Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-08 / 186. szám

Reagan az űrfegyverkezés mellett foglalt állást tását követelő csoportok ve­zetőivel találkozott. A talál­kozón elmondott beszédében utalt a levél körüli találga­tásokra és kijelentette: „Vá­laszunk arra a követelésre, hogy szüntessük meg, vagy lassítsuk le a kutatást és a próbákat, csukjuk be a boltot, az, hogy erről szó sem lehet Az SDI nem az alku eszköze, a kutatómunka e téren nem lehet és sohasem volt alku tárgya.” A beszédet követően újság­írók kérdésére válaszolva az elnök kijelentette: „Ha be­Kis Csaba, az MTI tudósító­in jelenti: Reagan elnök ismét kijelen­tette, hogy az amerikai űr­fegyverkezési program, az úgynevezett hadászati védel­mi kezdeményezés „nem lehet alku tárgya” a leszerelési tár­gyalásokon, s megítélése sze­rint a program az Egyesült Államok egyik „legjelentősebb ösztönző eszköze a hadászati fegyverek csökkentésének kivívására”. Reagan nem nyilatkozott arról, mit tartal­maz erről a kérdésről Mihail Gorbacsovhoz intézett legutób­bi levele, csupán annyit mondott, hogy az arról szóló lapértesülések szerzői „nem Ismerik a levél tartalmát”. Az amerikai sajtó korábban olyan értesüléseket közölt, hogy Reagan a levélben jelezte: az Egyesült Államok mintegy hét évig nem szándékozik megkezdeni a csapásmérő űrfegyverek telepítését, bár folytatja ezek kifejlesztését és hagyva a Szovjetunió ismétel­ten kifejtett álláspontját, azt hangoztatta, hogy az űrfegy­verkezés „nem áll a tárgya­lások útjában”. Azt is tagad­ta, hogy a hadászati fegyve­rek korlátozásáról megkötött SALT—II. szerződés érvé­nyének egyoldalú amerikai felmondása csapást mérne a fegyverzetkorlátozásra és a le­szerelésre. Reagan azonban nem csupán a SALT—II. szer­ződésről beszélt, hanem álta­lában is bírálta a SALT-szer­ződéseket. Ugyanakkor az amerikai el­nök azt hangoztatta, hogy a Szovjetunió legutóbbi lesze­relési javaslatai „valamivel több közeledést jelentenek, mint a korábbiak” és az Egyesült Államok „komoly megfontolás tárgyává” tette fejezzük a kutatómunkát és az azokat. Az esetleges szovjet­eredményes, akkor telepíteni is akarjuk ezeket a fegyvere­ket." Reagan azzal támadta az űrfegyverkezés ellenfeleit, hogy „alá akarják ásni a lét- fontosságú védelmi progra­mokat és meg akarják fosz­tani Amerikát a szükséges tárgyalási ösztönzőktől.” Reagan, figyelmen kívül összetevőik kipróbálását. Az elnök előbb az űrfegy­verkezést támogató republi­kánus politikusokkal, majd különböző, az SDI megvalósí­amerikai csúcstalálkozóra utalva, ahol szerinte „a . nuk­leáris leszerelés egyike lesz a vita tárgyát képező fontos kérdéseknek” azt mondotta, hogy „derűlátóan” tekint ez elé. „Mindkét ország érdeke az, hogy csökkentse a fegyve­rekre költött összeget. Ha a Szovjetunió fegyverzetcsök­kentést akar a hadászati fegy­verek, a vegyi fegyverek, vagy a hagyományos eszközök terén, az Egyesült Államok készen áll arra, hogy elköte­lezze magát egy becsületes és ellenőrizhető szerződés mel­lett” — jelentette ki Reagan. Pravda-kommentár Bush közel-keleti útja nem hozott változást George Bush amerikai al- így a Palesztinái Felszabadítási elnök most befejeződött kö- Szervezet —, valamint a Biz- zel-keleti körútja nem hozott tonsági Tanács öt állandó tag­változást az Egyesült Álla- ja is képviseltetné magát, mok közel-keleti politikájá- A Pravda kitér a tabai te- ban. Washington nem is tö- rületről már negyedik éve rekszik valójában a robbanás- folyó tárgyalásokra is, s han- veszélyes helyzet enyhítésé- goztatja: nem vált be az ame- re, hanem inkább saját aka- rikai sajtó jóslata, hogy Bush rátát akarja ráerőszakolni a jelen lehet térség népeire, s e cél érdé- aláírásánál, kében még a zsarolásoktól sem a megállapodás Izrael továbbra kívánja visszaszolgál­sem riad vissza — állapítja tatni a területet Egyiptomnak, meg csütörtöki kommentárjá- Ha már a különutas, amerikai ban a Pravda. A szovjet lap utal arra, hogy Bush — aki Izraelben, közvetítéssel folytatott meg­beszélések sem hoznak ered­ményt, hogyan képzelhető él Jordániában és Egyiptomban «összetett közel-keleti prob- 4.^4. ______ :L/. _ lémak megoldása Reagan t ett látogatást — ismét a Reagan-tervet próbálta nép­szerűsíteni, de az arab orszá­gok szempontjából ez a javas­terve alapján? — teszi fel a kérdést a szovjet lap. Az amerikai alelnök körút­lat most is ugyanannyira el- ja újólag megvilágította fogadhatatlan. mint korábban. Washington közel-keleti poli- A terv megkerüli az izraeli tikájának lényegét. Az Egye­csapatoknak az 1967 óta meg- sült szállt arab terültekről való deni Államok célja: megvé- „stratégiai szövetsége­kivonása kérdését, s a palesz- sét”, Izraelt, s nyomást gya­tin nép nemzeti jogainak biz tosítását sem helyezi kilátás- Pravda végezetül ba — emlékeztet a Pravda, arra, hogy Bush korolni az arab államokra. A emlékeztet kőrútjával Ammanban például nyíltan csaknem egyidőben az Egve- megmondták az alelnöknek, sült Álamok délnyugati siva- hogy Jordánia a Reagan- tagos vidékén — a közel-kele- tervvel szemben előnyben ré- ti körülményekhez nagyon ha- szesíti egy nemzetközi Közel- sonló terepen — nagyszabású Kelet-konfrencia összehívó- hadgyakorlatot tartottak sának gondolatát, amelyen gyorsan bevethető haderők- valamennyi érdekelt fél — kel. Űjabb megmozdulás a Renault-nál A CGT szakszervezet pénte- hogy az igazgatóság e döntést ken nagyszabású megmozdu- a nyári szabadság idején, a lást tart a Renault billan- szakszervezetek tájékoztatása courti gyárában tiltakozásul, nélkül hozta, s még az érin- mert az üzem vezetősége el- tettek nevét se árulta el. Egye- bocsátotta a szakszervezet ti- lőre annyit tudni, hogy az el- zenkét helyi vezetőjét. A fel- bocsátottak között szerepel hívást a CGT országos tana- Pierre Leri, a CGT szakszer- csa, a fémipari dolgozók vezeti titkára, Georges Mar­szakszervezetével és az üziemi chais-nak, az FKP főtitkárának bizottsággal együtt a L’Hu- veje is. manitéban csütörtökön tette Külön nyilatkozatában az közzé. FKP üzemi és megyei szer. A konfliktust az idézte elő, vezete a döntésért a kormányt hogy a Renault igazgatósága és személyesen Francois Mit- szerdán a sajtó útján bejelen- terrand elnököt teszi felelőssé, tette: szeptemberrel elbocsát hiszen ezt nem hozhatták meg tizenkét szakszervezeti bizal- jóváhagyásuk nélkül. Az elnök mit, akik részt vettek a Bil- nemrégen nyilvánosan kijelen- lancourt-ban június 30-án tar- tette, hogy „ő veszi kézbe a tott tiltakozáson és az azt Renault ügyeit”, követő sztrájkokban. Akkor a Az FKP felhívta tagságál dolgozók a gyár 850 dolgozó- ugyancsak a L’Humanité csü- jának- és a CGT 24 üzemi bi- törtöki számában, hogy a lao Talmijának elbocsátása ellen szeptember 13—14-én tartandó tiltakoztak. ünnenséaét változtassák „a A szakszervezetek és az Chirac-kormány politikája el- FKP a dolgozók jogai «em_ len íránvu’ó nagy harci meg- mibevételének tekinti azt, mozdulássá”. 2 NÓGRÁD — 1986. auguszus 8., péntek Műszíves halála 620 nappal mesterséges szí­ve beültetése után, 54 éves korában a louisville-i Humana kórházban elhunyt, a világ második, egyben leghosszabb időt megélt műszívese, Willi­am Schroeder. Jarvik-típusú műszívét 1984. november 25- én ültették be mellkasába. Halálával egyetlen állandó műszíves sem maradt már életben. Schroeder a' műtétet köve­tően viszonylag gyorsan épült fel, 17 nappal később azonban agyvérzés érte — valószínű­leg a műszív működése követ, keztében keletkezett szerve­zetében vérrög. Bár a kezde­ti bénulásból, beszédképessé­gének részleges elvesztéséből .is felépült, sőt orvosai egy­időben megengedték, hogy egy, a kórház közelében levő és különlegesen kiképzett la­kásba költözzék, s egy-két rövidebb utat is tehetett egy erre a célra átalakított autó utasaként, két további agy­vérzése gyakorlatilag moz­gásképtelenné tette, súlyos emlékezetzavarai voltak, be­szélni sem tudott már rende­sen. Halálának okát a kórház most veseelégtelenségben je­lölte meg. Schroeder alig egy nappal korábban került ismét súlyos állapotba és családjá­nak tagjai ott voltak halálos ágyánál. A XXVII. kongresszus után 3. Az iskola és a termelés kapcsolata Csaknem két év telt el az­óta. hogy a Szovjetunióban életbe léptették az általános iskolai és szakközépiskolai reformot. Pjotr Antonov, a Szovjet­unió Pedagógiai Tudományos Akadémiája rendes tagja, az akadémia szakoktatási tudo­mányos kutatóintézetének igaz­gatója nyilatkozik Valerij Szkibának, az APN tudósító­jának. — A tanulás és a munka összehangolása a reform egyik legfontosabb célja. De a mun­kára való felkészítés kérdései nem most jelentkeznek elő­ször a szovjet pedagógiában, igaz? — Igaz. sőt mi több, a re­form egyes tételeit az eddigi komoly tapasztalatok figye­lembevételével alakítottuk ki. A munkafoglalkozások már a 60-as évek elejétől szerepel­nek a tízosztályos iskolák tan­tervében. Míg az alsóbb osz­tályokban a korábbiakhoz ha- ismerteti meg a diákokat, szükség. Pedig pontosan a kor- sonló munkafoglalkozások mint „terv”, „termelékenység”, szerű gépekkel való megismer- voltak, a felsőtagozatosok szó- „szocialista munkaverseny” kedés tudja a legjobban fel­mára olyan oktatóbázisokat stb. Gondolom világos, mi a kelteni a serdülőkorú fiatalok hoztunk létre, amelyekben célja ezeknek a foglalkozó- érdeklődését, lekötni őket és egyhelyütt találhatók a műhe- soknak. Biztosítani kell az megmutatni annak a szakmá­ik. üzemrészlegek és az iskolából kikerülő fiatalok le- nak a lehetőségeit, melyet elméleti oktatótermek. A re- hető leggyorsabb beilleszke- majd egész életükre válasz­dését a munkahelyeken. A tanak. tantárgy keretén belül más­képp épül fel a szakmai is­meretek oktatása is. A felső A moszkvai 117- számú iskolában az informatika és számí­tástechnika a felső tagozatosok kedvenc tantárgyává vált. A gyerekek megtanulják a programkészítést és azok hasz­nálatát. Emellett számítógépkezelői képesítést is kapnak, s az iskola elvégzése után számítóközpontokban helyezked­hetnek el. form kezdetekor mintegy két és fél ezer ilyen oktatóbázis volt az országban. Vidéken, a mezőgazdasági körzetekben diákbrigádok alakultak. s a gyerekek így ismerkedtek a növénytermesztés és aj állat- tenyésztés rejtelmeivel, s ta­nulták meg a traktorok, kom­bájnok kezelését. Ezzel tehát megteremtettük a szakmai előkészítés alapjait. A reform összegzik a kedvező tapasz­talatokat, megjelölik a munká­ra való nevelés és a szakmai előkészítés irányait. Számunk­ra, pedagógusok számára konkrét feladatokat jelöltek ki és meghatározták a gyors megoldás módját. A reform végrehajtása so­rán sok más problémára is tagozatosok nem « S.úK'bl SíllSt? ssakmát tanulnak. hanem egész ágazattal, például fém- megmunkálással, rádió­elektronikával, állattenyész­téssel stb. ismerkednek. lalkozásokat vezető tanárok felének van felsőfokú végzett­sége. Pedig évről évre bonyo­lultabbá váló gépekkel van dolguk. Ezért most továbbkép­ző tanfolyamokat szerveztek. — Nemrég a Csajka gyár dokumentumai *>an jártam, ahol már több mivel az ipari tanárképző sza- mint húsz éve dolgoznak kok hallgatói, akik már a több moszkvai felsőtagozatos is- műszaki tantárgyat is magá­kolások,. még az irányításban ba foglaló új tanterv szerint is részt vesznek. Tervezik-e tanulnak, csak kétthárom év hasonló vállalatok létrehozd- múlva kezdenek tanítani az sát? iskolákban, örvendetes, hogy — A Csajka valóban jól be- ezeken a szakokon a jelentke­vált. Mintájára további öt, zők között észrevehetően nőtt — A reformnak vannak tolásokat foglalkoztató üze- a férfiak száma. Szintén a egyes pontjai, amelyek már az ™et hAozt“nk }ét™ ,az orazaf re*orm következménve, hogy 1984—85-ös években teljesül- ban. Az ilyenfajta üzemek lé- a tanárok fizetese átlagosan 30 tek. Ilyen például a munkára tesitese azonban eleg sokba százalékkal no Vajon milyen hatással való felkészítés új típusprog­vamjainak kidolgozása. több iskola áltál használt ok- jes2 az akti» szakmai előké­— Ezek a programok már tat°bazisok és más oktatoegy- szítés az általános iskoláink- elkészültek és már használják ?e.gfk^ hálózatának bővítésére fa^s színvonalára? Nem is őket. Az elsőtől a hetedik fektetjük. Ugyanazt az ered- nyom]a.e ej a diákok mate- osztályig a munkafoglalkozá- fGuk el jóval kisebb rnatika, irodalom, földrajz ráfordítással. sok száma megkétszerező­dött, maguk a foglalkozások — Áz SZKP XXVII. kong- összetettebbé váltak. Számos resszusán elhangzott, hogy a i iskolában már a hetedik, sőt reform által kilátásba helye- “'"“í vezettük be*hanem a hatodik osztályos tanulók- zett „<„«»,-4«- masára vezetjük be. hanem iránti érdeklődését? — A szakmai felkészítést nem az alapvető. tantárgyak nak lehetővé teszik, hogy ok­tatóbázisokon dolgozzanak. Korábban ez nem fordult elő. Oj szakképzési tanterv sze­rint folyik az oktatás a nyol­cadik osztálytól fölfelé is. A tantervben szerepel egyes az iskolák fölötti intézkedések végrehajtá­sának üteme és mélysége nem kielégítő, a sajtóban megjelenő cikkekből ítélve pedig még sok a probléma az iskola és a azok kiegészítésére. Az új tan tervben minden tárgy a maga helyén maradt, ­— Az iskolareform béfe.le­termelés együttműködésében, zését az 1990-es évre terve- A reform elfogadásával zik- Véleménye szerint milyen u„v.vgv, vwvo vállalati ^esz a szakmai előkészítés szakmák elmélete és az okta- védnökség új minőségre tett rendszerének végleges for- tóbázison, valamint iskolai szert. Az esetenkénti, önkén- maja. műhelyekben, gyárakban, tes segítséget tervszerű, tör- — Szerintem a szakmai kereskedelmi egységekben, vényben rögzített segítség vál- előkészítés rendszere a közel- laboratóriumokban vagy me- tóttá föl. Egyes vezetők azon- jövőben az országban minde- zőgazdasági üzemekben vég- ban a mai napig is formális- nütt egységes szolgálattá vg- zett munka. nak tekintik az oktatórészle- lik, mely széles körű elmé­A reformnak egy másik fel- gek kialakítását: elavult gé- leti és gyakorlati lehetőségeket adatát is teljesítettük: „A tér- pékét bocsátanak a diákok biztosít a fiataloknak áhhoz, melőmunka alapjai és szak- rendelkezésére, olyan dolgozó- hogy megtalálják hivatásu- maválasztás” néven új tantár- kát állítanak melléjük fel- kát és szakmát válasszanak, gyat vezettünk be 8—9. osztó- ügyelőként, akiktől a terme- A szóban forgó szolgálat lét- lyos tanulók részére. Kidől- lőmunkában örömmel meg- rehozása szerepel az általános goztuk a tantárgy tantervét, szabadulnak. Az is előfordul, iskolai és szakoktatási reform szemléltető eszközöket készí- hogy a termelőszövetkeze- alapvető irányvonalait tartaf- tettünk, s már folyik a kísér- tek diákbrigádot alakítanak, mazó dokuemtnumban, ih­leti oktatás. Hogy mi ez as olyan helyre küldik, ahol tézetünk pedig már kidolgozta tantárgy? Olyan fogalmakkal kezdetleges kézi munkára van a végrehajtás tervezetét. Kolumbiai állóvíz Ritka gyors és látványos ellenük, visszavonultak a he- tancur, a most távozott elnök választ kapott Kolumbia új gyekbe. amnesztiarendelettel, fegy­államfője az ország leghirhed- Akciójukkal nyilvánvalóan verszünettel vélte leküzdhető- tebb gerillaszervezetétől. Vir- azt akarták megmutatni, hogy nek az erőszak, Kolumbiát gilio Barco, akit nemrégiben nem lehet őket leírni, erejük hosszú évekken át rettegésben meglepően nagy szavazat- és mozgékonyságuk lehetővé tartó hullámát. Nem is Hatás­aránnyal választottak meg a teszi, hogy újabb és újabb lát- talanul, hiszen az egyik leg- dél-amerikai állam elnökévé, ványos akciókkal jelezzék har- nagyobb baloldali nézetű ge­beiktatása előtt sajtóértekez- cuk folytatódását. Tehát — rillaszervezet, a Fare el is letet tartott, s ezen hangsú- sugallta a minapi akció — fogadta a békejobbot, s vá- lyozta, hogy fő feladatának jobb lenne, ha az új elnök lasztásokra pártot alakított, a hatalom ellen harcoló ge- inkább tárgyalni próbálna ve- mintegy ezzel is befejezettnek villákkal való leszámolást lük, s más gerillamozgalmak- nyilvánítva a háborúskodást, tekinti. A reagálásra nem kel- kai egy békés megegyezésről. a katonai vezetők azonban lett sokáig várnia: néhány Dekát Kolumbiában — lep- láthatóan nem akarnak meg­órával később az M—19 el- alábbis az elnök nyilatkozata békélést a baloldali szerveze- nevezésű illegális fegyveres szerint — az inna ismét in- tekkel. Egymás után történtek szervezet emberei rajtaütés- kább visszalendülőben van. provokációk a legális életbe szerűen megrohamoztak eny Ugyanis az előző államfő az visszatért, gerillák ellen. En- kisvárost, nem messze a fő- utóbbi né- y évben maan kéz- nek hatására a leoinkább szél- várostól, Bogotától. A oerillá'k dementierte a megbékélést a megszállták a tel énül ést. le- különböző oenllnszerrezetek- lőtték a rendőrfőnököt, meid kel. amelyek in évtizede inén amikor a hadsereg vezetése keményen küzdenek a mén- sietősen katonákat küldött denkori hatalom ellen. Be­sőséaes, anarchista vezetésű M—19 folytatja a fegyveres harcot. Avar Károly Légi hadgyakorlat Angliában Nyolc NATO-ország 70, va* dászbombázó gépének részvé­telével harcászati támadó gyakorlat folyik Észak-Ang- lia légterében. Nagy-Britahni- ában eddig még nem rendez­tek ilyen nagyszabású légi hadgyakorlatot. A BBC televíziós filmbe­számolója szerint csütörtökön a manőverekben közép-euró­pai célpontok elleni, kis ma­gasságból végrehajtott - cél­bombázást gyakoroltak. A tú»- dósító úgy értesült a gyakor­latot felügyelőktől. hogy meglehetősen sok gép esett „áldozatul” a szimu’ált ■■ lég­védelemnek, vagv tévesztett célt. A hadgyakorlat egy hétig tart.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom