Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-04 / 182. szám
Szövetkezet félidőben Megújulási folyamat Karancsságon Gazda szeme hizlalja a jószágot — tartja a közmondás —ám az sem különösebb baj. ha van elegendő széna, takarmány, kukorica — és ezt már mi tesszük hozzá. Hasonló módon vélekednek a Ka- rancssági Egysült Erő Termelőszövetkezet fiatal vezetői is: Radván Mihály, a 34 éves elnök és Tóbiás Attila a 31 éves főmérnök. A közös gazdaságban a három évvel ezelőtti mélypont után új szelek fújnak. — Tavaly jó esztendőt zárt n termelőszövetkezet — summázza véleményét Halaj Ignác, a Nógrád Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője. Az idei első fél év is kedvezően alakult. A gabonatermés átlaga például jobb a megyei átlagnál, a szarvasmarhatelepen nagyszabású rekonstrukciót terveznek. Az ipari üzemek zökkenőmentesen működnek, és számottevő nyereséget hoznak. Deák Pál, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségének titkára szintén jó véleménnyel van a karancsságiak termelési tevékenységéről. — Néhány év alatt kijutottak a „gödörből” és egyre magasabb színvonalon dolgoznak. örvendetes, hogy stabilizálódott a közös gazdaság. Szintén szívderítő, hogy a szakmai és gazdálkodási fegyelem sokat javult. A szövetkezet elnöke örömmel hallgatja az elismerő szavakat. de nem elbizakodott. A búza aratása jól halad, a hektáronkénti átlagtermés jobb a tervezettnél. Az árunövények közül biztatóan fejlődik a napraforgó 125 hektáron és a mustár 92 hektáron. Ami a korábbi években gondot jelentett — a szarvas- marhák takarmányellátása — annak eredményesen üzentek hadat. A 150 hektár lucernásban már két kaszálást maguk mögött tudhatnak. A harmadik szintén bőséges termést ígér. A silókukórica állapotát is biztatónak látják, az utóbbi három év legjobb átlagtermésére számítanak. Szemes kukoricát 70 hektáron termesztenek. A jó termésátlagok annál is örvendetesebbek, mert kedvezőtlen adottságok között gazdálkodnak, mintegy 2400 hektáron. amelyből 1450 hektár szántóföld. Ebből és az ipari tevékenységből mintegy 430- an élnek meg. — Az állattenyésztésben nem akartunk úgy járni, hogy sokat markolunk és keveset fogunk — magyarázza Radván Mihály —, ezért csak tehenészettel foglalkozunk. A telepen több mint 300 tehén található. A tejtermelés számunkra igen gazdaságos, az egy tehénre jutó átlag meghaladja a 4800 litert. Jó üzlet a tej: literjét 6,40 forintért állítják elő, viszont összesen 11 forintot kapnak érte. Az ágazat nyereséges, de állandó nehéz fizikai munkát igényel. — Jól tudjuk, hogy ezen mielőbb változtatni kell — vélekedik az elnök — és változtatni is akarunk. Bevisz- szük a korszerű tenyésztési technikát a tehenészeti telepre. Kötetlen tartás mellett megvalósítjuk a fejőházas fejést. A termelékenység mintegy két és félszeresére növekszik és a tejhozamokban is fejlődést remélünk. A 20 millió forintos beruházástól azt várjuk, hogy a műszaki, biológiai és emberi tényezők összhangba kerülnek. Ez a munka jövőre kezdődik és várhatólag két évet vesz igénybe. Ha jó az állattartás, jó a termelőszövetkezet — vallják Karancsságon, és igazuk is van. Korábban drágán vásárolták a takarmányt, így emiatt évente mintegy négymillió forint veszteség keletkezett. Mostanában már ott tartanak, hogy még eladni is tudnak a takarmányból. Céljuk a minőség javítása, a hozamok növelése. — Az ipari tevékenységből év végére 64 millió forint árbevételre számítunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Tóbiás Attila főmérnök. — Ebből 42 milliót már az első fél évben teljesítettünk. Helybeli és telephelyen kívüli ipari tevékenységgel foglalkozunk. Az írószer- és műanyagüzemben, a cipőfelsőrész-készítőben és a nyomdai sokszorosítóban hetven leánynak és asszonynak biztosítanak megélhetést. A helybeli foglalkoztatást fél évtized alatt a duplájára szeretnénk növelni. — A telepen kívüli munkába tartozik — hangsúlyozza a főmérnök — a szolgáltatási ágazat, amely lakatosokat és egyéb szakembereket foglalkoztat. Vannak hegesztők és öntvénytisztítók is. Egy újításukról szerényen beszélnek. Bedolgoznak a Salgótarjáni Ötvözetgyárnak. Az eddig kidobott szilíciumhulladékból mintegy 25 százalékot visszanyernek. Emellett van faipari bedolgozó részlegük és a fővárosban is működik két nyereséges ágazat. Biztatóan néznek féi év után a további hónapok elé Karancsságon. Az év végére 105 millió forint termelési értéket terveztek. A közös gazdaság vezetői úgy vélik, hogy ezt jelentősen túlteljesítik. A néhány éve veszteséges gazdaságban az idén 4,5 millió forintos nyereséget terveznek. Rozgonyi István Cegléden az új szennyvíztároló medence rézsűvédelménél új eljárást alkalmaznak. A medence tízezer négyzetméteres belső felületén csaknem húszezer használt, szétvágott autógumival védik a hullámzás rombolása ellen. A partszakasz alá pedig terfil szövetet raktak, amely alatt szellőzhet a talaj. Ezt a módszert már kisebb vízfolyások, halastavak partvédelménél eredményesen alkalmazták. 160 tonnás úszódaru WflO tonna teherbírású a Szovjetunió legnagyobb teljesítményű, új úszódaruja. Segítségével végezték el az idén tavasszal a Balti-tengeren egy óriási kőolaj- fúró-sziget összeszerelését. Az úszódaruk építése a szovjet hajógyártás fontos területét jelenti. Ezek nagyobb része a Feketetengeri Szevasztopolban épül. A 100 tonnás „Csernomorec” és a 300 tonnás „Bogatir” kikötök és mólók építésénél, parterősítésnél és strandok bővítésénél kerül alkalmazásra. A „Vityaz” úszódaru 3fi méteres gémje elsüllyedt hajok kiemelésére is alkalmas. Családkutatás és folklórvizsgálat Négy-öt nemzedékre kiterjedő családtörténetek, ezeken belüli egyéni életutak térképezését kezdték meg a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoport já naik munkatársai, vidéki kutatók közreműködésével. A kutatóprogram az ország nagy részére kiterjed, falvakra és városokra, különböző társadalmi rétegekre, és a múlt század végétől napjainkig tartó időszakot fogja át. Célja a magyarországi társadalmi szerkezet változásának vizsgálata, a társadalmi mobilitás elemzése. A számok tükrében Életünk két oldala Fontos politikai kérdés, ezért pártunk megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik az időskorúak és az ifjúság helyzetével. Következik ez mindenek előtt a társadalomban elfoglalt helyükből, számarányukból, az időskorúak országépítő történelmi szerepéből, áldozatvállalásaikból, az ifjúság történelmi vívmányainkat továbbfejlesztő, a gazdaságot és társadalmat gyarapító feladataikból, az utánpótlás biztosításából- Mindkét társadalmi réteg munkájának súlyából, körülményeinek milyenségéből, állásfoglalásaikból. Időskor és ifjúkor életünk különböző oldalai. Az időskorúak és az ifjúság önmagukban is differenciált társadalmi réteget alkotnak, s mind rétegzettebbé válnak. Népesedési folyamatainkat az is jellemzi, hogy az időskorúak aránya az utóbbi években mindinkább- növekszik. A hetvenes évtizedben megyénk minden hatodik lakosa tartozott a 60 évesnél idősebb korú népességhez, vagyis arányuk elérte a 18 százalékot. Különösen a fokozottabb gondoskodást igénylő 70 éven felüliek száma szökött fel. Ez azért is figyelemre méltó, mert az időskorral járó terhek itt a legnagyobbak. A népesedéssel foglalkozó szakemberek hosszabb távú előrejelzése szerint az ezredfordulón számuk már meghaladja a gyer- mekkorúakét. Az életkörülmények javulása, az egészségügyi ellátásban bekövetkezett jó irányú, változások eredményeként ma tovább élnek az emberek. Az élveszületések számának fokozott visszaesése következtében ugyanakkor csökken a gyermekkorúak száma- Ebből eredően nem fiatalodik társadalmunk. A napjainkban továbbgyűrűző öregedési folyamatot azonban sokkal inkább a f iatalok arányának csökkenése váltja ki, mint az öregkorúak számának tényleges emelkedése. Az 1980. évi népszámláláskor az időskorúak mintegy fele tartozott a 60—69 évesek korcsoportjába. A várható élettartamra vonatkozó adatok szerint a nők általában hat-hét évvel tovább élnek, mint a férfiak és az életkor emelkedésével párhuzamosan emelkedik az egyedülállók száma. Száz 80 éven felüli nő közül kilencven él egyedül. Nehéz az idősnek Minden korcsoportban, ugyanakkor több házas férfit találunk, mint házas nőt Mind az özvegyek, mind az elváltak között magasabb a nők aránya. Megváltozott az időskorúak gazdasági aktivitása. Mérséklődött azoknak a száma, akik a nyugdíjhatár elérése után továbbra is rendes munkaidőben dolgoznak- Az időskorú emberek, mintegy 80 százaléka rendelkezik nyugdíjjal. 1984-es adatok szerint megyénkben a nyugdíjasok 43 százalékának I a nyugdíja 3000 forint, ezen belül 29 százalékuknak 2500 forint alatt van. A saját jogon szerzett nyugdíj a megállapítás évének előrehaladtával növekszik. Például az 1983—84-ben nyugdíjba kerülők 4268 forintos átlugnyug- d íja 46 százalékkal haladja meg a húsz, illetve 35 százalékkal a tíz évvei korábbit. A legnehezebb helyzetben tehát a legidősebbek vannak. Ezért érthetőek a társadalom fokozott erőfeszítései, melyek a nyugdíjasok „reálhelyzetének” javítását célozzák, bár még így sem lehetünk maradéktalanul elégedettek azzal, ami az időskorúak helyzetének javítása érdekében történt. 1984-ben az 58 850 nyugdíjaskorúból saját jogon nyugdíjas 41 800 fő, közülük 8450 jelenleg is dolgozik, 1050 fő pedig azoknak a száma, akik ugyan nem dolgoznak, de dolgozni szeretnének. Egyre több a szociális gondozást, ápolást igénylő időskorú. Róluk a megyében öt szociális otthon gondoskodott, 1102 férőhely* lyel. Tízezer 60 éven felülire 253 szociális otthoni férőhely jut, ez a megyék sorrendjében a második legjobb mutató- Az öregek napközi otthona öt év alatt másfél- szeresére bővült, s ez is jobb az országosnál. Házi szociális gondozást 58 hivatásos és 360 társadalmi aktíva végez. Számuk az elmúlt években örvendetesen emelkedett. Nincs fontosabb, mint a hasznosság tudata. Az idős emberekkel való foglalkozás nem szűkíthető le arra, hogy nyugdíjat kap, egészségügyi és szociális ellátásában részesül. Tapasztalataikra, tudásukra támaszkodni, tanácsaikat, véleményüket kikérni, nem más, mint a felhalmozott értékek ésszerű kamatoztatása. Ehhez azonban a társadalom minden szintjén további erőfeszítésekre, és összefogásra van szükség. A rohanó élet nem csökkentheti a társadalom felelősségét az idősekkel való foglalkozásban. A családok szerepe e téren is maghatározó. Fiatalok: tanulás, munka, lakás Az ifjúság jelenünk és jövőnk- Egy fél emberöltőnyi idő telt el azóta, hogy az országgyűlés megalkotta az Ifjúsági törvényt. Hatékony intézkedések egész sora látott ezt követően napvilágot. Megyénk népességén belül minden második lakos 35 éven aluli fiatal, számuk 113 ezer fő. Ezen belül a 15 éven aluliak száma mérséklődött az elmúlt másfél évtizedben, a 15—34 éveseké ugyanakkor 22 százalékkal emelkedett. Ez utóbbiak közé sorolható az aktív keresők közel fele. Száz fiatal aktív kereső közül 40 az iparban helyezkedik el, a nem anyagi ágakban, és a mezőgazdaságban 20—20 százalékuk dolgozik. Fejlődött az ifjúság iskolázottsági . szintje. Ezer fő aktív fiatalkorúból 74 fő rendelkezik befejezett felsőfokú végzettséggel, 614-nek középfokú, 265-nek pedig általános iskola nyolc osztálya van, s mindössze 24 azok száma, akik hat-, vagy attól kevesebb osztályt végeztek. Az is kedvező, hogy a fiatalok szakképzettsége jobb az aktív keresőkénél. A közel háromnegyedrészt kitevő fizikai foglalkozásúak 54,7 százaléka szakmunkás, s mindössze egy* tizedük segédmunkás. A szellemi foglalkozásúak az aktív keresők mintegy 24 százalékát teszik ki. Az is a fiatalok életéhez tartozik, hogy 45 százalékuk ingázik, minden nyolcadik fiatal megyén kívülreMa is égető problémája a fiataloknak a lakáshoz jutás. A családalapítás ideje kitolódik. A meglévő jövedelmi különbségek mellett a szülők áldozatvállalása — teherbíró- képességüknek megfelelően, — fontos tényezője a lakáshoz jutásnak. Egy 1983. évi reprezentatív felmérés szerint a fiatalok 90 százalékának első lakása a szülői ház. Ezt követően még mindig 51 százalékának a szülői ház, illetve a rokonok Jelentik az otthont. Nem egészen egyhatoduk építkezett,, több mint hatoduk vásárolt, 4,1 — örökölt, 1,2 százalékúk pedig albérletben él. Ma már nem a lakáshoz jutás időtartama beláthatatlan, hanem a várakozási időt hosszabbítják meg a magas lakásárakA megyei tanács hároméves programot dolgozott ki, a fiatal házasok lakáshoz jutási feltételeinek javítására. Így 1985 végén még a 20 százalékot sem érte el azoknak az igénylőknek a szama, akiknek 2 éves vagy annál régebbi a lakásigény lése. Növekvő szerepkör Sok szó esik mostanában, a vezetővé válás lehetőségeiről. Az 1980 évi népszámlálás szerint a vezetői, irányítói, munkakörben tevékenykedők 34 százaléka 35 éven aluli. A hasonló korúak százalékában kifejezve gyakorlatilag minden huszadik fiatalember tölt be vezetői, irányítói funkciót. A fiatal tehetségek felkutatásában, felkészítésében és funkcióba állításában az indokoltnál nagyobb a bátortalanság. „Az ifjúság ígérete az élettel felér” — így vall Heinrich Heine a nagy német költő. Az ifjúság társadalmi szerepe fokozódik- Bár javult a fiatalokról való társadalmi gondoskodás, a pályakezdőknek, s családalapítóknak egzisztenciális problémáik vannak. A munkalehetőségek több esetben nincsenek összhangban a szakképzettséggel. A nehezebb és bonyolultabb gazdasági helyzetben az ifjúságon is múlik, hogy problémáik megoldódjanak, dinamizmusuk cselekvő tenni- akarásban öltsön testet, és átkot óan vegyék ki részüket társadalmi és gazdasági folyamataink előrelendítéséből. Dr. Gyöngyösi István A napellenzö a sláger Többletnyereség a Pentamernél Nem könnyű manapság a kis létszámú gazdálkodó szervezetek élete sem. Ezt igazolja az alig több mint száz főt foglalkoztató Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövetkezet példája. A kollektíva hulladékok gyűjtésére alkalmas konténereket borok, lúgok, savak, műtrágyák tárolására használatos tartályok gyártásával, különféle vas- szerkezeteik előállításával és összeszerelésével foglalkozik. Legújabb terméke pedig a Pentaroll napellenző. Egyszóval sok lábon áll a szövetkezet, ennek ellenére mégis akadozott a munkája az első fél évben. Kiss Sándor főmérnök arról tájékoztatott, hogy az elmúlt hat hónapban 18,9 millió forint termelési értéket könyvelhettek el, 200 ezer forinttal kevesebbet a tervezettnél. Vagyis 99 százalékra tettek eleget az ez irányú feladatinak. Ezzel szemben öröm, hogy túlszánnyailfák az előirányzott gazdasági eredményt. A célul tűzött nyereség 3 millió 250 ezer forint volt, s kereken 200 ezer forrni az elért többlet. Utóbbi a költségek mérséklésének, a takarékosságnak, a hatékonyság fokozásának tudható be. A gondot elsősorban a létszámhiány okozta. Tucatnyi lakatos, hegesztő, szerelő hiányzik a termelésből. Ezért a szövetkezet vezetői nem tudtak elvállalni minden megrendelést. Gyakran okozott bosszúságot az akadozó anyag- ellátás. Sóikat kellett például futkosni a csavarok után, s beszerzésük csak nagynehezen sikerült. Apróságokról volt szó, de hiányuk késleltette a gyártást. Az új termék, a Penita- roll napellenző viszont máris jelentős keresletnek örvend. Eddig hozzávetőlegesen másfél százat készítettek belőle, s értékesítésükkel mintegy 1,5 millió forint bevételihez j-utott a szövetkezet. A napernyők iránti keresletet viszont a konkurencia is megszimatolta, s több kisebb cég tervezi a gyártás megkezdését. A bátonyterenyeiek felvették a kesztyűit, s azon vannak, hogy ók kerüljenek ki győztesen a kenyér harcból. Egy NSZK-belli cégtől jelezték, hogy 600 napernyőt akarnak rendelni, olaszországi értékesítésre. Amennyiben létrejön az üzlet és lesz folytatása, akár 1500 napernyőt is gyártanak majd a Pentamer esek évente. Ez azonban még odébb van. Amit biztosan ígért Kiss Sándor: eleget tesznek »z idei közel 40 milliós érték- tervnek és nem lesz baj a 6,4 milliós nyereségelőkány- zat teljesítésével sem. { NÓGRÁD — 1986. augusztus i, Wéttíj
