Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-24 / 225. szám
Of rende'etelf mjroinélinn Szanálás, ¥agy felszámolás? Bizonyos szavaknak baljós jelentést kölcsönöztek az utóbbi évek. Az ár,rendezésnél — tegyük a kezünket a szívünkre — ritkán számítunk például csökkentésre. Az adózáshoz szülte hozzámőtt a bizalmatlanság, s a szanálásról hallva először az utóbbi években, évtizedekben végbement folyamatra, a család i házas-övezetek felszámolására gondolunk. Anra, hogy egykor vimá- goskierteík, csöppnyi, de zöld Udvarok helyét tízemeletes beton kaszárnyáik foglalják el. Pedig a szó mást is jelent. Nem rombolást, hanem éppen ellenkezőleg, helyreállítást. Még a csőd előtt Remélhetőleg a következő időszakban ez a jelentése is helyet kap a köztudatban. Megismerkedünk azzal a folyamattal, amelynek során agy megbillent helyzetű vállalatot ismét főzető- és működőképessé tesznek. Szeptember elsején léptek életbe az állami szanálásról, illetve a vállaltaitok felszámolásáról szóló rendeletek. Ezzel nagy lépést tett élőre a gazdasági reform, a szervezeti és irányítási rendszer korszerűsítése. Lehetővé vált, hogy az alacsony hatékonysággal, vagy éppen veszteséggel működig cégek sorsa rendeződjék, lehetőleg még a teljes esőd előtt, ami a legtöbbször tovább gyűrűzött, és hátrányosan befolyásolta a partnervál- fetlatofc működését is. Az új eljárás kenetében kétféle módon rendeződhet a kétes pozícióba került cégek helyzete. Vagy segítségükre siet a költségvetés, és szanálja az adott vállalatot, garantálja a további működéshez szükséges feltételeket, vagy lefolytatják az eljárást, aminek végén megszüntetik a céget. Még az eljárás -megindulása előtt nyilatkozik a Pénzügyminisztérium arról, hogy segítségére siet-e a bajiba jutott cégnek. Hiszen az új lehetőség bevezetése egyáltalán nem azt jelenti, hogy a hitelező által kért felszámolási eljárás egyben a vállalat megszűnéséhez vezet. Persze kérdés, mely esetekben nyújt segítő kezet az állami költségvetés a pálya szélére került gazdálkodóknak. A vélemény megalkotásához, a döntés előkészítéséhez nyújt segítséget a szanálási szervezet, amelyet a Pénzügvminiisz- térium mellett szeptember elsejével állítottak föl. A-z itt dolgozó szakértők véleménye, vizsgálata alapján kerüli sor a döntésre. Mit mérlegelnek? Hogy milyen szempontokat lehet figyelembe venni? Például akadhatnak olyan vállalatok, amelyek elsősorban a ki nem védhető külpiaci hatások — drasztikus árcsökkenés — miatt kerültek lehetetlen helyzetbe. S arra már éppen az utóbbi évek mutattak példát, hogy a meginduló konjunktúra veszteségesből nyereségessé tehet nemhogy egy vállalatot, de egy egész ágazatot. S ezek a válságágazatok a legtöbbször a népgazdaság termelésében alapvető szerepet játszanak. Egy-egy vállalat megszüntetése ugyan eltörölné a veszteséget, de kérdés, hogy a hiányzó áimt mennyiért, höl, s főleg mennyi idő alatt lehetne beszerezni. Ugyanilyen elbírálás alá eshetnek azok a kimagasló technikai szinten termelő, vagy például dinamikusan fejlődő cégek, amelyek akár egy nagyobb beruházás miatt, időleges pénzzavarba kerülték, de talpraá,Hasukra minden remény megvan. A lehetőségeket még sorolhatnánk tovább, ám várhatóan a gyakorlat az elméleti modelleknél sokkal bonyolultabb példákat, nehezebben megítélhető eseteket produkál majd. Nagy remények Az is biztos, hogy az állami szanálásra valóban csak nagyon indokolt és kivételes esetben kerülhet sor. Ameny- nyi'ben a költségvetés sorozatosain mentőöveket dob a felszámolás során a vállalatoknak, elvész a rendeletek célja. Hogy a tőke fölszabaduljon a veszteséges vállalatokból, és a hatékonyakhoz kerüljön. Viszont érvényesülniük kell a jövedelmezőségi szempontokat is meghaladó népgazdasági érdékeiknek, amikor feltétlenül szükség van valamely vállalat átmenetileg veszteséges tevékenységiére is. Az új rendeüfoezésefoet scfe vita előzte meg, az érvénybe lépést viszont nagy reményekkel üdvözölték a magyar gazdasági életben. Ám sikeres működésük attól is függ, hogyan alakiul az állami szanálás, illetve a felszámolás aranya. lakatos Marra Aik nrmrlátortöttés Az egyesi®: áíiamo&beö Santa Barbarában valószínűleg már a közeljövőben útjára indtrl az a tíz villany- meghajtású kísérleti busz, amelyeknek az akkumulátorait az úttestbe beépített elektromágnesekkel töltik fel. Az energiafelvétel az úttest alatt húzódó villanyvezetékből úgynevezett induktív csatlakozással megy végbe a következőképpen: a vezetékAz úttest alól be váltakozó áramot juttatnak, amely így váltakozó elektromágneses teret kelt maga körül. A buszokba beépített gyűjtőrendszer (kollektor) egy 4 cm széles légrésen keresztül veszi fel az energiát, s tölti fel vele az akkumulátorait. A tervek szerint a buszok egy 7 km-es útszakasz első 3 km-ét, a vezetékes úttesten, a fennmaradó 4 km-t pedig a már feh töttöCt sMoaimjiatonaikkal teszik majd meg. Az új rendszernek az az előnye, hogy a vezetőiek — mivel az úttest alatt húzódnak — nem veszélyeztetik a gyalogosokat, s a busz áramszed« sincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak. Megoldandó kérdés: miképp akadályozható meg, hogy más akkumulátoros járművek (átalakítás után) ne csapolják meg a hálózatot BNV '86 Vásári séta — nógrádi segítséggel Befépwe az őszi BWV hatalmas forgatagába örömmel fedezi fel az ember a nógrádi kiállítókat. No, nem azért, mintha nem kötné le a látogató —, főként földijeim — figyelmét a japán és nyugat- európai személygépkocsik impozáns kavalkádja, vagy a Skála-negyed megannyi csábító reklámja. Nem, erről szó sincs! Büszkeségünket talán épp ezek a motívumok erősítik; világhírű cégek mellett nekünk is jutott hely, s összehasonlítva a korábbi évekkel, bizony a terület nőtt, hirdetve, jelezve, hogy „beférünk" e népes mezőnybe. Utunk első állomása aiz „A“’ pavilon, ahol könnyűipari termékeink széles skáláját követhetjük nyomon. Szépen rendezett kiállítása méltán keltette fei az érdeklődést a Budapesti Fin om kötöttárugyár' iránt. E szerteágazó vállalat nógrádi fonata Balassagyarmatra vezet, ahol a III. számú gyár működik. Beszélgetőpartnerünk Hajmási Jó- zsefné, vezérigazgató. — Természetesen elsősorban a balassagyarmatiak tevékenységére vagyunk kíváncsiak. Mivel járultak hozzá a kiállításihoz? — Szeretném hangsúlyozni, hogy a gyarmati kollektíva minőségi munkájával tűnik ki a többiek közül. Ezért meghatározó a szerepük az export teljesítésében és itt kiemelném a francia és az amerikai piacot. Évente 300 ezer női és szabadidő-ruhát értékesítünk külpiacon és érmék körülbelül 50 százaléka származik Balassagyarmatról. Nem hanyagoljuk el legnagyobb megrendelőnket sem, a Szovjetuniót. Ebben az évben 5—10 százalékkal növeljük kiszállításunkat, s ennek egynegyede szintén a Hl. számú gyárból származik. A kiállításon jelentkeztek szépen kidolgozott körkötött cikkeikkel, s a már említett konfekciótermékeik - kel. Külön szeretném megemlíteni a gyár rendkívül magas szín vonató szalonunk áiskópzését, és azt a remek együttműködést a város vezetőivel, mellyel segítették a vidékről történő bejárást. Üzletkötésre most nem számítunk, de várunk francia, amerikai és osztrák érdeklődőket. Szomszédságukban találkoztunk a BNV egyik vásári díjas termékével, melyet a Salgótarjáni Ruhagyár állított ki. Hajas András igazgatóhelyettes elmondta, hogy láthatjuk még az újonnan kifejlesztet, többdarabos roha- családokat is, szoknya- és Wé- zerkombinációkat. Több új termékkel mutatkozik be az őszi BNV"# a Videoton Elektronikai Vállalat. A rövidesen gyártásra kerülő újdonságokból bemutatjuk a TS—2t>2.Vös távszabályozós hordozható televíziót. — Jó kapcsolatban állunk az alapanyagot gyártó vállalattal, így a minőség — egyfelől —, biztosított — mondja. — Nőtt az érdeklődés a természetes alapanyagok iránt, tehát üzletpolitikánk ezt is követi. Alapállásunk: legyen a termék tetszetős, készüljön pamutból, vagy más természetes alapanyagból és legyen jól kezelhető. Mindezeket megtanulni és a gyártásban alkalmazni, sok tanulópénzbe került De nem volt haszontalan, mert a hamarosan termelő bátonyterenyei gyárunkban már kamatoztathatjuk ezeket az ismereteket. Vásárdíjas portékánk . mellett kiállítunk blézereket, gyermekruhákat és más konfekcióárukat. Üzletkötés? Egyelőre inkább csak beszélgetni szeretnénk osztrák, francia, nyugatnémet, holland és belga üzletfeleinkkel, tapogatózni egy újabb üzlet létrehozása reményében. A salgótarjáni síküveggyár önálló területen mutatkozott be a vásáron. Pintér Csabának, a marketingosztály munkatársának nem kis gondot jelent az árusítás miatt folyamatosan érkező üvegtárgyak — szélvédők, fűthető hátfalak, nap tetők és bútorok — raktározása, no de sóba keblemet len ebb feladatot! — Tavaly egymillió forintért adtunk el üveg-bútorokat — mondja —, s szeretnénk idén is hasonló nagyságrendet elérni. Persze nem az árusítás az elsődleges, hanem a portékák megismertetése. Rendkívül kiterjedt üzlethálózatunk képviselőit várjuk most is, de ha újabbak jelentkeznek, azok számára készítettünk videofelvételeket a gyár életéről, történetéről, a hőszigetelő üveg gyártásáról és a járműüvegek készítésének folyamatairól. Újdonságnak számít kapcsolatunk a Nyírfa Környezetvédő és Ipari Szolgáltató Kisszövetkezettel, akik üvegbútorainkhoz készítenek szép mívű befogószerkezetet. Együttműködésünk eredményeként várhatóan a hónap végén megnyílik közös mintaboltunk Budapesten. A „B” pavilon kiállítói között kellemes látvány az ICO Írószer Szövetkezet megannyi irodai kelléke. Ördögh Ernáiméi elnöktől ismét a „tarján! szálakat” szeretnénk feltárni. — A három éve kezdődőt® termékszerkezet-váltás miatt a salgótarjáni üzemegység el- sősorbam gémkapcsokat, fűzőJ gépeket és különböző kapcsolókat gyárt. Ez a struktúra jobban megfelel az iparvidék hagyományainak, aura épülj Néhány szót a fejlesztés irányáról: szeretnénk bővíteni a kapcsológyártás technológiai körét, közösen az ikaJ russzaL A bérmunkát megtartva —, de egy kicsit kinőJ ve belőle —, elhatároztuk ha-> zai bázisú termékek előállítását. Végöl is a VII. ötéves tervidőszak alatt nagyfokú struktúraváltást kívánunk végrehajtani — magyarázza az elnök. Vásári portyánkat az ICO- nál történt látogatással fejezzük be. Az igényes rendezés mellett gondolkodóba ejtett egynéhá- nyunkat, hogy a bejárati kapuk tájékán árusító maszekok nem tesznek ki ártájékoztatót és a „kétforintos” illemhelyek lehetnének tisztábbak, ha már fizettünk.. t—tto 1 A kkoriban leginkább Eresztvényben tanultak az államigazgatás emberei. Hiába, ebben a szakmában nem lehet eleget tanulni. Így mondta ezt az előadó, dr. Berkes József is. Azzal nyerte meg a hallgatók figyelmét, hogy nem a tudományosságba burkolózva beszélt a közigazgatásról, hanem a tudomány és a gyakorlat olyan testvéri kapcsolatát fűzte össze egyszerű és világos szavakkal, amelyek megvilágították hallgatóiban az államigazgatási feladatok végrehajtásának módját. A fiatalabb hallgatók annyit tudtak az előadóról, hogy a tanácsigazgatási szervezést intézet munkatársa. A korosabbak, mint régi barátot köszöntötték. Berkes József semmit sem változott. Most is előzékeny szerénységgel, arcán a találkozás őszinte derűjével fogta két kézre az őt köszöntő emberek kezét, mint életében mindig. Még a szava járását sem felejtette el: „Jól vagy, aranyos pajtás ...” és a szeméből sugárzott a találkozás öröme. Ilyen meleg hangulat lett az a foglalkozási nap ott fent, Eresztvényben akkor. Azt mondta dr. Petrík János, a Balassagyarmati Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára egy baráti beszélgetés alkalmával Berkes Józsefről, hogy olyan ember, mint Berkes, nagy segítséget jelent az államigazgatás hétköznapjaiban. Ki tudná ezt jobban nála, hiszen Berkes József volt az, aki a városi tanács számítógépes adatfeldolgozásának bevezetéséhez tudományos és gyakorlati segítséget nyújtott. A városi tanács a sokat jelentő segítségnyújtásért meg is tisztelte Pro Űrbe kitüntetéssel. Azóta is ez a tanács, mint jó tanítvány, folytatja egyre magasabb szinten ezt a gyakorlatot, amely ma már a nemzetközi tudományos körök érdeklődését is kiváltotta. Azon a bizonyos eresztvé- nyi tanácskozáson ezek a dolgok szóba kerültek, és akik ott tanultak, azzal a tudattal álltak fel a pádból, hogy most valóban sokat kaptak a mindennapi élethez. Berkes József elköszönt. A kazári tanácselnök, a régi cimbora azt kérdezte tőle, szemében élcelődéssel : — Hová Jóskám, hová? Csak nem Baglyasaljára ... ? — De oda, édes pajtikám, oda... — kitekintett diopt- riás szemüvege mögül, miközben arcára az elnézéskérés ült. Az idősebb tanácsiak tadták róla, hogy Berkes József, ha vívódott valamin, akkor is, ha jó baráti szóra áhítozott, akkor is, meg ha fehérasztal melletti szóváltásra esett az óhaja, akkor is, ide jött, mert nem tudott a munkásemberek nélkül gondolkodni sem. Kívánta körükben a keresetlen szavakat, a viharig tornyosuló vitákat, amelyek nem okoskodások voltak, hanem az emberek szemével látott valóságról szóltak. A felettesei, ha meg- pirongatták ezért, mert miért ne pirongatták volna, hiszen az ott elhangzottak nem mindig egyeztek a vezetés gondolataival, akkor azt szokta mondani Berkes József: — Nem tehetek róla, ezek nélkül az emberek nélkül nem tudok gondolkodni. Kevesen tudják, hiszen nem is esett olyan sok szó erről, hogy Salgótarján átépítésének idején, amik«1 a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára volt Berkes József, egy-egy munkásokkal való találkozás utáni napokban még a hajnal is a hivatali szobájában érte. Magáréi megfeledkezve, rajzolta finom ívű vonalakkal, megragadó színekkel, a jüeendü várost. Nem ő volt az egyetlen, aki a városért fáradozott, mert sokan voltak. De hogy ő volt, aki megálmodta és a tervezőknek ajánlotta, azt nem vitathatja el tőle senki sem. De ne is akarja! Csak kevesen tudják, különösen a fiatalabb nemzedékbeliek, hogy az ő asztalán, szinte titokban, született meg a városi strand eredeti, színes, mértani pontosságú rajza. Amikor napvilágra került az elképzelés, bocsánatként! hangon mondta: — Az emberek annyira óhajtják a fürdési lehetőséget. Gondoltam, hogy ... így álmodozott a Karaites Szállóról, a városnak a régi helyén való felépítéséről, nem egyezve azokkal, akik új területet kerestek a város magjának. Jóllehet, már ott is — Beszterce — város épült. De a városközpont a régi helyén tündököl. A hivatásos tervezők, mint a leghűségesebb segítőtársat, tisztelték, végül is Berkes Józsefben. Akkor mondták neki* — Berkes, te egy álmodozó valóság vagy... Mert nem tervező volt, hanem áfeímgazgatáei ember. ízig-vérig az, aki már legényke korában került a községházára, a Kis-Zagyvavölgyén, Nagybárkányban. Alig pár kilométerre a szülői háztól, amely Bátony és Tar között, egy magányos bakterházban volt, ahol csak nagyon egyszerű emberek fordultak meg mindig. Számára a legnagyobb úr Gyenes Miklós, a főjegyző volt akkor. De ott meg kellett tanulni az államigazgatást. És ott ismerte fel, ahogyan mondani szokta: — Elöljárósági ember a lakosság támogatása nélkül semmit sem ér ... Megismerte az emberekkel való kapcsolat különösen jó ízét. Mert Bárkányban is faluközpontot tervezett. Zagy- vapálíalván a begyűjtés idején, diagrammal igazolta, hogy beadásképteíenek, mert a gyárak vetnek árnyékot a földre. Ha a falubelijeinek az érdekeiről volt szó, akkor ez a mindig szolgálatkész ember oroszlánná tudott változni. Nem hangoskodott, hanem igaza mellett végtelenségig kitartott. Ezért mondban, bogy szerencsés választás TOlt a városi titkári szék-: be emelése. Elmúltak ezek a fényes évek, és dr. Berkes Józsefet is elszólította a másirányú kötelessége. A tanácsigazgatási szervezési intézethez vitték. Ki tudná, mit érzett? Csak annyit mondott: — Nem én fordítottam bá- tat szülőföldemnek __ B á rhogyan is történt, a köz javát szolgálja dr. Berkes József ma is. Ahogyan megfogalmazták! gyakorlati emberre volt szükség a tudomány ismertetésé-* hez. És ehhez hű maradt ez az ember. Most is, meggyengült szemmel, de dolgozik a Tudományos Akadémia megbízásából, az államigazgatás korszerűsítésének tudományos kérdéseiről. Kétujjnyi vastagra gyülemtett az iromány, amelyben megszállottan vallja, korszerűsíteni kell az államigazgatást, hogy jól szolgálhassa a társadalmi rendszert. Azt mondták, hogy a múltkoriban Balassagyarmaton járt, onnan pedig Baglyasal- jára utazott. Vafamnn ismét tört a fejét? . kik varammor öaigoiarjan[ MOCRÁD - 1986. szeptember 24, szer do 3
