Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-16 / 193. szám
Fekete Nagy Béla kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában Hazaterve részt vett a Szocialista Képzőművészcsoport újjászervezésében annak a szürrealizmus és absztrakt művészet felé utat kereső szárnyában. A második világháború alatt az illegális baloldali mozgalom egyik központjában, a Henger utcai kerámiaműhelyben dolgozott, Hamis papírokkal számos üldözött életét mentette meg. A felszabadulás után megújult erővel kapcsolódott bele a mozgalomba, a Munkás Kultúrszövetség egyik megszervezője és társelnöke, a Képzőművészek Szabad Szak- szervezetének alelnöke volt. 1945-ben részt vett az Európai Iskola megalapításában, 1946- ban pedig aláírta a DunaCím nélkül völgyi Avantgárdok alapító- levelét. 1946—47-ben kiállított az Elvont Művészet I—II. magyar csoport kiállításán, miután stílusa teljesen nonfiguratív irányba fordult. A tárlaton felvonultatott első, még a felszabadulás előtti években papírra vetett rajzai a szürrealizmus és konstruktivizmus formajégyeit viselik magukon Barcsay, Vajda, és Korniss erős hatása alatt, de fellelhetők köztük a francia kortársak ihletésére készültek is. 1944-ben a konstruktív vonások jutottak előNői akt térbe művein. Némely munkáján az egymást átható formák erőteljes, vastagon hullámzó kontúrjaikkal bizonyos romantikát hordoznak dekoratív felfogásban az ösztönök hatalmát szimbolizálva. A természet rejtett arcát kereste későbbi, már konstruktív rendbe kénysze- rített tájképi parafrázisain is. A természeti formák és tárgyak helyét mindinkább imaginárius jelek vették át. Ugyanazt a motívumot többször megrajzolta, így mindinkább átalakult önálló életet kezdett élni, a bikát, vagy a jövő városát jelképező térrácsok, magas házak, szinte építészeti jellegű konstrukciói. Emlékezés A dogmatizmus évei alatt magával meghasonolva letette a rajzkrétát. Évtizedekig a Magyar Gyárépítő Vállalatnál, később pedig a 21. Építőipari Vállalatnál tevékenykedett; hőerőműveket tervezett. Csak nyugdíjazása után, a hatvanas évek közepén tért vissza újra a festőművészethez. Művei inkább vonalritmussal teli, lágy átmenetekkel színezett geometrikus struktúrák, félbemaradt mérnöki szerkezetekkel a végtelen térben. B. I. Napjainkban egymás után fedezik fel a felszabadulás után rövid ideig fontos szerepet játszó, ma már szinte művészettörténeti ■ kategóriává lett Európai Iskola félárnyékába került kismestereit. Középük tartozott a ma külföldön működő Marosán Gyula, akinek most a Budapest Galériában láthatók művei. A Magyar Nemzeti Galéria viszont az 1983-ban elhunyt Fekete Nagy Bélának szolgáltat késői igazságot munkásságának végleges helyét az Európai Iskola absztrakjai közt kijelölve. lis kiáltványokat illusztráltak. 1936-ban a Tamás Galériában kiállítást is rendeztek Űj realisták címmel. Munkáik túlnyomó része az expresz- szionizmus stílusához állt közel. Fekete Nagy Béla 1936-ban ismerkedett meg Kállai Ernővel, aki nagy szerepet játszott a művész szürrealizmus felé fordulásában. 1938-tól kezdve a szentendrei fiatalokkal kötött" barátságot. Vajda Lajos munkássága hatott rá soha el nem felejtett konzekvenciákkal. 1938—39-ben Franciaországban élt: a kortársak művészetével, elsősorban Picas- sóéval ismerkedett. Az 1905-ben, a Mecsekal* ján született művész nagy utat járt be élete folyamán. Először gépészmérnöknek készült, majd pályamódosítással, a képzőművészeti főiskolán szerzett diplomát, és művésztanári állást vállalt. Baloldali meggyőződésű lévén 1933-ban a ma már legendáshírű Kommunista Képzőművészeti Frakció alapítói közé tartozott, 1934-ben ő is ott volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának megszületésekor. A csoport tagjai az új valóságlátás kialakításán fáradoztak, illegá" Gátak (Hauer Lajos felvételei) A levéltárak és a közművelődés Hit csinálnak a levéltárak az idén ? A történettudomány és a rokontudományok számára alapvető forrásanyagot, az immár több mint 800 éves írásbeliség közeli és távoli emlékeit döntő többségében a levéltárak gyűjtik, őrzik, kezelik, védik és tárják fel az érdeklődők számára. Napjainkban, amikor egyre többen érdeklődnek szűkebb pátriájuk története, múltja ii ánt, megnőtt a megyei le- véltárak szerepe és jelentősége. A megyei levéltárak, amelyek korábban szinte kizárólag csak a történeti dokumentumok megőrzését te- k ntstték alapvető feladatuknak, egyre jelentősebb szerepet töltenek be az adott megye társadalmi és közművelődési életében; levéltárosaink tudományos és közéleti tevékenysége egyre határozottabb arcéit ölt. A már több éve bevált formák mellett új, hasznos próbálkozások, kísérletek és eredmények születtek. A cél: a levéltár értékeinek megismertetése és hasznosíttatása a széles közönséggel. A levéltárak közművelődést szolgáló tevékenysége irkrétű: levéltári helytörténeti kiadványok, olvasóköny- Hmk, dokumentumkötetek közreadása: levéltári kiállítások rendezése; levéltári napok szervezése; történeti adattárak kiadása, iskolai és iskolán kívüli történelemszakkö- lök, „Ifjú történelembarátok köre” vezetése, levéltári történelemórák tartása középiskolásoknak; az üzemi történetírás segítségével a szocialista brigádok ilyen jellegű tevékenységének szervezése és irányítása; a krónikaírómozgalom szervezése; helytörténeti pályázatok Írásának támogatása, részvétel a zsűrizésben stb. Ami az 1986. esztendőt illeti, sok mindennel büszkélkedhetnek a levéltárak. A Baranya Megyei Levéltár már évek óta irányítja a „Baranyai Krónikaírás”-t. A Békés Megyei Levéltár Gyulán belső levéltári kiállításban mutatta be legértékesebb és legmutatósabb forrásait. Szekszárdon kiállítás nyílt a Tolna Megyei Levéltár kincseiből. Ügyszintén nevezetes a soproni várostörténeti kiállítás. Debrecenben tizedik alkalommal rendezték meg a hajdú-bihari levéltári napokat, amely eseménysorozat szorosan kapcsolódott Debrecen várossá nyilvánításának 625. évfordulójához. A Vas Megyei Levéltár 1984 óta, évente rendszeresen levéltári napokat szervez. Az ülésszakon többek között bemutatták a Vas megye múltjából III. Levéltári évkönyv című kiadványukat. Bár nem a Komárom Megyei Levéltár volt a szervező, számos levéltáros aktív közreműködésével és részvételével zajlott le április 1—2-án a Buda visszaví- vásának 300. évfordulója alkalmából rendezett, „A magyarországi felszabadító háborúk és Európa” című konferencia. Nagyon érdekes a Nógrád Megyei Levéltár kezdeményezése: egységcsomagot állít össze a levéltári anyagnak az oktatásban való közvetlen hasznosítása céljaira a közép- és az általános iskolák számára. A Bács-Kis- kun, a Fejér, a Heves, a Tolna Megyei Levéltár folyamatosan segítette a történelem középiskolai tanulmányi versenyen indult diákokat munkájukban. A Borsod Aha- új-Zemplén Megyei Levéltár a TIT-tel közösen szervezi meg Miskolcon és Sátoraljaújhelyen a középiskolai történelembaráti körök találkozóját. A Veszprém Megyei Levéltár ifjú történelembarátok köre elnevezésű szakkört működtet, magas szinten. A Csongrád, a Fejér, a Somogy, a Szabolcs, a Tolna Megyei Levéltár helytörténeti órák tartásában, vetélkedők levezetésében, levéltárismertető videofilm készítésében emelkedik ki. A Pest Megyei Levéltár hagyományainak megfelelően az idén is meghirdette a megyei helytörténetíró, krónikaíró pályázatot. A Heves, a Somogy, a Vas megyei levéltárak a megyeszékhelyükön működő főiskolák hallgatóit készítik fel részben a helytörténeti kutatásra, részben általános levéltár-ismertetést tartanak nekik, részben pedig segítik a szakdolgozatot író fiatalokat kutató- és feldolgozó munkájukban. A levéltáraknak a saját maguk számára kitűzött és az igényekből adódó feladatai a felsoroltaknál is szélesebb körűek. A tervek megvalósítása során ez évben még számos kiállítás nyílik meg, és egyéb módon is részt vesznek a levéltári dokumentumokban rögzített történeti ismeretanyag népszerűsítésében és hasznosításában. Müller Veronika Jegyzeísorok két tanév között A megye óvodáiban, általános és középiskoláiban a tantestületek által elvégzett összegzések alapján megállapítható, hogy iskoláink nyugodt, kiegyensúlyozott tanévet zártak. A nevelő-oktató munka tartalmi célkitűzései és az iskolai élet napi gyakorlata közelebb kerültek egymáshoz. Társadalmi összefogás A nevelési és oktatási intézményeket működtető tanácsok a rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségeiket az alapellátás, s abban is kiemelten az iskolák működési jeltételeinek javítására fordították. A lakosság társadalmi munkája és az üzemek, termelőszövetkezetek segítsége is hozzájárult ehhez. Általános iskoláinkban a most befejeződő és az ősszel kezdődő tanévben a legmagasabb a tanulók létszáma. A több éve folyó tervszerű feijesztések eredményeként a növekvő gyermeklétszám idején is javultak a nevelőmunka személyi és tárgyi feltételei. A tanulók mindössze 1,9 százaléka tanul délelőtti, délutáni váltakozásban. A szaktanárok által tartott tanítási órák aránya 89,9 százalék. Az általános iskolai nevelők mindössze 2,9 százaléka képesítés nélküli. Más megyék helyzetével összehasonlítva is igen jelentősek ezek az eredmények. A tárgyi és személyi feltételek fejlődése kedvezőbb helyzetet teremtett a nevelő-oktató munkához, az eredményesség fejlődésében azonban döntő szerepük a pedagógusoknak volt. Fáradtságot nem ismerő, lelkiismeretes és igényes munkájuk tette lehetővé az óvodákban a jó iskola-előkészítést, az általános iskolában az írási, olvasási, és számolási alapkészségek kialakítását, a gyermekek szocialista személyiségvonásainak megalapozását. A nevelőmunka középpontjában az erkölcsi és világnézeti nevelés, a korszerű történelemszemlélet kialakítása áll. Nagy hangsúlyt kap a munkára nevelés, annak tudatosítása, hogy a tanulók legfőbb munkája a tanulás. Egyre hatékonyabb erőfeszítések történnek az ifjúság edzettségének, erőnlétének fokozása, egészséges életmódjának kialakítása, az iskolai testnevelés és a tömegsport feljesztése érdekében. Iskoláink a tanulmányi munkán túlmenően mind több teret és lehetőséget adnak a gyerekek kultúrálódásóra, esztétikai érzékük fejlesztésére, színházi, múzeumi, hangverseny- és filmélmények szerzésére, továbbá a különböző diákművészeti körökben végzett oktatómunkára. Mind az általános, mind a középiskolákban kiemelt figyelmet fordítanak az idegen nyelvek oktatására. A nyelv- oktatás hatékonyabbá tételében fokozatosan lehetőséget teremtünk arra, hogy a nagy létszámú — 30 főn felüli — osztályok két csoportra bontva tanulhassák, gyakorolhassák az idegen nyelvet. Minden középiskolánk és az általános iskolák többsége rendelkezik személyi számítógépekkel. A pedagógus-továbbképzés keretében gyorsított ütemben folyik a tanárok számítástechnikai kiképzése. Kettős követelmény A tantervi korszerűsítés jó alapokat teremtett a középfokú képzés továbbfejlesztéséhez. Megyénkben a tartalmi fejlesztéshez és a társadalmi, gazdasági igényekhez igazodva folyik a középiskolai szerkezet alakítása. Kettős követeimén ynek kell megfelelni: szilárdabb és korszerűbb általános műveltséggel, az erre épülő szakmai alapismeretekkel rendelkező, tudásuk továbbépítésére képes embereket képezzünk, és — a növekvő tartalmi követelményekkel párhuzamosan — felkészüljünk arra, hogy az évtized végén és a 90-es évek elején a jelenleginél mintegy 30 százalékkal több tanulóval foglalkozunk. A jelenleg megkezdett, illetve a jövő évben kezdődő fejlesztések eredményeként a 90-es években már évente mintegy 100 fő gépipari és 50—50 fő építőipari, illetve mezőgazdasági technikusi végzettségű szakember állhat munkába a megyében. A műszaki-technikai fejlődés, az ipar korszerűsítése mind felkészültebb, szakmaváltásra alkalmas, magas műveltségi szinttel rendelkező szakembereket igényel. A salgótarjáni 211. Sz. Ipari Szamunkásképző Intézet és Szakközépiskolában jelenleg két, a jövő tanévtől 3 szakmában — erős- áramúberendezés-szerelő, gépjárműszerelő, és műszerész — nyílik lehetőség arra, hogy érettségi vizsgával záruló, 4 éves képzés keretében, évente min begy 100 fő szerezzen szakmunkás-bizonyítványt. Ennek a korszerű, a jövő követelményeinek megfelelő szakképzési formának a fokozatos bevezetését tervezzük a többi megyei szakmunkásképző intézetben is. Fokozatosan bővítjük a gimnáziumi nevelés, oktatás lehetőségeit és feltételeit. A megye gimnáziumai igen jól készítik elő a tanulókat a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra. A gimnáziumokban szerezhető magas színvonalú általános műveltség lehetővé teszi, hogy azok, akik nem jelentkeznek továbbtanulásra, a legkülönbözőbb munkahelyeken végzendő feladatokra gyorsan és hatékonyan betaníthatok legyenek. Jelenleg idegen nyelvi — orosz és angol —, zenei és testnevelési speciális képzést adó osztályokba lehet jelentkezni. Tervezzük a speciális képzési lehetőségek bővítését is: francia tannyelvű gimnáziumi, tváibbá pedagógiai speciális osztály indítása van előkészületben. Minőségre összpontosítva A következő tanévben, továbbá az évtized végéig terjedő időszakban, elsősorban a tartalmi pedagógiai munka minőségének fejlesztésére kell törekednünk. A tanulók ne- veltségének javításával, szocialista személyiségjegyeik erősítésével, tudásuk és munkafegyelmük szilárdításával kell felkészülni a 90-es évek elejére jelentkező újabb fejlesztési szakaszra, amikor á magas létszámú korosztályok középfokú intézetekben történő nevelését kell megoldani. A közoktatást irányító szerveknek, az iskolákat fenntartó helyi tanácsoknak arra kell törekedniük, hogy a nagyobb, nehezebb feladat ellátásának személyi és tárgyi feltételeit biztosítsák. A párt-, állami és társadalmi Szervek együttes segítségével, a gazdaság és az oktatás összefogásával kell elérni, azt hogy a pedagógusok erejét, energiáját ne a nehézségek leküzdésére, hanem a nevelő-oktató munka korszerűbb tartalmi elemeinek önálló, alkotó kiteljesítésére, a minőségi elemek kibontakoztatására lehessen fordítani. A tanulók, a pedagógusok, a társadalom és a jövő közös érdeke ez. Dr. Szalánczay György NÓGRÁD - 1986. augusztus 16., szombat 7
