Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

Hétfői magazin... Hétfői magazin. Hétfői magazin... Ismerőst 6l ismerős :g Ünnepnap nélkül A vasút házigazdája a jegy vizsgáló. Közvetlen kap­csolatot tart fenn az utasok­kal, ha bármi probléma, vagy panasz merül fel, ő az, aki mindig segít az utazóknak. A kisterenyei Gyányi László hosszú évek óta dolgozik a Magyar Államvasutak köte­lékében, de csak néhány éve kalauz. — Régebben vasúti magas- épí'tikezésen dolgoztam, de volt egy balesetem... Más munkakör után kellett néz­nem és a jegyek ellenőrzését • választottam. Nem bántam meg, nagyon megszerettem ezt a foglalkozást. — Mi tetszett meg benne? — Az, hogy sok ember kö­zött lehetek, utazhatok és egész nap nyüzsöghetek az utasok között. — Gyakran szokott ismer­kedni vonaton? — A szó igazi értelmében nem. Ám szinte mindenkinek van kérdése a menetrendről, arról, mikor következik egy- egy állomás és hol kell le- szállni. Az idősebbekre jel­lemző, hogy megszólítanak, el* mondják, hová igyekeznek, ki­hez mennek, és így tovább. Olykor egészen jói elbeszél­getünk — Mostanában sokat pa­naszkodnak a vasút irányítói arról, hogy kevés az utasuk. — Ez nem fedi egészen a valóságot, mert a reggeli já­ratokon sokszor szinte még ülőhelyet sem találni.. Éjjel viszont az is előfordul, hogy Hatvantól Salgótarjánig csu­pán tíz ember utazik a ko­csikban. — A vasutasszakma régen elismert és irigyelt volt. Az utóbbi időben — jinoman szólva — vesztett hiteléből, ön szerint mi ennek az oka? — Sok apró magyarázat lé­tezik, amik együttesen elri­asztják leendő dolgozóinkat. Először is munkakörülménye­ink szinte ugyanolyanok, minit húsz évvel ezelőtt. Rengete­get vagyunk távol otthonról. S, ha kívülről úgy látszik is, hogy mi sokat keresünk, egy­általán nem vagyunk túlfi­zetve. Csuk akkor vastag a hó végi boríték, ha . túlórázunk, és erre aztán itt bőven nyílik lehetősége mindenkinek. Ke­vesen vagyunk, a vonatok nem állhatnak le, maroknyi csapatunknak kell helytállni azok helyett is, akik hiányoz­nak és még, akik nincsenek is nálunk. Ezenkívül szombat, vasárnap, karácsony, húsvét, szilveszter is munkanap lehet. — Előforult már, hogy ka­rácsonykor szolgálatban volt? — Igen, bár elég ritkán, mert a családosokat — nekem három gyerekem van — nem osztják be a szeretet ünnepére; Az utóbbi hat szil­veszteren azonban menetje­gyeket lyukasztgattam. — Gondolom, olyankor a vonatokat sem kíméli a pezs­gőpukkanás. — Hoznak az utasok né­hány üveg italt, de mi nem fogadhatják el. Munkaidő alatt soha ne iszom, még egy kortyot se! Ha letelik a szol­gálat, vasutas kollégáimmal és barátaimmal elfogyasztok egy-két pohár sört. — Létezik egy régi köz­mondás, mely szerint „o bor olyan rossz volt, honu még a vasutasnak sem köllött”... — Tényleg öreg szólás lehet, mert ma már demizsonok nélkül szállnak fel az embe­rek a vonatra. Az is ritka, ha valamelyik piaci árus kinyitja a hátiját, hogy „vegyen a naradácsomból, kalauz úr 1” Ezek az idők már elmúltak. Maradt a munka és az utazás, amit nagyon szeretek. Éppen ezért szeretnék egy rokon szakmáról, eev hivatásos au­tóvezetőről olvasni legköze­lebb! Vankó Magdolna Keleti szönycgbcniulatók Budapestéit Nagyszabású szőnyegbemu­tatóra készül az Iparművésze­ti Múzeum. Az ötszáz év osz­mán-török szőnyegművészete című tárlat szeptember 4-én nyitja meg kapuit, s kapcsolódik ahhoz a nemzetközi szőnyeg­konferenciához, amely szep­tember 17-én kezdődik Buda­pesten. Az immár hagyományosan háromévenként megrendezett nemzetközi konferencia ün­nepélyes megnyitójának az Iparművészeti Múzeum ad ott­hont. A háromnapos budapes­ti tanácskozást követően a konferencia második részében Bécsben folytatják a tapasz­talatcserét. A több mint há­romszáz külföldi és hazai szakember — gyűjtők, muze­ológusok, művészettörténészek — az Iparművészeti Múzeum­ban megismerkedhetnek Eu­rópa egyik legjelentősebb ke­letiszőnyeg-gyűjtemén vének legszebb és legértékesebb da­rabjaiból összeállított bemu­tatóval, valamint az ebből az alkalomból — a Budapest Ga­lériában és a Nagytétényi Kastélymúzeumban — meg­nyíló két másik szőnyegtárlat anyagával. Az Iparművészeti Múzeum felújított kupolatermében ez­úttal mintegy száz, XV—XIX. századból származó oszmán­török kárpitot tárnak a közön­ség elé. Az anyag áttekintést nyújt e szőnyegfajta rendkí­vül gazdag motívumkincsé­ből, a legjellegzetesebb típu­sokból, valamint a különböző területekről és korszakokból származó munkák változó or­namentikájából. A közönség elé tárnak számos muzeális ér­tékű ritkaságot is, köztük az úgynevezett Crivelli-töredéket, amely a XVI. századi velencei festő képein háttérként ábrá­zolt szőnyegek jellegzetes mo­tívumairól kapta névét. E bemutatót kiegészíti a Budapest Galériában ugyan­csak szeptember 4-én megnyíló tárlat; ezen olyan értékes anatóliai szőnyegeket tekint­het meg a közönség, amely budapesti magángyűjtemé­nyekben találhatók. A Nagy­tétényi Kastélymúzeumban a keleti szőnyegek egy másik típusából, a kaukázusi és türkmén darabokból rendez­nek bemutatót: ezt a közönség már augusztus 10-től láthatja. Lassítani, megállni kötelező Több szabálytalanság a vasúti átjárókban Múlt heti számunkban hírt adtunk arról, hogy a közút— vasút szintbeli kereszteződé­sekben az év első felében nem történt baleset, annál több volt viszont az itt elkövetett sza­bálytalanság. A vasúti átjáró­hoz közeledve legtöbben a gépjármű lassítását mulaszt­ják el, a múlt év első felében 218, az idei első fél évben 269 ilyen jellegű KRESZ-szabály- szegést tártak fel. Sokan hagy­ják figyelmen kívül a vasúti jelzőlámpa tilos jelzését is. Tavaly az első hat hónapban 70 gépjárművezetőt bírságoltak meg ezért, míg az idén eddig 79 szabályszegés miatt kellett a hatóságoknak intézkedniük. Növekedett a vasúti átjáróban szabálytalan előzésért felelős­ségre vont személyek száma is. A legtöbb szabálytalanságot a vasúti kereszteződésekben a személygépkocsi-vezetők köve­tik el: tavaly 116, míg az idén az első fél évben 210 sze­mélykocsi-vezető szabálytalan­ságát állapították meg Nóg- rád megye vasúti átjáróiban. A közlekedési hatóságok ellen­őrzéseik során kevesebb sza­bálytalankodó gyalogost ész­leltek most a kereszteződések­ben, mint tavaly a hasonló időszakban: számuk a tavalyi 122-ről 57-re csökkent. Ugyan­annyi szabályszegést követtek el viszont kétkerekű jármű­vekkel, mint tavaly az azonos időszakban: összesen 47 -eset­ben kellett őket felelősségre vonni. Csökkent a lassú jár­művezetők és a tehergépkocsi - vezetők által elkövetett sza­bálytalanságok száma. Az au­tóbuszvezetők hétszer (!) vol­tak figyelmetlenek a megye vasúti jelzéseinél. A vasúti fénysorompók mű­ködését a MÁV illetékesein kívül rendszeresen ellenőrzik a közlekedési rendőrök is, és az első fél évben 13 észrevételt tettek a működőképtelen jel­zőlámpák megjavítása érede- kében. Ám egy-egy üzemza­var észlelése után a helyszí­nen maradva a rendőrök azt tapasztalták, hogy a járműve­zetők nem lassítanak az átjáró előtt a működőképtelen fény­sorompót látva, hanem szinte változatlan sebességgel haj­tanak a síneken át. Pedig ilyen esetekre a közlekedési szabá­lyok a kötelező megállást ír­ják elő. ílj anyag a penészgomba eilen A Kemikál Építőanyag­ipari Vállalat új anyagokat, porózus vakolatot és gomba­ölő fesitéket kísérletezett ki a falnedvesség eltávolítására, illetve a vizes falon gyaikran megtelepedő penészgomba el­len. Száraz habarcslkeverék- ből házilag lehet előállítani — víz hozzáadásával — a porózus vakolatot, amelynek egy-két eentiméteres rétegén át jól szellőzik a fal. így a kisebb szigetelési hibák mi­att a talajból felszívódott nedvesség a porózus vakola­ton át könnyen eltávozhat. A lakások szellőzetlen sar­kaiban a párától átnedvese­dett falon gyakran megtelep­szik a penészgomba. Ennek megszüntetésére és megelőzé­sére állították elő a penész­gomba elleni falfestéket, amely legalább három éven át mentesíti ezeket a falfelü­leteket a penészedéstől. A kí­sérleti építkezéseken mindkét új termék jól vizsgázott. Ki­dolgozták a nagyüzemi gyár­tás technológiai módszerét is, S a terveik szerint a jövő év elején kezdik meg mindkét új anyag tömeges gyártását. Településeink épitészeii értékei A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa mellett működő építészeti és településrende­zési albizottság vitaanyagot bocsátott ki, amely települése­ink építészeti értékeinek fel­tárásával és megőrzésével fog­lalkozik. A népfrontmozga­lom e témáról vitákat szervez területi munkabizottságaiban, és várja a társadalmi és tö­megszervezetek tagjainak vé­leményét arról, hogyan lehet­ne az építészeti értékeket a leghatékonyabb módon meg­őrizni, és hasznosítani. Az eddigi tanácskozásokon is hangsúlyozták annak jelen­tőségét, hogy a népfront to­vábbra is vegven részt a mű­emlékek megőrzésében, új sze- reoük kijelölésében, a város- rehabilitáció korszerű szemlé­letű megvalósításában. A meg­élénkült tudományos munkát segítse társadalmi aktivistá­inak vitáival, konferenciák szervezésével és a városvédő és -szépítő mozgalom támoga­tásával. Népszerűsítse a fal­vak. a városrészek megújítá­sára kiírt tervpályázatokat. Miként az eddigi vitákon is kifejtették, a társadalmi egyesületek együttműködése nagyban hozzájárulhat a tele­pülések értékeinek megőrzésé­hez, fenntartásához és fejlesz­téséhez. A tanácsi apparátus, a tanácsi munkabizottságok ebben a tevékenységben szá­míthatnak a népfrontbizott­ságok, a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Magyar Építőmű­vészek Szövetsége, az Építő­ipari Tudományos Egyesület, a TIT, a városszépítő egyesü­letek, az üdülőterületi és ide­genforgalmi bizottságok. a várbaráti körök és a lakóterü­leti klubok több tízezer tagjá­nak közös munkájára. A te­lepülések értékeinek feltárása és elemzése, a magyar váro­sokra, falvakra jellemző szer­kezet és karakter tudományos értékű kutatása, az új építé­szeti alkotások környezetbe illesztése, a növényzet és a városkép harmóniájának meg­teremtése mind olyan feladat, amelyet a legszélesebb társa­dalmi összefogással lehet meg* oldani. A pályázat Sohasem várta meg, hogy a kifutófiú hozza szobájába a borítékokat- Pontosan hét órakor — kerek harminc perccel a munkakezdés előtt — átment a titkárságra, ki­kereste a neki címzett leve­leket, s ott helyben átolvasta őket. Utána visszabandukolt, cigarettára gyújtott, s hoz* zállátott a napi sajtó tanul­mányozásához. Arról sem feledkezett meg soha, hogy pontosan fél nyolckor átmen­jen a folyosó másik végébe, ellenőrizni, késett-e valaki beoszottjai közül. Ügybuzgalma, önfegyelme, hlvatásszeretete példás volt. Se családja, se felesége — va­lahogy nem jutott rá idő. Mindig akadtak • fontosabb dolgok, meg azután úgy gon­dolta, hogy egy ilyen osz­tályvezetői állás teljes életet kíván, — A rendeletek minden betűje szentírás — szerette mondogatni a fiatalabbaknak, akik ilyenkor úgy bólogattak, mint az eperfa lombja, az­tán a háta mögött kinevet­ték. Merevnek, aktakukac­nak, bürokratának nevezték egyesek, de P. — ha tudo­mására jutott — úgy. érezte, ezek igazságtalan vádaskodá­sok. x Miközben elmélyülten ol­vasta az újságokat, eszébe­jutott a titkárságon látott le­vélhalmaz, közülük egy fe­hér boríték, amelynek jobb fölső sarkában ez állt: „Pá­lyázat”. Félredobta az újsá­got, a titkárságra sietett- Jól emlékezett, ott volt a bori-’ ték: szép piros filccel, gömbölyded betűkkel címez­ték..- Valami azt súgta neki, ez a pálvázat az ő ...nem nem szó sem lehet arról, hogy az ő tudta nélkül pá­lyázatot hirdessenek a helyé­re. Ez kizárt dolog! Nem le­het csak így egyszerűen el­küldeni. egy olyan embert, aki több mint húsz éve front­katonája az államigazgatás­nak..- aki mindig szolgálat- készen teljesítette a fölsőbb elvárásokat ...akinek soha, nem volt fegyelmije, soha nem késett el, nem voltak nőügyei... És ő volt az is, aki két év után otthagyta a főis­kolát, mert a munkában volt rá szükség. Szóval ennek a borítéknak, nyugtatgatta ma­gát, semmi köze nem lehet az állásához. Azért ezen a napon úgy szervezte a munkáját, hogy főnökei közelében sürögjön- forogjon, hátha valamelyi­kük, elmondja milyen pá­lyázatról is van szó. Mert megkérdezni nem merte. Ez ellenkezett volna hivatali né­zeteivel. Csak várt és fi­gyelt türelmesen. Aztán a harmadik napon hívatta a közvetlen felettese. — Nagyon sajnálom, de fi­atalítunk, s mást gondoltunk az ön helyére P. elvtárs —■ mondták neki csöndes, de ha­tározott hangon. — Meg az­tán arról is szó van, kolléga, hogy a fölsőbb rendelet ér­telmében az ön munkájának ellátásához minimum főisko­lai végzettség szükséges. •. És mi nem kívánjuk el, hogy 50 éves fejjel iskolapadba üljön. Az egész nem tartott to­vább három percnél, még csak le sem ülhetett P. Csak állt, mint egy ólomkatona. Aztán végigtámolygott a fo­lyosón, lerogyott íróasztalára, s ami nem fordult vele elő húsz éve: ültében elaludt. Már a munkaidő vége felé járt, amikor fölébredt. Kü­lönös hangulata támadt. Be­hívta egyik beosztottját, s le- küldte a közértbe. — Hozzan egy üveg vod­kát, bort, ruanpuncsot, valami süteményt! És mondja meg az osztály dolgoziónak, hogy pontosan négykor, a munka­idő végén maradjanak a he­lyükön. Lesz egy kis megle­petésem számukra! P. legénye* gyorsasággal rakta a szatyorba az üvege­ket, készítette elő a pohara­kat, s alig várta a munka:dő végét. Elképzelte, amint ba­rátságos hangon búcsút vesz beosztottjaitól, elnézést kér, ha valaha bárkit is megbán­tott volna, könnyedén elbe­szélget velük, kérdezősködik a családról... szóval, szépen elköszön, mert ő ide többet nem teszi be a lábát I Az szent Igazi Négy óra múlt két perccel. P. föl pakolászott, egyik kezé­ben hatalmas szatyor, kar­ján poharas tálca, hóna alatt süteményes csomagok. Elin­dult a hosszú folyosón. Ami­kor beosztottjai szobájához ért, oly derűs, könnyed, s i ókedélyű volt, mint még so­ha. Halkan bekopogott. Nem jött válasz. Aztán erősebben próbálkozott, még hangosab­ban. .. Hirtelen elöntötte a verejték, érezte, amint végig­csurog remegő testén. Idege­sen lökte be az ajtót. Nyolc asztal sorakozott, ta­karos rendben egymás mel­lett. Sehol egy kintfelejtett papfrcetlt, egy eldobott csikk, otthagyott holmi- Csak a nagy üresség tátongott. Tanka László Jól felkészültek a nyári turisztikai forgalomra a salgótarjá­ni Ezermester ifjúsági kölcsönző leányvállalatnál. Különfé­le sátrakból, gumimatracokból, hálózsákokból, különböző sportfelszerelési cikkekből: foci, tollasütő, tenlszütö, kerék­párból, mintegy 600 ezer forintos kölcsönzési készlet várja az ide látogatókat A júliusi hónapban a fiatalok közül, miniegy kétszázan keresték fel a kölcsönzőt. — RT — NÚGRÁD - 1986. augusztus 4* hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom