Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

I NŐGRÁD AZ MSZMP NpGHéD MI-GYEI BIZOTTSÁGA És' A ME GYE) ,T/A N A:C S LA P J A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLII. ÉVF., 196. SZÁM ÁRA: 2,20 FORINT 1986. AUGUSZTUS 20.. SZERDA Alkotmány és demokrácia írta: Pozsgay Imre Ezer éve lesz immár, hogy a magyarság alkotmányos rendben, állami szervezet keretei között él a Duna— Tisza táján, a Kárpát'medencében. Mindössze harminc" hét éve, hogy egy ezredév jogfolytonosságba bekap­csolódva új, a nép érdekében fogalmazott alkotmány szabályait követjük. A Magyar Népköztársaság 1949- ben elfogadott alkotmányát a magyar államiság fejlő­désében történelmi korszakhatárként emlegetik. Érthe­tő és szükségszerű volt, hogy a felszabadulási utáni éles osztályharcok és a történelmi igazságtétel idején ai/ vá­lasztóvonalat húzták meg erősebben. Hangsúlyozták, hogy az új alaptörvény Mágyarország első írott alkot­mánya, amely olyan rend jogi kereteit teremti meg, ahol minden hatalom a dolgozó népé. Anélkül, hogy ezt az igazságot elhallgatnánk, ma nagyobb távlatból már a népi alkotmány nemzeti múl­tunkba visszanyúló előzményeit is látjuk. Az idei alkotmányünnepen, az előzőkhez hasonlóan, nagy figyelmet fordítunk a szocialista demokrácia fej­lesztésére. A történetiség elvét is figyelembe vevő ma­gyar népi alkotmányosságban a legnagyobb figyelem a demokrácia következetes alkalmazásának lehetőségeire irányul. A népben valóságos igény van a demokráciá- ára. s társadalmunkban — keserves tapasztalatok árán — kialakult a meggyőződés, hogy hazánk nem csekély mértékű gondjainak a megoldásában, az új fejlődési le­hetőségek megteremtésében szükség van minden állam­polgár felelős részvételére. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa m politikai fejlődésnek ezt az irányát határozta meg. Eh­hez a programhoz kapcsolódott a Hazafias Népfront \TII. kongresszusa, amikor állásfoglalásában kimondta: „A népi, nemzeti egység erősítésében, a szövetségi po­litika gyakorlásában meghatározó feltétel a politikai in­tézményrendszer oly irányú fejlesztése, amelyben sem­mi sem korlátozza indokolatlanul az egyes politikai, tár­sadalmi szervezetek és mozgalmak hivatott tevékeny­ségét; nem szűkíti munkájukat csupán a végrehajtásra vagy mozgósításra, hanem lehetővé teszi a társadalmi szükségleteknek megfelelő tevékenységük kibontakoz­tatását, részvételüket a döntések előkészítésében, a ha­tározatok meghozatalában és a végrehajtás ellenőrzé­sében. A Hazafias Népfront közjogi funkciója — benne si­keres választási munkája — politikai, érdemi részvé­telt jelent társadalmi életünk minden területén. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közreműkö­dik a törvények kezdeményezésében, előkészítésében.” Ennek az állásfoglalásnak a szellemében, a szocialis­ta demokrácia követelményei szerint a népfront szor­galmazza a jogalkotás olyan fejlesztését, amely megfe­lel a Magyar Népköztársaság Alkotmányának, népünk egy évezred alatt, benne az utóbbi négy évtizedben ki­alakult — jogérzékének és politikai érettségének, s az elmúlt 30 évben megszilárdult törvényességnek, mely megszabadította a törvénytisztelő embereket a félelem­től. A jövőben, ehhez a folyamathoz kapcsolódva, olyan jogalkotásra kell törekedni, amely segít megszabadíta­ni jaz embereket a bürokrácia koloncától és arroganciá­jától: lehetővé teszi nemes célokra irányuló szabad "egyesülésüket: kibontakoztatja önkormányzatra való képességüket. A- legmagasabbrendű jogszabályokat, különösen az al­kotmányokat gyakran fenyegeti az a veszély, hogy pa­píron maradnak. A népfront, az Országgyűlés törvény­hozói tevékenységétől azt kívánja, hogy az elmúlt há­rom évtized nagy vívmányára, a törvényességre tá­maszkodva gondoskodjon hézagmentes jogrendről. Biztosítsa, hogy az alkotmány minden tételéhez olyan alacsonyabbrendű jogszabály (törvény, rendelet stb.) kapcsolódjon, amely közigazgatási intézkedésekben, vég­ső esetben bírói ítéletben érvényesíthető. A jogrend demokratikus belső következetessége az • önkéntes jogkövetés fontos feltétele, amelyben persze, _ éppen mert jog — fenn kell tartani a kikényszerí­tés lehetőségét is, .de igazán építeni a demokrácia ered­ményein nevelődött felelős állampolgárral kell. Az ál­lam amikor büntet, defenzívában van. Minél kevesebb- szer kénytelen az állam büntetni, minél inkább számít­hat a törvénytisztelő állampolgár támogatására, annál inkább válhat a közjó intézményévé. A szocialista tár­sadalom ilyen követelményeket támaszt államával szem­ben, ilyen szellemben fogalmazta meg alkotmányát, s ilyen alapon törekszik következetessé tenni jogrendjét. Zászlófelvonás Alkotmányunk ünnepének tiszteletére kedden délután a gellérthegyi felszabadulá­si emlékműnél katonai tisz­teletadással, ünnepélyesen felvonták a magyar nemzeti lobogót, és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zász­laját­Zászlófelvonást ünnepsé­get rendeztek az Ország'ház előtt a Kossuth Lajos téren is: ugyancsak katonai tisz­teletadással vonták fel a Ma­gyar Népköztársaság álla­mi zászlaját. Az ünnepélyes esemény befejeztével a dísz­század és a zenekar díszme­netben vonult el a zászló előtt, ahol katonák, rendőrök, és munkásőrök álltak őrsé­get. A tartalomból A lelkiismeret nyugalma (3. oldal) Fénylő képek az időből (6. oldal) Földi dolgokról (7. oldal) Gyéren lakott tér (9. oldal) Feledy Gyula hitvallása (10. oldal) Kenyér, kalács illatában... (13. oldal) kulcsár József fotómontázsa A megyei tanács vb ülése Romhányban Nógrádban színvonalas az építési hatósági munka A Nógrád Megyei Tanács helyettes is. Elöljáróban úgy Végrehajtó Bizottsága ked- vélekedett, hogy az építési­den Romhányban tartotta hatósági munka Nógrádban kihelyezett ülését. A testület jóval színvonalasabb az or- a tanácskozást megelőzően szágos átlagnál. A település* Devcsics Miklós megyei ta- rendezési tervek vonatkozá- nácselnök vezetésével a sában is egyedülálló Nógrád nagyközség életével ismerke- pozíciója, s a miniszterhe- dett, a figyelem kiterjedt a lyettes szerint ilyen alaposság társközségekre is- E munka- volna kívánatos az egész or- módszerrel a végrehajtó bi- szágban. A továbbiakban ki- zottgág a korábban kialakult, emelkedőnek nevezte a fő­kedvező tapasztalatokkal já- építészek alkalmazását, majd ró hagyományt folytatja. azt hangoztatta: a telepü- A napirendek vitájára a lés‘ , környezetalakító helyszíni tapasztalatgyűjtés mufka- ott színvonalas, ahol után a nagyközségi tanács a ta‘lac|T7!?.fontosnak tart' székházában került sor. A 3*- Az EVM tapasztalata sze- testület elsőként az építési nB* Nogradban ez így van. hatósági tevékenység helyze- A me,fyel tanács, vefehar tét, a soron következő fel- tot biz°ttsa§a a Jelentést a adatokat tekintette át. Hol--via utan egyhangúan elfo­les Miklós, a megyei tanács fadta’. Jantner Anta Pedi* építési ' és vízügyi osztályé- Szecsenybe látogatott, hogy nak vezetője előterjesztésé- kofeimultban városi rangot ben értékelte a legutóbbi évefer- település munka] a­kedvező változásait, majd val’Ismerkedjen, összegezte a munka színvo- . A tes!:u^e*; a továbbiakban nalának emelését szolgáló to- bc!ssfu es aapos vitabari er­vábbi teendőket. ?omkany. NaFköz' segi Közös Tanacs Vegre­A napirend vitájában részt hajtó Bizottságának tevé- vett Jantner Antal építésügyi kenységét. A vita alapjául és városfejlesztési miniszter- Varga Ráfael tanácselnök ' ■ / előterjesztése szolgált, jelen volt Szlezák István, Rom­hány nagyközségi pártbi­zottságának titkára, és dr. Verebélyi Gábor, Rétság Vá­rosi Jogú Nagyközségi Ta­nácsa vb-titkára. Az ‘ előter­jesztést kiegészítette az a me­gyei tanácsi vizsgálat is, amelyet Szomszéd József, a közlekedési osztály vezetője, irányításával végeztek. A vég­rehajtó bizottság a kritikus vita után a beszámolókat el­fogadta és határozatot hozott a tapasztalatok hasznosításá­ra. A következő napirend Nóg­rád megye testnevelésének és sportjának helyzetét ele­mezte, Szúnyog Tibor, a test­nevelési és sportosztály ve­zetője előterjesztésében. A vitában részt vett Herczeg László, az Állami Ijúsági és Sporthivatal osztályvezető­helyettese. A végrehajtó bizottság vé­gül — dr. Szita András, a szervezési és jogi osztály ve­zetője előterjesztésére — ja­vaslatod fogadott el a Nóg­rád Megyei Informatikai Bi­zottság megalakítására. Közel kilencmillió forintba kerü>t A közművelődés új bázisa Karancskesziben Oj művelődési házat avat­tak tegnap Kar^ncskesziben. Az intézmény Ady Endre ne­vét vette fel. A ház Homoki József, budapesti építészmér­nök tervei alapján készült, akinek neve ismerősen cseng a Nógrád megyeieknek; ő készítette a salgótarjáni Bá­nyász és a bátonyterenyei Bányász Művelődési Ház terv­rajzait is. A kivitelezők szép és pontos munkát végeztek. Többek között a káráncskeszi Karancsvöigv Építő- és Fa­ipari Szövetkezet, a salgótar­jáni faipari kisszövetkezet é\ a Szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Tsz. A Karaincs Mgtsz pedig 76 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett az új művelődési központban, amely közel kilencmillió fo­rintba került. Nagyon sok segítséget nyújtottak a helyi kisiparosok és a lakosság is. A keddi ünnepi megnyitón részt vett dr. Miklós Zoltán országgyűlési képviselő. a litkei téesz elnöke, dr. Hütter Csaba országgyűlési képviselő, a Széc.sényi IT. Rákóczi Fe­renc Téesz elnöke, valamint a helyi és a -szomszéd közsé­gek állami és társadalmi szerveinek képviselői. Kö­szöntőt dr. Horváth István, a megyei tanács vb művelő­dési osztályvezetője mondott. Ez év augusztus húszadikát piros betűkkel írják be Ka- rancskeszi naptárába, mert két új létesítménnyel is gaz­dagodott — Ady Endre Kör­zeti Művelődési Ház, községi levéltár —. amelyek a köz­ség ás az egész megye köz- művelődését szolgálják. — hangoztatta, majd köszönetét mondott a ház tervezőinek. kivitelezőinek, építőinek, a leendő dolgozóknak pedig sok sikert kívánt munkájuk­hoz. Este kulturális bemutatóra került sor, amelyen az Ady Endre Művelődési Ház ama­tőr csoportjai és művészei léptek színpadra, majíd a ka- rancskeszi zeneiskola nö­vendékei adtak koncertet. Végül a Nógrád néptánc-, együttes, a fülekpüspöki palóc népi együttes és a Düvő ze­nekar mutatta be műsorai Karancskeszi közönségének. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom