Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

»ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI RIZOTTS-ÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■ XLII. ÉVF., 228. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1986. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT Gazdaság és ideológia Tettekre, tudatosabb cselekvésre van szükség Ülésezett a megyei pártbizottság Kibővített ülést tartott tegnap Salgótarjánban az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjai mellett, a napirendre kerülő kérdéseknek megfelelően részt vettek a tanácskozáson a városi, a városi jogú nagyközségi pártbi­zottságok ideológiai titkárai, továbbá a megye legjelentősebb üzemeinek vezetői. Géczi János, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára, bevezető gondola­tai után Csongrády Béla, a megyei pártbizottság agitációs, propaganda- és művelődési osz­tályának vezetője szólt az ide­ológiai élet, a politikai tudat­formáló munka tapasztalatai­ról, továbbfejlesztésének fon­tosabb feladatairól. Bemutat­ta azt a sokoldalú vélemény­cserét, amely a pártbizottság ülését megelőzte. Az ideoló­giai munka átfogó vizsgálatá­nak szükségességét indokolva utalt a XIII. pártkongresz- szus határozatára, amely fel­hívja a figyelmet a szocialis­ta építőmunka jelenlegi sza­kaszában a tudatosabb emberi cselekvésre. Arra, hogy a po­litikai, társadalmi, gazdasági célok fegyelmezettebb vég­A falusi Az agrárértelmiség vóilail- $»n tevékeny szerepet a falu fejlesztésében — ezzel a szán­dékkal hozták létre a Magyar Agrártudományi Egyesület fa- hifeilesztési bizottságát. A testület folyamatosan figye­lemmel kíséri a kistelepülé­sek életét, legutóbb az ingá­zással összefüggő problémák feltárására vállalkoztak. A bizottság most az Építőipari Tudományos Egyesület falu­építési bizottságával együtt az epróíalvak fejlődéséről rende­zett konferenciát, különös te­kintettel a falusi üdülésre, s ennek az ankétnak Nógrád íróit a helyszíne. A résztvevők pénteken a reggeli órákban érkeztek meg Cserhátsurányba, ahol első­ként Tárnássy István megyei főépítész tartott előadást, be­mutatva a vendégeknek Nóg­rád megyét. Vitaindító előadást Gárgyá- «ié Horváth Veronika a VÁ- TI tudományos munkatársa, tartott, aki több szállal is kö­tődik Nógrádhoz, hiszen szá­mos településfejlesztés mun­kájában részt vett. rehajtásának nélkülözhetetlen feltétele az ideológiai munka fejlesztése, hatékonyságának javítása. E tevékenységet meghatá­rozó, azt befolyásoló ténye­zők közül az ország egészére jellemző adottságok melled külön hangsúlyt kaptak a me- gvei sajátosságok. Mindezek­nek — a tartalmában és szer­vezeti kereteiben egyaránt megújuló tömegpropaganda és káderképzés, a pártszervek, az -alapszervezetek tevékeny­sége mellett — nem kevés ré­szük van abban, hogy a poli­tikai, társadalmi és gazdasági viszonyok alapvető kérdé­sei a valóságnak megfelelően tükröződnek a megye közvé­leményében. Az itt élő embe­rek nagy többsége elismeri, sokra becsüli a szocializmus A két tudományos egye­sülőt közös bizottsága az elő­adás után megismerkedett Cserháitsuránnyal, majd Gairá- bon folytatódott a program, ahol ugyancsak a falusi tu­rizmus lehetőségeiről esett szó. A beszélgetésen ott voltak a cserháti települések tanácsi tisztségviselőii is. A vendégek kora délután érkeztek Pászto­ra, ahol elsőként a település műemlékeivel ismerkedtek meg, amelyekéit Faludi Sán­dor, a művelődési központ igazgatója mutatott be. A délutáni konferencia helyszíne a városi tanács díszterme volt. Az eszmecserét Domory László a két tudományos i egyesület közös bizottságának elnöke nyitotta meg. majd Fekete At­tila Pásztó Város Tanácsának elnöke tartott bevezető elő­adást. A többi között meg­említette, hogy a kőim vezet természeti szépsége sokoldalú­an kihasználható a turizmus­ban és az üdülésben. Elsősor­ban a kiskeresetű emberek családos üdülésére nyílik jó lehetőség, a faluban. Hasonló vívmányait* eddigi munkánk, életünk értékeit. Azonban a közgondolkodás ezektől eltérő nézeteket, vé­leményeket is hordoz. Ki­emelte közülük az előterjesz­tés: az emberek egy része értékrendzavarokkal küzd, s vannak akik a gondokat, a kibontakozás ellentmondása­it látva türelmetlenek, bi­zonytalanok gazdasági helyze­tünk megítélésében. Szólt a marxizmustól idegen eszmék, nézetek hatásáról is. A megyei pártbizottság ál­lást foglalt az ideológiai mun­ka legfontosabb feladatairól, a tartalmi tennivalókról, a munka eszközeiről, módsze­reiről, a pártszervek, at -alapszervezetek teendőiről, így többek között, a közvé­lemény hiteles, pontos tájé­koztatásáról, politikai célja­inkról és megvalósítási lehe­tőségeiről, a közgazdasági tu­dat erőteljesebb fejlesztéséről a lakosság különböző rétegei­ben, mindenekelőtt a munká­sok és a fiatalok körében. (Folytatás a 2. oldalon) előnyökkel rendelkezik a kö- aelmúitham átadott kemping is. Az olcsó száil’lósleíhetőség kiváló kiindulási pont a mát­rai és a cserháibi turizmushoz. A tanácselnök szólt Mátraike- resztes üdülőfalu jelentőségé­ről. majd azt hangsúlyozta, hogy a turizmusnak minden­képpen alapja a jó kereske­delmi éltetés. A konferencia vitájálbam a többi között szó esett a köz­lekedés fontosságáról, többen pedig azt hangsúlyozták, hogy a falusi turizmus és üdülés lassan ébred Csipkerózsika-ál­mából. bár a tágas falusi por­ták, még inkább státusszim­bólumok. nem a vendégfoga­dást szolgálják. A konferen­cia Grazból érkezett vendége az ausztriai tapasztalatokat foglalta össze, s ez annál is inkább érdekes, mert ott már igen jelentős hagyományai vannak a falusi üdülésnek. A tanácskozáson Domori László hangsúlyozta, hogy a 'tapasztalatok és a vélemé­nyek alapján a falusi üdülés fejlesztésére ajánlásokat fogal­maznak meg. Elnöki Tanács: Törvényerejű rendelet a házadéról Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Taná­csa. Losonczi Pál elnök tájé­koztatta a testületet a közel­múltban a Szíriái Arab Köz­társaságban — Háfez Asszad- nak, a Szíriái Arab Köztár- Szocialista Pártja főtitkárá­nak ,a Szíriái Arab Köztár­saság elnökének meghívásá­ra — magyar párt- és állami küldöttség élén tett hivatalos, baráti látogatásáról. Megbe­széléseiken Losonczi Pál és Háfez Asszad a hagyományos barátság és kölcsönös meg­értés légkörében vélemény- cserét folytatott Időszerű nem­zetközi kérdésekről, megkülön­böztetett figyeleméi a közel- keleti helyzetre. Kölcsönösen tájékoztatták egymást orszá­gaik helyzetéről és feladatai­ról. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a két ország kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése eredménye­sen fejlődik, és erre további lehetőségek is vannak. Kife­jezésre jutott, hogy a magas szintű politikai kapcsolatok eredményesen segítik a sok­oldalú államközi együttműkö­dés fejlődését az érvényes megállapodások alapján, ame­lyeket a mostani látogatás és a tárgyalások eredményeként további egyezmények aláírásá­val bővítettek. Kölcsönösen megállapították, hogy a láto­gatás és a tárgyalások jól szolgálják a bét ország érde­keit. Az Elnöki Tanács a tájé­koztatót egyetértéssel tudomá­sul vette. A testület — megtárgyalva a Minisztertanács előterjesz­tését — törvényerejű rend ele­tet hozott a házadóról. Az új szabályozásnak az a fő cél­ja, hogy az eddigi gyakorlat­hoz képest egyszerűbb és ará­nyosabb közteherviselés ala­kuljon ki. A fizetési kötele­zettség a lakásban együtt lakó személyek számához, to­vábbá a lakásvagyon gyara­podásához és állaga megóvá­sához igazodóan, rugalmasan változik. A jogszabály hatá­lya a személyi tulajdonban lévő vagy ilyennek tekinten­dő lakásra terjed ki. 1987. január elsején lép hatályba a házadéról szóló törvényerejű rendelet, s végrehajtásának részleteiről pénzügyminisz­teri rendelettel intézkednek. Az Elnöki Tanács határo­zott a fegyveres erők napja alkalmából adományozandó ki­tüntetésekről, kinevezésekről, továbbá bírákat mentett fel és választott meg. majd egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. Országos konferencia Posztón üdülés lehetőségei Balassagyarmaton, a nyírjesi üdülőkörzetben a 122. Számú II. Rákóczi Ferenc Üttörőcsapat mintegy 480 diákja részvé­telével rendeztek nyílt mozgalmi napot a fegyveres erők napja tiszteletére. Az úttörőév kezdetét is jelentő megmoz­duláson akadályverseny és harci túra okozott izgalmat, él­ményt, mindenekelőtt a gyerekeknek, s természetesen a velük együtt szurkoló szülőknek, nem utolsósorban pedig a szép program szervezőinek, a határőröknek és rendőrök­nek. ______________________________________________________________« ■ ­a fogyasztók megyei tanácsa előtt Milyen a kereskedelmi ellátás, vendégvárás Nógrádban? A vendéglátás tevékenysé­géről, színvonaláról, a fo­gyasztói érdekvédelem érvé­nyesüléséről számolt be teg­nap Salgótarjánban, a fo­gyasztók megyei tanácsa ülé­sén Balcsó Pál, a megyei ke­reskedelmi felügyelőség fő­előadója. A közelmúltban megtartott vizsgálat célja egyebek között az áruellátás megítélése, az élelmiszer­ellátottság és vendéglátás helyzetének feltérképezése volt. A kereskedelmi ellen­őrök külön figyelmet fordí­tottak a minőségi előírások betartására, a fogyasztói ér­dekvédelemre. Megállapítható, hogy az áruellátás kiegyensú­lyozott volt, az alapvető élelmiszerek a lakosság rendelkezésére álltak, ám a differenciált igényeket nem mindig sikerült ma­radéktalanul kielégíteni. Főleg a vidéki kisboltokban nem kaphatóak a húskészít­mények, felvágottak különle­gesebb válfajai. Megyénk lakosságának tej­tejtermék ellátását más me­gyék bekapcsolásával oldják meg. Ugyancsak a falusi üz­letekben hiányos az áruvá­laszték a sajtkészítmények­ből. Ebben az üzletvezetők is hibásak, mert nem ismerte­tik meg a lakossággal az új termékeket. Az intézkedési tervben szerepel, hogy a jö­vőben gyakoribbá kell tenni az árubemutatókat, -kóstoló­kat ezeken a helyeken. Balassagyarmaton gondok jelentkeztek a kenyér- és pék­sütemény-kínálatban, Pász- tón, Palotáshalmon, Bujá­kon, Szirákon záróra előtt már nem lehet kenyeret kap­ni. A baromfifélék választéka — kivéve a belsőségeket — jónak ítélhető, az élőhal­kínálat azonban nem elég. Olyannyira, hogy néhány bolt- bólt még a halkonzervek is eltűntek. A fűszerek között hiánycikk volt az ételecet, a babérlevél, hiánycikk a pol­cokról az olcsó tésztaféle. Ami az italokat illeti Pa­lackos sört sokszor nem lehe­tett kapni, ennek oka a fo­gyasztás növekedése is. Üdí­tőkből van ugyan választék, de a kóla sokszor nem kap­ható. A vendéglátásban elsősor­ban arra voltak kíváncsiak a kereskedelmi felügyelők, mi­lyen a napi diákmenü, lehet-e olcsón és jól ebédelni? A ta­pasztalatok szerint, gyakran ismétlődnek ugyanazok az ételek, a főzelékfélékből sze­rény a kínálat, a szerződéses üzletekben mellőzik a menüt, a zónaételeket. Az étlapok, árlapok színvonala sok kí­vánnivalót hagy maga után. Rosszul szerepelnek az árak, az étlapok nem naponta ké­szülnek. A fogyasztói érdekvédelem alakulását jól mutatják a kö­vetkező számadatok. 1984-ben 160 boltot vizsgáltak meg, eb­ből ötvenet vontak felelősség­re. Ebben az évben a 115 vizsgált bolt közül 43-nál ta­láltak kívánnivalót. S hogy melyek voltak a leggyakoribb hibák? Az árúk — például fagy­lalt, kávé minősége, a hamis mérés, hamis szá- ' molás, a környezetkultú­ra. a boltok belső tiszta­sága és nem utolsósorban az udvarias kiszolgálás hiánya, az udvariatlan magatartás. Ezután a fogyasztók me­gyei tanácsa előterjesztést hallgatott meg a kistelepülé­sek bolti rekonstrukcióiról, a lakosság ellátási színvonalá­nak alakulásáról. Az éle! vol Mai számunkból: A NÓGRÁD Mátrát erényén (5. oldal) Borsos Miklós könyvillusztrációi (9. oldal) a tanítómestere (3. oldal) Nógrádgárdonyi kísérlet 14. oldal) I ! ■I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom