Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

Szövetkezet félidőben Megújulási folyamat Karancsságon Gazda szeme hizlalja a jó­szágot — tartja a közmondás —ám az sem különösebb baj. ha van elegendő széna, takarmány, kukorica — és ezt már mi tesszük hozzá. Hasonló módon vélekednek a Ka- rancssági Egysült Erő Ter­melőszövetkezet fiatal vezetői is: Radván Mihály, a 34 éves elnök és Tóbiás Attila a 31 éves főmérnök. A közös gazdaságban a há­rom évvel ezelőtti mélypont után új szelek fújnak. — Tavaly jó esztendőt zárt n termelőszövetkezet — sum­mázza véleményét Halaj Ig­nác, a Nógrád Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője. Az idei első fél év is kedve­zően alakult. A gabonatermés átlaga például jobb a me­gyei átlagnál, a szarvasmarha­telepen nagyszabású rekon­strukciót terveznek. Az ipari üzemek zökkenőmentesen működnek, és számottevő nye­reséget hoznak. Deák Pál, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségének titkára szintén jó véleménnyel van a karancsságiak termelési te­vékenységéről. — Néhány év alatt kijutot­tak a „gödörből” és egyre ma­gasabb színvonalon dolgoz­nak. örvendetes, hogy stabili­zálódott a közös gazdaság. Szintén szívderítő, hogy a szakmai és gazdálkodási fe­gyelem sokat javult. A szövetkezet elnöke öröm­mel hallgatja az elismerő sza­vakat. de nem elbizakodott. A búza aratása jól halad, a hektáronkénti átlagtermés jobb a tervezettnél. Az árunö­vények közül biztatóan fej­lődik a napraforgó 125 hek­táron és a mustár 92 hektáron. Ami a korábbi években gondot jelentett — a szarvas- marhák takarmányellátása — annak eredményesen üzentek hadat. A 150 hektár lucer­násban már két kaszálást ma­guk mögött tudhatnak. A harmadik szintén bőséges ter­mést ígér. A silókukórica ál­lapotát is biztatónak látják, az utóbbi három év legjobb át­lagtermésére számítanak. Szemes kukoricát 70 hektáron termesztenek. A jó termésátlagok annál is örvendetesebbek, mert kedve­zőtlen adottságok között gaz­dálkodnak, mintegy 2400 hek­táron. amelyből 1450 hektár szántóföld. Ebből és az ipari tevékenységből mintegy 430- an élnek meg. — Az állattenyésztésben nem akartunk úgy járni, hogy so­kat markolunk és keveset fo­gunk — magyarázza Radván Mihály —, ezért csak tehené­szettel foglalkozunk. A tele­pen több mint 300 tehén ta­lálható. A tejtermelés szá­munkra igen gazdaságos, az egy tehénre jutó átlag meg­haladja a 4800 litert. Jó üzlet a tej: literjét 6,40 forintért állítják elő, viszont összesen 11 forintot kapnak ér­te. Az ágazat nyereséges, de állandó nehéz fizikai munkát igényel. — Jól tudjuk, hogy ezen mielőbb változtatni kell — vélekedik az elnök — és vál­toztatni is akarunk. Bevisz- szük a korszerű tenyésztési technikát a tehenészeti telep­re. Kötetlen tartás mellett megvalósítjuk a fejőházas fejést. A termelékenység mint­egy két és félszeresére nö­vekszik és a tejhozamokban is fejlődést remélünk. A 20 mil­lió forintos beruházástól azt várjuk, hogy a műszaki, bio­lógiai és emberi tényezők összhangba kerülnek. Ez a munka jövőre kezdődik és várhatólag két évet vesz igénybe. Ha jó az állattartás, jó a termelőszövetkezet — vallják Karancsságon, és igazuk is van. Korábban drágán vásá­rolták a takarmányt, így emiatt évente mintegy négy­millió forint veszteség kelet­kezett. Mostanában már ott tartanak, hogy még eladni is tudnak a takarmányból. Cél­juk a minőség javítása, a ho­zamok növelése. — Az ipari tevékenységből év végére 64 millió forint ár­bevételre számítunk — kap­csolódik a beszélgetésbe Tóbiás Attila főmérnök. — Ebből 42 milliót már az első fél évben teljesítettünk. Helybeli és te­lephelyen kívüli ipari tevé­kenységgel foglalkozunk. Az írószer- és műanyag­üzemben, a cipőfelsőrész-ké­szítőben és a nyomdai sokszo­rosítóban hetven leánynak és asszonynak biztosítanak meg­élhetést. A helybeli foglalkoz­tatást fél évtized alatt a dup­lájára szeretnénk növelni. — A telepen kívüli mun­kába tartozik — hangsúlyoz­za a főmérnök — a szolgálta­tási ágazat, amely lakatosokat és egyéb szakembereket fog­lalkoztat. Vannak hegesztők és öntvénytisztítók is. Egy újításukról szerényen beszélnek. Bedolgoznak a Salgótarjáni Ötvözetgyárnak. Az eddig kidobott szilícium­hulladékból mintegy 25 száza­lékot visszanyernek. Emel­lett van faipari bedolgozó részlegük és a fővárosban is működik két nyereséges ága­zat. Biztatóan néznek féi év után a további hónapok elé Ka­rancsságon. Az év végére 105 millió forint termelési értéket terveztek. A közös gazdaság vezetői úgy vélik, hogy ezt jelentősen túlteljesítik. A né­hány éve veszteséges gazda­ságban az idén 4,5 millió fo­rintos nyereséget terveznek. Rozgonyi István Cegléden az új szennyvíztároló medence rézsűvédelménél új eljárást alkalmaznak. A medence tízezer négyzetméteres belső felületén csaknem húszezer használt, szétvágott au­tógumival védik a hullámzás rombolása ellen. A partsza­kasz alá pedig terfil szövetet raktak, amely alatt szellőzhet a talaj. Ezt a módszert már kisebb vízfolyások, halastavak partvédelménél eredményesen alkalmazták. 160 tonnás úszódaru WflO tonna teherbírású a Szov­jetunió legnagyobb teljesítményű, új úszódaruja. Segítségével vé­gezték el az idén tavasszal a Balti-tengeren egy óriási kőolaj- fúró-sziget összeszerelését. Az úszódaruk építése a szovjet ha­jógyártás fontos területét jelenti. Ezek nagyobb része a Fekete­tengeri Szevasztopolban épül. A 100 tonnás „Csernomorec” és a 300 tonnás „Bogatir” kikötök és mólók építésénél, parterősítésnél és strandok bővítésénél kerül al­kalmazásra. A „Vityaz” úszódaru 3fi méteres gémje elsüllyedt ha­jok kiemelésére is alkalmas. Családkutatás és folklór­vizsgálat Négy-öt nemzedékre kiter­jedő családtörténetek, ezeken belüli egyéni életutak térké­pezését kezdték meg a Ma­gyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoport já ­naik munkatársai, vidéki ku­tatók közreműködésével. A kutatóprogram az ország nagy részére kiterjed, falvakra és városokra, különböző társa­dalmi rétegekre, és a múlt század végétől napjainkig tartó időszakot fogja át. Cél­ja a magyarországi társadal­mi szerkezet változásának vizsgálata, a társadalmi mo­bilitás elemzése. A számok tükrében Életünk két oldala Fontos politikai kérdés, ezért pártunk megkülönböz­tetett figyelemmel foglalko­zik az időskorúak és az ifjú­ság helyzetével. Következik ez mindenek előtt a társada­lomban elfoglalt helyükből, számarányukból, az idősko­rúak országépítő történelmi szerepéből, áldozatvállalá­saikból, az ifjúság történel­mi vívmányainkat tovább­fejlesztő, a gazdaságot és tár­sadalmat gyarapító felada­taikból, az utánpótlás bizto­sításából- Mindkét társadal­mi réteg munkájának súlyá­ból, körülményeinek milyen­ségéből, állásfoglalásaikból. Időskor és ifjúkor életünk különböző oldalai. Az idős­korúak és az ifjúság önma­gukban is differenciált tár­sadalmi réteget alkotnak, s mind rétegzettebbé válnak. Népesedési folyamatainkat az is jellemzi, hogy az idős­korúak aránya az utóbbi években mindinkább- növek­szik. A hetvenes évtizedben megyénk minden hatodik la­kosa tartozott a 60 évesnél idősebb korú népességhez, vagyis arányuk elérte a 18 százalékot. Különösen a fo­kozottabb gondoskodást igénylő 70 éven felüliek szá­ma szökött fel. Ez azért is figyelemre méltó, mert az időskorral járó terhek itt a legnagyobbak. A népesedés­sel foglalkozó szakemberek hosszabb távú előrejelzése szerint az ezredfordulón szá­muk már meghaladja a gyer- mekkorúakét. Az életkörülmények javu­lása, az egészségügyi ellátás­ban bekövetkezett jó irányú, változások eredményeként ma tovább élnek az emberek. Az élveszületések számá­nak fokozott visszaesése kö­vetkeztében ugyanakkor csök­ken a gyermekkorúak száma- Ebből eredően nem fiatalo­dik társadalmunk. A nap­jainkban továbbgyűrűző öre­gedési folyamatot azonban sokkal inkább a f iatalok ará­nyának csökkenése váltja ki, mint az öregkorúak számá­nak tényleges emelkedése. Az 1980. évi népszámlálás­kor az időskorúak mintegy fele tartozott a 60—69 éve­sek korcsoportjába. A várha­tó élettartamra vonatkozó adatok szerint a nők általá­ban hat-hét évvel tovább él­nek, mint a férfiak és az életkor emelkedésével párhu­zamosan emelkedik az egye­dülállók száma. Száz 80 éven felüli nő közül kilenc­ven él egyedül. Nehéz az idősnek Minden korcsoportban, ugyanakkor több házas fér­fit találunk, mint házas nőt Mind az özvegyek, mind az elváltak között magasabb a nők aránya. Megváltozott az időskorúak gazdasági aktivi­tása. Mérséklődött azoknak a száma, akik a nyugdíjha­tár elérése után továbbra is rendes munkaidőben dolgoz­nak- Az időskorú emberek, mintegy 80 százaléka rendel­kezik nyugdíjjal. 1984-es adatok szerint megyénkben a nyugdíjasok 43 százalékának I a nyugdíja 3000 forint, ezen belül 29 százalékuknak 2500 forint alatt van. A saját jo­gon szerzett nyugdíj a meg­állapítás évének előrehalad­tával növekszik. Például az 1983—84-ben nyugdíjba ke­rülők 4268 forintos átlugnyug- d íja 46 százalékkal haladja meg a húsz, illetve 35 szá­zalékkal a tíz évvei korábbit. A legnehezebb helyzetben te­hát a legidősebbek vannak. Ezért érthetőek a társadalom fokozott erőfeszítései, melyek a nyugdíjasok „reálhelyzeté­nek” javítását célozzák, bár még így sem lehetünk mara­déktalanul elégedettek azzal, ami az időskorúak helyzeté­nek javítása érdekében tör­tént. 1984-ben az 58 850 nyugdí­jaskorúból saját jogon nyug­díjas 41 800 fő, közülük 8450 jelenleg is dolgozik, 1050 fő pedig azoknak a száma, akik ugyan nem dolgoznak, de dol­gozni szeretnének. Egyre több a szociális gondozást, ápolást igénylő időskorú. Róluk a megyében öt szociális otthon gondoskodott, 1102 férőhely* lyel. Tízezer 60 éven felüli­re 253 szociális otthoni férő­hely jut, ez a megyék sor­rendjében a második legjobb mutató- Az öregek napközi otthona öt év alatt másfél- szeresére bővült, s ez is jobb az országosnál. Házi szociális gondozást 58 hivatásos és 360 társadalmi aktíva végez. Szá­muk az elmúlt években ör­vendetesen emelkedett. Nincs fontosabb, mint a hasznosság tudata. Az idős emberekkel való foglalkozás nem szűkíthető le arra, hogy nyugdíjat kap, egészségügyi és szociális ellátásában ré­szesül. Tapasztalataikra, tu­dásukra támaszkodni, ta­nácsaikat, véleményüket ki­kérni, nem más, mint a fel­halmozott értékek ésszerű kamatoztatása. Ehhez azon­ban a társadalom minden szintjén további erőfeszíté­sekre, és összefogásra van szükség. A rohanó élet nem csök­kentheti a társadalom fele­lősségét az idősekkel való foglalkozásban. A családok szerepe e téren is maghatá­rozó. Fiatalok: tanulás, munka, lakás Az ifjúság jelenünk és jö­vőnk- Egy fél emberöltőnyi idő telt el azóta, hogy az or­szággyűlés megalkotta az Ifjúsági törvényt. Hatékony intézkedések egész sora lá­tott ezt követően napvilágot. Megyénk népességén belül minden második lakos 35 éven aluli fiatal, számuk 113 ezer fő. Ezen belül a 15 éven aluliak száma mérséklődött az elmúlt másfél évtizedben, a 15—34 éveseké ugyanakkor 22 százalékkal emelkedett. Ez utóbbiak közé sorolható az aktív keresők közel fele. Száz fiatal aktív kereső közül 40 az iparban helyezkedik el, a nem anyagi ágakban, és a mezőgazdaságban 20—20 szá­zalékuk dolgozik. Fejlődött az ifjúság iskolá­zottsági . szintje. Ezer fő ak­tív fiatalkorúból 74 fő ren­delkezik befejezett felsőfokú végzettséggel, 614-nek közép­fokú, 265-nek pedig általá­nos iskola nyolc osztálya van, s mindössze 24 azok száma, akik hat-, vagy attól keve­sebb osztályt végeztek. Az is kedvező, hogy a fiatalok szakképzettsége jobb az aktív keresőkénél. A közel három­negyedrészt kitevő fizikai fog­lalkozásúak 54,7 százaléka szakmunkás, s mindössze egy* tizedük segédmunkás. A szel­lemi foglalkozásúak az ak­tív keresők mintegy 24 szá­zalékát teszik ki. Az is a fi­atalok életéhez tartozik, hogy 45 százalékuk ingázik, min­den nyolcadik fiatal megyén kívülre­Ma is égető problémája a fiataloknak a lakáshoz jutás. A családalapítás ideje kito­lódik. A meglévő jövedelmi különbségek mellett a szülők áldozatvállalása — teherbíró- képességüknek megfelelően, — fontos tényezője a lakás­hoz jutásnak. Egy 1983. évi reprezentatív felmérés szerint a fiatalok 90 százalékának első lakása a szülői ház. Ezt követően még mindig 51 százalékának a szülői ház, illetve a rokonok Jelentik az otthont. Nem egészen egyhatoduk építke­zett,, több mint hatoduk vá­sárolt, 4,1 — örökölt, 1,2 szá­zalékúk pedig albérletben él. Ma már nem a lakáshoz ju­tás időtartama beláthatatlan, hanem a várakozási időt hosszabbítják meg a magas lakásárak­A megyei tanács három­éves programot dolgozott ki, a fiatal házasok lakáshoz ju­tási feltételeinek javítására. Így 1985 végén még a 20 százalékot sem érte el azok­nak az igénylőknek a szama, akiknek 2 éves vagy annál régebbi a lakásigény lése. Növekvő szerepkör Sok szó esik mostanában, a vezetővé válás lehetőségei­ről. Az 1980 évi népszámlá­lás szerint a vezetői, irányí­tói, munkakörben tevékeny­kedők 34 százaléka 35 éven aluli. A hasonló korúak szá­zalékában kifejezve gyakorla­tilag minden huszadik fia­talember tölt be vezetői, irá­nyítói funkciót. A fiatal te­hetségek felkutatásában, fel­készítésében és funkcióba ál­lításában az indokoltnál na­gyobb a bátortalanság. „Az ifjúság ígérete az élet­tel felér” — így vall Hein­rich Heine a nagy német költő. Az ifjúság társadalmi szerepe fokozódik- Bár javult a fiatalokról való társadal­mi gondoskodás, a pályakez­dőknek, s családalapítóknak egzisztenciális problémáik vannak. A munkalehetőségek több esetben nincsenek össz­hangban a szakképzettséggel. A nehezebb és bonyolultabb gazdasági helyzetben az ifjú­ságon is múlik, hogy problé­máik megoldódjanak, dina­mizmusuk cselekvő tenni- akarásban öltsön testet, és át­kot óan vegyék ki részüket társadalmi és gazdasági fo­lyamataink előrelendítéséből. Dr. Gyöngyösi István A napellenzö a sláger Többletnyereség a Pentamernél Nem könnyű manapság a kis létszámú gazdálkodó szer­vezetek élete sem. Ezt iga­zolja az alig több mint száz főt foglalkoztató Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövet­kezet példája. A kollektíva hulladékok gyűjtésére alkal­mas konténereket borok, lú­gok, savak, műtrágyák táro­lására használatos tartályok gyártásával, különféle vas- szerkezeteik előállításával és összeszerelésével foglalkozik. Legújabb terméke pedig a Pentaroll napellenző. Egy­szóval sok lábon áll a szö­vetkezet, ennek ellenére mégis akadozott a munkája az első fél évben. Kiss Sándor főmérnök ar­ról tájékoztatott, hogy az el­múlt hat hónapban 18,9 mil­lió forint termelési értéket könyvelhettek el, 200 ezer forinttal kevesebbet a ter­vezettnél. Vagyis 99 százalék­ra tettek eleget az ez irányú feladatinak. Ezzel szemben öröm, hogy túlszánnyailfák az előirányzott gazdasági ered­ményt. A célul tűzött nyere­ség 3 millió 250 ezer forint volt, s kereken 200 ezer fo­rrni az elért többlet. Utóbbi a költségek mérséklésének, a takarékosságnak, a hatékony­ság fokozásának tudható be. A gondot elsősorban a lét­számhiány okozta. Tucatnyi lakatos, hegesztő, szerelő hi­ányzik a termelésből. Ezért a szövetkezet vezetői nem tud­tak elvállalni minden meg­rendelést. Gyakran okozott bosszúságot az akadozó anyag- ellátás. Sóikat kellett például futkosni a csavarok után, s beszerzésük csak nagynehezen sikerült. Apróságokról volt szó, de hiányuk késleltette a gyártást. Az új termék, a Penita- roll napellenző viszont máris jelentős keresletnek örvend. Eddig hozzávetőlegesen más­fél százat készítettek belőle, s értékesítésükkel mintegy 1,5 millió forint bevételihez j-utott a szövetkezet. A nap­ernyők iránti keresletet vi­szont a konkurencia is meg­szimatolta, s több kisebb cég tervezi a gyártás megkezdé­sét. A bátonyterenyeiek fel­vették a kesztyűit, s azon vannak, hogy ók kerüljenek ki győztesen a kenyér harc­ból. Egy NSZK-belli cégtől jelezték, hogy 600 napernyőt akarnak rendelni, olaszországi értékesítésre. Amennyiben lét­rejön az üzlet és lesz folyta­tása, akár 1500 napernyőt is gyártanak majd a Penta­mer esek évente. Ez azonban még odébb van. Amit biztosan ígért Kiss Sándor: eleget tesznek »z idei közel 40 milliós érték- tervnek és nem lesz baj a 6,4 milliós nyereségelőkány- zat teljesítésével sem. { NÓGRÁD — 1986. augusztus i, Wéttíj

Next

/
Oldalképek
Tartalom