Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-14 / 191. szám

Megállás nélkül jönnek az üvegek... Nem, egyáltalán nem biz­tos, hogy a szörp mindig gyümölcsből készül. Ezt jó, ha tudja az ember, amikor egy szörpüzem bejárata előtt megáll, s szándéka van bel­jebb is kerülni. Ám itt Dré- gelypalánkon, a Szondy Ter­melőszövetkezet gyümölcs- feldolgozó üzemében nem ér meglepetés. Itt, most gyü­mölcsből készül a szörp. No, persze addig sok minden tör­ténik a szegény málnaszem­mel, amíg folyékonyan az üvegbe kerül. Sorsát könnyű követni a gépsoron, hiszen szakavatott ember, Novotni Tiborné főágazatvezető kísér és magyaráz. A konyhán va­gyunk. Mosóedényből kerül a melegítócsatornába a mál­na, onnan a passzírozóba, majd a főzőbe. — Egy ilyen ezer literes tartályba általában nyolc- százhetven liter lé kerül, ab­ba tizenöt zsák cukor, nagy­jából nyolcvan deka festék és még ciitromsav. Ezt főz­zük hatvan-hatvanöt fokon — avat be a munkafolyamat­ba Gáspár Jánosné, az egyik íőzőasszony. Varga Sándorné ehhez hoz­záteszi : — Mikor, miből készítünk »zönpöt, aszerint változik az összetétel. A recept a fejünk­ben van. És bármilyen színű alaplé­ből bármilyen színű szörpöt varázsolnak, ha a vevő úgy kívánja. — Nagyon észen kell ám 4tt lenni — mondja a tíz- hektós üstök felé intve Var- géné, akiről kiderül, hogy érettségizett — középfokú közgazda —, a biztosítónál dolgozott Balassagyarmaton. — Három éve vagyok itt, a gyes után váltottam. Bejárni Kétezernégyért? Hát nem. El­ment vei« napi tizenkét óra. Most helyben vagyok. Két „rossz” gyerekem, meg az otthoni munka ideköt. — A fizetés? — Három ezernégy kör ül. De van málnánk felesben, saját kertünk is. Ehhez kell az idő és ebben az üzemben jut arra is. — Két műszakba járnak az asszonyok — magyarázza No­votni Tiborné, aki csupán há­rom hónapja főágazatvezető — azaz a gyümölcsfeldolgozó szörpüzem vezetője. — Reg­gel hétre jönnek, délután pe­dig háromra. Gaspari Jánosné is — férj­hez menő lánya van — a sok szabad időt dicséri. Sző­lőjük, málnájuk, szamócájuk is van, más-más táblában, dolgozhatnak benne nyakhaj- lásig. A megjegyzést meg­hallja: — Az idén is voltunk szín­házban, s elmentünk Lepen- cére fürödni is! Ezekre időt kell hagyni mindig. Egyéb­ként, amíg bírom, csinálom. Kell az a kis pénzecske. Így vannak ezzel a többi­ek is. Tán keresve sem ta­lálni köztük olyat, aki ne vállalt volna földet. Közéjük tartozik Cellahó Józsefné is, aki a gj'ártósoron a teli .pa­lackokat rakosgatja a reke­szekbe. Mindegyikbe húszat. Akkor azután fölkapja és rakja a trepnire, amit rako- d ómasina visz odébb, ha megtelt. Egy műszak három­száz láda, egy láda huszon­két kiló. A keskeny szalagon meig csak jönnek az üvegek, megállás nélkül. Már oda sem néz, ügy teszi helyére a vérpiros palackokat. — Munka van, dolgozni le­het — mondia. Szemből Csósza Józsefné, a brigádvezető felel: — Az már igaz! — Nem unalmas ez *gy kissé? — Mindig váltjuk a he­lyünket. Most leszedjük az üvegeket, holnap az üvegmo­sóba kerülünk, vagy a lám­pához, ahol az üvegeket el­lenőrizzük. Csószáné élelmiszer-ipari szakmunkás — az itt dolgozó hatvan emberből egy kézen megszámolhatná a „kollégáit” —, felnőttfejjel tanult bele a mesterségbe. A többiek 19.50-es órabérben dolgoznak. Bizonyos teljesítmény eléré­sekor emelkedik az órabér is. Csószáné huszonkét forintról indul. — Tavaly jól zártunk — teszi hozzá a főágazatvezető asszony —, valamelyest emeltük a béreket is, azon­kívül pedig huszonöt száza­lék nyereséget fizettünk. Mindez persze még mindig nem túlságosan magas jöve­delem, de kétségkívül hely­ben „szerezhető” meg, kissé monoton, de tiszta, kényel­mes munkahelyen. S, hogy miből él meg ez a kisüzem?. Tavaly 7500 tonna szörpöt, ezer tonna gyümölcs- velőt (ez további alapanyag) és hatszáz tonna tejalapú ter­méket állítottak elő. Az idén sem adják alább. A Hungaro- fruct kanadai üzletfelet ho­zott, amelyik 130 tonna sza­móca- és málnadzsemet vitt el. Ha a gépi berendezéseket idejében beszerezhették volna, akkor ennek a nyolcszorosát szállítják az óceánon túlra. Az év első felében a ter­vezett kétszázhatvanmillió forintos árbevételnek több mint a felét, 145 milliót tel­jesített a gyümölcsfeldolgozó. A málna már lefutott, a kaj­sziból sem nagyon érkezik. Hamarosan jön a körte, végül az alma. Szörp és velő egy­aránt készül belőlük a sze­zonban. Télen viszont csak szörpöt gyártanak. Remélik, évről évre többet. h. z: Épületátadások A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat nagy gon­dot fordít a termelési és ár­bevételi program összhang­jának a megteremtésére. En­nek egyik alapvető követel- menye, hogy az épületeket időben és jó minőségben ké­szítsék el. Jelenleg Salgótarjánban a Pécskő ufea 12/b. épület 64 lakásos létesítményének a műszaki átadása folyik. Ezért 56 és fél millió forintot kap a vállalat. A hó végén kerül sor az újabb, másik jelentős létesítmény átadására, az új SZÜV-székházra. Ezért elő' reláthatólag 58 millió forint árbevételt könyvelhetnek el. Szeptemberben, Balassa­gyarmaton a 24-e>s A jelű la­kóépület átadása és a hozzá­tartozó járulékos • munkák el­végzése szerepel, amely újabb 20 millió forint árbevételt je­lent. A salgótarjáni külső vasútállomáson elvégzett ra­kodóépítési munkálatokért pedig újabb 4 millió forintot könyvelhet el a maga javá­ra a vállalat. Káder- és személyzeti munka Szécsényben Folyamatosan és jó színvonalon... Amikor a minden irányú munka színvonalának folya­matos fellendítésének napja­it éljük, mindég ott kötünk ki: mindez rátermett embe­rek nélkül elképzelhetetlen. Ezek a gondolatok foglalkoz­tatják Szécsény és térségének politikai és gazdasági vezető­it. Ezekről a feladatokról, a munka közben keletkezett gondokról folytattunk beszél­getést Varga Józseffel, a szé­csény i városi pártbizottság tit­kárával. Számvetés a reális helyzettel Arra jutottunk: nem közöm­bös, hogy a térségnek miként alakul a munkája. A gazdasá­gi egységek éves termelési ér­téke meghaladja a kétmilliárd forintot. Ahogyan azt a városi pártbizottság is meghatározta, e feladatokhoz tervszerű ká- dermunkára. a káderutánpót­lás folyamatos nevelésére van szükség. Csakhogy megyénknek ez a térsége éppen a járási szék_ helyek megszűnésével bizo­nyos mértékű hátrányba ke­rült. Sokan a vezetésre alkal­mas emberek közül elmentek a térségből. Azzal a természe­tes folyamattal is számolnia kell a városi pártbizottság ve­zetőinek, hogy a megyei szék. hely üzemei, hivatalai, de a főváros és az ország más ré­széről is visznek el embere­ket, ha mégolyán szűkös is a választék. Azt mondta a városi párt­bizottság titkára, hogy ez el­len nem is szándékoznak ten_ ni. Ellenkezőleg, támogatják, mert ugyanakkor a megyei székhely is ad már jól képzett embereket vezetői beosztásiba. Legutóbb Karancsságon és Endrefalván választottak tűz­vezetőnek olyan embereket, akiket megyei szinten képez­tek ki. Igaz, ez a térség a szü­lőföldjük, hazajöttek. Marad tehát a reális helyzettel való számvetés, ami azt jelenti, hogy a meglévő vezető erők­kel, valamint az újonnan mun­kába állított emberekkel, a közigazgatás átszervezése kö_ vetkeztében keletkezett űrit gondosan ki kell tölteni és ezekkel az erőkkel felzárkóz­ni az általános követelmé­nyekhez. Ahány község annyi egy­mástól messze elétrő felada­tokat kell megoldaniuk. Ezért a körzet politikai vezetőinek minden törekvése, hogy első­sorban megerősítse a pár>tve_ zetőségeket és alapszervezetek vezetőségeit. Ezek számára így fogalmazódtak meg a tenni­valók: szerezzenek érvényt a Központi Bizottság határoza­tának. kedvező feltételeket biztosítsanak a helyi tenniva­lók helyes megfogalmazásához és megvalósításához. Ez azt jelenti, hogy a városi pártbi­zottság a káder- és személy­zeti munkában megosztotta az alsóbb pártszervekkel a hajtás­körét. Jelenleg a- városi párt- bizottság hatáskörébe ötven­kilenc vezető tartozik, tizenöt pedig az alsóbb szintű párt- szervekhez. Ezzel az intézke­déssel — tekintettel a lecsök­kent kisebb létszámra, —ked­vezőbb helyzet alakult ki a káderekkel való foglalkozás­hoz az alsóbb szintű pártszer­vek irányításához. Az alsóbb szintű pártszerveknek pedig megnőtt a felelősségük a ká­der- és személyzeti munkáiban. Nagyon eltérőek a feladatok. Amíg Karancsságon, Endre, falván megoldódott a terme­lőszövetkezeti elnökök megvá­lasztása, aminek helyességét a jó vezetést igazoló gazdasági eredmények bizonyítanak első­sorban Karancsságon. addig ugyanitt figyelmet kell fordí­tani a párt- és állami vezetés további erősítésére. Ez azt a követelményt állította a poli­tikai vezetés elé, hogy na­gyobb gondot fordítson a he­lyi vezetők támogatására. A feladatot a városi párt-végre­hajtóbizottságának tagjai kö­zött osztották meg. Más a helyzet Nógrádme- gyerben, ahol öt pártalap- szervezetet függetlenített párt- vezetőségi titkár támogat. Munkájának eredményéi iga­zolja az is többek között, hogy a tsz-ben fizikai munkásból lett párttitkár, aki eredménye­sen segíti a tsz gazdasági te­vékenységét. Itt természetes folyamatként jelentkező tenni­való a nyugállományba vonuló tsz-elnök helyét betölteni. Nem könnyű feladat, mert eb­ben a körzetben valamilyen oknál fogva az agrár értelmi­ségiek száma alacsony. A he­lyes kádermunfea megköveteli a fehér faltok pontos és teljes felderítését. A helyi politikái szervek ebben nagy segítségre számíthatnak a városi párt- végrehajtóbizottságtól, ahová beválasztották a nógrádmegye- ri tsz pár ta 1 a pszerveze tén ek titkárát is. Többek között ez is biztosíték arra. hogy teljes betekintést nyernek azok, akiknek feladata a helyzet rendezése. Felkészültek a váltásra Rimócon néznek még ha­sonló helyzet elé, azzal a kü­lönbséggél, hogy ott a nagy tisztességnek örvendő községi párttitkár készül visszavonul­ni. Itt az utódlás nem okoz gondot, mert felkészültek a váltásra. Inkább az értelmi­ség egy jelentős részének a megnyerése, a politikai munka iránti érdeklődésüknek a fel keltése jelent elmaradhatatlan feladatot, A folyamatos káder­munka hozta meg eredményét Varsányban, ahol évek során kinevelődtek a helybeli káde­rek, a párt élére is és a gaz­daságvezetésre is. Ennek az eredménye, hogy ebben a köz­ségben a korábbi botladozások megszűntek. A munka folya­matosan halad és színvonala a követelményeknek megfele­lően emelkedik. Megkönnyíti a káder- és személyzeti munkát a Szé­csényben kialakult helyzet. A térségben lévő községeknek példamutatással is szolgál a termelőszövetkezetekben folyó munka. Elsősorban a kiegyen­súlyozott és gondosan megter­vezett káder- és személyzeti munka, ahol követelmény, hogy a vezetők megfelelő kép. zetts éggel rendelkezzenek, de még ezt követően is a vezető emberi értékét, tevékenységé­nek hasznossága minősíti. A térség számít erre a gazdasági egység a káderutánpótlás szempontiából is. Hasonlóan jól irányítják a teádenmunkát az ÉPSZÖV-nél, ahol sokra becsülik a műszaki éelielmiség értékét. Vannak még jelentős tartalékok Bonyolult és szerteágazó Szé­csény és térségében ií a ká­der- és személyzeti munka, mert űrt kell pótolniuk, fel­zárkózni az általános színvo­nalra, miközben más terület­re is biztosítani kell rátermett vezetői tulajdonságokkal ren­delkező embereket. Ezért van, hogy a pártbizottság amikor a meglevő vezető erők sorait rendezte, gondoskodik azok fo­lyamatos képzéséről, figyelmét már az utánpótlásra is fordít­ja. Varga József a párbbizott_ ság titkára úgy fogalmazott, hogy még jelentő® tartalékok­kal rendelkezik a térség, első­sorban az ifjúság körében. Fi­gyelmüket már kiterjesztették a tanintézetekre is. Kapcsola­tot teremtettek a felsőoktatá­si intézményekkel, elsősorban az agrártudományi egyetem­mel. Mert jelenleg, bármeny­nyire is hihetetlen, az agrár • szakemberekből van a legna­gyobb hiány, miközben a gaz­dasági tevékenység jelentős ré­sze, a mezőgazdaságban folyik. A középiskolák tanulóival is szoros a politikai vezetés kap­csolata, de ott vannak már az általános iskolában is. A jó kádermunka aprólékos, szerteágazó és csak fokozato­san megvalósítható. Most mi­vel a követelmények megnö­vekedtek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális szin­ten egyaránt ezt a folyamatot igyekeznek meggyorsítani, de úgy. hogy ezen munka szín vonala is egyre növekedjék. Bobál Gyula Javuló autóalkatrész-ellátás A balassagyarmati áfész, sütőüzemében megkezdték az idei lisztből való sütést. Naponta ötszázhúsz mázsa kenyeret süt­nek háromféle típusból. Az alföldi és fehér kenyérből a város egész területét el tudják látni. Az év első hét hónap­jában több mint hatmillió forint értékű kenyeret sütöttek az itt dolgozó pékek a hagyományos magyar kemencékben. Ebben az évben még két újfajta kenyérrel szeretnék bő­víteni az áruválasztékot: burgonyás és víkendkenyérből egy kilogrammos kivitelben havi százötven mázsát fognak fffftrtani Ezzel is igyekeznek minél bővebb kenyérválasz­tékot a balassagyarmati lakosok részére adni. —Rigó— A hazai, mintegy másfél milliós autópark elöntő több­sége — körülbelül egymillió gépkocsi — szovjet és NDK- gyártmányú, s ezek alkatré­szeit, az Autótechnika Vál­lalat hozza forgalomba. Az alkatrészellátás az utóbbi években javult. Az elmúlt esztendőben, mintegy három és fél milliárd forint összegű alkatrészt adtak el a javító szervizeknek és kiskereskedel­mi partnereiknek, s ez meny- nyiségében 25 százalékos emelkedést jelent a megelő­ző évhez képest. A Szovjetunióból érkező gépkocsikhoz — Ladákhoz, Zaporozsecekhez. Moszkvi­csokhoz — a korábbiaknál jó­val több alkatrészt szállíta­nak a partnerek. Általában a megrendelések 90 százalékát teljesítik, ami lényeges ja­vulás, de a hiányzó trz szá­zalék is gondot okoz, s ne­hézséget jelent az is, hogy a szállítások nem eléggé üte­mesek. Esetenként hosszabb ideig kell várni a javításra szoruló autó tulajdonosának area, hogy valamilyen fontos alkatrész megérkezzék. Külö­nösen a módosított típusok megváltozott alkatrészeiből és a Lada-karosszériából aka­dozik az ellátás. Az NDK-ból származó gépkocsik alkat­részellátása szintén javult, ám az elektromos berende­zések, az újabb típusú Wart­burgok egyes alkatrészei — például a fényszórótestek — csak nehezen szerezhetők be. Az Autótechnika Vállalat itthon is keres gyártókat a hiányzó cikkek előállítására Jelenleg, mintegy 120-féle al­katrészt gyártanak hazai vál­lalatok. szövetkezetek és ma­gánkisiparosok. A vállalat to­vábbi alkatrészek előállításá­ra is keres vállalkozókat, en­nek azonban korlátái vannak, mert számos alkatrész hazai előállítása túlságosan drága, s olyan eszközök sem mindig állnak rendelkezésre, amelyek­kel kifogástalan minőség biztosítható. A hiányok pótlásában se­gítséget jelenthetnek a fel­újított alkatrészek is. Az Autótechnikának, mintegy 30 vállalkozóval van szerződé­ses kapcsolata használt al­katrészek felújítására. Ezek minőségéért az új alkatré­szekkel azonos garanciát vál­lalnak. Az Autótechnika új típusú együttműködési for­mákat hozott létre vállala­'■'"d. autósboltokkal és szer­vizek''! Az ország különbö­ző részein nyolc olyan közös raktárt létesítettek, amelyek­ből nagyobb tételekben szál­lítják partnereiknek az al­katrészeket. Mintegy 40 vál­lalati és szövetkezeti üzlettel olyan szoros együttműködést létesítettek, amelynek kere­tében az adott boltok vevő­körének igényei szerint — lehetőségeikhez mérten — biz­tosítják az alkatrészellátást. Hasonló együttműködést ala­kítottak ki az ország 30 javí­tó vállalatával és szövetke­zetével is. Az Autótechnika Vállalat arra törekszik, hogy külföldi gyártópartnereivel kielégí­tő megegyezésre jusson. A vállalat vezetői szerint bizta­tóak a kilátások: a tárgyalá­sok reményt nyújtanak arra, hogy a szovjet és az NDK- beli gépkocsik alkatrészellá­tása a jövőben tovább ja­vul. (MTI) NÓGRÁD - 1986. augusztus 14., csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom