Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

\ Mill AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 1*15: Mai kulturális programok 8.11: Mit üzen a Rádió? 1.59: A hét zenemüve 9.29: A hét költője: Nyikolaj Nyekraszov 9.99: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Zenekari muzsika 11.05: Bioritmus 11.25: Lendvay Kamilló dalaiból 11.40; Kedves Michele XII/6. rész 12.30: Ki nyer ma? 12,45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművé­szek albuma 14.10: Népszerű operett- kettősök 14.35: Seta az egypercesek körül. V/5. rész. (ism.) 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: irodalmi évforduló- naptár 15.30: Kóruspódium 16.05: Szíriusz és az emberke. . . 16.35: A csudálatos Mary. Xin/8 rész 17.0«: Ecomix 17.30: Rózsavölgyi­verbunkosok 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: A Magyar Rádió Karinthy Színpada 20.25: Reklámkoktél 20.30: 1986 - A szuezi háromszög 21.30: Ü.1 operalemezeinkből 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Egy rádiós naplójából 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora 8.05: Népdalcsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Fúvószene Csehszlovákiából 12.25; Kis magyar néprajz 12.30: Ifj. Kállai Kiss Ernő népi zenekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig... 17.08: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Népdalfeldolgozások 19.30: Sportvilág 20.00: Reklám 10.05: Minden hangra emlékezem 11.0«: A Stúdió 11 felvé­teleiből 11.30: A ll-es. Heitat Jenő regényének rádió­változata S2.2S: Népszerű szimfonikus zene lft.lt: Cigány dalok, csárdások tft.45: Brit dzsessz- fel vétel ékből OOS: Ej fél után MISKOLCI STÜDIŐ: 17.00: Műsorismertetés. Hí­rek. időjárás. 17.05: Hétről MIT? HOL? SALGÓTARJÁN József Attila Művelődési Központ: A galériában An­gyal Barnabás fotókiállítása, a Tanácsköztársaság téren pe­dig a XVI. szabadtéri szobor- kiállítás várja az érdeklődő­ket. BALASSAGYARMAT A Horváth Endre Galériá­ban Széchv Beáta festőmű­vész tárlatát láthatják a kép­zőművészetet kedvelők, reggel kilenctől délután ötig. hétre, hétfőn este. Zenés ma­gazin. Telefonügyelet 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc (Közben: El szeretném mon­dani. Mérő Miklós jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leve­leire. Karcsai Nagy Éva ösz- s/.eállítása.) 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak- Magyarország. a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, va­lamint a NÓGRÁD keddi szá­mából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Az ezeréves méh. Szlovák film, 2. rész 20.55: Egy időszerű témáról 21.20: A vég kezdete. Feliratos szovjet film 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Részletek a XX. detvai folklór­ünnepségről 20.30: sporttükör 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.10: Irodalmi műsor 22.35: Francisek Livora zenés portréja MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4 és háromnegyed 6-tól: Donald kacsa nyári kaland­jai. Színes amerikai rajzfilm. Este 8-tól: Zsaroló zsaruk. (14) Színes, szinkronizált francia film. — Kohász: Egész­séges erotika. (14) Magyar filmburleszk. — TIT-stűdió- mozi: Lopják a koporsómat! (14) Színes, jugoszláv film­vígjáték. — IMH Zagyvapál- falva: A két rodeó. Szinkroni­zált NDK-kalandfilm. — Ba­lassagyarmati Madách: India­na Jones és a végzet temp­loma. (14) Színes, fantasztikus amerikai kalandfilm. — Nap­közis tábor: Ivanhoe. — Pász­tói Mátra: háromnegyed 6 és 8-tól: Break. Színes. zenés látványos amerikai film. — Batony terenyel Petőfi: Kicsi, de szemtelen. (14) Színes olasz filmvlgjáték. — Szécsé- nyi Rákóczi: Hóbortos nép­ség. Színes filmvígjáték. — Rétság: Vaskos tréfa. (14) Szí­nes, szinkronizált olasz film- vígjáték. » Karancslapujtő: Gyermekrablás Caracasban. (14) Színes venezuelai bűn­ügyi film. — Kisterenyei Pe" tőfi: A fehér törzsfőnök. Szí­nes. szinkronizált amerikai kalandfilm. — Érsekvadkert: Vad banda. (18) Színes, szink­ronizált amerikai western. — Nagylóc: Kistigris a naprafor­gón. — Jobbágyi: Földrengés. (14) Színes amerikai kataszt­rófafilm. MIKOR? SZÉCSÉNY Farkas András ba’assagyar- matl festőművész képeit néz­hetik meg a művelődési köz­pont kisgalériájában, délután egy órától este hatig. PÁSZTÓ A Lovász József Művelődési Központ galériájában Ars Irén Palócország című fotókiállítá­sa, a kisgalériában pedig Réti Zoltán festőművész tárlata lát­ható délelőtt tíztől este hatig. 'Szendehelyen cfelekszenek Iskola összefogással Kemping- világtalálkozó Hiába nyújtogatjuk a nya­kunkat a műútról, építkezés­nek nyomát se látjuk. Ügy látszik, még nem fogtak hozzá az iskolabővítéshez... — Tessék mondani, igaz, hogy itt lesz valami iskola- építés? — szól a kérdés az első arnajárónak, Éltesebb asszony, két kicsi gyerekkel. — Igaz. — S, az igaz-e, hogy nagy társadalmi összefogással épí­tik? Hogy szinte minden csa­lád tett felajánlást' társadal­mi munkára? — Ez is igaz, de részlete­ket nem tudok mondani. A lányomék tudnának, én csak nagymamaként figyelem az eseményeket. De a szülők tényleg nagyon benne vannak — válaszol megint a nagy­mama. akit Racskó Tiborné- nak hívnak. A szendehelyiek tehát épít­keznek. Nem csak iskolát. Ez a beruházás már következ­mény: az elmúlt tíz év alatt száz lakás épült a községben, s a telekigénvlők, fészket rak. ni óhajtó fiatal házasok még mindig nem fogytak el. Szen­dehely, a megyehatárhoz kö­zeli nemzetiségi település a környék legintenzívebben fej­lődő települése. Az új házak számának gya­rapodásával folyamatosan nő az iskolások száma is. Míg az elballagó nyolcadikosok osztálynaplójában húsz név se volt, az elsősöknél több mint harminc szerepel majd szeptembertől. S, kiszámítha­tóan folytatódik a tendencia. Amikor a hetedik ötéves terv szóba került, mégsem volt magától értetődő, mire is fordítják a közös pénzt: szükség lenne az óvoda fel­újítására, kellene pénz az orvosi rendelőre is. S, már csak azért is szük­ség volt a közmegegyezésre törő megbeszélésekre, mert Szendehely mellett a társköz­ségekben, Felsőpetényben, ősagárdon is lett volna he­lye a közös tanácsi pénznek. Ott is óvodára, orvosi ren­delőre és útra kérhették vol­na, ha be nem látják, a szen­dehelyi iskola ügye most előbbrevaló. — Abban, hogy bővíteni kell az iskolát, kialakult az egyetértés, az építésnek ezt a formáját azonban el kel­lett fogadtatni az emberek­kel — fűzi hozzá Schmidt István, szendehelyt elöljáró, két szép kislány édesapja. — Az emberek azt látták, hogy Nőtincsen megyei támogatás­sal épült gyönyörű új iskola, itt meg csak magukra tá­maszkodhatnak a helyi tanács szűkösike költségvetése mel­lett. Végül is, elfogadták az emberek, hogy Szendehely nem felel meg azoknak a feltéte­leknek. amelyekre a megyei tanács támogatást adna. Pél­dául nincs váltakozó tanítás, bár az építkezéssel épp an­nak akarjuk elejét venni. Két tantermet építenek Szendehelyen a mostani is­kola tőszomszédságában, ki­egészítve szociális helyiségek­kel, mosdóval, mert a mos­tani emeletes iskolából an­nak ideién kispórolták a vi­zes blokkot. Az új épület úgy készül, hogy a tetőtér beépít­hető legyen később, ha újra lesz anyagi erő hozzá. Mert most arra már nem futja. A tervek szerint hat' és fél mil­lióba kerül a vállalkozás, a summa hetven . százaléka a társadalmi munkából adódik össze. — Nem kockázatos vállal­kozás az ilyesmi? — kérdez­zük a Nőtinesi Közös Tanács titkárától Boróka Lászlótól. — A kockázatvállalásra le­hető »«igét adnak az új jog­szabályok. De mi nem is érezzük túl nagynak a rizi­kót. mert bízunk a szendehe­lyiekben. Tudjuk, hogy akar­ják az iskolabővítést, s eleget fognak tenni a vállalásoknak. A felajánlásokat többször összegyűjtöttük, felmértük a lakosság munkakedvét. El kell mondani, hogy nem egy­szerűen segédmunkát vállalt a lakosság, sokan szakmájuk­nak megfelelően ajánlották fel a segítséget. Szerenfcsére találtunk is olyan kivitelezőt, amelyik hajlandó úgy üzle­tet kötni velünk, hogy a munka jelentős hányadát át­engedik a vállalkozókedvű szülőknek; ez a rétsági költ­ségvetési üzem. A takarékos eljárások kö­zül való az is, hogy az épí­tési anyagok egy részét ma­ga a tanács szerzi be. Amin pénzt takaríthatnak meg, azt maguk intézik. Így olcsóbb, de sokkal nagyobb munkát, szervezőerőt kíván. Ebből azonban kiveszi a részét a helyi tantestület is: ők a tár­sadalmi munkák koordinálá­sát vállalták magúikra. Már meg is szervezték maguk kö­zött az ügyeleti rendszert az építkezés idejére. A kivitelező munka ottjár- tunkkor még nem kezdődött meg. Napok kérdése — mond­ták a helybéliek. S. mond­ták azt is, hogy a jövő tanév kezdetekor avatni akarják az új létesítményt. Nem egyedülálló ma már a szendehelyi példa. Mind több hírt kapunk, és adunk tovább az olvasónak is ar­ról, hogyan munkálkodik a lakosság a jobb életfeltételek megteremtésén. Tudjuk, több­nyire nem unalmukban fanya­lodnak társadalmi összefogás­ra. a szükség hajtja rá az embereket, és a belátás. Ha a közös nagy katariból, az állami költs égvetésiből nem futja, maguknak kell kézbe venni a dolgot. Ez azonban semmit sem von le a társa­dalmi akciók ártékst,«] sőt1 — veszprémi — Debrecenben Kemping-világtalálkozó hi­vatalos nyitóünnepségét szombaton este tartották a debreceni Vekeri-tó partján. Augusztus 1. és 10. között IVÍa- gyarország ad otthont a nagy­szabású rendezvénynek, amely­re a Nemzetközi Camping és Caravanning Szövetség (F. I. C. C.) huszonhat tagországá­ból érkeztek résztvevők. A hatezerötszáz külföldi és ha­zai vendég az erre az alkalom­ra tízszeresére bővített Ve- keri-tavi kemping 25 hektáros területén ütötte fel a sátrát, illetve helyezte el lakókocsi­ját. A legtöbb turista Belgium­ból, Csehszlovákiából, Fran­ciaországból, Hollandiából, Lengyelországból, az NSZK- ból és Portugáliából érkezett. Szombaton este az ünnepé­lyes megnyitó helyszínére, a Vekeri-tavi szigetre népvise­letbe öltözve vonultak a talál­kozó külföldi és hazai részt­vevői. Fanfárok jelezték a vi­lágtalálkozó kezdetét, majd a Himnusz elhangzása után a Magyar Camping és Cara­vanning Club nevében Bullái Árpád, az M C. C. C. elnöke, a házigazda város nevében dr. Acs István, Debrecen tanács­elnöke, a Nemzetközi Camping és Caravanning Szövetség ne­vében Ivar Kahl, az F. I. C. C. elnöke üdvözölte a világtalál­kozó' vendégeit. Ezt követően Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Ta­nács elnöke mondott megnyi­Félúton a siker A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Nógrád Me­gyei Szervezete ez évi mun­katervének összeállítását meghatározta a kilencedik küldöttértekezletre való ké­szülődés. Alapvető feladat­nak tartották, hogy az isme­retterjesztés emberre irá­nyult legyen: hogy ne csak azt adják, amit az embe­rek kérnek, hanem azt is amit kérniük kellene. Az ak­ciók, programok kialakítása­kor figyelembe vették azt is, hogy a munkaidő kímélése miatt kevesebb idő jut a TIT szolgáltatásaira, gazdasági egységeinknél. Az év első felében egyik legfontosabb feladatuknak tartották a tartalmi munka színvonalának emelését- Ezért új formákat és módszereket alkalmaztak, igazodva az újólag kialakult társadalmi, és munkahelyi igényekhez. Ennek jegyében hirdették meg a környezetvédelmi szak- szolgálatot, a számítógépes is- mereket is nyújtó tanfolya­mokat. Megyei szinten az ismeret- terjesztő társulat az év első hat hónapjára eső tervet — a mennyiségi és minőségi mutatók tekintetében — túl­teljesítette, ami jó alapot je­lent a további munkához. Ám a tervteljesítés területén némi szépséghiba is adódott. A megyénkben működő hat területi szervezet mezőnye élesen elvált a fél év végé­re. A jól dolgozó társulatok, — a minőségi elvárásokon túl — megteremtették azt az anyagi alapot, ami lehelévé teszi a továbbiakban a nem nyereséges akciók, progra­mok finanszírozását. Kiemel­kedően jól dolgoztak a balas­sagyarmati területen, amely­nek titkára Molnár István­ná: Pásztón, ahol Tóth Tm- réné a vezető és a szécsényi felé szervezetnél, amelynek titká­ra Szenográdi Ferenc. Az év hátralévő idejében a TIT Nógrád Megyei Szerve­zete, egyik legfőbb feladata lesz, hogy a „gyengélkedő­ket” olyan szintre hozza, hogy az év végén azok is eredmé­nyekről tudjanak számot ad­ni. Az ismeretterjesztő társu­lat megyei munkatársai bíz­nak abban, hogy az első fél év fáradozásai, tanulságai a következő hónapokban — a három gyengébb területi szer­vezet erősítése révén — biz­tosítani fogják az év első fe­lében elért minőségi szintet, és magasabb mennyiségi mu­tatókat eredményeznek. Fon­tosnak tartják ezt azért is, hogy kedvezőbb képet mu­tathassanak a Nógrád me­gyei ismeretterjesztő tevé­kenységéről a decemberben sorra kerülő kilencedik kül­döttértekezlet plénuma előtt­tó beszédet. Megemlékezett a húsz évvel ezelőtt ugyancsak hazánkban, — akkor a Bala­ton partján — tartott találko­zóról. Elmondta, hogy az azóta eltelt két évtizedben a magyar idegenforgalom gazdái sokat tettek a kulturált színvonalas vendégfogadás megteremtése érdekében. Erről az országun­kat évről évre felkeresd több ezer turista személyesen is meggyőződhet. Az ünnepi beszédek után felvonták a résztvevő orszá­gok zászlóit, majd felhangzott Beethoven IX. szimfóniájának zárótétele. Galambok repül­tek és léggömbök szálltak ma­gasba a szigeten, majd az Építők Hajdú Táncegyüttese és a Debreceni Népi Együttes nagy sikerű folklórgála-múso- rára került sor. Vasárnap országos népmű­vészeti kirakodóvásárral, vala­mint gyermek- és felnőttprog- ramokkal folytatódott, a 47. kemping-világtalálkozó Deb­recenben. i Kiosztották a Kis Jankó Bori-pályázat díjait Matyó népművészeti napok kezdődtek szombaton Mezőkö­vesden; ennek keretében ki­hirdették az idei Kis Jankó Bori népi iparművészeti pályá­zat eredményeit és kiosztot­ták a díjakat. A kétnapos nép­művészeti programra az ország minden részéből és külföldről is sok vendég érkezett Az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra a híres matyó himzőasszony, • Kis Jankó Bo­ri szobrának megkoszorúzása után került sor a művelődési központ színháztermében. A díjakat Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke adta át. Az idei pályázatra #76 mű érkezett, amelyek kö­zül a zsűri 421-et fogadott el. Három 10 ezer forintos nagy­dijat adtak ki: matyó lepe- dóvégmintás térítőjükért a tervező Kispál Jánosnénak és a készítő Csirmaz Györgyné- nek (Mezőkövesd); úrihímzéses térítőjéért dr. Déri Lászlóné- nak (Miskolc): túrái motívu- mú menyasszonyi ruhájukért, valamint sióagárdi ruhájukért Maly Zsuzsa tervezőnek és Tóth Péterné kivitelezőnek (Túra). A díjkiosztó ünnepség után a művelődési ház előtti szabadtéri színpadon hazai és külföldi néptáncegyüttesek adtak műsort, délután pedig ugyanott francia és csehszlo­vák népi együttesek léptek fel. Vasárnap a Mezőkövesd mel­letti Zsóri-fürdőn szerepelnek a népi együttesek, délután Mezőkövesd főutcáján táncos felvonulást rendeznek, s esti gálaműsorral zárják a matyó népművészeti napokat. 4 fíŰGRAD - 1986. augusztus 4., hétli y Pénztörténeti kiállítás A „Pengőtől a forintig’* címmel pénztörténeti kiállí­tás nyílt a Munkásmozgalmi Múzeumban- A tárlatot — amelyet a forint kibocsátásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból rendeztek meg — a Mun­kásmozgalmi Múzeum, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum érem­tára, valamint a Magyar Nemzeti Bank bankjegy- ea éremgyűjteménye legérde­kesebb darabjaiból állították össze. A történelem legnagyobb inflációját, s az 1946. augusz­tus 1-én bevezetett új ér­tékálló pénz, a forint meg­születését felidéző tárlaton a több száz 1938 és 1946 kö­zött használt fizetőeszköz —• fém- és papírpénz — mel­lett számos korabeli plakát, röpcédula, festmény, karika­túra és grafikon tükrözi • korszak mindennapiéinak eseményeit. Képeink a kiállításon kéartP l

Next

/
Oldalképek
Tartalom