Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-11 / 188. szám

A Szovjetunió „nabelül" a moratórium sorsáról dönt a xxvn. 5. kongresszus után Szovjetunió—Magyarország: Sajnos eddig még nincs «lapja olyan derűlátó feltéte­lezésnek, hogy Washington­ban végre hallgatnak a józan észre és lemondanak az erő- szak hangsúlyozásának Nean- tler-völgyi logikájáról — ál­lapította meg a Pravda va­sárnapi számában Tornász Kolesznyicsenko. írásában augusztus 6-a, a hirosimai atomrobbantás 41. évfordu­lója és az egyoldalúan vál­lalt szovjet atomkísérleti mo­ratórium határidejének le­járta kapcsán a szovjet és az amerikai álláspont külön­bözőségének bemutatásával foglalkozik. Moszkvai megfigyelők a kommentárral összefüggésben felhívják a figyelmet arra, hogy az egyoldalúan vállalt kísérleti moratórium határ­ideje ugyan augjztus 6-án lejárt, szovjet részről hiva­talos nyilatkozat annak továb­bi sorsával kapcsolatban még nem hangzott el. Mihail Kapica külügvminiszter-he­lyettes a moratórium lejárta napján „napokon belülre” ígérte a választ, s közölte, hogy a mérlegelésnél alapve­tően két fő tényezőt fognak figyelembe venni: egyrészt azt, hogy világszerte nagyon so­kan a moratórium meghosz- szabbífására ösztönzik a Szov­jetuniót, másrészt, hogy az Egyesült Államok mennyi­re hajlandó komolyan tár­gyalni az atomkísérletek be­szüntetéséről. Kolesznyicsenko is azt hang­súlyozza írásában, hogy a kormányoknak a háború és a béke kulcskérdéseihez való viszonyát a népek elsősorban a kísérleti robbantásokhoz való hozzállásuk alapján ítélik meg, mert ebben látják az emberiség atomfegyverek­től való megszabadításának döntő lépését. Amerikai lapo­kat, idézve bemutatja, hogy a Reagan-kormány a saját ja­vára szeretné megdolgozni a közvéleményt,' ködösít és ál­lítja. hogy a rakétaelhárító vé­delmi rendszerekről 1972-ben megkötött szovjet—amerikai szerződés „titkos jegyzőköny­vei” megengedik a szerződés „kibővített és újfajta” értel­mezését, vagyis a rakétaelhá­rító rendszerek kísérleteire és telepítésére kimondott tila­lom nem érvényes. A New York Times megállapítása sze­rint ezzel gyakorlatilag meg­szűnne létezni a kérdéses szer­ződés. A Pravda kommentátora felhívja a figyelmet arra is, hogy amikor Sam Nunn sze­nátor a kormány által emle­getett „titkos jegyzőkönyvek” bemutatását kérte, akkor a Fehér Ház precedensként egy 1795-ös, Washington elnökkel történt esetre hivatkozva meg­tagadta a jegyzőkönyvek ki­adását. Sajátos, hogy amikor a világ államférfiaitól új. gon­dolkodásmódot . várnánk el, Washingtonban XVIII. szá­zadbeli precedensre hivat­koznak — állapítja meg a szemleíró. Amerikai küldöttség érkezett Moszkvába Amerikai leszerelési szak­értői küldöttség érkezett va­sárnap Moszkvába, hogy a nukleáris és az űrfegyverek­ről kezdjen korjzultációkat. A delegációt Paul Nitze, az amerikai elnök leszerelési főtanácsadója vezeti A kül­döttség tagiai között van Richard Perle hadügyi ál­lamtitkár is. A delegáció ma kezdi meg a szakértői szintű megbeszé­léseket az atom- és űrfegy­verzetekkel kapcsolatos kér­désekről. A szovjet tárgyaló- küldöttség élén Viktor Kar­pov, a külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és -le­szerelési főosztályának ve­zetője áll. A megbeszéléseken a szep­temberre kitűzött külügymi­niszteri találkozót készítik elő. NDK-tiltakozás Paeh Ferenc, az MTI tudó­sítója jelenti: Az NDK kormánya vasárnap határozottan ^tiltakozott a nyugat-berlini szenátusnál a berlini határ Friedrich-Stras- ®e-i átkelőjénél (Checkpoint Charlie) szombaton este lezaj­lott súlyos, provokatív cse­lekmények miatt. Esi» hat óra után néhány tűwfcetőceoport behatolt ez NDK terű let áré, a határátke­lőhely biztosítóberendezései előtti részre. A Nyugat-Ber. Mmből behatolók súlyosan ve­szélyeztették a határátkelő- hely átmenőforgalmát, tettle­gesen bántalmazták a határ­őröket, megdobálták őket, éle­tüket, egészségüket veszélyez­tették. Az erőszakos cselek­mények következtében 'az át­kelő kapui és lámpaoszlopai megrongálódtak. Nyugat-ber­lini jelentések szerint a beha­tolók a zászlórúdról letépték és darabokra szaggatták az NDK zászlóját. Az NDK kormánya tiltako­zásában rámutat, hogy a pro- vokatőrök. akiket nyilvánva­lóan bátorít az NDK ellen in­dított u-szító hadjárat, bűncse­lekményeiket nagyszámú nyu­gat-berlini rendőr szeme lát­tára hajtották végre. A ha­tárőrök józan higgadtságának köszönhető, hogy a provokáci­ónak nem lettek súlyosabb kö­vetkezményei és nem kellett leállítani a határátkelő forgal­mát Az NDK kormánya augusz­tus negyedükén — amikor mindeddig ismeretlen tetteseik nagyerejű pokolgépet robban­tottak a határt képező fal nyugati oldalán — óvott az NDK államhatára elleni táma­dásoktól és követelte, hogy akadályozzák meg az ilyen ak­ciókat. A nyugat-berlinii rend. őrség azonban nem tette meg a szükséges lépéseket az em­lített ellenséges cselekmények megakadályozására — hang­zik az NDK-tiltakozás. Az NDK kormánya határo­zottan követeli a nyugat-ber­lini illetékesektől, hogv az említett provokatív cselekmé­nyek elkövetői ellen büntető­jogi eljárást indítsanak, s egy. szer és mindenkorra vegyék elejét az ilyen jellegű szélső­séges akcióknak, amelyeknek következményeiért a nyugat- berlini fél tartozik -teljes fe­lelősséggel. Carter hadügy­minisztere a SALT-l-ről Az Egyesült Államoknak nem származna kára abból, ha hajlandó lenne elfogadni a Szovjetunió javaslatát és kö­telezettséget vállalna a SALT —I. szerződés érvényének tisz­teletben tartására huzamo­sabb időtartamra szólóan — állapítja meg Harold Brown, Carter volt elnök egykori hadügyminisztere Brown ugyanakkor azt hangoztatja, hogy a Reagan elnök által állítólag felaján­lott hét és fél éves hosszab­bítási időszak gyakorlatilag semmiféle engedményt nem jelent, mivel az „űrvédelmi” rendszer egyetlen eszköze sem lenne még alkalmazható en­nek az időszaknak lejártáig. Brown szerint, a kormány­zat vonakodása a SALT—I. érvényének fenntartásával szemben elsősorban azzal ma­gyarázható, hogy attól tart: ilyen megállapodás esetén a törvényhozás nem lenne haj­landó a kívánt mértékű ösz- szegeket megadni az „űrvédel­mi” rendszer fejlesztéséhez. A volt hadügyminiszter azt javasolja, hogy a SALT—I. érvényének fenntartása, s egyúttal az űrvédelmi rend­szer fejlesztés érdekében kös­senek egyelőre rövidebb ha­táridőre szóló megállapodást a Szovjetunióval a hadászati támadó fegyverek számának részleges csökkentésére és az SDI, a „hadászati védelmi kezdeményezés” programjá­nak a SALT—I. keretei között tartására, majd a megállapo­dás érvényét fokozatosan ter­jesszék ki az újabb fegyver­zetcsökkentési egyezmények­nek megfelelően. Politikai alkudozások Bejrútban Hírzárlat van Bejrutban, a kulisszák mögött zajló politi­kai alkudozásokról, de ál­talános vélemény szerint a politikai légkör jó. Rasid Ka­rami kormányfő reményét fe­jezte kd, hogy a következő hét „komoly dolgok tánúja lehet”. A hírek szerint a mi­niszterelnök azt fontolgatja, hogy mikorra hívja Össze a „párbeszéd bizottságát”, ami tulajdonképpen a liba­noni minisztertanáccsal egyenlő. Nabih Berri, az Amal-moz- galom vezetője már Damasz- kuszban tartózkodik és rövi­desen — állítólag — oda vár­ják Valid Dzsumblattot is, a Haladó Szocialista Párt ve­zetőjét. Miközben a múlt héten Hi­rosimára és Nagaszakira em­lékezett a világ, új erővel tá­madtak föl a találgatások: va­jon mi lesz a sorsa az atom- kísérletek ' felfüggesztésére, majd pedig betiltásara irányu­ló szovjet* kezdeményezésnek. A többször is meghosszabbí­tott, egyoldalú szovjet mora­tórium ugyanis hivatalosan ép­pen augusztus 6-án járt le, s ennek kapcsán világszerte egyre nagyobb erők szállnak síkra az amerikai álláspont megváltoztatása érdekében. Az Egyesült Államok kor­mánya azért ragaszkodik az atomkísérletek folytatásához, mert azokra szükség van a Pentagon fegyverkezési prog­ramjának, mindenekelőtt pe­dig a csillagháborús tervek­nek a végrehajtásához. A ka­tonai körök véleményét tol­mácsoló Caspar Weinberger hadügyminiszter szerint rá­adásul időről időre fel kell robbantani egy. a készletekből találomra kiemelt bombát, hogy biztosak lehessenek a többi működése felől is. Moratórium: ma a holnapért Ezért, történt, hogy alig fog­laltak állást a ..hatok” néven ismert tanácskozás résztvevői (Mexiko, Svédország, India, Tanzania, Argentina és Gö­rögország) az atomkísérletek szüneteltetése mellett, az ame­rikai külügyminisztérium már­is sietett visszautasítani a felhívást. Pedig, mint az az országok felsorolásából is ki­tűnik, egyáltalában nem lehet szó a Szovjetunió iránti elfo­gultságról. Mint ahogy nem lehet ..Moszkva eszközének" tekin­teni az Egyesült Államok tör­vényhozását sem. Márpedig a képviselőház 234:155 arányban, tehát jókora többséggel hagy­ta jóvá azt a- törvényterveze­tet. amely egy évre befagyasz­taná az atomkísérleteket. A Fehér Ház egyik szóvivője ha­ladéktalanul véleményt for­mált: „a Szovjetunió program­ját emelik törvényerőre.” Pe­dig másról van szó. Befolyá­sos amerikai politikai körök• 2 NÓGRÁD - 1986. augusztus 11., hétfő szakosítás és kooperáció Az SZKP XXVII. kong­resszusa hangsúlyozta, hogy a KGST-tagországok integ­rációs tevékenységének köz­pontja áthelyeződik a leg­újabb tudományos-műszaki eredmények elsajátítására, a nagyléptékű kooperáció fej­lesztésére minden népgazda­sági ágban, elsősorban a kor­szerű gép- és berendezésfaj­ták kibocsátásában. Napja­inkban éppen ez a tendencia határozza meg a Szovjet­unió és a Magyar Népköz- társaság közti gazdasági együttműködés jellegét. Áz utóbbi időben a terme­lési-műszaki kapcsolatok egyre jelentősebb szerepet játszanak a két ország vi­szonyában. Egyre növekvő méreteket ölt nem pusztán az árukereskedelem, hanem a szakosítás és a kooperáció keretében előállított termé­kek előre tervezett cseréje. Ilyen feltételek között bo­nyolódik le a legtöbb gép- és berendezéstípus, a vegy­ipari, a kőolaj-feldolgozó, a cellulóz- és papíripari, a vas- és színesfém-kohászati, valamint néhány más nép- gazdasági ágazatban előállí­tott termékek szállítása. Az egvüttműködés mére­teit és dinamikáját a terme­lőszférában a következő té­nyek jellemzik. A Szovjet­unió és Magyarország kö­zött a szakosított termékek szállítása gyorsabb ütemben növekszik az áruforgalom egészénél. ígv az 1981—1985. években ezek a szállítások a megelőző ötéves időszakhoz képest, több mint kétszere­sére növekedtek, míg az áru­forgalom volumene 70 száza­lékkal. Emellett a gyártás- szakosítás és kooperáció ép­pen a szovjet—magyar vi­szonylatban fejlődik a leg­gyorsabb üfemben. A leg­utóbbi öt esztendő folyamán Déldául a szakosított termé­kek hányada a gének és be­rendezések kölcsönös exnort- jában és importiában körül­belül 71 százalék volt, az NDK-val lebonyolított gép- és berendezésikereskedelem­ben az export területén 37, az import területén 64.2 szá­zalék, a Csehszlovákiával le­bonyolított kereskedelemben, 30, illetve 50 százalék, a KGST-tagállamok egészével lebonyolított kereskedelem­ben pedig 43,7, illetve 57,6 százalék. Erinek ellenére az együtt- miAcödés elért szintje még nem felel meg a tervgazdál­kodási rendszerben rejlő le­hetőségeknek. Különösen vo­natkozik ez az -alkatrész, és részegység-szakosításra a gép. gyártásban, a rádiótechnikai és az elektronikai iparban, így például a részegységek és alkatrészek hányada a gé­pek és berendezések orszá­gaink közti együttes forgal­mában a Magyarországra irá­nyuló szovjet exportban egyelőre még csak körülbe­lül 7.5 százalék, a Magyar- országról érkező szíllítócoV. ban pedig 10,5 százalék. Ezért most előtérbe kerül a tudo­mányos-műszaki haladás biz­tosítása, a termelési kooperá­ciós, elsősorban a gépgyártás­ban. E célok elérésében jelen­tős szerepet hivatott betölte­ni a szovjet—magyar gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésé­nek az ezredfordulóig terje­dő időszakot felölelő, hosszú távú programja, amelyet 1985 áprilisában írtak alá. és a KGST-tagállamok tudomá­nyos-műszaki haladását 2000- ig meghatározó, tavaly de­cemberben aláírt komplex program. Most e dokumen­tumok alapján a Szovjetunió és Magyarország minisztériu­mai és főhatóságai kidolgoz­zák a megállapodásokat és az ágazati alprogramokat. Ezek intézkedéseket iránvoznak elő a kialakult munkameg­osztás elmélyítésére, és új eép-' és berendezés fajták kooperációs gyártásának megszervezésére, a kapitalis­ta országokból származó, gaz­daságilag indokolatlan im­port, továbbá az azonos tí­pusú termékek Szovjetunió­ban és Magyarországon vaj 6 párhuzamos gyártásának csökkentésére, az egymásnak szállított technika műszaki színvonalának növelésére és a reá vonatkozó egységes szabványok bevezetésére. Az ágazati . alprogramok, szakosítási és kooperációs tü- dományos-tephnikaj együtt­működési megállapodások többségét a szovjet—magyar gazdasági és tudományos- műszaki együttműködési, kor­mányközi bizottság 34. ülésén ez év januárjában már alá­írták. Megállapodásra jutot­tak a további munkamegosz­tásról a tömegcikkek előállí­tásában. a műszeripar, a vegyinar és az elektrotechni­kai inar, néhánv más ágazat termékeinek gyárfásáról. Az ülésen a szovjet és a megvár min'sztériumokat és főható­ságokat megbízták azzal, hogv ez év júliusáig felezzék be mindazon dokumentumok előkészítését, amelyek in­tézkedéseket irányoznak e'ő a kapcsolatok elmélyítésére á tudománv, a technika, a -ter­melés területén. Az' eovfitt- működés megérett feladatai­nak egyik fő; megoldási esz­köze a vállalatok közti köz­vetlen kapcsolatok fejleszté­se. közös tudo-máinvos-terme- lő egyesülések. szerkesztő- irodák, kollektívák létreho­zása. Az ilyen kancsolatek létesítését, hivatottak e’ő­mnzdítan! a ko—rné-i„Vő-: *-*:- 70ttsp<í éüal iÓvfhg'Wntt nu.sórvknTT'entnmolr p; ra haTprrysp-n e<*ész so- j-ö. zös vállalat alakúk «eveh«.'< közt nagv integrált sém-ík, orvosi technika. szenszémfiArt- ioari termékek gyártására.' Feltehetőleg létrejön két kő-' zös kollektíva az erőmű-vAlg bnlladék'hőién ek hasznosítás séra. és h»>-ejidezéskészlet ki-' dolgozására. AIeksze.1 Krohotkln. a szovjet—magvar gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttműködési kormánykö­zi bizottság szovjet részlegé­nek felelős titkára Elfogadta a katonai költségvetést a szenátus Huszonöfmilliérddal kevesebb Kaunda vádolja a Nyugatot Kenneth Kaunda, zambiai elnök kijelentette, hogy Rea­gan amerikai elnök, Thatcher brit kormányfő és más nyu­gati vezetők az apartheid tá­mogatásával kiélezik a fe­szültséget Afrika déli részén. Vasárnapi nyilatkozatában Kaunda egyúttal hangsúlyoz­ta, hogy Dél-Afrika csak a nyugati támogatásnak kö­szönhetően gyakorolhat gaz­dasági nvomást a szomszé­dos frontállamokra. ben is egyre többen ismerik föl, hogy az emberiség jövő­jéről folyik a vita. A fegyver­kezési hajsza folytatása gya­korlatilag kizárja a valooan békés fejlődést, akármit is mondjon erről Reagan és né­hány tanácsadója. Természetesen nem véletlen, hogy éppen a Szovjetunió járt elöl jó példával, s az sem csupán Fortuna müve, hogy az Egyesült Államok vonakodik követni a másik nagyhatalmat. Érdekeik — legalábbis látszó­lagosan — ugyanis ellentmon­dók ebben a kérdésben. Való­jában persze nem lehet fonto­sabb érdek a békénél, de er­ről még meg kell győzni a fegyvergyártásban nagy üzle­tet látó monopóliumokat is. Az pedig, ahogyan a jobboldal a képviselők döntésére reagált, szintén jellemző: szinte mind­egy. hogy miről van szó; aki bármiben is egyetért a szovjet politikával, annak már nem lehet igaza. A holnapért azonban már ma tenni kell valamit. A mo­ratórium lehetne az első. a kezdeti lépés unokáink bizton­sága érdekében. Horváth Gábor Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Rendkívüli ülésen fogadta el szombaton az amerikai sze­nátus a jövő pénzügyi évre szóló, 295 milliárd dolláros katonai költségvetést. Ez az összeg körülbelül 25 milliárd- dal kevesebb, mint amit ere­detileg a kormány kért ka­tonai célokra, de még mindig kilencmilliárddal több mint amit a képviselőház szándé­kozik megszavazni.-Az űrfegyverkezés folytatá­sára csaknem négymilldárd dollárt szavaztak meg, töb­bet, mint a jelenlegi év elő­irányzata, de több mint egy- milliárddal kevesebbet, mint amit Reagan nyomatékosan követelt- A szenátus nem fű­zött olyan kiegészítést a költ­ségvetéshez, mint amilyet a képviselőház pénteken fo­Az Egyesült Államok kor­mányé fenntartja magának a jogot, hogy végső soron táma­dást iJidítson olyan külföldi állam, vagy szervezet ellen, amely amerikai állampolgá­rok életére tör, vagy ameri­kai létesítmények lerombolá­sára ad utasítást. Caspar Weinberger, az Egyesült Álla­mok hadügyminisztere ezt írta az égjük spanyol lap va­sárnapi, számában, ahol több országot ismét a terrorizmus támogatásával vádolt meg- . Az El Pais című spanyol na­pilap vasárnap az amerikai gadott el s amely a neukleáris fegyverkísérletek moratóriu­mát elvben kötelezővé ten­né az Egyesült Államok szá­mára a jövő év elejétől. Csu­pán egy határozatban kérte fel Reagan elnököt a fegyver­kísérletek eltiltásáról folyta­tott tárgyalások felújítására. A szombati vitában Moytti- han New York-i szenátor olyan kiegészítést akart a költségvetéshez fűzni, amely megtiltaná a Szovjetuniónak eladandó amerikai gabona állami ártámogatását,- ezt azonban nagy többséggel 'le­szavazták. A szenátus egyúttal jóváhagyta azt is, hogy meg­növeljék az államadósság fel­ső határát. Ez lehetővé te,- szi, hogy a költségvetési defi­cit fedezékére újebb hiteleket vehessenek igénybe. Az új felső határ meghaladja a 2300 milliárd dollárt. hadügyminiszter egész oldalas cikkét közli a terrorizmusról. Weinberger megismétli azt a közismert washingtoni állás­pontot, miszerint a Fehér Ház jogot formál arra, hogy bárhol és bármikor erőszak­hoz folyamodjék, ahol érde­kei megkívánják. Az írás egyenlőségjelet tesz a terror­szervezetek és a nemzeti fel­szabadító mozgalmak közé, s világossá teszi: Washington eltökélt szándéka minden esz­közzel megakadályozni a for­radalmi mozgalmak megerő­södését. Weinberger a felszabadító mozgalmak ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom