Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-16 / 193. szám
módszerek A közönség kedvence ldegennyelv-ok fafás a szovjet iskolákban Minden harmadik szovjet Iskolás angolul, minden negyedik németül tanul. Hárommillió gyerek a., francia nyelvet részesíti előnyben. Ezenkívül sokféle nyelvet tanulnak a szovjet iskolákban. Népszerű a spanyol, a kínai, a finn, az arab. a hindi, a magyar és a perzsa nyelv is. Azok a gyerekek, a.kik befejezték az alsó tagozatot, (az új iskolareform szerint a 4. osztályt), az 5. osztálytól hetente négyszer idegen nyelvet tanulnak. Az új program célja a gyakorlati nyelvtudás elsajátítása. Korábban a nyelvtanra, az írásbeli fordításra helyezték a hangsúlyt, ma pedig a beszédkészség fejlesztése a legfontosabb, az, hogy a tanulók a leggyakoribb élethelyzetekben köny- nyen tájékozódjanak és kifejezzék magukat. Az első oktatási év első negyedéve a szóbeli bevezető szakaszé. A gyerekek ekkor még nem tanulják a betűket, nem ismerik a nyelvtant, füzetet sem használnak. A tanár fokozatosan, a legegyszerűbb mondatokkal kezdi a tanítást: „Ez asztal, ez szék, ez ajtó stb”. Ezt követően a gyerekek a „Mi ez?” kérdésre az őket körülvevő tárgyak megnevezésével válaszolnak. Ilyen módon ezek a szavak köny- nyen és gyorsan rögződnek. Gyakran játékos versenyt Is kezdeményez a pedagógus. Például, hogy ki tud rövi- debb idő alatt megnevezni néhány dolgot az adott nyelven. Az izgalmas vetélkedők során szinte észrevétlenül tanulják meg a szavakat. Az órákon kezdettől fogva rendszeresen alkalmazzák a diavetítőt, az írásvetítőt, az epidiaszkópot, a szemléltető táblákat és rajzokat, amelyekkel minden iskola nyelvi kabinetjét felszerelték. Megjelenik például a képernyőn egy kép, egy szituáció, amelyet a tanulók az adott Idegen nyelven kifejtenek, elmesélnek. A szóbeli bevezető szakasz után könnyebb megtanulni a betűket, az olvasást, ami a tanterv szerint csak a második negyedév anyaga. Ekkor az óra első részét változatlanul a beszédkészségfejlesztésére fordítják, és csupán a második fele telik el olvasással és írással. A következő években ugyanezzel a módszerrel folyik az oktatás. Fokozatosan mind összetettebb párbeszédeket alkalmaznak. A tanár az osztállyal, a tanár egy tanulóval, egy tanuló egy másik tanulóval, vagy egy tanuló az osztállyal beszélget. Bonyolultabb, úgynevezett szerepjátékokat is beiktatnak az oktatási folyamatba. A tanár elmondja szituációt: az üzletben, moziban. könyvtárban, az utcán, stb. Azután kiosztja az eladó, a vásárló, a pénztáros, stb. szerepét. Á tanulók beleélik magukat az elképzelt helyzetbe, annak cselekvő részesei lesznek. megtanulnak szabadon társalogni, miközben aktivizálják, bővítik szókincsüket. Minden óra a tanári kézikönyvben jelzett óraterv szerint folyik. A kézikönyv csut pán egy része a pedagógiai módszertani utasítások és segédeszközök együttesének, amely magában foglalja a tankönyvet, az olvasókönyvet, a szemléltetőeszközöket, filmbetéteket, diapozitív-so- rozatokat ég hangfelvételeket. A köztársaságok tankönyvei a nemzeti sajátosságok figyelembevételével készülnek. Az olvasmányok például az adott vidékre jellemző szituációkat mutatnak be. Amikor például a mezőgazdaságról esik szó, Üzbegisztánban a gyapotról olvashatnak, Grúziában pedig a gyümölcstermelésre helyezik a hangsúlyt. Ebben az eredményesnek ígérkező oktatási programban nemcsak a nyelv tanulmányozását tartják fontosnak, hanem az adott ország megismerését is célul tűzik. Foglalkoznak a nemzeti hagyományokkal, a terület kulturális életével, midennapjaival. A nyelvi órák gyakran vonzó utazásokká alakulnak, egy-egy elképzelt séta Párizsban, Londonban, New Yorkban. Nagy segítséget jelent ilyenkor a város térképe, fényképek, rajzok, és az élénk gyermeki fantázia. Az „idegenvezetők” elkalauzolják osztálytársaikat a képzeletbeli utcákba, . terekre. részletesen beszámolnak egyegy műemlékről, múzeumról. Az idegen nyelvi órákon kívül minden iskolában bevezették a fakultatív nyelv- oktatást azok számára, akik szeretnék fejleszteni nyelvtudásukat. Ezek az úgynevezett „irányított” foglalkozások. Például az egyik csoport tanulói műszaki főiskolára jelentkeznek, ezért a műszaki fordítást gyakorolják. Aki bölcsészkarra készül,. annak a szépirodalmi művek tanulmányozása fontos az adott nyelven. A végzős diákok könnyen társalognak az adott idegen nyelven, hiszen szókészletük körülbelül ezer szó. Tudnak olvasni és szótár segítségével fordítani. Természetesen ez még messze van a tökéletes nyelvtudástól. De jó alapot jelent a további tanulmányokhoz a főiskolán, vagy a nyelvi tanfolyamokon. Egyébként vannak olyan iskolák. amelyek még alaposabb nyelvi ismereteket adnak. Több mint 30 éve léteznek a Szovjetunióban az idegen nyelvek elmélyült oktatását végző tagozatos iskolák. Számuk jelenleg körülbelül 750. Ezekbe az iskolákba bárki jelentkezhet. A nyelvoktatás a második osztályban kezdődik. Természetesen nem minden végzős diákból lesz nyelvész, vagy fordító. Á gyerekekkel az általános iskolai tanterv szerint foglalkoznak. És mégis, jelentős részük nyelvi intézetet vagy olyan munkahelyet választ, ahol idegen nyelv szükséges: tolmácsok, fordítók, tudományos kutatóintézetek munkatársai, idegenvezetők lesznek vagy stewardessek a nemzetközi légijáratokon. CSALA ZSUZSA A Napsugár Gyermekszínház Édes mosta* ha előadásán Balázs Péterrel. Csupán öt* hat percet késett az interjúról, de iel- kiismeret- furdalás gyö* törte, s nem győzött mentegetőzni : „Beállt egy teherautó a Révav utcába, elzárta az utat. Alig tudtam rávenni a sofőrt, hogy kiengedjen.” Gondolom elég volt egy csalazsu* zsai mosoly... — Mosoly? Rám se bagózott. Megfenyegettem, hogy megbírságolom. Ugyanis önkéntes rendőr vagyok. Már csaknem másfél évtizede. — ön Jászai-díjas, és 1986. áprilisa óta érdemes hallgatás van. Osztrovszkij művész. Ismeri az ország ap- Jövedelmező állás című víg- raja-nagyja, de mégis alig játékából játszottam el egy tudunk valamit a pályafutá- kis részt, s Mátrai József sáról. ' igazgató láthatott bennem va_ 1950-ben vettek fel a fő- lami fantáziát. A tiltó rendeliskolára, és 1953-ban tettek ki., kezések ellenére — melysze- Az eltelt 3 év alatt nem lettem r‘nt diploma nélkül senkit sokkal tehetségtelenebb, csu- nem lehet szerződtetni — pán az történt, hogy nem ne- odavett a Déryné Színházba, kém illő szerepet osztottak sőt rögtön főszerepet bízott rám, a Bánk bán Gertrúdisát, rám Csizimarek Mátyás víg- s egyéb drámai feladatokat játékában, a Bújócskában, kaptam, senki nem vette ész- Játszottam ezután egy végzős re komikai vénámat. Bánki főiskolás diplomarendezésé- Zsuzsa, az egyik tanárom — hen a Hamilton családban, 6 kedvelt engem — el akart ott ült a nézőtéren a főisko- vinni egy orvosprofesszorhoz, !a tanári kara,. akik nemrég hogy lefogyasszon, mert sze- kiraktak. rinte soványan jó drámai Nagy sikerem volt, s mint színésznő lett volna belőlem, megtudtam, némi lelkiisme- Végül a harmadik évben ki- ret-fordulást éreztek. Hama- tettek a főiskoláról, ott áll- rosan elküldték ajánlott le- tam összeomolva, szakma nél- vélben a diplomámat, amit kül. Ügy éreztem vége a vi- én „a címzett ismeretlen” feliágnak. Fél évig az édes- írással visszajuttattam a felanyám tartott el, én meg adónak... elkeseredetten róttam az ut- A címzett azóta ismert lett, cákat, de érdekes módon min- »őt országosan ismert, hiszen dig a Rákóczi úton, a főisko- sokat járt vidékre, igaz, a la tájékán kötöttem ki. Ott meghívások negyedét sem kétalálkoztam egyik nap Kazi- kiel^íífi’ *nnyi * mun' kája a Vidám Színpadon. mir Károllyal, aki azt taná— Néha, olyan kacsalábon csolta, jelentkezzem a Falu- forgó, modern művelődési ott- színháznál, ahol éppen meg- honokban lépek fel, hogyha közel lennének Budapesthez; Bodrogi Gyula biztosan „kiigényelné” egyiket-másikat, kamaraszínháznak. Ilyenkor visszagondolok a Déryné Színházban töltött öt esztendőre, a hőskorra, milyen ütött-ko- pott kultúrotthonokban, om- ladózó kastélyokban játszottunk. Két bakra deszkát raktak, ez volt a színpad. Egyetlen öltözőben zsúfolódtunk össze, s nemegyszer gyertyafény mellett játszottunk, mert nem volt bevezetve a villany. — Melyik volt a kedvenc szerepe? — Szívesen játszottam klasszikusokat: Moliére-t,' Machiavellit, de nagyon szerettem a Mágnás Miska Mar- csáját is. Annyira a szívemhez nőtt ez a szerep, hogy esténként megsirattam, mi lesz ha már leveszik a műsorról... Olyan voltam mint egy anya, aki . már jó előre búsul azon, hogy a fia majd megnősül, és otthagyja őt. — ön mindig mosolyog, mindig vidám. Ilyen a természete? — Nem vagyok pesszimista típus, de ez a mosolygás szakmai ártalom. Ha nem látják a arcomon, rögtön aggódva kérdik: csak nincs valami baj? — A nyári szünetben hol láthatjuk? — Otthon, a házamban. Végre pihenhetek egy kicsit, mert szeptembertől júniu'ig alig van szabadnapon. Négy darabban játszom a Vidám Színpadon, kettőben a Napsugár gyermekszínpadon. Én vagyok Barackvirág, a rádió Szabó család című sorozatában, s akkor még nem szóltam a vidéki fellépésekről. Rámfér a lazítás... — Szeretném ezt a beszélgetést valami poénnal zárni,' Mondana egyet? — Ma már az írók maguknak írják a vicceket, és ők maguk lépnek fel a számaikkal: Előfordult, hogy 200 forintot kellett fizetnem egy viccért. Nézze, magának megszámítom egy százasért- az interjú poénját. Sajnos, négy-öt nap múlva volt esedékes a fizetésem. S Csala Zsuzsánál nem voltán» hitelképes... Kárpáti György Az ének megmarad A Hetek antológiája Miskolcon antológia jelent meg a Borsod-Abaúj-Zermplén Megyei Tanács művelődésügyi osztályának, az ottani megyei könyvtár, és a Magyar Nép- köztársaság Művészeti Alapja irodalmi szakosztályának kiadásában. Három kiadó vállalta az antológiát, a fővállalkozó —, mint a könyv jegy- »etóből kiderül — a megyei könyvtár. Az ének megmarad verseskötet, versek gyűjteménye: Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József és Serfőző Simon verseinek gyűjteménye. Olyan költőké, akik a hatvanas évek közepén jelentkeztek első verseskönyveikkel. Első verseiket hamarább olvashattuk a folyóiratokban, a hetilapokban, még a hatvanas évek elején, első könyveik azonban csak körülbelül húsz éve láttak napvilágot. Az antológia ösz- szegyűjtője, szerkesztője, utószóírója, Zimonyi Zoltán gondos és szenvedélyes szavai szerint ezt a hét költőt a közös kezdet, a közös bölcső emléke fűzi össze: az 1961-ben alapított Űj írás, illetve valamivel később a befogadásra kész miskolci Napjaink. A kereket, ezt a kör alakú járműrészt, amely az elmozdulás súrlódását erősen lecsökkenti, már i. e. 2000 táján feltalálta az emberiség, a Komárom megyei Kocs községről elnevezett, négykerekű és rúgózott kocsi azonban csak a XIII—XIV. században vált általánosan használt közlekedési eszközzé. A társaskocsi — közismertebb latin eredetű nevén az omnibusz — 1662-től vett részt Párizs közúti forgalmában. Arra pedig, hogy síneken gördülő, zömmel fémből, de itt-ott fából fabrikált lóvasút szekerei is megjelenjenek, még 170 esztendőnek kellett eltelnie. Az 1832. év volt ugyanis az, amikor New Yorkban — az Újvilágban óriási csinnadratta és szerpentinzápor közepette — elindult első útjára a menetrend szerint közlekedő, négylábúak vontatta vagon... Az óceánon túli példa aztán a tengeren inneni vén Európába is átszármazott, és előbb természetesen Párizsban, majd 1866-ban — tehát most százhúsz esztendeje — Pesten is lovai közé csapott a lóvasúti kocsis. Szakszerűen mondva: a közúti útburkolat felszínébe ágyazott síneken az említett év augusztusának első napján indult útjára a fellobogózott kupé, a városi elöljáróság ünneplőruhás képviselőivel. A Pesti Közúti Vaspálya Társaság jóvoltából a hajdani Széna téren — a mai Kálvin téren — csattant meg először a két igavonót biztató Á pesti lóvasút ostor, majd a Múzeumkörút, a mai Bajcsy-Zsilinszky út, a Váci út következett, hogy azután az újpesti vasúti hídnál megforduljon. A pesti nép valóságos szenzációként fogadta ezt az újmódi közlekedési eszközt! Felkapaszkodott rá boldogboldogtalan, és aki tehette, nem a jármű belsejében keresett ülő- vagy állóhelyet, hanem a köríves lépcsővel megközelíthető fedélzeten, amely,. ..olacq '^ról ^hamarosan meg is született a máig is dúdolt sláger, miszerint „Éjjel az omnibusz tetején, de csuda volt...” Az viszont nem volt csoda, hanem a vaspályatársaság jól felfogott érdeke, hogy az első vonal kiépítése után szinte azonnal hozzáláttak a második sínpár lefektetéséhez. Ez a mai Madách térről a Rákóczi úton vezetett, a Baross térnél pedig egyrészt a Rottenbiller utca, másrészt a mai Mező Imre út felé ágazott el. Ez utóbbi szárny egészen a pest— losonci vasút indítóházáig azaz a józsefvárosi pályaudvarig elnyúlt Noha az építtetők kevéssé bíztak abban, hogy ez mindenképpen kültelek) — az akkori városperemen átvezető — vonal gyorsan megszolgálja majd a befektetést; kellemesen csalódtak: még az 1860-as évek végén el kellett készíteniük a folytatását Kőbányáig. . ^ 1869—1870fben még egy NÓGRÁD - 1986. augusztus 16., szombat fővonala épült meg a pesti lóvasútnak; ez a Széna tértől az Üllői út mentén futott. A következő 15 évben csak az afféle összekötő járatok szaporodtak, hogy ne kelljen annyit kocsikázni, illetőleg gyalogolni az indító vagy a közbülső állomásokig. _ Idő múltával aztán a Duna túlsó partján elterülő Buda is megkapta első lóvasútját, 1896-ban pedig lefektették a székesfőváros legutolsó lóvasúti járatának hengerelt idomacéldarabjait, amelyek az úgynevezett Tisztviselőtelep házaiig terjeszkedtek. (Ez a mai Népliget táján épült fel az 1880-as évek végétől). A századvég esztendeiben már a mi Pest-Budánkon is ott szikrázott az iparilag hasznosítható elektromosság, és ennek az új energiaforrásnak a parancsoló jelenléte halálra ítélte a lóvasutat. Amikor a tisztviselőtelepi ki- ágazást üzembe helyezték, bizony megindultak az áramos járatok e vasút korábban átadott vonalain. Alig három év alatt — 1895 és 1898 között — valamenyi sínhez villamosvezetéket építettek. A nosztalgiára hajlamos közlekedőközönség nagy bánatára mind a felistrángolt pacik, mind gazdáik, a keménykalapos nagy hangon dirigáló kocsisok eltűntek, és helyüket az állig gombolt, fejükön simlis sapkát viselő villamosvezetők foglalták el. Kicserélődtek természetesen a vagonok is, emeletükön immár nem volt sem korlát, sem ülőpad, így még nosztalgiku- sabban harsoghatta a dala Éjjel az omnibusz tetején- A. U Egykori rajz a századvégi pesti lóvasútról.
