Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

Romantika és üzlet CJaendélet a m&traterenyei tónál Jobb körülmények — zökkenómentesebb beilleszkedés ' At utóbbi ót esztendőben megközelítőleg 20 százalékkal gyarapodott a cigánylakosság Batanyterenyén, így lélekszá­múk csaknem másfél ezerre tehető. Szociális helyzetük jobbítása, beilleszkedésük meggyorsítása kiemelt helyet kap a tanácsi munkában, nemrégiben például a városi jogú nagyközségi tanács vég­rehajtó bizottsága tűzte na­pirendjére a településen élő cigányság helyzetét. Ahogyan a testületi vitában hangsúlyozták: a társadalmi beilleszkedés meghatározó mozzanata, miként viszonyul­nak a munkához? Bátonyte- renyén a cigánylakosság tel­jes foglalkoztatásának a le­hetősége adott, szükség van a jól végzett munkára. Az érintettek zöme igyekszik is a helyi üzemeknél, vállala­toknál elhelyezkedni, jelzik ezt a statisztikai számok; az elmúlt években mintegy 10 százalékkal javult foglalkoz­tatottságuk. A munkahelyek nagyobb részét a bányászat, az ipar és az építőipar nyújt­ja számukra. Lényeges teendő jelenlegi lakáshelyzetük javítása, illet­ve. a szociális követelmények­nek meg nem felelő telepek megszüntetése — hangsúlyoz­ta a testület elé kerülő írás­beli előterjesztés. Az elmúlt tervidőszakban 45 cigány- család költözött ki a telepek­ről, került jobb ' megélhetési körülmények közé. Jelenleg még három telep található a tanács közigazgatási területén, s a tervek között szerepel felszámolásuk. A társadalmi beilleszkedés lényeges feltétele a cigány- lakosság műveltségi szímvo. nalának növelése, bekapcso­lódásuk a közművelődésbe. Már az óvodában megkülön­böztetett figyelem illeti a ci­gány gyermekeket, különösen a nyelvismeret,, a beszéd- és a kommunikációs képességre helyeznek nagyobb figyelmet a pedagógusok. Kedvező ten­denciát mutat beiskoláztatá­suk, amely csaknem 100 szá­zalékosnak mondható. Megfelelőnek minősítette a testület az egészségügyi helyzetűiket, ez azonban meg­lehetősen differenciált. Saj­nos, nincs előrelépés a tuda­tos családtervezésben, illetve az ehhez kapcsolódó felvdlá- gosító-mevelő munkában. An­nak ellenére, hogy a körzeti orvosok és a védőnők nagy figyelmet fordítanak e kér­désekre. Az egyoldalú táplál­kozás, a túlzott dohányzás és alkoholfogyasztás következté­ben sok a konasoülés. s a csecsemőhalálozás. Széles kö­rű a szociális gondoskodás, amely egyebek között kiterjed a segélyezésre, az étkeztetés­re. s a házi gondozásra. Ta­valy például a különböző se­gélyezési formák révén csak­nem 200 ezer forintot fizet­tek ki részükre, s rendkívüli gyámügyi segélvben 209 kis­korút részesítettek. A Báton vterem vén élő cl- gánylakosság gyorsabb beil­leszkedésének segítésére a vá­rosi jogú nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága feladat­tervet fogadott el. Ebben sze­repel a munkavállalások elő­segítése. a szódáid* követel­ményeknek meg nem felelő telepek felszámolása, művelt­ségi színvonaluk, egészségügyi körülményeik jobbítása. Hol tart o falusi turizmus? Meglehet, a falu egy csep- szágos Idegenforgalmi Híva- városi ember azért tobbnyi- pet sem romantikus annak, tál pedig tájékoztatófüze- re ragaszkodik ehhez, a kom­aki ott 'éli le az életét, és tét jelentetett meg, amelyben forthoz. A háziaknak pedig nem élvezi mondjuk a távfű- több mint ezer, bérbe vehe- előbb-utóbb megtérül a be- tés, a központi melegvíz-szol- tő falusi szobát, sőt, tanyát fektetés. Amit azért kell géltatás, vagy a villamosköz- ajánl a pontos cím, az ár és megemlíteni, mert a falusi lekedés kényelmét. A nagy- a szolgáltatások megjelölésé- üdülés gyorsabb terjedésének városi ember számára vi- vei. ma éppen a fürdőszoba Iliá­szom a falu — csendjével, A füzetben tallózva olva- nya az egyik akadálya. A má­nyugalmával, termószetkö- som például, hogy Benceba- sik: hogy némely falusi csa- zelségével — maga a roman- rátiban összkomfortos, kertes Iád restellj a szomszédok bika. Ha óraberregés, motor- házakban napi 140—180 fo- előtt a vendégfogadást, zúgás helyett"1 madárcsicser- rintért élvezhetik a vendégek Pedig biztos jövője van a gésre, kakaskukorékolásra a börzsönyi levegőt; hogy a falusi üdülésnek, márcsak ébredhet, ha reggelijét a sza- Somogy megyei Büssüben —, azért is.’ mert jóval olcsóbb, badban fogyaszthatja el, ha ahol posta, telefon. orvosi mint mondjuk a balatoni, délelőttiét erdei sétával tölt- ellátás és élelmiszerbolt is Még inkább azért, mert heti, ebéd utáni ejtőzésre pe- van — komfort nélküli falusi - egészséges és nyugalmas, sőt: dig egy diófa árnyékában ház udvarral, gazdasági épü- élményekben gazdag. A le- nyíliik módja, akkor olyan ki- letekkel várja a nyugalom- hetőség tehát adva van: a fa- kapcsolódásra, felüdülésre ra vágyókat; hogy az őrség lusták áruba bocsáthatják van alkalma, amelyben való- alpesi levegőjű falvaiban, környezetüket, amire a vá- sággal újjászületik. HegVhátszentjakabon. Ve- rosiak vevők. A lehetőség Ezért az újjászületésért — lemben, őriszentpéteren és úgy válik mindinkább való- a falusi üdülésért — jó pénzt másutt, de közel a fürdésre, Sággá, ahogy az urbanizáció fizetnek szerte Nyugat-Euró- csónakázásra. horgászatra ártalmai egyre kínzóbbak, pában a városi emberek, alkalmas Vadása tóhoz, több ahogy a régi, különösen a A falusi vendégfogadás szá- tucatnyi tiszta szobát kínál- balatonpartt üdülőhelyek mottevő üzletté vált, amely nak étkezéssel vagy anélkül egyre szúfoltabbak, s ahogy tekintélyes mértékben kiegé- a házigazdák. Akadnak falusi a paraszti gazdaságok egy- szíti a parasztcsaládok jőve- szobakiadók Tolnában. Bara- re nyitottabbak. Ha a falusi delmét, sőt, felvirágoztatja az nyálban, Nógrádban, Békés- vendégfogadás Magvararszá- egész települést. Magyaror- ben, Veszprémben. Zalában, gon is elterjed, akkor az szagon, is történt már egy és Csongrádban, Hevesben is, érintett falvak nálunk is fel­más annak érdekében, hagy vagyi* majdnem minden me- virágoznak, a házukat meg- gyökeret verhessen a falusi gyében. nyitó gazdáikkal együtt gya­turizmus, a tanyasi üdülés. A Azok a házigazdák járnak rapszanák. megyei idegenforgalmi hiva- el okosan, akik meleg vizes A városiak és a falusiak talok feltérképezték a ven- fürdőszobát építenek maguk- érdekei egybeesnek; ezt aj dógfogadásna alkalmas tele- nak és vendégeiknek, mert egybeesést mindkét fél most püléseket — 150—200 ilyet romantika ide — romantika kezdi felfedezni, tartanak nyilván —, az Or- oda: a higiéniához szokott G. Zs, A Budavári család az MHSZ-ben Megyénkben, vagy talán az ország más területén működő MHSZ honvédelmi klubok között kevés az. olyan, ,ahol az irányítás egy család kezé­ben van. Sőt, hogy lakásuk egyik szobája egyben a klub- iroda szerepét is betölti. Ilyen család a Buják köz­ségben élő Budaváriéké. A férj a honvédelmi klub tit­kára, a felesége a gazdaság­felelősi funkciót tölti be. Mindkettőjük MHSZ-beni te­vékenysége rokoni „beavat­kozás” eredményeként kez­dődött. A feleség nagybátyja, Pásztor László volt a közsé­gi klub titkára hosszú éve­ken keresztül, aki alapítótag­ként kezdte itt a munkát. Rendszeresén invitálta őket a lövész versenyedre és más rendezvényekre, mígnem egy­szer a fiatalasszony rábeszél­te férjét, hogy lépjenek be a honvédelmi klubba. A kollek­tíva ezek után hamar befogad­ta őket­Versenyek jöttek, verse­nyek mentek, és a feleség sorra halmozta a győzelme: két, nemcsak klubszinten, ha­nem magasabb rendezvé­nyeken is. A férjnek azon­ban csak az örökös második helyek jutottak a különböző versenyeden. Közben mind­ketten megszerezték a lö­vészetvezetői' engedélyt. 1980-ban az eddigi klub­titkár nyugállományba vo­nult és Budavári Istvánnak, adta át a stafétabotot. Nyu­godt lelkiismeret.tel tette, hi- szyj már korábban folyama­tosan felkészítette az utódját az új feladatokra. 1983-ban Budaváriné átvette a klub gazdasági és pénzügyi irá­nyítását. így ez a funkció is jó kezekbe került, s mivel a kereskedelemben dolgozik, tudja, hogyan kell bánni az­zal a kis pénzzel, amivel i klub gazdálkodik. A lakásuk egyik szobája, egyben klubiroda is. Itt ta* > lálkoznak rendszeresen a klub vezetőségi tagjaival és akti­vistáival, hogy megbeszéljék, a tennivalókat. A szervező- munkát testvériesen meg­osztják egymás között. így volt ez a fedett tüzelőállású lőtér kialakításánál; a férj az anyagbeszerzést intézte, a feleség az aktívákat toboroz­ta eredményesen a munka­végzéshez. A szervezeti élet pezsgő Bujákon. A klub két szak­osztályból áll, egy 72 fős lö­vész, és egy 21 fős tartalékos szakosztályból. Cél a 100 fős klubtagság elérése. Az ..MHSZ- házaspár” ez irányban is eredményes munkát végez. Példamutatásként az úttörő­korban lévő nagyobbik gyere­kük már aktív klubtag. — kerekes — Talpon, amíg csak él... > í i ■ Szentlélek-patak a ki­száradás határán van FimócnAl. Sohasem volt bő­vizű, de most.ebben az irdat­lan szárazságban, cérnányi víz, ha vánszorog benne. Itt a patak partján jóformán a házak árnyékában termesztik az idén a szerződéses ubor­kát a falubeliek. A növény legtöbbjének csörög a levele a szárazságtól, de Percze Ist­ván uborkája oly zöld, akár ha tavasz lenne, és 6 szedi róla a termést megállás nél­kül. Nyolc zsák szépen vá­logatott uborka készen áll az átadásra. De már mehet is szedni a többit, nehogy mé­reten felülire nőjön. Semmi különös nincs ebben, csak annyi, hogy kapott a fiától permetszert és permetezett. — Másképpen nem megy, csak odafigyeléssel — mond­ta. Annyira megélénkült a kisember, hogy még az arc­bőre is kiszínesedett, amikor azt mesélte, hogyha valamit akar az ember, azért szíve­sen kell dolgozni. Az biztos, a munkából neki kijutott. Szinte vibrál körülötte a le­vegő is, amikor mondja: — Munka nélkül nem le­het élni... Most aztán kitombolhatja magát. Az asszony Tisza vi­dékén az egyik állami gaz­daságban dolgozik szemes terményért, hogy legven an- aak a temérdek baromfinak télirevaló. Mindent, amit a ház körül tenni kell, reá vár most. Aztán Itt van nyakán az ünnep. Jönnek a gyere­kek, mindent elő kell készí­teni, ahogy illik, azt hiszem, a névnapját is akkor ülik meg. Nem olyan az István napja, mint régen, nagyapja idejében, amikor koszorút fontak, friss kenyeret sütöt­tek, mert a boltban nem árultak. Aztán cifrába öl­tözve, búcsúba indultak. Le­gyintett egyet:-m Ma már más a nép. ha mégis megkívánják a régit, autóba ülnek és ebédre már itthon vannak ... / Ez arra szólt, hogy nekik is az maradt meg a hagyo­mányból, 1 hogy ahogyan fut­ja, bő asztalt terítenek és örülnek egymásnak. A négy unoka kedvére tombol a tá­gas udvaron. Még az sem gond, ha törik az ablak, rep­kednek a tyúkok, mert hogy együtt vannak, az az igasr öröm napja náluk. Amikor a nagyanyjuk. Árva Mária csi- títja őket, Percze István le­inti : — Hadd őket. teljék a ked­vük! Ha már nekünk nem futott a hancúrozásra, leg­alább nekik jusson. Amikor Percze István Ber­ki látja az unokái határta­lan boldogságát, nem tehet róla, elfogja egy furcsa ér­zés, ami a múltba viszi őt. Ilyenkor komorodik el. Az életében mindig bekövetke­zett valami, ami próbára tet­te. A rimóci módosabb em­berek közé tartoztak. Föld bőven volt. A Háromágon, a Nagyföldön, a Sósháton, a Hegyalján, mindenütt a ri­móci határban. Csakhogy az apja inkább az ' elöl­járósági teendőket szerette, mint a földművelést. A pa­rasztemberek szószólója volt. Ahol most laknak Percze Ist­vánok, volt a falu határa. Ott mindég sürögtek, forogtak az emberek Bocskai Tóth Ber­talan a képviselő, a gyerek­kori pajtás esztendőnként megfordult náluk, és akkor végnélkülivé lett a beszélge­tés. A föld meg Percze Ist­vánra várt, mert ő meg azt szerette. Termeszteni a jó­szág nevelésére. Szarvas- marha. sertés, baromfi meg­számlálhatatlan mennyiség­ben volt náluk. A hátsó ud­var ma is sejteti, micsoda állattenyésztés zajlott ott Valaha. — Megállás nélkül uram, hajnaltól vakulásig ... Nem okoz neki rossz száj­ízét az emlék. Ellenkezőleg, mintha megmozgatná lelkét. Hiába, szerette a paraszti életet. Soha nem fogyott ki a tervezésből. Mikor egy alkalommal Pápa környékén bolyongott, meglátott egy kastély formájú házat. Be- bocsátották, hogy szétnéz­zen. Annyira megtetszett ne­ki, hogy hazatérve, a régi tornácos házat lebontotta és helyébe felépítette a pápai­nak hasonmását. Három nagy szoba, hosszú folyosóról, kü­lön bejárattal, formásán be­rendezve. De akkor már nö± vekedtek a gyerekek is, a leány és a fiú. Szükségét tar­totta a sok szobának. De en­nek árat elő kellett teremte­nie. Akkor ezért ment a haj­rá. Pedig beadási kötelezett­séggel terhelték, adóra köte­lezték, a gyerekek iskolázá­sának gondja nehezedett rá­juk. Mondja mindezt, gond­ba merült ábrázattal. akár most történt volna mindez. — Tudja, akkor tanultam én meg igazán, hogy mi az ember kötelessége és mi a joga . .. Kötelességét nem mulasz­totta a hazájával szemben, a családjával szemben sem. De amikor rádöbbent, hogy a földművelő szorgalma ke­vés ahhoz, hogy a községben megéljen, országot látni in- nult és lett a paraszti mun­kába őszintén szerelmes em­ber, ipari dolgozó. Hétközben a Csepelen, a betonelem- gyárban, hét végén a háztáji földjén dolgozott. Azt mond­ta, hogy megérte, mert köz­ben a lánya férjhez ment, a fia pedig budapesti mérnök lett. — Ez is sokba került. Dol­goztunk, kuporgattunk, de megérte... Amíg él és mozogni tud, nem nyugszik meg Percze István Berki. Ilyen a termé­szete. Az unokája Nagy Zsol­ti, a katonai behívójára vár. Derék, szép legény, a nagy-' apa egyik kedvence.' Most őérte mozgolódik Percze Ist­ván. Szécsényben, ahol a ri­móci útról lefordul a városi utca, lebontották a régi ha­zat. Percze István is ott- do' gozott a bontók között. A ház helyére újat építenek Nagy Zsoltinak. Mire haza­tér a seregből, új ház várja. — Hát van az embernek megállása? Még három uno­ka hátravan! Es fürgén felpattant a szék­ről, mert tennivalója van. Vá­logatni az uborkát, jönnek érte. Számolgatott. Tizen­öt-húszezer forintra számit ebből. Eljár a régi munkahe­lyére is hatvanezer forint erejéig dolgozni. Szívesen foglalkoztatják. Már álmod­ja az - átalakított istállóba a húsz-harminc sertést és en­nek a gondolatától is felde­rül az arca. Percze István nem tud nyugodni. Minek is, hiszen egészséges ember. A szarkavölgyi öreg erdész azt mondta neki, hogy te még fiatal vagy, ha túl is léptél a hatvanon, dolgozzál. Igazat adott neki, de így: — Van kiért bátyám... És az a „kiért'’ most az ünnepen mind oda zarándo­kol a rimóci portára. Az igazság, hogy ezen napok idegesebb sürgését-forgását ez is okozza Percze István­nál. Mert ha nem is olyan cifrálkodó az István napja, mint volt régen, de bőséggel teríthető ünnepi asztallal. A fáradtságot felejtető, szép családi beszélgetéssel. Az unokákkal való pajkoskodás­sal, meg a délutáni sétával a kastélyosan felépített házak' között a virágos rimóci ut­cán, ahol koppan a tűsarok, leng a lányok finom öltözete, autók kérnek utat maguknak és harmonikusan összecseng az ünnep zsongása. Mert ünnep van Rimócon, új ízű ünnep, Percze István lelkét feszengető, szép ünnep. Bobál Gyula ______ ___________________________________1 ■ ■■ ■■ , 4 tyóGRAD - 1986. augusztus 20., .szerda j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom