Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-24 / 225. szám
£evardn?die fefszélafésa az EKSZ-közgyűlésen Tartós békét kell megteremteni A Szovjetunió új békekezdeményezéseit terjesztette a világ közvéleménye elé az ENSZ közgyűlésének ülésszakán Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter keddi beszédében. Sevardnadze korunk nemzetközi realitásainak ismertetésével kezdte felszólalását. Rámutatott: a közgyűlés legutóbbi ülésszaka óta eltelt időszakban nem vált derűsebbé és világosabbá korunk panorámája. Számos olyan tényező jellemezte, amely megnövelte a korábbi aggodalmakat. Folytatódott és felgyorsult a fegyverkezési verseny, reálissá vált annak veszélye, hogy azt a világűrre is kiterjesztik. Fennmaradtak a háborús konfliktusok tűzfészkei, nem csökkent a szegénység. Legfőbb érték a béke „Mindennek ellenére az a véleményünk, hogy a nemzetközi békeév nemcsak béketeremtő jelképével kerül be a világtörténelembe” — hangoztatta a szovjet külügyminiszter, rámutatva: Eljött az ideje annak, hogy a csoportokra, tömbökre, ideológiákra alapuló elképzelések helyett a békét tekintsék legfőbb értéknek. Sevardnadze szólt azokról a konkrét lépésekről, amelyeket a Szovjetunió foganatosított az elmúlt időszakban. Első helyen emelte ki a rauk- íteáris robbantások egyoldalú moratóriumának érvényeké léptetését, ametr „kifeje- .-«ésre juttatja a Szovjetunió -őszinteségét, a béke sorsa iránti komoly felelősségérzetét. Felhívjuk az Egyesült Államokat, csatlakozzék a fegyverkísérletek beszünteté" - -sebez. A kétoldalú, majd 'tohboidakí moratórium az *-<egWik tegSontasahb kánesae- ®oe i*et a nemzetközi béke |-és biztonság átfogó nendsze- % írének* — hangoztatta. A | szovjet külügyminiszter alá- . húzta, a Szovjetunió és a többi szocialista ország meg akarja valósítani ezt a rendszert s ezért terjesztett erről javaslatot a közgyűlési ülésszak elé. „Meggyőződésünk, ' hogy az ilyen rendszer létre- * hozása, amely magába foglalja a katonai, a politikai, a v gazdasági és a humanitárius 1 területet, minden állam és nép •kérdekennek megfelel” — szö- J^gezte le beszédében. Emlékeztetett ezzel kapcsolatban a csernobili atomerő- . műben bekövetkezett bal- > -esetre, amelyet tragikus hi- •* bának nevezett. „Amikor fazonban nem a békés, hanem f-a háborús atomról van szó, semmiféle biztosíték sincs a hiba ellen. A világon ma ötvenezer nukleáris fegyver van, : így tulajdonképpen csak kölcsönvett időben élünk, senki ? sem tudja, mikor jár le ez az időszak. Sevardnadze szólt arról, j^sogy Mihail Gorbacsov az év elején valamennyi nukleáris '»fegyver felszámolását javasolta. Rámutatott: a fegyver- kísérletekkel kapcsolatos magatartás különösen élesen mutatja meg a kétfajta megközelítési módot korunk e súlyos problémájának megoldásában. „Más tényezők is megmutatják ezt. Nézzük meg, mi történt a SALT—I. és a SALT —II. szerződéssel. Ezeket apró darabokra tépik, mert nem engedélyezik a robotrepülőgépekkel felszerelt 131 bombázó átalakítását — 1500 ilyen robotrepülő úgy látszik nem elegendő, ezért még húszat akarnak” — mondotta Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter aláhúzta: a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásával kapcsolatban tanúsított magatartás próbaköve a különböző megnyilatkozások őszinteségének. Készek vagyunk a kísérletek eltiltására Eduard Sevardnadze utalt A Szovjetunió külügyminisztere hangsúlyozta, hogy az ázsiai és csandes-óceáini térségnek is biztosítani kell a nyugodt, békés légkört. Utalt a Szovjetunió erre vonatkozó javaslataira, állást foglalt Korea bélkés egyesítése, a délkelet-ázsiai problémáik rendezése mellett és kijelentette: a Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság kapcsolataiban muReagan amerikai elnök hétfői batíkozó pozitív változások nembeszédére. ’ — „Sajnálatos, hogy az ENSZ közgyűlésének szószékét ilyen célokra használták fel” — jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a szovjet fél nem kíván polémiába keveredni, de alapvető fontosságúnak tartja egy kulcsfontosságú pont tisztázását. Arra a kísérletre gondolok, hogy filozófiai alátámasztást adjanak annak az állításnak, amely szerint a bonyolult háborús technológia képes reálisan biztosítani a biztonságot. Éppen ez a „filozófia” váltotta ki a fegyverkezés árhullámát, amely évről évre növekszik és most elnyeléssel fenyegeti már földünket. „Felhatalmazásom van arra, hogy kijelentsem: a Szovjetunió kész arra, hogy bármikor, bárhol aláírja a szerződést a nukleáris fegyverkísérletek teljes eltiltásáról — mondotta. — Felszólítjuk azokat, akik szavakban a nukcsaik a kétoldalú együttműködés szempontjából fontosak, hanem az általános helyzet javulásait is elősegítik. A közel-keleti kérdésről szólva a szovjet külügyminiszter javasolta: a Biztonsági Tanács keretei között hozzanak létre előkészítő bizottságot nemzetközi konferencia összehívására a probléma rendezéséről. Elítélte a Líbia ellen intézett barbár és kegyetlen támadásit. sürgette Irak és Irán háborújának megszüntetését, a ciprusi probléma megoldását. „Napjainkban új, csúf jelenség az “előre fizetett« regionális konfliktusok megjelenése a nemzetközi gyakorlatban. Ennek tipikus példája Nicaragua, ahol sóik millió dollárt fordítanak arra, hogy parasztokat gyilkoljanak tömegesen, megsemmisítsenek falA miniszter az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtése követelményének nevezete a terrorizmus elleni küzdelmet is, hangsúlyozva, a Szovjetunió kész hozzájárulni, s jelenleg is hozzájárul ennek a rákfenének a felszámolásához. Sürgette a világgazdaság rendszerének szükséges átalakítását. Az emberi jogok kérdésével foglalkozva kijelentette: ezen a téren is szükséges a széles körű és nyílt együttműködés. Méltatta az Egyesült Nemzetek szerepét és aláhúzta: a világszervezet ma fontos változások küszöbén áll. A szovjet külügyminiszter éles hangon bírálta azt a magatartást, amelyet az Egyesült Államok tanúsít a világszervezettel szemben, és különösen határozottan ítélte el az önkényes intézkedéseket, megállapítva: a tagállamok egyre inkább kételkednek abban, hogy az ENSZ normálisan működhet-e egy olyan országban, amelynek kormánya nyíltan megvető velük és a világszervezettel szemben. „Hasznos lenne külön vitát folytatni a világszervezetben az ENSZ működésével kapcsolatos felgyülemlett problémákról” — mondotta. leáris fegyverek felszámolását valkat és ültetvényeket—pusz- EllcnBZZÜk támogatják, hogy gyakorlati tettekkel támasszák alá szavaikat.” Ezzel kapcsolatban részletesen szólt az ellenőrzés kérdéséről, leszögezve: ma már nem létezik e téren probléma. A világűr militarizálásának veszélyéről szólva, a szovjet külügyminiszter leszögezte: országa folytatja erőfeszítéseit ennek megakadályozására. Manapság az ilyen törekvéseket nagyhangú kijelentésekkel álcázzák, defenzív programról beszélnek, amely állítólag egyszer s mindenkorra megszüntetné a támadás veszélyét. De nem volna-e sokkalta jobb, ha olyan megállapodást dolgoznánk ki, amely teljesen felszámolja a nukleáris rakétákat, legyenek azok hadászati, közepes ható- távolságú, vagy más eszközök — ahogy azt mi javasoljuk? A válasz egyszerű. Bármivel próbálják is ezt elleplezni, az úgynevezett védelmi űrpajzs egyszerűen az első csapás érdekében készül. Ez az első csapás az utolsó is lehet — és nem csupán a megtámadott ország számára. Az űrfegyverek, a nukleáris fegyverekhez hasonlóan nem ismernek nemzeti határokat, nem választják meg, kit semmisítsenek meg, kit óvjanak meg. „A nemzetközi biztonság átfogó rendszere azonban több. mint annak nukleáris, űrbéli, vagy vegyi összetevője. A biztonság magába foglalja, hogy semmiféle erőt se alkalmazzanak, így hagyományos fegyvereket, fegyveres erőket sem. A Szovjetunió arra szólít fel, hogy jelentős mértékben csökkentsék a katonai konfrontáció szintjét, mindenekelőtt a katonai-politikai tömbök között. A Varsói Szerződés tagállamai megtették erre vonatkozó javaslatukat, amely az ésszerű hatékonyságra alapul. Én azonban ennél többet is kijelenthetek: általában nem kívánjuk, hogy csapataink bárhol is, országhatárainkon kívül állomásozzanak. Ez a kérdés is nyitva áll a vita előtt és megoldható azzal összefüggésben, ahogy növekszik a bizalom és megvalósítják a katonai enyhülés lépéseit. Ha akarjuk... Ez már meg is kezdődött a stockholmi fórumon. Nem csupán az európaiak — valamennyien gratulálhatunk egymásnak és magunknak ahhoz, hogy diadalmaskodott a józan ész és a jóakarat. Ez többet adott számunkra, mint egy jelentős szerződést: azt bizonyította, hogy ha valóban akarunk valamit, képesek is vagyunk rá. tán azért, mert ez a kis ország merte válla Imi a fejlődés saját maga által válaszúit útiáit, s ez. a világ legerősebb tcikésoir sas g árnak kormánya szerint, fenyegetést jelent biz- tomsáigia számára” — mondotta. . Elítélte az Afganisztán, Kambodzsa, Angola, Mazam- bilk és Etiópia törvényes kormánya elleni hadiüzemeit nél- küíi háborút, amelyet „hasonló módon” fizetnek. Ugyancsak elítélte a Kuiba ellen alkalmazott megkülönböztetést, a közvetett és közvetlen katonai, politikai és gazdasági akciókat. „Ideje már megérteni, hogy ez a politika csődbe ment és csupán mániákusnak létlét jellemezni” — hangoztatta Eduard Sevardnadze. „A poWtäkaä bölcsesség azt követeli, hogy fogiadják ei a létrejött realitásokat, nem pedig azt, hogy önkényesen próbálják meg azok megváltoztatását. Ha zsoldosbandákat »szabadságharcosoknak« neveznek, mint ahogy Afganisztán esetében történik, az nem sokat jelent” — mondotta. a szembenállást Eduard Sevardnadze beszéde befejező részében foglalkozott a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseivel. „Távol áll tőlünk, hogy kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal , ne tartsuk ígéreteseknek. Az utóbbi időben kialakultak jelentős egyezmények biztató körvonalai. Reális lehetőség nyílik egy csúcstalálkozóra is. Viszonylag simán továbbléphetünk, ha az amerikai fél is ezt akarja”-----mondott a a szovjet külügyminiszter, aki leszögezte: a szocializmus ellenzi a konfrontációt, szemben áll az emberiség legfontosabb célja, a tartós és biztosított béke rendszerének megteremtése iránt tanúsított közömbösséggel. A prioritásoknak ezt a rendszerét valósítjuk meg az Egyesült Államokkal kialakított kapcsolatainkban — hangoztatta Eduard Sevardnadze az ENSZ közgyűlésének ülésszakán. Tanácskozás Becsben # es Biztonság együttműködés Az osztrák fővárosban kedden tanácskozás kezdődött, amely előkészíti az európai biztonság es együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi találkozót. 35 ország — Albánia kivételével valamennyi európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezető diplomatái — a kéthetesre tervezett előkészítő szakaszban a Hofburgban arról tárgyalnak, milyen legyen a november 4-én kezdődő találkozó napirendje, ügyrendje — figyelembe véve a legutóbbi ilyen találkozó —, a madridi — gyakorlatát. E munka jelentőségére, egyben nehézségeire uitalt megnyitó beszédében Peter Janko- witsch osztrák külügyminiszter, üdvözölve a 35 állam küldöttségét, köztük az Erdős André nagykövet vezette magyar delegációt. A helsinki kezdeményezés sikerét méltatköszönhetóen, Európában eofc mindem mozgásba jött, az érintkezés, az információcsere sokkal élówkebb, mint korábban. Az osztrák külügyminiszter utalt arra, hogy ugyanakkor a 35 állam készsége az egyetértésre az utóbbi években csökkent, a madridi találkozó után tartott szakértői konferenciák záróokmány nélkül értek véget. Annál nagyobb a jelentősége a bécsi tanácskozásnak, hogy feltárja, elemezze a hiányosságokat és gyakorlati megállapodásokra jusson a helsinki ás a madridi ajánlások valóra váltása érdekében! Amennyiben sikerül új lendületet adni a helsinki folyamatnak. Becs az enyhülési no- litika új szakaszát vezetheti be, mondotta Peter Jankowitsch, aki végül az Ausztria által is gyakorolt jószomszédi politika jelentőségét méltatta az va Jankowitsch rámutatott: a összeurópai együttműködésben. folyamat Európa kis és közepes államainak — amelyeket a kelet és nyugat közötti ellentét nem kisebb mértékben érint, mint a nagyhatalmakat — ugyancsak lehetőséget adott a ke’et—nyugati viszony aktív alakítására. Az elmúlt 11 évben. Helsinkinek Ezt követően — sorshúzással — Törökország képviselőjét választották az első. kedd délután' munka ülés eúö'-évé. Az ábécé további sorrendiében felváltva elnökölnek a 35 ország képviselői a zárt ajtóik mösött, naponta kétszer tartandó üléseken. (MTI) A Pravda Stockholmról Minőségileg új lépcsőfok A stockholmi konferencián elfogadott záróhatározat minőségileg új lépcsőfokot jelent, megfelel Európa létérdekeinek és hozzájárul békés jövőjéhez — állapítja meg a konferencia eredményeit értékelve keddi számában a Pravda. A lap rámutat, hogy a stockholmi megállapodások erősítik az államok elkötelezettségét az erő, így a katonai erő alkalmazásától való tartózkodásra. A stockholmi megállapodások végrehajtásának nagy jelentősége van a fegyveres konfliktusok veszélyének csökkentése szempontjából. Az európai biztonság a gyakorlatban ezután a korábbinál szélesebb körű kaszi a kontinens békéjének megőrzését és az együttműködés fejlesztését — állapítja meg a Pravda. Különleges jelentősége van a bizalomerősítő intézkedések hatékony és megfelelő ellenőrzésének. beleértve a helyszíni ellenőrzést. A megbízható ellenőrzés nemcsak Európában, hanem az egész világon fontos a biztonság- és bizalomerősítés, valamint a leszerelési lépések folyamatának minden fázisában — mutat rá a Pravda A lap megállapítja, hogy a stockholmi fórum eredményei a helsinki záróokmány gyakorlati továbbfejlesztését jelentik a mai európai politikai tonai 'tárgyú korlátozó intéz- és katonai realitások figyelemkedések rendszerére támasz- bevételével — hangoztatja kodhat. Ez megbízhatóbbá te- a cikk. (MTI) NOGRÁD — 1986. szeptember 24., szerda Kedvező légkörben kerülhet sor a közeli napokban a magyar—belga kormányfői találkozóra, hiszen —, amint azt magyar részről már több ízben kinyilvánították — a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság közötti kapcsolatok alapvetően problémamentesek, a két eltérő társadalmi rendszerű ország viszonyát nem terhelik zavaró tényezők. Lázár György belgiumi útját a magyar—belga kapcsolatok mérföldköveként is jegyzi majd a diplomácia, hiszen személyében magyar miniszterelnök 1945 óta első ízben tesz látogatást a Belga Királyságban. Diplomáciai kapcsolataink 1947-től datálódnak, a politikai kontaktusok megélénkülését a 60-as évektől számítják. Látványos mozzanatok ugyan nem kísérték a változást, de tény: gyarapodtak a szakminiszteri találkozók, rendszeressé váltak politikusaink konzultációi. Csak pár esztendőre visszatekintve: 1983-ban a belga diplomácia vezetője látta vendégül a magyar külügyminisztert, s ugyanebben az esztendőben meghívója, Leo Tindemans is járt Budapesten. Még mindig ennél az évnél maradva: a magyar fővárosban tárgyalt partnerével. Marjai Józseffel Willi de Clercq miniszterelnök-helyettes, aki a Nemzetközi Valutaalap magyarországi regionális ülésén vett részt A rákövetkező évben Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Belga Kommunista Párt és két szóMagyar—belga kapcsolatok cialista párt meghívásának tett eleget, s találkozott a belga gazdasági élet több vezetőjével is. Az államközi kapcsolatokban 1984 jelentett fordulópontot: a felszabadulástól számított történelmünk során először tett hivatalos látogatást Magyarországon belga miniszterelnök, Wilfried Martens, Érdemes emlékeztetni akkori, rövid nyilatkozatára: „Kormányaink megértették, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben szükséges az érintkezés, a párbeszéd. Magyarország és Belgium, amely egyaránt megbízható tagja saját szövetségi rendszerének, érdekelt abban, hogy oldódjék a jelenlegi fagyos nemzetközi légkör”. Erre utal egyébként az a tény is, hogy Belgium —, amely ugyancsak szorgalmazója a Helsinkiben megkezdett út folytatásának — üdvözölte a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének idén júniusban Budapesten közzétett felhívását, reményét jezve ki, hogy e dokumentum új elemeivel hozzájárulhat a leszerelés ügyéhez. Sokrétűek és rendezettek egyezményes kapcsolataink is, amelynek mindinkább jellemzője, hogy az államközi megállapodások mellett a tárcaközi, intézményközi egyezJó jogi kimények is szaporodnak, példaként említhetők a gyár—belga kétoldalú szerződések: létrejött a adatásról és a bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény, a polgári eljárásról szóló egyezmény alkalmazásának megkönnyítéséről szóló megállapodás, valamint a jogi tájékoztatásról szóló egyezmény is. Vagy más területről: megerősítésre vár a két ország között A magyar—belga gazdasági tárgyalásokon egyetértés volt abban, hogy elsősorban a magyar vállalatok aktivitásának növelésével nyílhat lehetőség a kétoldalú forgalom egyenlegében mutatkozó magyar passzívum csökkentésére. Kölcsönös érdekeltség fejeződött ki magyarországi telephelyű magyar—belga vegyes vállalatok létesítésében, harmadik piaci kooperáció kialakításában, valamint a kis- és középüzemek közötti kapcsolatok erősítésében. (A kooperációs kapcsolatok bővítésében például fontos szerepet játszhatnak a magyar Világbank-tagságból adódó együttidén májusban megszületett működési lehetőségek.) Magyar beruházásvédelmi megállapodás, amely a közös érdekeltségű magyarországi vegyes vállalatok létrehozását hivatott elősegíteni. (Érdemes megemlíteni: Belgium — az NSZK után — a második ország, amellyel beruházásvédelmi megállapodást kötöttünk. Ez az egyezmény nagyban növeli a belga üzletemberek bizalmát magyarországi tőke- befektetések iránt.) Gazdasági kontaktusainknak a belga—luxemburgi gazdasági unióval 1975-ben és belga vállalatok között jelenleg 41 kooperációs megállapodás van érvényben. Aa eddig létrejött —, s igen eredményesen tevékenykedő — egyetlen vegyes vállalat, a Tungsram—Schreder Kft. közúti lámpatesteket gyárt. A magyar—belga gazdasági kapcsolatokban tehát van előrelépés, jóllehet az együttműködésnek még igen nagy tartalékai vannak. Mind erősebb kapocs a két ország között az emberek közvetlen találkozása, a bővülő Ízzé- megkötött hosszú lejáratú gaz- idegenforgalom, s — ezáltal is fe- dasági, ipari és műszaki 77 egyúás életének, kultúrarsrfiTi”,-----3 ' „ Íáflfl\c ínHh TT)F>01 «mpróco Pool' eg yüttműködési megállapodás ad keretet. A két ország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatai mindeddig meglehetősen szerények és kiegyensúlyozatlanok voltak, mind a hagyományos árucsere, mind pedig az újabb együttműködési formák tekintetében. jának jobb megismerése. Csak egy adat: tavaly már csaknem húszezer belga választotta úticéljául Magyarországot. Kulturális kapcsolataink egyezményes alapom, háromévenként megújított munkatervekben megjelölt módos fejlődnek. /
