Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
? Áz Egyesült Államok elutasította Magyarok a nagyvilágban Mihail Gorbacsov javaslatát Az Egyesült Államok elutasította Mihail Gorbacsov Javaslatát arról, hogy csatlakozzék az atomfegyver-kísérletek moratóriumához, és „propagandának” minősítette azt, hogy a Szovjetunió újabb hónapokra meghosszabbítja saját fegyverkísérleteinek immár 1 év óta tartó önkéntes felfüggesztését Az amerikai külügyminiszter szóvivője még Gorbacsov televíziós beszédének elhangzása előtt, a hírügynökségek előzetes feltételezéseire alapozva ismételte meg az amerikai elutasítást — szó szerint a korábbi megfogalmazással élt: az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek „nem áll érdekében” az atomfegyver-kísérletek moratóriuma. Röviddel később, Kaliforniában az ott üdülő Reagan elnök szóvivője, Larry Speakes hasonló formában utasította el a szovjet javaslatot, s azt a korábban elhangzott, de a szakértők által cáfolt vádat ismételte meg hogy a Szovjetunió, „az Egyesült Államokhoz képest előbbre tart korszerű nukleáris fegyvereinek kipróbálásában”. Mint ismeretes, az Egyesült Államok több nukleáris kísérleti robbantást hajtott végre, mint a. Szovjetunió és az immár égy éve tartó szovjet moratórium idején is sorozatosan próbált ki nukleáris eszközöket. Az elnöki szóvivő ezúttal Is kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak a tengeri indítású Trident D—5 rakéta és a változtatható indító állású, szárazföldi indítású Mid- getmam rakéta töltetének ki- feileszt éséhez és kipróbálásához van szüksége az újabb kísérletekre. Az atomfegyver-kísérleteket a csapásmérő űrfegyverek kifejlesztéséhez Is felhasználják. Az elmúlt napokban az amerikai törvényhozás mindkét háza állást foglalt a fegyverkísérletek moratóriuma mellett- A republikánus többségű szenátus nem kötelező érvényű állásfoglalásban kérte az elnököt a fegyverkísérletek felfüggesztésére. Illet* ve a nukleáris ki»érlet>elk teljes eltiltáséval foglalkozó tárgyalások felújításéra. A képvisel óház elvben kötelező erővel mondta ki, hogy u Egyesült Államok január elsejétől függessze fel az egy kilótonna hatóerő feletti nukleáris töltetek kipróbálását, amennyiben a Szovjetunió Is hasonlóképpen jár el, s ha meg tudnak egyezni a helyszíni ellenőrzés kérdésében. Reagan elutasította a képviselőházi javaslatot, amely csak abban az esetben tenne törvényerejű, ha a szenátus Is elfogadná. Az amerikai tv- és rádióállomások az időkülönbség következtében már kora esti híradóikban bőséges részleteket t sugározhattak Mihail Gorbacsov televíziós beszédéből, vezető helyen foglalkoztak azzal. A kommentárok és ismertetések külön aláhúzták, hogy Gorbacsov lehetségesnek tartótja a megállapodást a moratóriumról egy esetleges csúcstalálkozón, de nem jelentette ki határozottan, hogy az idén sor kerül ilyen találkozóra. A NBC televízió megállapítása szerint Gorbacsov új javaslata, a szovjet nukleáris fegyver- kísérleti moratórium meghosszabbítása defenzívába kényszerítette az Egyesült Államokat. Edward Kennedy szenátor kijelentette: üdvözli a szovjet döntést és bízik abban, hogy az Egyesült Államok csatlakozik a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséhez. V A brit konmány fenntartásokkal fogadta a szovjet atom- robbantási moratórium meghosszabbítását. A külügyminisztérium szóvivője röviddel Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a bejelentése után ,.sajnálkozásénak” adott hangot, mert — London értelmezése szerint — a Szovjetunió az „egyoldalú megközelítésre összpontosította erőfeaeítéaeit". A brit kormány azt szeretné, ha a Szovjetunió a genfi leszerelési konferenciám előterjesztett nyugati javaslatokra fordítaná figyelmét. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy ezek a javaslatok az ellenőrzésre vonatkoznak. Szavai szerint az ellenőrzés megoldása jelenti az igazi feladatot, mert csak az tenné lehetővé a haladást az összes kísérlet teljes betiltásának ügyében. Az NSZK kormánykörei eü- ső nyilatkozataikban óvatos formában reagáltak Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának az atomfegyver- kísértetek továJbbi egyoldalú szovjet moratóriumára vonatkozó bejelentésére. Lutz Sta_ venhagen külügymin.isztéri- umi álllamminiszter szerint a bonni kormányt az fogja szorgalmazni, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kössön átfogó megállapodást az atomfegyver-kísértetek tilalmáról. Stavenhagen nyilatkozata a Bonner Rundschau című lap keddi számában jelent meg. Horst Teltschík, a bonni kancellári hivatal külpolitikai osztályvezetője, Helmut Kohl tanácsadója tévényilatkozatában azt a következtetést vonta te Mihail Gorbacsov beszédéből, hogv reális esély van a szovjet—amerikai csúcstalálkozó idei megtartására. Teltschtk ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy az NSZK ilyen kérdésekben sem vállalhatja a közvetítő szerepét. Saját különleges érdekeit mindamellett érvényesítheti oly módon, hogy azokat jelzi legfontosabb szövetségesének, az Egyesült Államoknak, a másik oldalon pedig a Szov jetun i ónak. Hirosima polgármestere nyilatkozatban üdvözölte a szovjet atomicísérletí moratórium meghosszabbítását. Araki Talkesi, polgármester kedden közzétett állásfoglalásában nyomatékosan hangsúlyozta : a nukleáris fegyver- kísérteteknek a Szovjetunió általi egyoldalú felfüggesztése teljes összhangban áll Hirosima bókeóhajával. Araki Takesi reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunió léptess elősegíti a nukleáris fegyverek megsemmisítését, ugyan- ajkkor csalódottságának adott hangot amiatt, hogy azr Egyesült Államok nem csatlakozik a Szovjetunió álltai bejelentett moratóriumhoz. \ V Indokína változó arca . ■> - * ■ 4 , * t Faluvégi Lajos Kínába utazott Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, kedden Pekingbe utazott, ahol Szung Pingnek, a Kínai Államtanács tagjának, az Állami Tervbizottság elnökének meghívására tesz hivatalos látogatást. A miniszterelnök-helyettes és az általa vezetett küldöttség tárgyalásokat folytat a két ország gazdasági együttműködése fejlesztésének lehetőségeiről és ' feladatairól, valamint a központi tervezőszervek közötti kapcsolatok bővítéséről. Mit jelent az, hogy alig több mint kétszázezer híján, kétmillió amerikai állampolgár vallotta magát a legutóbbi népszámláláson magyar származásúnak? Mennyi közülük a magyar? Az a csaknem félmillióra becsült amerikai, akinek magyar az anyanyelve? De hiszen a pennsylvaniai Pittsburghban mintegy tizenötezren tartják magukat magyarnak, s közülük legfeljebb, ha ezer beszél magyarul. S ugyanitt találkoztam olyan magyarul hibátlanul beszélő amérikai- akkal. akik soha nem jártak szüleik vagy éppen nagyszü- leik szülőföldjén. Kivándorlók, emigránsok Pennsylvania állam egyébként jeles szerepet játszik az amerikai magyar kivándorlás történetében. Itt alapította meg Hazleton-bányatelepen tizenhárom magyar bányász éppen száz évvel ezelőtt a Verhovay Betegsegélyező Egyesületet, mely az idén pittsburghi központjában már William Penn Association néven, de magyar jellegét lényegében megtartva, ünnepelte a centenáriumot. S ugyanabban az évben, amikor a Verhovay Betegsegélyező Egyesület alakult, jött létre az első magyar település Kanadában. A bányászokat eppen úgy az ínség hajtotta a tengerentúlra, mint azokat a zselléreket, akik a magyarok Kanadába települését elindító, Esterházy Pál nevét viselő, Estei ház-kolónián kezdték újra az életet. De hogy a munkások, bányászok, parasztok mellett jó szerencsét kereső városi kisemberek is összefogtak egymás megsegítésére, anyanyelvűk megőrzésére Amerikában, azt bizonyítja a New York-i Első Magyar önképzőkör 97 esztendős története. Az összejövetelek nyelve csaknem száz éve változatlanul magyar. Ennél régibb alapítású egyesületek is jelzik Európában a munkát megélhetést kereső, magyarok útját. Idén ünnepelte megalapításának 140. évfordulóját Nyugat- Berlínben a Magyar Kolónia E. V. Berlin, és ünnepli ez év második felében Párizsban a Kölcsönösen Segélyző Magyar Egylet- A múlt században, s századunk első éveiben a magyar (magyar- országi) kivándorlás zöme azonban a tengerentúlra irányult, érdekes módon népi feltétlenül állandó letelepedési céllal. Amerika sokak számára, néhány év kemény munkát jelentett — jórészt család nélkül —, amely megalapozhatta az otthoni élet újrakezdését, a verejtékkel szerzett földdarabbal. vagy falusi üzlettel, kisvállalkozással. Mikszáth Kálmán írásaiból ismerhetjük a jómódúan hazatért amerikás magyart, vagy azokat a felvidéki falvaké'', melyeknek Amerikát ugyancsak megjárt lakói angolul beszélgettek egymás között. Fordulatot az első világháború hozott, mely a hazatérni szándékozókat is kinnmaradásra kényszerítette. S még nagyobb változást a második világháború, mely a harmincas évek nem túl nagyszámú, de többségében haladó gondolkodású emigrációja után olyan tömegeket sodort „Nyugatra”, melyek részben Nyugat-Európá- ban vertek tartósnak bizonyult gyökereket, részben a tengerentúlon, most már Ész.ak-Amerika mellett jelentős számban Latin-Ameri- kába és Ausztráliába kerülve igyekeztek új életet kezdeni, s csak töredékük vállalta az aktív politizálást, és éltette magában a 'reményt — rendszerváltozásra spekulálva — a hazatérésre. A második világháborút követő koalíciós korszak politikai csatározásaiban részt vettek, várakozásaikban csalódottak — akiket egy emigráció« történetíró „Negyvenheteseknek” nevez, — majd az „ötvenhatosok” változatos árnyalatai színezték a szórványmagyarság képét. Ma, a mintegy 15 millióra becsült magyarság csaknem egytizede emigrációban él. Pontos számot nem lehetne mondani, hiszen milyen kritériumokat szabhatnánk meg arra, hogy ki a magyar, vagy méginkébb. ki az „igazi magyar”, amint azt határainkon kívül gyakran hallani pozitív értelemben is. azt jelezve, hogy az számíthat erre az elismerésre, aki hazájától elszakadva sem adta fel magyarságát, s igyekszik azt le- származottaira is átörökíteni. S persze olyan értelemben is, hogy az az „igazi magyar”, aki semmilyen közösséget nem vgllal a mai Magyarországgal. A magukat ebbe az utóbbi kategóriába számítók egyre kevesebben vannak, s a jó- néhány nyugaton megjelenő magyar nyelvű lapban lezajlott vita a hazamenni vagy nem hazamenni kérdéséről úgy dőlt el, hogy alig akad valaki, aki mást nyíltan lebeszélne a hazalátogatásról. Változó szemlélet Ha cinikusak akarnánk lenni, azt ia mondhatnánk, hogy visszájára fordult az egykori reakciós Jelszó, hogy „lábával szavaz a magyar”, hiszen az elmúlt években egyre emelkedett a hazalátogató magyar származású külföldi állampolgárok száma, tavglv már csaknem elérte a 230 ezret. Nem akarunk ebből messzemenő politikai következtetéseket levonni azon túl, hogy megváltozott a hazai helyzet és a nemzetközi légkör. Amikor itthon nem volt tanácsos külföldi rokonokkal dicsekedni, azokban az országokban, amelyek a legnagyobb számban fogadtak be magyarokat, a gyors asszimiláció volt a követendő út! Az enyhülés szakasza itt is — ott is módosított a gondolkodásmódon, s szerencsére az enyhülés időleges visszaszorulása nem változtatott ezen. Mi is odafigyelünk arra. mi rólunk a külföldön élő magyarok véleménye, a gyors beolvadást szorgalmazó országokban is elterjedt az a nézet, hogy a nemzéti kulturális sokszínűség nemcsak as egyént, a nemzetet is gazdagítja. Ennek a szemléleti módnak a terjedése — terjesztése — nem ment könnyen. Hiszen aki valamikor, valamiért elhagyta a hazáját, magának is, másoknak is indokolni igyekezett tettének jogosságát. Az itthpnmaradottakban pedig még élhetnek fenntartások a hazájukat elhagyottakkal szemben. Ezeken — mindkét részről — túljutni, nem elvek feladását jelenti. Kapcsolataink alakulása a szórványmagyarsággal számtalan példával bizonyította, hogy az elvek, a politikai meggyőződés megtagadása nélkül is közeledhetünk konkrét célok megválósítása érdekében. A kompromisszumos készséget nem szokták a magyar nemzeti sajátosságok közé sorolni, nálunk *osz- szabb hangzása van, nvnt néhány országban, ahol nemzeti értéknek tekintik. Nevezzük hát megértésnek, megértésre való törekvésnek a közeledés feltételét. Ez nem kíván egyetértést alapvető kérdésekben, de megteremtheti az együttműködés tehetőségét, elsősorban azon a területen, amelyben mindenki, aki magyarnak vallia magát, érdekelt lehet úgy, ahogy azt 17 esztendővel ezelőtt. Váci Mihály költö megfogalmazta a Népszabadságban megjelent „Az oldott kéve” című cikkében: „A szórványmagyarság nyelvi megmaradásáért küzdeni egyetemes és emberi teljesítmény. Ezért minden magyar Írónak és felelős embernek meg kell tennie legalább annyit, amennyi ma lehetséges.” Kölcsönös megbecsüléssel Az elmúlt 17 év eredményei az óhaza és a szórványmagyarság kapcsolatainak alakulásában, amit egyre inkább i figyelemmel kísérnek a szomszédos országok magyarságának képviselői is, azt bizonyítják, hogy meghallgatásra találtak Véri Mihály szavai. Hozzájárultak ehhez az anyanyelvi mozgalom rendezvényei és azok a találkozók, ahol hazai ée magyar származású külföldi tudósok — a legtöbb esetben az egykori iskolatársak egy- másratalálásával — olyan eszmecserét folytatnak, amelynek tudományos és gyakorlati haszna is tehet. S akárhogy alakult is az elmúlt 17 évben a világ sora, ma a korábbinál jóval több a lehetőség a megértésre, akkor is, ha vitatkozunk egymással. ha az államalapítás óta eltelt évszázadok eseményeinek megítélésében nem is mindig értünk egyet, ha másként is emlékezünk meg egyes évfordulókról. Minden nehézség ellenére kialakult, és további fejlődést ígér a szórványmagyarság széles, a kapcsolattartásban érdekelt tömegeivel olyan, a kölcsönös megbecsülésen alapuló viszony, melv más vonatkozásban is példamutató lehet. Randé Jenő, a Magyarok Világszövetségének főtitkára Dolgoznak a rizsföldeken Vietnamban. Pol-Pot uralma alatt sok ezer gj érmék vesztette el szüleit. A népi Kambodzsa gondoskodik az árvákról. A képen: egy Phnom Penh-i árvaház udvarán. / NOGRAD - 1986. augusztus 20., szerda Nyolc mérnök és fizikus kitüntetése Átadták A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa állami díjat adományozott nyolc magyar mérnöknek és fizikusnak a Hally-üstökös vizsgálatára felbocsátott VEGA- űrszondák kulcsfontosságú műszereinek megalkotásáért és a tervezett méréseknek a nemzetközi ■ tudományos élet által nagyra értékelt, maradéktalan elvégzéséért. A díjakat kedden a Parlament detegációs termében, Maróthv László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, * az államidíj-bizottság elnöke adta át. Az ünnepségen részt vett Lázár György, az állami Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, továbbá a magyar tudományos és műszaki élet számos vezető személyisége. Állami díjat kapott Apáthy István, az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa, Gschwindt András, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa. Heténvi Tamás, a BME tudományos munkatársa, Redl Richard, a BME adjunktusa, Szabó Ferenc akadémikus, a KFKI főigazgatója. Szabó László, a KFKI főosztályvezetője, Szalai Sándor, a KFKI osztályvezetője dijakat és Szegő Károly, a KFKI tudományos igazgatója. Maróthy László a díjak átadásakor elmondotta: — Alkotmányunkat ez évben is büszkén ünnepelhetjük, hiszen sorai egységesítik a hatalom, a haza és a jog fogalmát, kifejezik a szocializmus erőinek államszervező szándékait és törekvéseit, társadalmunk fejlődésének irányát. E történelem utóbbi 3 évtizedét az. MSZMP bevált, töretlen politikájának irányításával éltük meg. E harminc év alatt népünk nagyot alkotott. 30 éve kiegyensúlyozott belpolitikai viszonyok között. bizalomteli légkörben, erősödő szövetségesi rendszerben, országunk gyarapodó nemzetközi tekintélye közepette élünk és dolgozunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány politikájában mindenkor súlyához méltóan szerepelt a tudományok rendkívüli fontossága, a tudományos eredmények alkalmazásának igénye " és gyakorlata társdalomépítő tevékenységünk minden területén. Minderre pártunknak és kormányunknak megfogalmazott és meghirdetett programja van. Megvalósításában a tudomány felelős művelőire messzemenően számítunk — mondotta végezetül a kormány elnökhelyettese, majd átadta az állami díjakat. Az ünnepséget követően, a Minisztertanács fogadási adott a kitüntetettek tiszteletére. I
