Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
I l**rshol*i (trod.) PíMírnt, példabeszéd, erkftlcsl célzatú jelképes tanító elbeszéléa. (Idegen szavak szótára) Senki sem tudja megmondani, mjjóta létezik a Parabola. Arktis József sem. Pedig ö igazán mérvadó. Az „őskor” megsemmisült — mondja —, kiselejtezték. De van Wiár vagy 18 éves. ö majdnem az elejétől dolgozik benne. — Kezdetben három szerzőpáros irta felváltva, az egyiknek én is tagja 'voltam. De a néző ezzel nem sokat törődött. A nézőnek a Parabola a Varga műsora volt, ő magyarázta el szövegeinket, őt dicsérték, ha tetszett, őt szidták, ha nem. Aztán Chru- dinák Alajos 1975-ben megkérdezte: elvállalnám-e, hogy nemcsak írom, hanem el is mondom a szöveget. Felváltva Komlós Jánossal. — Hízelgett a hiúságomnak — folytatja á visszaemlékezést. — De meg is ijedtem. Komlósnak nagy neve volt, ismert személyiség. Mellette én porszemnek éreztem magamat. Gondolkozási Időt kértem, aztán igent mondtam. Hogy Varga miért hagyta abba, azt ma sem tudom. A konkurenciától nem sokáig kellett félnem, Komlós nem akarta csinálni, én egyedül maradtam, annak minden előnyével és hátrányával. Hogy mi volt a hátrány? A nézők elemi erővel követelték vissza szegény Varga Jóskát. Hónapokig úgy éreztem: nem csinálom tovább. Aztán megszoktam, engem is megszoktak. Kérdésemre elmondja, hogy a 30 peres műsorhoz adásonként 50—60 filmbejátszást használnak fel, és ezt irdatlan menyiségű anyagból kell kiválasztani. Még szerencse, hogy a televízió archívumá* Parabola ban mindig elegendő friss anyag található. A munka menete a következő: a külpolitikai főszer- kesztőségben néhány „geg- man" — köztük ő is — kitalálja. mi legyen a következő Parabola vezérfonala. A filmanyagot videokazettán nézik. Egy kazettán kb. 3 órai anyag van. Két héten át 2—2 napot töltenek válogatással. a kiválasztott anyagból készül a forgatókönyv. — Az eltelt évek során változott a Parabola? — Igen — hangzik a válasz./— Tiszta külpolitikai műsornak indult, főleg a nyugattal foglalkozott, csipkelődve. Én belpolitikus vagyok, megpróbáltam hát ezen változtatni. Az volt a véleményem, és ezt a beérkező levelek is megerősítették, hogy a Parabola egyoldalú, hiteltelen. As arány ma már kb. 60—40 százalék a saját dolgaink javára. Sajáton nemcsak a magyar, hanem a szocialista országok életét érintő dolgokat értem. — Sokak véleménye szerint a Parabola kicsit — hogy is mondjam? — sikamlós. — Igen, szélmalomharcot kezdtünk a prüdériá ellen. Pillanatnyilag visszavonulóban vagyunk, valószínűleg kissé vehemens volt a harcunk. Ügy látszik, a nézők jobban elviselik a politikai, mint a vizuális pikantériát. — Mennyiben felel meg ön szerint a Parabola jelentésének? — A Parabola példázat, nem direktműsor. Mondjam azt, hogy amit dicsér, annak régen rossz? Persze, ami a Parabolában elhangzik, azt nem kell szó szerint érteni. Amit szidunk, az valószínűleg jó. Érzékeltetni igyekszünk: ha valami nyugaton történt eseményt kipellengérezünk, attól esetleg mi sem vagyunk mentések. Kicsit sanda szemszögből nézzük a dolgokat. Szerintem akkor jó a műsor, ha ez kiderül belőle. ■ — Arkus József meg van elégedve a Parabolával? — Én a legritkábban vagyok elégedett. Gyakran nézem a házi archívumomban újra, mit lehetett volna jobban csinálni. — Hogyan képzeli a Parabola jövőjét? — Szeretném megtartani az arányt a hazai témák javára, minél frappánsabban. Megtalálni a mi valóságunkban a számunkra érdekeset. Ha sikerül elérni, hogy a néző mosolyog, hogy jobb a közérzete, mondjuk, a Protokoll- parabola megtekintése után, akkor nem dolgoztunk hiába. E. M. ' A síécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumot hét közben is, de főként hét végeken szómos látogató keresi fel a megyéből és a megyehatárokon túlról. Az időszaki kiállítások mellett a legnagyobb vonzerőt a két állandó kiállítás jelenti. A vadászati és vadgazdálkodási bemutató a Budapesti Mezőgazdasági Múzeum bámulatosan gazdag és szép gyűjteményébe enged bepillantást. Láthatók többek között vizimadarak, mezei és erdei állatok, honi és afrikai eredetű trófeák... Az Évezredek üzenete című régészeti kiállítás Nógrád megye íratlan törté* Hitének kincseivel ismerteti meg az érdeklődőket . ÜNNEPI Negyven éve olvasták Miről írt a Munkás Szó? Bányászd és parasztok igazi képviselői 1945. június 9-én pünkösd vasárnapján Mátraverebély lakossága lázas ■ érdeklődéssel varia nemzetgyűlesi képviselőjét, Hermann Ferenc elvtársat. A Szeatkuton megtartott búcsú ellenére is több mint 600 munkás és paraszt gyűlt össze, hogy meghallgassa nemzetgyűlési képviselőjét. A gyűlés előtt a Somlyói kulturyurcia szórakoztatta a falu lakosságát, Ezután Hermann Ferenc megtartotta beszédét, amit a közönség hatalmas elismeréssel' és tapssal fogadott. Majd Tőzsér Gyula MKP járási titkár ismertette a politikai helyzetet, beszélt a jo pénz megvalósításáról, a békéről es rendről, majd ismertette a munkas-paraszt egyseget, amit Matraverebély lakossága teljesen magáévá tett és a népgyúlés után látni lehetett, mennyire szimpatizálnak partunkkal, még a Független Kisgazda Partban lévő parasztok hangsúlyozták: „Látják, hogy a kisgazda párt cserben hagyta őket. nekik pedig abban a pártba van a helyük, amelyik part a legszorosabban dolgozik értük, ez a párt pedig a Magyar Kommunista Párt.” A Magyar Kommunista Párt osztotta fel a földet és ez a párt fogja biztosítani a jó pénz megvalósítását, a békét és rendet. Másnap Mátraszelén volt népgyűlés. Hermann Ferencet és Tőzsér Gyulát több minf ezer ember párta, hogy meghallgassák és tudomást szerezzenek az ország politikai helyzetéről. A falu apraja- nagyja felvonult a zenekar kíséretében. Hermann Ferenc megtartotta képviselői beszámolóját, Tőzsér Gyula pedig ismertette a politikai helyzetet és ugyancsak a jó pénz megvalósítását. Fokozatosabb munkára. munkaienvelemrp pq a munkás-paraszt egységre hívta fel az elvtarsak figyelmét. (Munkás Szó, 1946. június 15.) Karc a malmok községesitéséért Homokterenve község demokratikus pártjai és nemzeti bizottsága. követeli és kéri a kormánytól a malmok azonnali községe.s í lését. Ugyanilyen kéréssel fordult a kormányhoz Baglyasalja község nemzeti bizottsága, községi Nógrádi küldöttek 1946-ban az képviselőtestülete és községi elöljárósága.. . A Magyar Kommunista Párt litkei szervezete köszönetét küldi Rákosi elvtársnak a malmok köz- sé'tesitéséért folytatott küzdel. méért. Ugyancsak ilyen értelmű állást foglaltak Bocsárla- pujtő MKP tagjai, a Pásztó körzet dolgozói... (Munkás Szó, 1946. szeptember 14.) Az MKP ságit a laiunak Szeptember 8-án a salgótarjáni üveggyári pártszervezet nagy és nemes feladatot végzett el. Az üveqmiár hegesztői bádogosai, cipészei, asztalos- tanoncai, borbélya és dr. Ho moki László salgótarjáni orvos feleségével Nagybárkány- ba utazott, hogy segítségére siessenek a falu szegény parasztjainak és a helyszínen végezzék el azt a munkát, amelyet mesterségük, tanultságuk MKP III. kongresszusán révén a szükséget- szenvedőknek elvégezhetnek. Munkájuk eredménye igen tiszteletreméltó volt. Százharminc főzőedényt, számtalan gazdasági szerszámot, kocsit javítottak ki, 56 pár cipőt tettek használhatóvá, 10 pár fatalpú szandált osztottak ki az arra rászorulóknak, a hiányzó ablaküvegek tömegeit pótolták ki. A borbély szüntelenül nyírt és borotvált. dr. Homoki László pedig feleségével szorgalmasan látogatta végig a falu betegeit. Az üveggvári pártszervezet dicséretre méltó munkát végzett Nagybar'iányon. Komoly segítséget nyújtott a falu népének. megmutatva az áldozatkészség nagy erejét, amely a pártot annyira eltölti a magyar nép felemelésének nagy mvnltájóban. Egyúttal pedig hozzájárult a falu és város dolgozóinak szoros szövetsége további kiépítéséhez.. 1 (Munkás Szó, 1946. szeptember 14.) összeállította: Vonsik Hona Szépülnek a salgótarjáni iskolák A jókedvűen vakációzó nebulók gondolatai most még ritkán forognak a megüresedett, mészszagú tantermek körül Strand, nyaralás, mozi lép a tanórai kötelezettségek helyébe. Apropos, thészszag. Salgótarján alapfokú oktatási intézményeiben javában folynak — hellyel-közzel a vége felé járnak — a nyári felújítási munkálatok. Valamennyi alapfokú nevelésioktatási objektumban — óvodákban, iskolákban — saját költségvetésből végezték el a rendes, évi festést. Az első csengőszó felfrissített, tiszta tantermekbe hívja majd a tanulóifjúságot. A város tizenhárom általános iskolája közül az idén hatban végeznek nagyobb szabású, tanácsi megrendelé- sű karbantartást. A mintegy tízmillió forintnyi „ ráfon ditás a Petófalvi, a Gagarin, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, a feneiskola és a volt fiú- kollégium közt oszlik meg. A Petőfalviban a tetőszigetelést a nyíregyházi kivitelezők már befejezték, a radiátorok cseréje — a konyha és az ebédlő kivételével — szintúgy véget ért. Az 1984-ig fiúkollégiumként működő intézményben nyolc új tanterem kialakítását tervezte a tanács. Ebből négynek már megtörtént a műszaki átadása, a többi — a hozzá kapcsolódó elektromos munkákkal hnég napirenden1 van, a homlokzati felújítással egyetemben. A szerződés szerinti határidőnél — szeptember30-ám — várhatóan — előbb elkészülnek a STÉSZ dolgozói. A Gagarlnban ősztől újjávarázsolt uszodának örülhetnek az iskolások — jelenleg a medence padlóburkolatán tevékenykednek a szakemberek A II. Rákóczi Ferenc nevét viselő iskolában anyag- beszerzés nehezíti a teljes elektromos hálózat felújítását. Bár a kivitelező NÓG- RÁDTERV előreláthatóan tartani tudja a határidőt, A Petőfiből is lassuló ütemről érkeznek hírek — az elektromos munkákat* követő műszaki átadás-átvétel időpontja augusztus 21—22. A zeneiskolán' a homlokzat jobbára megszépült, a belső munkák befejezését tanévkezdésre ígérték. A városi és a megyei ta-J nács illetékesei augusztus 29J körül tartanak szemlét a felújított, új köntöst kapott oktatási létesítményekben Ellenőrző kőrútjuk, renáéljük, az idén is pozitív tapasztalatokkal zárul.
