi bizalmat. Jelképe lehet annak, hogy a politikai realizmus és józanság, a köl­csönös biztonsági érdekek fi­gyelembevétele milyen ered­ményekkel járhat. Jó elője­lekkel folytatódhat a helsinki folyamat, hiszen a stockholmi egyetértés dokumentumát a november 4-én Bécsben nyíló Európa-találkozó elé terjesz­tik. Az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakán a héten szólalt fel Ednarü Sevardnadze szovjet külügyminiszter (balra); a kép jobb oldalán Shultz amerikai külügyminiszter hallgatja a szovjet diplomatát. Stockholmban sikerrel zárult az európai bizalom- és bizton­ságerősítő konferencia. A képen: a záróülés után koccint Oleg Grinyevszkij szovjet kül'löttségvezetö (jobbról) Robert Barry nagykövettel, az amerikai küídöttségvczetövel, és an­nak feleségével. szont kiábrándítónak minősí­tették. Reagan kitért olyan kérdések elől, mint a szovjet moratóriumjavaslatok, s ahogyan a szovjet szóvivő később megjegyezte, eltorzít-» va hozta nyilvánosságra azt a bizalmas levélváltást amely­nek során Gorbacsov több fontos fegyverzetkorlátozási indítványt tett. Ügy tűnik, hogy a csúcstalálkozó ügye nem ment előre, sőt/ a három újonnan keletkezett ellentétcsomó, a Daniloff- és a Zaharov-ügy, valamint a hu­szonöt szovjet diplomata ki­utasítása az ENSZ székhelyé­ügyminiszteri találkozó zaj­lott, s ezek fontosságuknál fogva kiemelkedtek a New Yorkban lebonyolított több száz hasonló szintű összejö­vetel sorából. Szovjet részről hangsúlyozták, hogy a még­oly kényes, és nehéz kérdé­sekre is lehetne megoldást ta­lálni, ha mindkét fél részé­ről megnyilvánul a politikai akaraí'és a jószándék. Mit jelent a stockholmi konferencia sikere? Ritkán adatik meg az utóbbi időben a nemzetközi esemé­nyek forgatagában, hogy egy­értelműen, szinte fenntartás ® Miért éleződött ki a hely« zet Dél-Libanonban? A „veszélyességi pótlékok’* ellenére sem jó manapság az UNIFIL, a dél-libanoni ENSZ-csapatok francia kontin­gensébe tartozni. A katoná­kat sorozatos támadások érik, s a helyzetet csak bonyolít­ja, hogy Párizsban is robban­nak a bombák, jóllehet az elkövetők nem ugyanazok. A libanoni állapotokat még zavarosabbá teszi, hogy két oldalról mutatkozik meg a kihívás. Síita szélsőségeseit provokálják a kék sisakosokat, annak ellenére, hogy a Na- bih Berri vezette, ugyancsak síita Ama! az UNIFIL vé­delmére kelt. Ezzel egyidőben izraeli csapatok hajtanak vég­re bombatámadásokat Szidon ellen, és katonai felvonulást tartanak, arra hivatkozva, hogy az ENSZ-erők képtele­nek betölteni feladataikat. A józan ész arra int, hogy ideje lenne az általános, tar­tós megoldások keresésének, mindenekelőtt az összes ér­dekeltek részvételével lebo­nyolított békekonferencia for. májában, ezért figyelemre méltó, hogy miközben a héten a Biztonsági Tanács áz UNI- FIL-alakulatok közvetlen biz­tonságáról vitázott, a Szov­jetunió — a Sevardnadze-be- szédben javaslatot tett Biztonsági Tanácson belüli előkészítői testület létrehozá­sára a nemzetközi békekon­ferencia összehívása érdeké­ben. Réti Ervin Todor Zsivkov fogadta Grósz Károlyt Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköz­társaság Államtanácsának el­nöke pénteken Szófiában fo­gadta Grósz Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a budapesti pártbizottság első titkárát, aki a „Budapesti napok Szófiá­ban7’ elnevezésű rendezvény- sorozaton, politikai küldött­ség élén tartózkodik a bolgár fővárosban. A találkozón tájékoztatták egymást a BKP XIII. és az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott határozatok végre­hajtásáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom