Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-15 / 192. szám

MDI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.44: Jó reggelit tM: Műsorismertetés 4.U: Mai kulturális programok 8.20: Korán^eJők I. 50: Csembalóművészek. XVII1/7. tesz. 8.40: Zsuzsi születik 9.53: Lottósorsolás Lö.tS: Heltai Jenő versel Lt.lt: Labirintus 10.25: Verbunkosok, nóták 11.00: Gondolat II. 45: Németn Sándor operett­dalokat énekel. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Könyvszemle | 12.55: A zene is összeköt 14.00: Műsorismertetés 14.10: Válogatott perceink 15.30: Népdalok 16.05: Teliszájjal 17.00: Lskolttpéldák 17.30: Idősebbek hullám­hosszán 18.25: Mai könyvajánlatunk 10.15: Embermesék 00.15: Margaret Tynes és Jussi Biörling opera­felvételeiből. 20.50: Epizódok a budapesti Liszt—Bartók zongora­versenyről. VI fi. rész. 21.30: Profil és profit 22.20: Tíz perc külpolitika 20.30: Magyar színjátszás külföldön. W.tO: Ferencsik János vezényel. 0.10: Himnusz 0.14; Ej fél után. .. PETŐFI RADIO: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 4.06: Joan Sutherland i operett- és zenés Játék felvételeiből *.5«: Tíz perc külpolitika t.M: Napközben 12.10: Illés Lajos dalaiból 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.00: Popnullám 14.00: Péntektől péntekig. 16.15: Magyarország—Kanada női és a Magyarország—Olasz­ország férfi vízilabda vb-mérkőzés. «. 17.0t: A fiatalok popzenei műhelyének fel­vételeiből. 17.10: ötödik sebesség 14.30: Fiataloknak! lt.50: Egészségünkért! 10.00: Nótakedvelőknek 30.05: Tudósítás az országos atlétikai bajnokságról 11.00: Rádiószínház: Madár kopog az ablakon. >1.48: 1.39-660. 0.14: Éjfél után. .. MISKOLCI 8TŰDIÖ: 17.10: Műsorismertetés. Hf­r#k, időjárás. — 17.05: Pén- tsk este Efczak-Magyarorszá- gon. Szerkesztő: Jakab Má­ria. (A tartalomból: Nyár az Üdülőkben. — Körkép. — Horgászok öt perce. — Orvo­si tanácsok. Beszélgetés dr. Pénzes Géza főorvossal. — Maenóát.játszá«. — Program- ajánlat.) — ÍR 00: Észak-ma­gyarországi krónika — ÍR 25 —18.30: Lap- és műsorelőze- tes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: Tv-toma Szünidei matiné: Nvu«díjasok délelőttié Ne szomorkodl össze! Feleki Kamill és vendégel Képújság Hírek Három nap tv-mű sori Száz híres festmény Betűreklám A Kehldai példa Kéoűiság Reklám Ablak Reklám Tv-torna Esti mese Reklám* I Híradó Reklám 8.05: 8.10: 10.00: 10.30: 10.50: 11.45: I« 25: 18.30: 18.35: 18.45: 1« SÓ: 17.10: 17.55: 18.00: 19,0«: 19.05: 19.10: 19.20: 10.30: 10.00: 20.05: A Kaliforniai Kölyök amerikai film (1974) 21.15: Betüreklám 21.20: Mestersége színész: Körrfiendi János 22.00: Híradó 3. 22.10: Himnusz 2. MŰSOR: 15.50: Képújság 15.55: Női kosárlabda-vb: Magyarország—Kuba 18.30: Vízilabda-vb : Magyar- ország—Olaszország 19.30: Bach: 11. brandenburgi verseny (F-dúr) BMW 1047. 19.40: Voiga. Szpvjet rövid'film , 20.00: zenebutik különkiadás 21.00: Híradó 2. 21.20: Amada (1983) 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 8.55: Hírek 9.00: Körhinta 9.40: Tv-forum. (Ism.) 10.20: Tv-híd: Moszkva— Prága 11.20: URH-kocsival 12.00: Hírek 16.55: Hírek 17.05: Labirintus 17.45: Bratislava! magazin 18.10: Tv-tanácsadó 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.00: Gazdasági jegyzetek 19.30: Tv-hirádQ 20.00: Élet a természetben. A szent hegy 20.25: A törvényszéki szakértő halála. Angol tv-£ilm 21.20: Mindent egy perc alatt 22 00: A kaméliás hölgy. Francia film 23.50: Hírek 2. MŰSOR: 16.50: A rendőrség naplójából 17.00: A porondon 18.00: Női kosárlabda-vb 19.30: Tv-hirado 20.00: Harmadpont 21.05: Bratislava! kulturális ajánlat 21.30: Időszerű események 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Beszélgetés a zenéről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Indiana Jones-* és a végzet temploma (14). Színes, fan­tasztikus amerikai kaland- filrcC — Balassagyarmati Ma­dách: Hátsó ábJak (14). Szí­nes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Pásztói Mát­ra: Támadás a Krull bolygó ellen (14). Színes, szinkroni­zált amerikai fantasztikus ka- landfiltn. — Szécsényi Rákó­czi: Kismaszat és a gézengú­zok. Színes' magyar ifjúsági film. — Rétság: A borotvás gyilkos (14), Színes, szinkro­nizált csehszlovák krimi. — Karancslapujtő: Vadászkuny­hó (14). Színes csehszlovák film. — Érsek vadkert: Lebe­gés (14). Színes, szinkronizált szovjet film. — Nagylóc: A betörés nagymestere. Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. MII? HOL? MIKOR? — A salgútsrjánt Jöisef At­tila Művelődést Központ kert­je ma 15 órakor nyitja meg kapuit a szórakozni, klkap- eaölódnt vágyó salgótarjániak és a városba érkező türisták előtt. 18 órától a B. T. B. trtó szolgáltat élőzenét. 20 órakor kerül sor — ha az időjárás Is engedi — a Cent­rum Áruház modelljeit fel­vonultató divatbemutatóra. A legújabb ruhakollekclók- ban a művelődési ház dzs^sz- balettcsoportját láthatjuk majd. — Széesényben, a Kubinyl Ferenc Múzeum állandó ki­állításai között szerepel a régészeti és a vadászatt- v(7g87dá!kodási válogatás. A széesényi vár történetével a keleti bástvén ismerkedhet a kíváncsi országláró. A kőtár ánvaga a nvueati bástyán kí­nálja ritkasáeait. — A salgótarjáni Ifiúsáed- mflvelődési ház szabadidő­NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN Indira Gandhi szobrásza Oleg Komov, az OSZSZSZK népművésze, a Szovjetunió művészeti akadémiájának levelező tagja Indira Gandhi­nak, a kiemelkedő indiai köz­életi személyiségnek az em­lékművén dolgozik. Komov közelről látta Gandhit még egyetemista ko­rában. Mast Bombayba megy, hogy felállítsa az indiai nép nagy lányának az emlékmű­vét. Oleg Komov műveit jól is­merik mind a Szovjetunióban, mind a határokon túl. Szob­raival az orosz művészet ki­magasló személyiségeinek ál­lított emléket: a költő Pus­kinnak, Kolcovnak és a festő Venyecianovnak. Most fejezi be Csajkovszkij emlékmű­vét, amelyet majd Votkinszk- ban, a nagy zenész szülővá­rosában állítanak fel. Előkészületben vannak még: a finn Kuopio éáros számára készülő Puskin-mellszobor és Minyin-emlékmű. Minyin a XVII. században szervezte és vezette az orosz nép nemzeti felszabadító harcát a lengyel megszállók ellen. A szobrászat kedvelői Oleg Komov kiállításával Moszk­vában, Prágában és Belgrád- ban Ismerkedhetnek meg. klubja — vasárnap kivételé­vel — naponta 14—19.30 óra között várja programjaira a megyeszékhely fiatalságát. A kondicionálóteremben erőn­létjavító, -fejlesztő gyakorla­tok végezhetők. A társasjáté­kok hívéi sem maradnak el­foglaltság nélkül — kedvükre válogathatnak a számítógépes és videojátékok, a sakk és az asztalitenisz között — A. rádió 3. műsorában 15 óra 40 perckor kezdődik a Sriráki színek című riport- műsor. amelyben Zengő Ár­pád. a kőolajipari vállalat Kastély Szállóiát mutatja be a hallgatóknak. Az egykori Teleki-kastély kulturális ren­dezvényeivel is magára von­ja a figyelmet: egész évben kjépzőművészeti kiállítások, komolyzenei koncertek vár­ják az érdeklődőket. S idén is. megrendezik a nemzetközi sakkversenyt í .8*. ■ .A Fele sem igaz ■i Beszélgetés Vágó Istvánnal Ki ne emlékezné Vágó István Fele sem igaz című te­levíziós vetélkedőjére. Több mint egy éve, hogy megszűnt közkedvelt műsora: mai napig szívesen emlékeznek vissza sokan egy-egy kedves kérdé­séi-e, mókás válaszra, nem várt fordulatra. A közelmúltban a salgótarjáni József Attila Mű­velődési Központ kertjébe hívta játszani a felnőtteket, egy nosztalgia „Fele sem igaz”-ra. A könnyed, mondhatni nyá­ri kérdések és a válaszadók — népszerű rockzenészek és a Magyar Rádió egyik zenei szerkesztője —. a vidám meg­fejtések méltán arattak nagy sikert nemcsak a játékosok, hanem a nézők körében is. A vetélkedő után ültünk le Vágó Istvánnal néhány szót váltani. — Véleménye szerint, miért ilyen népszerű a Fele sem igaz? — A játék felépítésében kell keresni a magyarázatot. Ebben a formában ugyanis nincs meg a leégés lehetősé­ge, azt pedig senki nem sze­reti, különösen nagy közön­ség előtt nem. így. hogy egy kérdés igaz, vagy hamis vá­laszát kell megtalálni, min­denki inkább az állításra fi­gyel, nem csupán a játékosra. Sokan biztosán azt gondolják, hogy nekem ez a kedvencem, én azonban azokat a vetél­kedőket szeretem, amelyek­ben sokan tudunk együtt ját­szani, ahol mindenki reszese lehet a versengésnek. — Szellemi vetélkedő sok­féle van rádióban, televízió­ban. Egyben megegyeznek: új ismereteket adnak a nézőknek, hallgatóknak. — Nem hiszek abban, hogy a vetélkedés a népművelés egyik formája. Ha új dolgo­kat hallok, az még nem egyenlő a tanulással. Csak akkor beszélhetünk róla. ha az újat be tudom építeni, for­gatni tudom ismerettáram­ban. Mondok egy példát: Egri János Elmebajnokság vetél­kedőjén a nézők csak ámul- nalí-hámulnak, hogy micso­da két lábon járó lexikon egyik-másik társuk, de nem hiszem, hogy az ott hallot­takból bárkinek is megmarad valami a fejében. Ezzel ter­mészetesen nem becsülöm le sem Egri Jánost, sem amit csinál, a véleményemet kér­dezte és nekem ez a meglátá­som. — Mi az eredeti foglalko­zása? — Vegyészmérnök vagyok. " «— Honnan a humán érdek­lődése? — Tulajdonképpen a szak­mámban soha nem is dolgoz­tam. Az egyetemi évek vitán a Chinoin exportosztályán tevékenvkedtem, ahol a nyel­vi tudásomat kamatoztattam — Müyen nyelveken beszél? — Bizonyítványt angolból, franciából, németből éje spa­nyolból szereztem. Nem di­csekvésképpen, de ha szóba jött a nyelvismeret, elmon­dom, hogy a múlt héten a Ba­latonnál négy nyelven vezet­tem egy olyan vetélkedőt, amelynek kétszáz résztvevő­je volt. Nem kis munkát je­lentett ,olyan játékot kidolgoz­ni, amely mindvégig érdekes, gördülékeny; ehhez kell a mérnöki műveltség. Számom­ra nem is a játék a fontos, hanem ami mögötte van, az elméleti rés^, — Minden vegyészmérnök­nek van egy emlékezeteß kísérlete, robbantása ... — Értem mire gondol, de én soha nem repítettem a levegőbe semmit. Olyan vi­szont már előfordult, még az egyetemi éveim alatt, hogy erős sósavba belelógott a ka­bátom alja. s mire hazaér­tem, csak a fele maradt raj­tam. — Készített már kémiai vetélkedőt? — Még nem. de terveim közt sem szerepel. Most azon töröm a fejem, hogy lehetne olyan játékot kitalálni, amelyben aktívan részt ve­het 15—20 ember. Vannak már elgondolásaim, de ezek csak tervek, nem akarok egyelőre beszélni róla./ Bármit is talál ki legköze­lebb Vágó István, a nézők örömmel fogadják, mert azok közé az emberek közé tarto­zik. aki rövid idő alatt tud kapcsolatot , létesíteni. Ve­télkedőm űsorai után min­denki jóleső érzésűéi áll föl: a néző otthon a fotelből és a játékos a stúdióbeli szék­ből egyaránt. V. M. | Nógrád megye a Honismeretben Oleg Komov, az OSZSZSZK népművésze műtermében. A Hazafias Népfront gondo­zásában megjelenő Honismeret című folyóirat legfrissebb szá­mában több vonatkozásban is helyet kapott Nógrád megye. Az ez évi negvedik szám ve­zető helyen közli A nógrádi szénbányászát 125 éve című írást. Szerzője Krisztián Bé­la. a Mecseki Szénbányák ok­tatási előadója. Hasznos segédanvag a fo­lyóirat mellékletekén* megje­lent honismereti bibliográfia, ameiv számos nógrádi szerző munkáiéra hívja fel a figyel­met. A tanulmányok és szer­zők felsorolásával részletes ajánlást közöl például a Nógrád megyei múzeumok év­könyvéről. A Tájak, korok múzeumok sorozatban ajanlja az érdeklődőknek a bibliográ­fia Bratkó Lajos: Ipolytarnóc, ősmaradványok; Szvircsek Fe­renc: Karanesberény, Nógrádi­partizáncsoport emlékmúzeu­ma és Valter Ilona: Pásztó. Oskolamesterház című mun­káját. Itt szerepe! Cztpó Ernő- né II. Rákóczi Ferenc című bibliográfiája is. A folyóirat .szerkesztősége emellett előre jelzi, hogy a kö­vetkező — 1986 5. — számban Pásztó újabb műemlékeiről tesz közzé írást. Miki egér az egérfogóban NŰCRÁD — 1986. augusztus 15., pántolt Milos Forman első amerikai filmje,. az Elszakadás egyik jelenete jutott eszembe a VII. országos pop-rock tábor zá­rókoncertjén. A szóban forgó műben negyvenes szülők ti­nédzser lánya hazavitte ud­varlóját bemutatni. Az ajtó­ban egy hosszú hajú, lobon- cos szakállú fiatalember állt, valamelyik jól menó beat- együttes gitárosa. És a „tisz­tességben megöregedett”. szü­lők csupa lényegtelen kispol­gári kérdésekkel árasztották el a fiút, aki végtelen türelem­mel, igaz, jobbára csak igen- nei-nemmel válaszolt és haj­landó volt meghallgatni a kedves papa harmatgyenge zongorajátékát, amit a ked­ves mama nem éppen kris­tálytiszta hangja kísért. A fia­talok pedig szőnyegen ülve nézték a házimuzsikusokat. S ahogyan a kamera távolodott, á nézők észrevehettek egy hatalmas, láthatatlan szaka­dékot, amely a szülők és a gyerekek között tátongott. Valami ehhez hasonló űrt lehetett érezni a salgótarjáni pop-rock tábor zárókoncertjén, a fellépő tizenhárom együttes és közönsége között. A rock­zenekarok meglepően magas színvonalon, mondhatni pro­fiszinten játszottak. A muzsi­kus fiúk és lányok komolyan vették a zenét, mindannyian a hangjegyek bűvöletében mo­rogtak. Mégis volt egy-két érdekes jelenség, ami töprengésre késztetett. _ Először is — ter­mészetesen nem baj — min­den színpadi zenész jólfésült volt, már egyáltalán nem em­lékeztetnek a régi, „útszélére rugdosott nemzedék” képvi­selőire. Átváltozott a rockzene. Beszippantotta magát a „só­biznisz” világa. Ma már job­bára csak a jól megtervezett, tökéletesen megszervezett együtteseknek van esélvük a befutásra és a fennmaradás­ra. Olyan szempontok szerint dolgoznak, amit a nézők, a ra­jongók, nem is gondolnak, ám a legfontosabb „dal” ugyanaz maradt: újítani kell! Mindig és mindenhol, mert a közön­ség új arcokat, új zenét, új műsort kíván. Ügy látszik, a pop-rock tá­bor fiatal muzsikusai tökéle­tesen ismerik a befutott ze­nésszé válás íratlan törvé­nyeit. A legapróbb részletekig kidolgozott műsort adott az együttesek nagy része. Jól képzett zenészeket láthattunk, hallhattunk. Muzsikálni, hí­ressé lenni és pénzt keresni akarnak. De ki foglalkozik ma már a közönség gondolataival? Ho­vá tűntek, hol vannak a ze­nei próféták? Akik kiállná­nak a közönség nevében — énekelni, érzelmeit, gondola­tait kifejezni. A tagadásban, az elutasítás­ban a dalszövegek túlnyomó részében a salgótarjáni kon­certen sem volt hiány, sőt már felfedezhető az agresz- szió képi megjelenítése is. a Drakula grófról szóló ének előadásában egy sok tagú együttesnél. Persze csak azt tudják eljátszani, amit — erő' szak közepette élünk — a fel­nőttektől és a külvilágtól lát­nak. Ezek után csoda-e hát, ha az egvik zenekar énekese Miki egeret látott az egérfo­góban? Miki egeret, Walt Disney bűbájos teremtményét? i Yankó Magdáin« Feltárul a „holtak városa* Kétezer év emlékei Pécsett Kétezer év története sűrű­södött össze ejJy régi pécsi hazban, ahol az elmúlt he­tekben. hónapokban leletmen- tö ásatást folytattak a Janus Pannonius Múzeum régészéi. A volt belvárosi altalános is­kolát átépítik könyvtár céljá­ra. A rekonstrukció során a Bányászati Aknamélyitö Vál­lalat munkásai statikai meg­erősítést végeztek az épület­ben. ,s eközben ókori és közép­kori leletek kerültek napvi­lágra. Ezen a területen feküdt . Pécs római kori elődje — So­pianae varos — temetője. A belvárosi ház alatt tizennégy római sirt talaltak, bennük férfiak és nők, valamint egy gyermek csontvázát. Vala­mennyien nyugati irányban néztek, ami azért meglepő, mert az eddig feltárt pécsi sírok mind keleti tájolásúak voltak. Feltehetően valami­lyen vallási szekta tagjai le­hettek. Különlegességnek szá­mit az a sírkert is, amelyben két sír között egy szarkofág nyomait fedezték fel. Megta­lálták a hajdani római teme­tő eredeti járószintjét is. Jel­legzetes hagymafejes csatok, karperecek, vaskések és üveg­edények maradtak meg a föld alatt. A középkorban utcákkal vágták át a „holtak városát", a római temetőt, s a mai is­kola helyén lakóházakat és gazdasági épületeket. emelte­tett a pécsi káptalan. A régé­szek legalább öt középkori ház alapjait azonosították és doku­mentálták. Ebből a korból épen megmaradt a p'ince gó­tikus. csúcsíves ajtókerete és egy oszlopos díszkút, továbbá XXV—XV. századi cserepeket és egjf vaslándzsát is találtak. A török hódoltság idején Csór Hasszán basa uralta az impo­záns sarokházat. A török je­lenlétről tanúskodik egy szén keleti hronrkennyeJ és több l iránt porcelántöredék. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom