Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-14 / 191. szám

Németh Károly Washingtonban Szovjet—amerikai szakértői tárgyalások kezdődtek a főváros XX. kerületében Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese szerdán a főváros XX. kerületébe láto­gatott. Kíséretében volt Mar- kövics Ferenc, a budapesti pártbizottság titkára. A ven­dégeket a pártbizottságon Csil- lik András első titkár és Gyu­lai Gusztáv tanácselnök fo­gadta. A program első állomása a Dél-pesti Áfész Erzsébet Áru­háza volt, ahol az áfész gaz­dasági vezetői tájékoztatást adtak a 6700 négyzetméter alapterületű üzletház tevé­kenységéről, a lakosság ellá­tásában betöltött szerepéről. Ezt követően a főtitkárhelyet­tes felkereste a Jáhn Ferenc Kórház-Rendelő Intézetet, s dr. Radinzsky József főigaz­gató főorvos és dr. Somogyi Lajos, a pártbizottság titkára kalauzolásával ismerkedett a XVIII. és a XX. kerület lakos­ságát ellátó 1500 ágyas kórház és a hozzá kapcsolódó egész­ségügyi szolgálat munkájával, tájékozódott a pártszervezet tevékenységéről. A program a 800 dolgozót foglalkoztató soroksári vasön­tödében folytatódott. Sereg György igazgató és Zathurecz- ky Bálint párttitkár bemutat­ta a másfél milliárd forintos rekonstrukcióval kialakított modern technológiát alkal­mazó vállalatot, s szólt a XIII. pártkongresszus határozatai­nak helyi megvalósulásáról. A pártfőtitkár-helyettes az üzemlátogatás során megte­kintette a járműprogramban is közreműködő vállalat nagy nyomású öntvényformázó be­rendezését. Délután Németh Károly a kerület vezetőivel, pártakti­vistákkal eszmecserét foly­tatott a városrészben élőket foglalkoztató kérdésekről. Szerdán szakértői szintű szovjet—amerikai tárgyalások kezdődtek a washingtoni kül­ügyminisztériumban a két­oldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A megbeszélése­ken a szovjet küldöttség ve­zetője Vitalij Mikolcsak, a külügyminisztérium Egyesült Államokkal foglalkozó osz­tályának vezetőhelyettese, amerikai partnere Thomas Si­Az amerikai képviselőház a jövő évi katonai költségvetés vitájában a kormány terve­zetéhez képest jelentősen csökkentette a „hadászati védelmi kezdeményezésre" (SDI) előirányzott jövő évi pénzösszegeket. A demokrata többségű tes­tület kedden 239 szavazattal 176 ellenében a kormányzat által kért 5.2 milliárdrdl 3.1 milliárd dollárra csökkentet­te a csillagháborús terv 1987- es feladatainak megvalósítá­sára szánt összeget. Ezt megelőzően, a képvise­lőház nagy többséggel eluta­sított egy republikánus i ja­vaslatot, amely a Reagan ál­tal kért összeg megadását szorgalmazta. A most jóvá­hagyott tervezet — inflációt beszámítva — gyakorlatilag az idei szinten tartja az SDI jövő évi költségvetését. Mi' mons, aki a Szovjetunióval és Kelet-Európával foglalkozó főosztályt vezeti. Washingtoni közlés sze­rint a megbeszélések össze­függenek a két ország kül­ügyminiszterének szeptember második felében esedékes ta­lálkozójával, végső soron pe­dig az esetleges idei csúcsta­lálkozó előkészítésével. vei azonban a szenátus ko­rábban 3,95 milliárd dollárt fogadott el e célra, így a „hadászati védelmi kezde­ményezés” jövő évi előirány­zatának végleges nagyságáról a két ház közötti egyeztető tárgyaláson döntenek majd. A képviselőház végül is 292 milliárd dolláros, teljes katonai költségvetést ha­gyott jóvá 1987-re. Bár ez 6 milliárd dollárral meghalad­ja az idei összeget, még így is jelentősen elmarad a Pen­tagon és a Fehér Ház által ieényelt 320 milliárd dollár­tól. A vitában a képviselőház tagjai síkraszálltak a SALT —II. szerződés tiszteletben tartása mellett. 225 szavazat­tal 186 ellenében megtiltot­ták minden olyan nukleáris fegyverrendszer pénzelését, amelynek telepítése sértené a SALT—II. korlátozásait. Az amerikai képviselőház Csökkentette a csillagháborús tervre szánt összeget Befejeződött a külföldi magyar egyesületek vezetőinek találkozója Szerdán befejeződött a külföldön működő magyar egyesületeik vezetőinek há­romnapos találkozója, ame­lyet a Magyarok Világszövet­sége rendezett Budapesten az Olympia Szállóban. A ren­dezvényire zömmel nyugat- európai országokból, továb­bá az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából ér­kezett 50 résztvevő, 35 egye­sület képviseletében. A tanácskozás tapasztala­tait Randé Jenő, a Magyarok Világszövetségének főtitkára összegezte az MTI munkatár­sának. Elmondotta, hogy a találkozón — amelyhez ha­sonlókat korábbam már több­ször rendeztek — elsősorban az együttműködés fejlesztésé­nek, a kapcsolatok szorosabb- ral fűzésének lehetőségeiről tárgyaltak. A világ különböző részein élő magyarság képviselői el­mondták, hogy információkat, mondhatni, naprakész tájé­koztatást kérnek hazánkról, vendégül hívnak-vámak ma­gyar művészeket, tudományos szakembereket és másokat, hogy megismertessék általuk a befogadó országban a ma­gyar kultúrát, szellemi érté­keinket. A mostani tapasztalatcsere Is igazolta, hogy mindig van tanulndvaló egymástól, az eszmecserék tanulságai jól kamatoztathatók mind a Budapesten működő Magva­rok Világszövetsége, mind a külföldi magyar egyesületek munkájában — mondotta be­fejezésül Randé Jenő. Terrorlsték az NSZK-ban 2. Emberrablások és lebukások Buback főállamügyész és gépkocsija 1976 decemberének egy sö­tét, ködös napján a nyugatné­met közlekedési rendőrség egyik járőre megállított egy gvorshajtót. A kocsi vezetőjét Siegfrid Haagnak hívták, a név a közlekedési rendőrök­nek nem sokat mondott. De valami mégis gyanús volt, át­kutatták hát az autót. Meg­lepetésükre találtak egy pisz­tolyt, fegyverviselési engedély nélkül, majd egy nagy rakás rejtjelezett dokumentumot. Az NSZK terroristaellenes ha­tóságainak már azonnal is­merős volt a név. Haag ügy­véd korábban gyanúba került, mint olyan jogász, aki nem­csak védte a terrorizmus nagy osztagának, a RAF- nak vezetőit, hanem gyanít­hatóan maga is aktív tag­ja volt a szervezetnek. A do­kumentumok megfejtésekor kiderült, hogy a szélsőbalol­dali terrorszervezet a gaz­dasági és politikai élet ve­zető személyiségeinek elrab­lására és meggyilkolására ké­szül. A terroristák dokumentá­cióját, úgy látszik, nem vet­ték elég komolyan, mert fél évvel később, 1977. április 7- én a bűnüldözőket nagy meg- lenetés érte. Karlsruhéban, a szövetségi államügyészség központjában ezen a napon délelőtt egy motorkerékpár állt meg a piros lámpánál vá­rakozó államügyészségi Mer­cedes mellett. A motor utasa hirtelen géppisztolyt rántott elő és két sorozatot adott le a kocsiban ülőkre. A sofőr és a mellette ülő biztonsági em­ber azonnal meghalt. Halálos sebeket kapott a merénylet célpontja, a hátsó ülésen ülő Siegfrid Buback, az NSZK főállamügyésze. a terroristák legfőbb hivatalos üldözője. A hatalmas erővel megindult rendőri nyomozás semmit nem tudott kideríteni. Csak azt tudták, hogy a RAF állt bosz- szút első számú ellenségén. Három és fél ,hónappal ké- sőbbj _ jűíiié?,. ’§Ó-4n « rendőr­ség még mindig hiába nyo­mozott Buback gyilkosai után, amikor újabb merény­let híre rázta meg a szövet­ségi köztársaságot. A rendőrség Ismét bottal üthette a RAF-osok nyomát, pedig gőzerővel folyt a hajtó­vadászat. Már mindenki tud­ta, hogy a terrorszervezet im­már könyörtelen háborút in­dított az NSZK állami és társadalmi rendje ellen. De azt még senki nem sej­tette, hogy 1977 őszén a ré­mület hetei is eljöttek. Szep­tember 5-én, hétfőn késő dél­után Köln egyik villanegye­dében egy hatalmas kék Mercedes fordult be egy kis egyirányú utcába. Nyomában szorosan egy kisebb kocsi. Az utca közepe táján egy- szercsak egy parkoló mikro­busz mögül gyerekkocsi gör­dült a nagy Mercedes elé. A sofőr hirtelen fékezett, a mögötte jövő autó belefutott. A karambolt iszonyatos go­lyózápor követte. Öt-hat ál­arcos ember több mint száz lövést adott le a két álló au­tóra. Főleg a hátsóra, amely­ben testőrök ültek. Csak egy középkorú férfi maradt sér­tetlen. Betuszkolták a mik­robuszba és az álarcosok el­tűntek a környékről. Az elrabolt férfi Hans- Martin Schleyer volt, a nyugatnémet gyári par ások szövetségének elnöke, tehát az NSZK „első számú tőké­se”. Az emberrablók, ez iránt egy percig se volt kétsége sen­kinek. a RAF emberei. Rövide­sen eljuttatták követelésüket a hatóságokhoz: 11 bebörtön­zött terrorista szabadon en­gedését és több mint egymil­lió márka váltságdíjat kér­tek Schleyer élete fejében. Az NSZK történetének legna­gyobb hai tóvadászata indult meg, miközben a vezető po­litikusokat, pénzembereket tucatnyi állig felfegyverzett testőr őrizte. A nyomozás azonban a szinte ostromálla* pótra emlékeztető viszonyok ellenére heteken át nem ho­zott különösebb eredményt. Október 13-án Mallorcán el­térítették a Lufthansa egyik gépét a Közel-Keletre. Kö­zölték a világgal, hogy fel­robbantják a repülőt mind a 87 utassal együtt, ha nem teljesítik Schleyer elrablói­nak követeléseit. A patta­násig feszült hangulatban a Schmidt vezette szociálde­mokrata kormány elhatározta, hogy nem enged a terroris­táknak. Október 18-án a nyu­gatnémet határőrség külön­leges osztaga megrohamozta a Szomáliái Mogadishu re­pülőterén veszteglő gépet. A palesztin terroristákat lelőt­ték, a túszokat kiszabadítot­ták. n Ugyanezen az éjszakán a Stuttgart melletti Stammheim szuperbiztos börtönében kol­lektív öngyilkosságot követett el a RAF alapító vezérkara: Színre lépett azonban a következő nemzedék, ök már nem rendelkeznek akkora tá­mogatóbázissal, annyi erő­vel, mint elődeik. Jelentősebb akciót nem is tudtak elkövet­ni — 1985-ig. Akkor egy nyugatnémet nagyvállalat vezetőjének, Ernst Zimmer- mann-nak meggyilkolásával, majd most júliusban a lát­ványos Beckurts-merénylet- tel jelezték, hogy a RAF vé­res története még korántsem ért véget. Avar Károly A szénbányászat jelene és jövője Czipper Gyula nyilatkozata A közelmúltban kormány­zati szinten és több fontos társadalmi fórumon is napi­rendre került a szénbányászat helyzete. Az alágazat termelé­si szerkezetének átalakításá­ról, a szénbányászat jelené­ről és jövőjéről nyilatkozott Czipper Gyula ipari minisz­terhelyettes Sas Bélának, az MTI munkatársának. — Hogyan alakul a szén­bányászat idei termelése és a lakosság, a népgazdaság szén­ellátása? — A szénbányászat terme­lését az első fél évben ked­vezőtlenül befolyásolta, hogy egy váratlan üzemzavar mi­att a számítottnál korábban kellett megkezdeni a Gaga­rin Hőerőmű IV. számú blokkjának rekonstrukcióját — mondotta a miniszterhe­lyettes. — Mivel kevesebb lignitet fogad az erőmű, a Mátraaljai Szénbányák kül­fejtésében vissza kellett fogni a termelést, s így éves szin­ten mintegy félmillió tonna kieséssel számolunk. Emel­lett geológiai és egyéb mű­szaki okokból a lakosság tü- zelőam-ag-ellátására termelő vezettnél mintegy 150 ezer tonnával kevesebb szenet szállítottak a Tüzép-telepek- nek. Az elmaradás pótlására a bányák a Tüzéppel közö­sen új szállitási ütemtervet készítettek, hogy szeptember 30-ig — tehát még a fűtési szezon megkezdése előtt — pótolják a kiesést. Eszerint júliusban 400 ezer, augusztus­ban 420 ezer, szeptemberben 520 ezer tonna szén és bri­kett szállítását vállalták a bányászok. Ennek teljesitését segíti, hogy időközben üzem­be helyezték a dorogi új bri­kettgyárat, Tatabányán és más bányákban pedig áttér­tek a nagy értékű berendezé­sek és gépek jobb kihaszná­lását biztosító folyamatos munkarendre. így augusztus 10-ig teljesítették a szén tar­tozás törlesztésére kidolgozott ütemterv időarányos részét. Megteremtették a szükséges feltételeket a további ütemes szállításokra is, így szeptem­ber végéig behozzák az elma­radást, az év végéig pedig pontosan teljesítik a lakossági ellátásra szerződésben vál­lalt 5 millió tonnás szállítási kötelezettségüket. — Milyennek értékeli a szén­bányászat versenyképességét, termelési szerkezetét, az ipar­ág dolgozóinak jövőjét? — Részletes gazdasági számítások és vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a hazai szén kitermelési költségeit tekintve összessé­gében állja a versenyt a vi­lágpiaci olajárakkal, a szén önköltsége túlnyomó rész­ben kedvezőbb a barrelenként számított 15—17 dolláros ár­nál. A legversenyképesebb a külfejtéses lignit termelése. A szénbányászat 36 bánya­üzeméből azonban 14 veszte­ségesen termel — évi két­millió tonna szenet. A szén­bányászat hosszú távú ver­senyképességének biztosítá­sára az Állami Tervbizottság olyan fejlesztési, termelési- szerkezet-átalakítási prog­ramot határozott meg, amely összességében a széntermelés szintentartását irányozza elő, de ezen belül bővíti a leg­gazdaságosabban kibányász­ható lignit termelését. A program ugyanilyen irány­ban mérsékli a mélyművelé­si bányászatot a leggazda- ságtalanabban működő bá­nyaüzemeknél. Ennek megfelelően a terv­időszak végére az évi 24 millió tonnás széntermelésen belül kétmillió tonnával növelik a külszíni fejtések teljesítményét, s ugyanennyi­vel csökkentik a mélyműve­lésű aknákét. A mérséklés a veszteségesen működő 14 ak­nát érinti. Ám ezek túlnyomó részében — hét mélyműve­lésű aknában és négy pere­mi külfejtésben — a követ­kező években egyébként is kimerül a szénvagyon. Ezért a tervidőszak végéig folya­matosan, gyorsított műve­léssel aknázzák ki a kimerü­lőben levő aknák és küfejté- sek szénkincsét. A bányászo­kat, továbbá az értékes gépe­ket, berendezéseket a hosz- szú távon fejlesztendő szom­szédos bányákba telepítik át, amelyek jelenleg létszámhi­ánnyal küszködnek. Hosszú ideje együtt dolgozó bányász­kollektívákat költöztetnek át a testvérüzembe, így például a farkaslyuki bánvákról Putnokra, a szorospataki és tiribesi-aknáról Hányásra, a tatabányai XII/A. aknáról Nagyegyházára, Ormosakná­ról pedig a fekete-völgyi ak­nára. A munkásszállító au­tóbuszok továbbra is csaknem azonos utazási távolságra — bár más irányba — szállítják a bányászokat. A kimerülő peremi külfejtéseknél sem okoz gondot az áttelepülés. annál is kevésbé, mert ez a munka elsősorban földmunka­gép-kezelőket, dömpervezető­ket érint. Néhány mélymű­velésű aknánál még mindig van mód arra, hogy javítsák a termelés gazdaságosságát, s ha ez sikerül, akkor termé­szetesen folytathatják a mun­kát. A szénbányászatban a ter­melési struktúra átalakítása elsősorban azt jelenti, hogy a villamosenergia-ipar szén- tüzelésű erőműveinek igé­nyei szerint a külszíni fejté­sekből nyert olcsó lignit ter­melését bővítik. A Gagarin, valamint a tiszapalkonyai és a borsodi hőerőmű re­konstrukciójával nő ezeknek az energiatelepeknek a lignit- igénye. A külszíni fejtések teljesít­ményének növelésével időhöz, lélegzethez jutnak a tovább­fejlesztendő mélyművelésű bá­nyák, s nagyobb erőt fordít­hatnak korszerű elővájási rendszerek, gépesített, komp­lex fejtések kialakítására. A szénbányászat verseny- képessége hosszú távon is biz­tosítható. Ezt segíti a borsodi szénmedencében a nagy tel­jesítményű mélyművelésű Dubicsány-bánya, a veszpré­mi medencében pedig az ugyancsak teljesen gépesített Ajka II.-bánya megnyitása is. Az ország szénvagyona lehe­tővé teszi, hogy a népgazda­ságban ne csak a következő ötéves tervidőszakokban, ha­nem hosszú távon, az ezred­fordulón túl is jelentős sze­repet töltsön be a szénbányá­szat. — A kormányzati intézke­dések miként javítják a szén­bányászok helyzetét? — A központi intézkedések kedvező feltételeket terem­tettek a szénbányászat fej­lesztéséhez. valamint a bá­nyászok élet- és munkakörül­ményeinek javításához egy­aránt. Kormányintézkedések alapján a szénüzemi dolgozók tavaly 9 százalékos bérfej­lesztésben részesültek és bé­rük idén már 10 százalékkal emelkedik. Ennek kedvező hatása megmutatkozik ab­ban is, hogy stabilizálódott a létszám a bányászatban, sőt az első fél évben többen dol­goztak, mint a múlt év azonos időszakában, s az utóbbi hat hétben tovább emelkedett a bányászok létszáma. A mun­kaerő megtartására és a lét­szám növelésére ösztönöz az a központi intézkedés is, amely szerint a jelenlegi terv­időszakban kétszerannyi álla­mi támogatás jut a bányász­lakások építésére, mint az elmúlt öt évben. A munka- körülmények és a bánya biz­tonság fejlesztését szolgál­ják a mind nagyobb számban megépülő korszerű elektroni­kus diszpécserközpontok, munkavédelmi jelzőrendsze­rek és felszerelések is. A bá­nyászok megbecsülését mu­tatja, hogy szeptember elején, a bányásznapon a hagyomá­nyoknak megfelelően hűség­jutalmat osztanak ki és ki­emelkedő munkájukért több ezren kapják meg — megéri- demelten — a Bányász Szol­gálati Érdemérem különböző fokozatait. bányák junius végéig a tér NOGRAD - 1986. augusztus 14., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom