Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
A pezsgőtank belsejében.., Fegyelmezetten, pon'osan, (ól... Kiváló vüscisok Reggel 9 óra után pár perccel lépünk be a Vegyép- szer salgótarjáni gyárának kapuján. Olyan csend fogad, mintha a dolgozók egytől- egyig elmentek volna nyári szabadságra. Erről azonban szó sincs, nagyon is hajtanak, hogy teljesítsék az ez évre előirányzott 480 miiliós termelési és 105 milliós nyereség tervet. Mindössze reggeli szünetet tartanak. A .Petőfi Sándor Szocialista Brigád tagjai is étkeznek. Ülnek a futballpályányi nagyságú vegyipari szerelőüzem egyik sarkában felállított asz- tal mellett, előttük kenyér, felvágott, kolbász, paprika, paradicsom, tej, kakaó. Ki, mit hozott otthonról. Jó étvággyal falatoznak. — Kell az erő — jegyzi meg valaki. — Sok a munkánk, a vas meg nehéz. Aztán az idén is meg kell termelnünk a szokásos 35—40 millió forint értéket. Miután az elemózsia utolsó morzsáját is eltüntették, a vasasok csapata ismét felveszi a munkát. ívhegesztők fénye viliódzik, a kalapács csengve-bongva járja táncát az acélon, a köszörűgép alól apró tüzes fémszikrák szö- kellnek. Mi is tesszük dolgunkat. s megpróbálunk minél többet megtudni vendéglátóinkról. — Brigádunk 1972-ben alakult — mondja az afrofrizurát viselő Balogh Gábor brigádvezető-helyettes. — Jómagam tizenkét éve vagyok a tagja. A mag régóta együtt dolgozik. Jelenleg kilencen alkotjuk a gárdát, szinte kivétel nélkül fiatalok. Fokozatosan lépegettünk felfelé a ranglétrán, s a tavalyelőtti tevékenységünkkel elnyertük a Vállalat kiváló brigádja címet. A közeljövőben két új fiúval gyarapszik majd a létszám. Most a próbidejüket töltik, s amennyiben igazolják a rátermettségüket, felveszik őket a brigádba. Egyikük, a 21 ' éves Kovács Lajos ezt megelőzően a vízműveknél kereste a kenyerét, s nem tagadja: a nagyobb fizetés miatt jött a gyárba. — Szinte nincs is gondom 8 beilleszkedéssel — magyarázza. A brigád tagjai türelmesek velem szemben, segítenek. Máris sokat tanultam tőlük. örülök neki, amiért hozzájuk kerültem. Nem vitás, tanulni csak azoktól lehet, akik tudnak. A vasasok alapszakmája a lakatos, s idővel csaknem mindannyian megszerezték a képesítést hegesztésből. így aztán nem okoz gondot számukra egy-egy újabb gyártmány előállítása, a minőségi munkavégzés. — Fegyelmezetten, pontosan, jól szeretünk dolgozni — jegyzi meg a harcsabajuszt viselő Ürvölgyi István. Csak kifogástalan munkát adunk ki a kezünk alól. Kényesek vagyunk ugyanis a jó hírnevünkre. Ne vegye dicsekvésnek: ha mi egyszer azt mondjuk valamire, hogy vállaljuk, akkor az olyan, mintha már kész is volna. Tehetik — fűzhetnénk tovább a gondolatot. Ezek a fiatal emberek korántsem kezdők már a szakmájukban, s külföldi munkavállalásuk soirán is ellestek egyet és mást a mesterségükből. Űi;- völgyi például az NSZK-ban dolgozott. Mások az NDK- ban, vagy a Szovjetunióban szereztek dicsőséget maguknak és a munkáltatójuknak. A brigádvezetővel, Varga B. Joachimmal azért nem sikerül találkoznunk, mert most jött vissza Tyumen körzeté- •ből, ahol egy gázszeparátor üzembe helyezésénél kellett segédkeznie. — Most is gázszeparátort gyártunk — újságolja Miha- lik Tityor. — Csakhogy egy másik típust. Ez is szovjet megrendelésre készül. Ha beválik, évente több száz darabot kérnek majd tőlünk. Komoly üzlet lehetőségét teremthetjük meg tehát a jó munkánkkal, s mi átérezzük ennek jelentőségét. Pintér Imre műszaki főosztályvezetőtől tudom: a gázszeparátort a csoportos kút- hzommérő berendezésben alkalmazzák. A konténerbe szerelt, ebből adódóan mozgatható. gázszeparátorból, víz- visszasajtolóból és vegyszer- adagolóból álló berendezéssel a szénhidrogének műrevaló- ságát állapítják meg. Az alkotóelemeket választják szét, s mennyiségükből következtetnek a.kitermelés gazdaságosságára. Az Olajterv és a Vegyépszer közös tervezésében készülő mérőberendezés 180 bar nyomáson, mínusz 50 és plusz 35 fok hőmérsékleten képes üzemelni. Rendkívül speciális gyártmány előállításában vesznek részt tehát a Petőfi Sándor brigád tagjai. — A kollektívát ugyan fiatalok, huszonöt-harrrlincöt évesek alkotják túlnyomó többségben, de munkájuk az idősebb szakiknak is dicsőségére válhatna — dicséri be- ostzottjait Bessenyei Gyula művezető. — Az általuk gyártott tartályokkal a francia és az olasz átvevő is elégedett volt. A komáromi sörgyárnak száz köbméteres sörerjesztő tankot készítettek, kifogástalan minőségben. Legutóbb a Borsodi Vegyi Kombinát illetékese fejezte ki elismerését a brigádnak a vállalat számára szállított abszorberért. Testes tartály pihep a görgős állványon, A benne térdeplő és a tartály belsejét polírozó ember szinte eltörpül hozzá képest. Mint kiderül, leendőbeli pezsgőtankot csiszol belülről Hadobás Dezső, aki a maga 56 évével a brigád legidősebb tagja: — Bizony, egyik-másik fiúnak akár az apja is lehetnék — tolja homlokára a védő- szemüveget a markáns arcú férfi. — Hat éve dolgozom velük, s igazán nincs okom panaszra. Betanított munkás vagyok, csinálom, amit rám bíznak. A vasasok csapata még javában dolgozik, de már előre tekint. Legközelebb három hőcserélőt kell legyártania, a Péti Nitrogén Művek megrendelésére. Közel 13 milliós érték előállításáról van szó. A népgazdaság számára az sem mellékes, hogy importot váltanak ki a magyar termékekkel, dollárt takarítanak meg. Tudjuk: kiváló szakemberek ötvözete a brigád. De, milyenek a gyárkapun Jdvül? — Barátok vagyunk — vágja rá a brigádvezető-helyettes. — Közösen járunk moziba, a strandra, együtt megyünk kirándulni. Olykor kihívjuk egy foci meccsre a Nógrádi Sándor brigádot, aztán győz a jobbik. — Segítjük egymás családi boldogulását — teszi hozzá Űrvölgyi István. — Ha akad valamilyen kiadósabb ház körüli tennivaló, csak szólunk egymásnák, s a többiek még sohasem mondtak nemet. Engem is a brigád költöztetett az új lakásba. Jönnénk már el a fotós kollégámmal, amikor eszembe jut az utolsó kérdés: hogyan köszöntik majd a két hónapos kiküldetésről 1 hazaérkezett brigádvezetőjüket? — Természetesen megünnepeljük a viszontlátást — feleli Balogh Gábor. — Különösebben nem szerveztünk semmit, de erre nincs is szükség. Műszak után összekapjuk magunkat, aztán megyünk, csináljuk... — Ezért szeretek én a brigád közelében, a brigádért dolgozni — mondja Ferenc Csaba, aki lakatosból nőtte ki magát diszpécserré. — Kitűnő a közösségi szellem. Kola.j László Fotó: Bábel László Balogh Gábor brigádvezető-helyettes és Bessenyei Gyula művezető a műszaki rajz alapján megbeszélik a tennivalókat fiSsnk minőségi őrut szobád termelni Beszélgetés dr. Papóesi László mezőgazdasági és élelmezésiigY* miniszterhelyettessel Az elmúlt évek teljesít- menyei alapján ma már ismert az összefüggés: a magyar mezőgazdaság minden harmadik hektáron exportra termel. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogyha jó hazai ellátáson túl a megtermelt javak tekintélyes részét a külpiacon értékesítjük, ezért a hazai gazdálkodóknak érdekük, hogy á világpiachoz is alkalmazkodjanak. Ott viszont a bővülő agrártermelés miatt erősödik a verseny, amelyben a helytállást a számunkra hátrányos megkülönböztetések is nehezítik. Ha versenyben akarunk maradni, nincs más választásunk, mint minőségi árut termelni és értékesíteni. Ennek esélyeiről és tennivalóiról dr. Papóesi László mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettessel be*, szélgettünk. — Korábban még érdemes volt számolgatni: minőségi vagy tömegárut állitsanak-e elő a vállalatok, mert ettől függött a jövedelmezőség. Az élelmiszerek piacán a kínálat meghaladja a fizetőképes keresletet, s ez önmagában le tagadja a régi szemléletű logikát. — A tömeg- vagy minőségi áru termelésének lehetősége ma már nem alternatíva a magyar gazdaságban. Lényegretörően fogalmazva: minőségi árut kell termelni, mert ezt lehet gazdaságosan eladni a világpi- con, de ezt várják a hazai vásárlók is. A nagyobb mennyiségben előállított áru, a minőség és a választék is szorosan összekapcsolódik, hiszen mindenféle árunak van egyféle minősége. A vásárlók azt igénylik, hogy a legal esőbbtől a legdrágább árukig mindent megtaláljanak a boltokban- Élelmiszer- ipari példánál maradva, a párizsi, a kenőmájas ugyan olcsó áru, de a saját kategóriájában kiváló minőségűnek kell lennie. Annak ellenére, hogy a termékek összetétele, csomagolása más, mint például a gyulai kolbászé. — A hazai vásárlók keresik az exportból visszamaradt árukat, mondván, hogy azok minősége jobb, mint amelyeket eleve a haza) piacra gyártottak. Igazuk van? — Nincs. Nem lehet úgy paradicsomot termelni, vagy sertést hizlalni, hogy azokat vagy exportra szállítjuk, vagy pedig a hazai piacon 'értékeseítjük. A termelőknek, a kereskedőknek t egyformán gondosan kell bánniuk az alapanyaggal és az áruval. Addig biztosan jó lesz a hazai ellátás is, amíg nem teszünk különbséget a hazai és az export élelmiszeripari-termékek között. Másképpen fogalmazva: ha jó a belföldön értékesített áruk minősége, akkor bővíthetjük az exportot is; és megfordítva is igaz az összefüggés: az export is ösztönzi a hazai gyártás minőségét. — Minőség—szabvány—ár, elméletileg összetartozó fogalmak. A gyakorlatban milyen a kapcsolat közöttük? — Ügy tapasztalom, törekvésünk megvan ahhoz, hogy ez a kapcsolat egyre szorosabb legyen. A legutóbbi években például emelkedett a baromfihús fogyasz-' tása, mintegy 15 százalékkal. Ez annak is következménye, hogy a feldolgozó vállalatok rájöttek: darabolni kell a csirkét, és a finomabb, értékesebb részeit drágábban, a kevésbé értékeseket olcsóbban lehet eladni. Jól jár a fogyasztó, hiszen igényének, ízlésének megfelelően választhat, de megtalálja a számítását a vállalat is, mert a darabolás költségei a forgalomban megtérülnek. A minőségszabvány—ár összefüggéshez hozzátartozik még a műszaki fejlesztés és gyártás gondossága is. A nemzetközi piacon jobban keresik és megfizetik a feldolgozott árut, így például a sonkarolád- ban a műszaki fejlesztés színvonalát is eladhatja egy vállalat. — A fejlesztések viszont váratnak magukra— Nehéz erről beszélni, de az tény, hogy nem a kívánt mértékűek a fejlesztések. Az is igaz viszont, hogy a fejlesztések tekintetében /jó úton haladunk ugyan, de a pénzszűke a gyorsaságot befolyásolja. — A világpiacon viszont a mi nehézségeinktől függetlenül is erősödik a verseny. Hogyan befolyásolja ez az exportot? — Kedvezőtlenül. A VII. ötéves terv egyik célja éppen az, hogy hátrányaink mérséklődjenek. Az áruala,pok adottak, a saját szükségletünknél lényegesen több gabonát, növényolajat és élőállatot állítunk elő. A jövőben nem lesz más választásunk, mint ezek feldolgozottságát növelni. Most ugyanis inkább arra vagyunk berendezkedve, hogy termékeinket félkészen adjuk el. Pedig több pénz van a sajt értékesítésén, mint a tején; /vagy a sonkán, mint a félbehasított sertésen. A jobb minőségű árut azonban felkészültebb — fogalmazzunk úgv, hogy az áru minőségével azonos, vagy azt meghaladó, tehát minőségibb — kereskedőknek kell eladniuk. — Nincsenek ilyen kereskedőink? — De, ma már ilyenek is vannak. Azt reméljük, hogy a jövőben egyre többen lesznek. — Közhely, de igazság: eladni csak azt lehet, amit már megtermeltünk. Milyen a termelők és a kereskedők viszonya? — Nem teljesen felhőtlen. Gyakori az egymásramuto- gatás. A húsiparban a rossz alapanyagot szidják, az állattenyésztők a gyenge takarmányra hivatkoznak, együtt pedig a szabályozást kárhoztatják- Ezzel szemben csak a végtermék-szemléletű termelés és kereskedés lehet igazán eredményes. A folyamatok egymásra épülnek, ebből következően a partnereknek egymás kezére is kell dolgozniuk. Erre per- ,sze már vannak jó példák többek között a tejiparban, növényolaj-iparban, és a baromfiiparban is. — Az érdekeltség egy- irányba húzza a partnereket? — Jelenleg átmeneti helyzetben vagyunk, erre is arra is van példa. Az érdé1-’ kéltségét azonban nem elég meghirdetni, azt az egymással kapcsolatban álló feleknek is alakítaniuk kell. Az együttgondolkodás, az összedolgozás, az érdekeltség ösz- szehangolása közös érdek is, hiszen csak így lehet a termékek minőségét biztonságosan javítani. Manapság pedig aki többel/ akar' keresni, annak jobb minőségű árut kell előállítani, — fejezte be a beszélgetést a miniszterhelyettes. F . J. Szeptembertől már karácsonyra Bővíti kínálatát a Skála Salgó Szövker GT Az ország hét Skála Szövker Gazdasági Társaságából a salgótarjáini a legkisebb, noha a Skála Salgó Szövker GT is csaknem 400 millió forintos forgalmat bonyolít le ebben az évben. Mintegy 200 szállítópartnerrel tart fenn kapcsolatot, az általa forgalmazott áruk java része saját beszerzésből ered. Idén is több új hazai termelővel létesített gazdasági kapcsolatot az áruválaszték bővítése érdekében. Kis szériában termelő háziipari és ipari szövetkezetektől kap új kínálatot megtestesítő termékeket. de mostanában alakította ki együttműködését a martfűi cipőgyárral és az akkumulátorgyárral is. Hivatásából eredően a beszerzett áru zömét a fogyasztási szövetkezeteknek továbbítja, elsősorban a kistelepülések ellátását gazdagítva általa. A kisboltok helyzetét könnyítendő rendszeresen indítja útnak a slepptúrajára- tokat: az áruval megrakott I kocsiról a boltvezető a helyszínen választhatja ki a vásárlói által keresett termékeket. A Skála Salgó Szövker GT idén az első hét hónapban több mint 173 millió forint értékű árut hozott forgal ómba. Saját beszerzései közt mintegy 60 millió forint értéket tesz ki a szecialista importból származó termék. A Szovjetunióból edényeket, hűtógépet. kerékpárokat vásárol, Csehszlovákiából kazánt, háztartási eszközöket, takarókat, paplanokat, pelenkákat hoz. NDK-beli partnere elektromos háztartási gépeket és takarókat küld. de kelendőek a,lengve! mezőgazdasági sz.er- áni:k. sütemények és cukorkák is. A tőkésimportáru nagy rés^e a Skála Cooptól érkezik. Az első fél évben mint- ee,r 30 millió forint értékű videomagnót, színes tévét, í Hi-Fi-berendezést, márkás farmert, pakisztáni es indiai ruhát, valamint különleges élelmiszert vásárolt a GT a tő- kési m port- kínála tb ól. Nem sikerült viszont számottevően előrelépni a hiánycikknek számító termékeket tekintve: idén is gyakran hiányzott a kínálatból a magyar hűtőgép, a színes és fekete-fehér televízió, a fagyasztó, a mosógép és centrifuga, valamint az elem. Az esztendő második felében olcsóbb japán videomagnókkal. s ugyancsak a szokásosnál alacsonyabb árú NDK- ás színes tévékkel, valamint középképernyő« kínai színes televízióval jelenik meg a piacon a Skála-Salgó Szövker GT. Szeptemberben már megkezdi a karácsonyi felkészülést. többek között tajvani és japán * híradástechnikai cikkekkel gyarapítja majd a szövetkezeti boltok kínálatát. | NÓGRÁD — 1986. augusztus 20., szerda $