Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-11 / 188. szám

Kapun belül kell elsősorban megtenni azo­kat az intezkedeseket, ame­lyek mielőbb gátat szabnak a munkaidő tékozlásának, az eddig kialakult haszontalan, rossz gyakorlatnak. Ehhez azonban aiopvető és korsze­rű szemléletváltásra van szük­ség. Miről van szó? Egy-két év­vel ezelőtt megyénk gyárai­nak, vállalatainak vezetői, amikor a munkaidő kihasz­nálásáról, a hatékonyabb, termelékenyebb munka szük­ségességéről volt szó, erőtel­jesen hangsúlyozták, hogy az átlagbér-szabályozás akadá­lyozza ez irányú tevékenységü­ket. Nem volt olyan értekez­let, ahol e gát eltüntetésé­nek követelményét ne tették volna szóvá, mondván: csak ezáltal válik lehetővé, hogy a valóban jól dolgozókat megfizethessék, a „vatta"- emberektől pedig mielőbb megszabaduljanak. A kormány figyelembe vet­te ezt a határozott kívánsá­got, s olyan keresetszabályo­zást vezetett be a verseny- kategóriába tartozó vállala­tok nagy többségénél, amely zöld utat biztosított a kapun belüli 10-15 százalékos mun­kanélküliségnek, a „vatta”- emberek kiiktatásának, a munkaidőalap védelmének. A feltétel, bár előnyösen megváltozott, a kívánt hatás mégsem következett be, mert azok, akik korábban legjobban ágáltak az átlag­bér-szabályozás ellen, azok éppen ellenkezőleg cseleked­tek. Ezt bizonyítják az idei és a hosszabb távú tervek, amelyekből kiviláglik, hogy létszámcsökkentés helyett a meglévők megtartására töre­kednek. Vajon hol vannak, mi lett velük? A statisztikák szerint a kapun belül marad­tak, s továbbra is képviselik a kapun belüli munkanélküli­ek csapatát. Pedig volna mit tenni bő­ven a hatékonyság, a terme­lékenység növeléséért, a ter­melés élénkülését szolgáló munkaidőalap védelméért. Ugyanis az első fél évben több, megyénk fejlődését ki- sebb-nagyobb mértékben meghatározó nagyüzem, így a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek, a Vegyépszer salgótar­jáni gyára, a Ganz-MÁVAG mátranováki gyára, még né­hány üzemünk kisebb, vagy nagyobb mértékben adós ma­radt a terv teljesítésével. Ugyanakkor a statisztikák egyértelműen azt bizonyítják, hogy még mindig igen ala­csony a rendelkezésre álló társadalmi munkaidőalap ér­telmes és új értéket hozó kihasználása. Emiatt, az egész napos és a törtnapi ki­esések száma meghaladja az országos átlagot. Ez azért le­hetséges így, mert még min­dig késnek a munkafegyelmet szilárdító intézkedések, má­sutt pedig nem veszik elég­gé komolyan, illetve nem el­lenőrzik a kiadott utasítások végrehajtását. A világ leg­természetesebb dolgának tartják a munkások, az al­kalmazottak, hogy magán­ügyeiket, a munkaidőben in­tézzék el. Ennek meggyökeresedésé- ben szerepük volt és van azoknak a munkahelyi veze­tőknek, akik elnézték a kü­lönböző fegyelemsértéseket, válogatás nélkül írták alá a kilépőket. Ezzel olyan érzést váltottak ki a fegyelmezetlen­ségre hajlamos dolgozókból, hogy nem kell komolyan ven­ni a munkaidőalap védelmét szolgáló kormányintézkedések végrehajtását, az erre irá­nyuló erőfeszítéseket. Az előbbiek egyúttal jel­zik, hogy továbbra is alacso­nyak a munkakövetelmények, nincs rangja, becsülete a korszerű normák alkalmazá­sának, lassú a változó körül­ményekhez való igazodás. Akármilyen oldalról köze­lítjük meg a munkaidőalap védelmével kapcsolatos sür­gető, égető tennivalókat, a létező külső okok elismerése mellett továbbra is ott kell az előnyös változásokat kiko­vácsolni, ahol ehhez a szük­séges feltételek megvannak, vagy folyamatosan javítha­tók: a munkahelyeken. V. K. t/ILAG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEICI NŐGRÁD AZ MSZMP NŐGRÁD -VEGVEI. BIZOTTSASA ÉS A MESVEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 188. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1986. AUGUSZTUS 11., HÉTFŐ Havi 71 milliós tervteliesitésre lesz szükség Üj köuetelményrendszer az öblosüueggydrban A salgótarjáni öblösüveg­gyárban nem sikerült az első fél év: a tervhez képest. 35 milliós lemaradást jelzett a statisztika. Amennyiben vi­szont a végzett munkát a bázishoz viszonyítjuk, akkor 8 milliós fejlődésről beszél­hetünk. Szerencsére az érté­kesítés magasabb volt a ter­melésnél, de itt sem sikerült a kitűzött célokat elérni. Ez utóbbi viszont felgyorsította a meglévő készletek leépítését. Eredményeként az első fél év végére 44 millióra csökkent a gyári összkészlet, de még min­dig kevésnek bizonyult az éves. terv időarányos teljesíté­séhez. A sikertelen első fél . év utolsó hónapjában, júniusban a gyári bizalmi testületi ülés úgy döntött, hogy csak na­gyobb teljesítményekkel le­het kijutni az első félévi ne­héz helyzetből Ennek megfe­lelően júliusban már a meg­növelt követelményrendszer alapján kezdtek a termelő­üzemek a munkához. Az első kedvező jelek erőteljesen je­lentkeztek a júliusi termelés­ben. Az előírt értéktervet, ami 71' millió forint volt. több mint 76 millióra teljesítették. A készáru-kiszállítás is meg­haladta a tervezettet. A júliusi eredmények 15—16 millióval haladják meg az első fél év­ben elért havi átlagos telje­sítményt. Mindez olyan időszakban következett be, amikor na­gyon sokan voltak szabadsá­gon. betegállományon. A meg­növelt követelményeknek ele­get tevő két gyáregység kö­zül az egyes számú kézi gyár­egység, kevés híján teljesítet­te előirányzatát. A kettes szá­mú automata gyáregység kol­lektívája pedig 6—7 millió­val túlszárnyalta előirányza­tát. A kézi gyáregységben a termelés ütemének növeke­dését gyorsította az üveg jobb minősége, a csillárüzem munkába állítása, valamint a napi termelés-ellenőrzés és számonkérés gyakorlata. Az automata gyáregységben a harmadik negyedévi rende­lésállomány ismeretében elő­nyös és gazdaságos termék­szerkezet-váltásra került sor, a nagyobb önállóság biztosí­tása mellett. Alihoz, hogy a gyár megva­lósítsa évi termelési és nye­reségtervét, augusztusban és a következő hónapokban tel­jesíteni kell a 71 millió fo­rint termelési értéket képvi­selő minimális programot. El lehet érni, mert a dolgozók többsége megértette, hogy csak a magasabb követelmények teljesítésével jiithatnak előbbre, teremthetik még sa­ját boldogulásukat. Ezt a he­lyes szemléletet és gyakorla­tot megfelelő intézkedések életbe léptetésével támogatja a gyár vezetése is. Korszerűsítették a fűtési A R rendszert az SKU-ben A regi gyár — a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek — túl van már születésének 100. évfordulóján. A nagy múlttal rendelkező termelő, gazdálko­dó egység több kisebb-na- gyobb problémával oldja meg napi feladatát. Korábban ezek közé tartozót* a fűtési rend­szer korszerűsítése- Az ezzel kapcsolatos, annak idéjén elké­szült jegyzőkönyvben többek között az szerepelt, hogy a gyár megbízza az Energiagaz­dálkodási Intézet miskolci kirendeltségét, hogy készítsen tanulmánytervet a vállalat fű­tési rendszerének korszerűsí­tésére. Az erre irányuló, en­nek a feladatnak a megoldását segítő hitelkérelmet pedig 1983-ban írták alá. A beruhá­zás fővédnöki tisztét az Energiagazdálkodási Intézet vállalta magára. Közreműkö­désével, illetve irányításával a munkálatokat szolgáló kivite­li tervek időben elkészültek. Nem volt könnyű dolguk a tervezőknek, mert a sok el­hanyagolt fűtőtest, az össze­kuszált, toldozgatott, foltoz­gatott szerelvények igen megnehezítették munkájukat- Több, olyan évtizede működő hálózatról volt szó, ahol a többi között a gerincvezeték teljesítménye kisebb volt mint a mellékvezetékeké. Szabó Antal, a gyár beru­házási főosztály vezetője sze­rint ehhez hasonló jelentős beruházás csak akkor volt a gyárban, amikor a 60-as évek­ben a széntüzelésű kazánhá­zat gáztüzelésűre állították elő. A beruházás megvalósítá­sában segített a Világbank, hitelt adott a Magyar Nem­zeti Bank, ugyanakkor a vál­lalat állami támogatásban is részesült. Végül is a kitűzött feladat elvégzéséhez több mint 50 millió forintot használtak 'fel. Hogy jó helyre kerültek a beruházásra szánt összegek, azt az elmúlt időszak ered­ményei bizonyítják. A gyár évente csaknem 100 millió fo­rintot számol el gőzenergia­költségként- A korszerűsítés eredményeként évente 18 mil­lió forinttal tudja mérsékel­ni az előbb említett összeget. A költségcsökkentés mel­lett a korszerűsítés előnye je­lentkezett a munka- és élet- körülmények javulásában is. Azokon a munkahelyeken, ahol korábban a télj időben a dolgozók fáztak, mért nem tudtál? megfelelő energiát biz­tosítani részükre, ott valószí­nű ebben az évben a téli fű­tés már nem okoz gondot. Érdekeltség, eredményesség A számítottnál is kedvezőbb eredményekkel gazdálkodik idén a Nógrád Megyei Szol­gáltatóipari Vállalat. Az év első hat hónapjában csaknem 30 millió forintos anyagmen­tes árbevételt ért el a válla­lati kollektíva, tavaly ilyen­kori produktomához mérten, hét százalékkal többet. Nye­resége viszont több mint két­szeresére nőtt az előző évihez képest, június végére hat és fél millió forintra gyarapo­dott. Gazdaságosabban dolgozik az autójavító üzem, lassan kialakul a vevőköre. Nyáron kezdték meg az üzemben a Dacia típusú személygépko­csik garanciális javítását, a munkához teljes célszerszárri- garnitúrával rendelkezik az autójavító. A vállalati általá­nos költségeket az első fél évben nyolcszázezer forint­tal kurtították meg. részben létszámleépítés, részben pe­dig az anyagokkal való foko­zott takarékoskodás segítsé­gével. Jó hatással van a vál­lalat gazdálkodásának jöve­delmezőségére, hogy most kezd beérni a termeléssel arányos belső érdekeltségi rendszer. Óriási nemzetközi — és hazai —• érdeklődés mellett rendezték meg az első magyar For­ma—1 Nagydíj versenyét, összeállításunk a lap 7. oldalán található. Mai számunkból: Minél kisebb, annál drágább A cikk arról szól — komolyan —, hoav a nyár jelen szakaszában Szügyben is uborkaszezon van... (3- oldal.) Az elzárkózás visszaüthet... Ezt vallják a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár­ban — több külföldi út tapasztalatai alapján. (3. oldal.) Böngészgetők A nagy melegben jólesik a könyvtár hűvös falai közt böngészgetni, olvasgatni. És — mint az írásból megtud­juk — nagyon hasznos is. (4. oldal ) Telt ház a strandokon, üdülőhelyeken A hét végén csúcsforgalom volt az üdülőhelyeken, stran­dokon. Vasárnap mintegy harminc­ezren kerestek felüdülést az újszegedi partfürdőben, vala­mint a hozzá kapcsolódó uszo­dákban és termálvizű meden. cékben. A rekikenő hőségben telt ház volt a Tisza szabad strandján is. Sok ezer látoga­tót vonzott a Hódmezővásár­hely határában lévő, romanti­kus fekvésű mártélyi üdülő- központ: a kirándulók, hor­gászok, csónakázók paradicso­mába számos külföldi, főleg jugoszláviai- és NDK-beli tu­rista látogatott el. Sokan kerestek felüdülést a salgótarjáni strandon, vasár­nap négyezer ember lubickolt a. vízben. A pásztói strandra tegnap ezren váltottak belé. pőiegyet. Sok ezren látogattak a Rába- parti, a büki, a sárvári, a mes­teri és a borgátai termálfür­dőkbe. A természetkedvélők a megye jellegzetes tájegységét, az őrséget, a vadregénves Va- dása-tót, Kőszeghegyalját, va­lamint a Kemenesalja leg­szebb, leglátványosabb terüle­tét, a Sáig-hegyet keresték fel. A megye valamennyi turista- szállójában, fizetővendég-szol­gálatánál, kempingjeiben min. den hely elkelt: sok külföldi érkezett, főleg a. szomszédos Ausztriából, valamint az NDK- ból, az NSZK-ból. Hollandiá­ból, Csehszlovákiából. Tízezrek oihentek ezen a hét végén Győr-Sopron megye strandjain, uszodáiban is. A soproni hegyvidéken a káni­kula ellenére is élénk volt a turistaforgalom. A hét végén kikerülhetett a megtelt tábla a Balaton-paríi nagy szállodákra is. A szobák többségét augusztus 20-ig le­kötötték. A forgalom növelé- lésére, a vendégek megtartásá­ra változatos programokat szerveznek: a balatonfüredi Marina Szálló kertjében pé’- dául esténként bográcsban fő a gulyás és sváb zenekar szó­rakoztatja a közönséget. Az Anabella Szálló folklórműsort szervez és balatoni körutal. A balatonfüredi nemzetközi kem­pingben vasárnap köszöntöt­ték az idei húszezredik vendé­get. A fiatalok művelődési lehetőségei Bátanyterenyén Meg kell szüntetni az egyenlőtlenségeket Bátonyterenye lakosságá­nak 27 százaléka tartozik a fiatalok korosztályához, mű­velődésük és szórakozásuk feltételeinek megteremtésére nagy figyelmet fordítanak a telépülés intézményei. A most meghatározott feladatok sze­rint az ifjúság szórakozá­sában — jobban építve a KISZ-szervezetek munkájára — a közművelődési intézmé­nyeknek fokozottabban kell támogatni a fiatalok életre­való kezdeményezéseit. Ami a lehetőségeket illeti: öt tanácsi fenntartású mű­velődési otthon, klub* könyvtár és könyvtár van Bátonyterenyén, az egyéb művelődési lehetőséget teremtő intézmények kö­zött pedig tucatnál is töb­bet tartanak számon* Az utóbbiak között több if­júsági klub és filmvetítési hely szerepel. Az intézmények, ifjúsági klubok, illetve a művelődési és szórakozási lehetőségeket teremtő szervezeti formák te­rületi elhelyezkedése nem rossz, minden településrészen található belőlük egy vágy több. A feladatokat így meg­felelően elláthatnák, a tárgyi, technikai és személyi felté­telekben azonban sok a hiá­nyosság. Az intézmények ál­talában nem rendelkeznek a modern technikai eszközökkel. A videoberendezés, a Hi-Fi npinőségű magnetofon és le­mezjátszó, a számítógép hiá­nya miatt több korszerű lehe­tőség kimarad a programkí­nálatból- A számítógépes-tan­folyam, a videoklub, lemez­klub ugyanakkor Bátonyte­renyén is divatos az ifjúság körében­A személyi feltételekre jel­lemző, hogy a megyében há­rom éve szerveztek utoljára if­júsági klubvezetői tanfolya­mot, így a képzett klubveze­tők utánpótlása sem meg­felelő. Felhívták a figyelmet Bátonyterenyén arra is, hogy amíg nyolc-tíz évvel ezelőtt virágkorát élte az ifjúsági klubmozgalom, addig azóta folyamatos a visszaesés. Az utóbbi években változást ho­zott, hogy újjáalakult a terü­leti klubtanács, segítő mun­kája pedig eredményekkel járt. Néhány klubban javul­tak a tárgyi és technikai fel­tételek is. A körzeti művelő­dési ház klubja szolgáltató programokat is kínál, mód­szertani segítséget ad a helyi kisközösségek újjászervezé­séhez. A tanács végrehajtó bizott­sága a kitűzött feladatok kö­zött határozta meg, hogy törekedni kell az egyes településrészek közötti egyenlőtlenségek meg­szüntetésére. Megállapították ugyanakkor azt is, hogy a feladatoknak megfelelően növelni kellene az ifjúságpolitikai alapot. Az intézkedés szerint vizsgálják ennek lehetőségét

Next

/
Oldalképek
Tartalom