Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-15 / 192. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKÉZÉIT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Önkéntes társulások Salgótarjánban 3ól szolgáljak a közműhálózat fejlesztését A lakossági önerős kö/műtársulások révén tovább fejlődő t a város kommunális ellátása — többek között ezt állapította meg legutóbbi ülésén Salgótarján város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. A közműtársulások szervezési tapasz- ttlatainak összegzésekor utaltak arra, hogy az elmúlt ötéves tervben a családiházas-övezctek kommunális fejlesztőmet nem tudták a korábbi ütem szerint tartani. Az okok között első helyen a csekélyebb anyagi lehetőségek állnak, ugyanakkor ugrásszerűen megnőttek a kivitelezés költségei. A lakosság azonban ilyen körülmények között is igényelte a családiházas-öveze- tekben a vezetékes vízellátást, a szennyvízcsatorna és a vezetékes gáz nyújtotta nagyobb komfortot. Ennek érdekében négy évvel ezelőtt kezdeményezték először, hogy az egyes lakókörzetekben különböző közművek megépítésére társulások alakuljanak. A. magas kivitelezési költségek miatt azonban kizárólag lakossági pénzből természetesen nem lehetett megépíteni a vezetékeket, így azonnal jelentkezett a tanácsi támogatás iránti igény is. A városi pártbizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront várospolitikai munkabizottsága kezdeményezésére dolgozták ki a javaslatot a lakossági önkéntes közműtársulások létrehozására. Ennek alapján került sor az esetenkénti támogatásra, * az eevséges elveiket megteremtő két évvel ezelőtti vb-határo- zat nyomán nagyobb lendületet kapott a szervezés. Több vezeték építése is megkezdődött, így például a Vörös HadI sereg úton gázvezeték, a Narancs úton szennyvízcsatorna létrehozását szolgálta a közműtársulás. A tapasztalatok, valamint a tanácsi támogatás összegének a növekvő kivitelezési költségek miatt bekövetkező relatív csökkenése azt eredményezték, hogy az elmúlt évben ismét módosították a korábbi határozatot. Ebben megfogalmazták, hogy milyen minimális lakossági költségvállalás szükséges, ugyanakkor a végrehajtó bizottság ezzel azonos összegűre emelte a támogatást. A fontos változások közé tartozik, hogy a határozat alapján a társulás-' ban részt nem vevők helyett a költségeket a városi tanács megelőlegezi. Figyelembe véve, hogy az OTP hitellel is támogatja a lakossági közműtársulásokat, a tanácsi segítséggel már reális lehetőség van — a jelenlegi kivitelezési költségek mellett is — a közművek megépítésére. A társulásokat az önkéntességből adódóan minden esetben a lakosság kezdeményezésére szervezik. Éppen ezért — a végrehajtó bizottság értékelése szerint — nagyon sokat jelent, ha a közös képviseletet olyan személy vállalja, aki élvezi lakótársai bizalmát, ugyanakkor nem sajnálja a fáradságot. tA városi tanács műszaki osztálya által készített jelentés kitért arra is, hogy a szolgáltató vállalatoknál általában segítőkészséget tapasztalnak. A tervezéshez és a kivitelezéshez a megfelelő vállalkozási készség is megvan, különösen a vállalati gazdasági munkaközösségek létrejötte óta. A végrehajtó bizottság .továbbra is szükségesnek tartja, hogy a vállalatok a lakossági közműtársulások támogatását kiemelt feladatként kezeljék. S hogy a vállalkozás milyen szerepet tölt be a fejlesztésben azt bizonyítja az is: míg 1984-ben kettő, addig az elmúlt évben már hét közműtársulás alakult, s jelenleg is újabbakat szerveznek. összegezésként a testület megállapította, hogy a. Vb határozatai jól szolgálták az Önerős közműfejlesztést. Ugyanakkor szükségesnek tarják, hogy a költségek további növekedése esetén — a jelenlegi arányok betartásával — növeljék a tanácsi támogatás összegét is. Végezetül a végrehajtó bizottság határozatot hozott arról is, hogy az OTP Nógrád Megyei Igazgatóságával megállapodást kell kötni a lakossági önerős közműtársulások fizetési feltételeiről. Aprónak tűnő dolgaink Udvari csendélet, Balassagyarmat, Kossuth út 1. Jogos a két pont — mondom beszélgetőpartneremnek — miután panaszáradatát végighallgatom. Jogos az észrevétel, miszerint naponta beszélünk, írunk, agitálunk a környezetvédelem, a környezet tisztaságának fontosságáról, a településszépítő társadalmi munkákról és sokszor éppen a „hivatal” kényelmessége, hanyagsága miatt kényszerülünk megalkuvásra. Ment hogyan lehet ott virágos ítani, parkosítani, ahol a polgár hosszú hónapokon keresztül földkupacokat kerülget. árkot ugrik, melyek egy rég befejezett (esetleg félbehagyott) munka maradványai, Ottfelejtett bizonyítékai az emberi nemtörődömségnek. Vagy, hogyan lehet azt a lakóközösséget társadalmi munkára buzdítani, amelyik naponta nyaktörő mutatványok révén igyekszik a hosszú, foghíjas lépcsősoron a városközpont felé. Nem elhallgatható tény: idős, jobbára nyugdíjas (emberekről van szó, . — Tehát jogos a két pont, an. nél is inkább, mert röpke körsétánk csokorba gyűjtött tapasztalatai megerősítik a fent elmondottakat. Másfél hónapja eldugult a csapadékvíz-csatorna Somoskőújfalu, Somosi út 70. számú háza előtt. Ottjártunkkor folyt a víz szabadjára, kellemetlen szagot árasztva a környékre. A lakók többször is szóltak a tanács illetékeseinek, de ígéreten túl mást nemigen kaptak. Amikor pedig az Illetékes szabadságra ment. a halvány remény is elillant, nem így a víz. Hiába a muskátlis ablakok, a serény takarítás, ha naponta szemétgyűjtő teleppé válik az udvar — panaszolták Balassagyarmaton, a Kossuth út 1. számú házban lakó családok, szám szerint tizenegyen. Az udvart körbefogó virág-, járműbolt dolgozói és egyéb gazdálkodók a hátsó ajtón dobálják ki a szemetet, papír, dobozokat, hulladékokat. Lehangoló csendélet. Az asszonyok keseregnek, gyerekeiket a fertőzés veszélyétől féltve, nem merik leengedni játszani. A már émlített foghíjas lépcsősor pedig a salgótarjáni Sohuyer Ferenc út lakóinak szívfájdalma. Az egész hegyoldalt behálózd lépcsősorról van szó, amely húsz év alatt felújítást nemigen látott. „Szorgos emberek vagyunk. Igyekszünk széppé, hangulatossá varázsolni a mi kis -Rózsadombunkat", büszkélkedni vele az idegenek előtt. Miért ne érdemelnénk meg cserében, hogy biztonságosan közlekedhessünk?” Egyszóval ezekre, az aprónak tűnő dolgokra érdemes lenne jobban odafigyelni, mert egy idő után vedVszegővé válnak. rossz közérzetet teremtenek. S a következmény esetleg egy kézlegyintés: mit nekünk környezetvédelem, környezetsz építés, ha... ! £ f— ria — Sora beli kép a Láncúidról Adam Clarkból — Clark Adóm A Lánchíd építője Egv régi budapesti legenda úgy tartottá, hogy a Lánchíd avatásakor vették'észre: nincs nyelvük a hídfőknél lévő kőoroszlánoknak. Még azt. Is tudni vélték, hogy egy suszterinas kiáltotta be ezt az ünneplő tömegbe, mire a hídépítés vezetője a Dunába ugrott és odaveszett. S a valóság: nem a kőoroszlánok nyelve hiányzott, hanem az utolsó láncszem beemelésekor egy vonólánc szakadt el; nem a hídavatás- kor, hanem majd másfél évvel előbb; a hídépítés vehetője nem ugrott a Dunába, hanem kis híján beleesett, s nem akkor halt meg. hanem sok évvel később, köztiszteletben álló budai polgárként. A többi —, mint mondani szokták — igaz. Mégsem véletlen, hogy fennmaradt egy legenda — egy legendás életű emberről, az angol munkásból magyar építésszé lett <llark Adómról, aid 175 évvel ezelőtt született a skóciai Edinburghban. Neve és működése elválaszthatatlanul összefonódott Széchenyi Istvánéval, aki 1833-ban még az osztrák kormány megbízásából utazott Angliába, hogy Duna-kotró- hajót vásároljon. Leveleiben arról panaszkodott József Nádornak: hajó már .volna, de nincs szakember, -aki eljönne vele. Aztán. 1834 augusztusában már örömmel jelentette: Bécsbe érkezett és itt van a szakember is, aki. majd a Vidra névre keresztelt kotróhajót összeszereli és vezeti. A szakember neve Adam Clark. Működött akkor már — Széchenyi vezetésével — a hídegyesület, sőt készen álltak a majdan megépítendő állandó Duna-híd tervei is. A tervezőmérnök neve ugyancsak Clark volt, s nagyjából névrokonának érkezése idején járt .ő is magyar földön. De, a két Clark —, amennyire utólag meg lehet állapítani, elsősorban a , tervezőmérnök hiúsága és féltékenykedései miatt — nehezen jött ki egymással. Clark Ad ám Adam Clark első megbízatásának teljesítése után, már 1834 telén az óbudai téli kikötő létesítésén dolgozott. Aztán Széchenyi kérte: figyelje a Dunát, lehet-e fölötte állandó hidat építeni. Amikor sok huzavona utón — az Országgyűlés megalkotta a Buda és Pest városok közti híd felépítéséről szóló, 1836. évi XVI. törvénycikket. Adam Clark két angol munkással együtt másodszor Magyarországra érkezett. Akkor már építésvezetőként —, mint angliai hozzátartozóinak, nagy büszkén irta — főnökként. S, akkor következtek — az intrikák. A névrokon féltékenységét tetézte egy osztrák mérnök vádaskodása, majd egy sötét és névtelen rágalom: Adam Clárk megszökött és magával vitte a hídépítésre kapott pénzt. Ismét Széchenyi jött. és nagy cikkben, a Jelenkorban védte meg hűséges munkatársát. Mai ésszel felfogni is nehéz. hogyan tudott ennyi munkában egyidejűleg részt venni. 1845. december 1-én megalakult a budai alagút- bizottság, amelyben kezdettől fogva együtt dolgozott Clark, Széchenyi és az ő titkára: Tasner Antal. 4846-ban a Duna-Gőzhajózási Társaság (DGT) óbudai gyárában épült ---,-----------------------------------az első balatoni hajó, a Kisfaludy — szaktanácsadó Adam Clark. Közben mentőkészüléket alkalmaz az egyik pesti uszodában, részt vesz a Duna —Tisza-csatorna (máig meg* valósulatlan) terveinek kidolgozásában, a pesti rakpart építkezéseit irányítja, megtervezi az első pesti szökő- kutat, másokkal együtt dolgozik az újépület előtti első pesti sétatér tervezésében. Már nem is annyira Adam Clark —. mint inkább Clark Adám. Mert az angol munkás tökéletesen beilleszké- dett a korabeli magyar társadalomba. Annyira, hogy 1848-ban. amikor Széchenyi István az első felelős magyar minisztérium közlekedési mi« nisztere lett — Clark Ádá- mot maga mellé vette műszaki tanácsosként. Sőt: a közlekedésről Széchenyi nevén megjelent tanulmányt — mint a „legnagyobb magyar” naplójában megörökítette — valójában Clark és Kovács Lajos nevű másik munkatársa írta. Amikor — Széchenyi nélkül, a véres kezű Haynau jelenlétében — felavatták a Lánchidat, Clark Adám a budai alagűt tervének megvalósításához fogott. Egv- szerr három felől — a Lánchíd. a Horváth-kert irányából és fentről — kezdték a fúrást. s 1856. március 6-ón az első gyalogosok, április 30-án pedig már a kocsik is végig tudtak menni rajta'. Szinte élete utolsó percéig dolgozott. Megtervezte a budai vízvezetéket: gőzszivattyú emelte a Várba a Duna vizét Szinte ezzel — és az alagút befejező munkálataival — egy időben a bécsi Rotschild báró szakértőnek kérte fel egy nagy Tisza-híd építéséhez. Végre elkezdte saját családi házának építését is. de mire az beköltözhető lett, Clarkot elvitte a „morbus hungaricus”, a tüdőbaj. Utolsó alkotásai: a lipótme- zei elmegyógyintézet és a Dohány utcai zsinagóga kupolája. V. E. Postahivatalok felújítása, bővítése A Magyar Posta programot dolgozott ki a postaforgalmi szempontból elmaradott területek intenzív fejlesztésére. Elsősorban a debreceni postaigazgatóság területén, vagyis Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Szolnok megye kiterjedt térségeiben dolgoznak az átlagosnál rosszabb munkafeltételekkel, igen mostoha körülmények között a postahivatalok alkalmazottai. Nem ritka a kisebb hivatalok között a vályogfalú épület, berendezésük többnyire elavult, korszerűtlen. Ennek velejárója a szolgáltatások viszonylag alacsony színvonala. A most induló program szerint 1990-ig összesen 165 millió forintot fordítanak az elmaradott területeken fejlesztésre; a már használhatatlan épületeket lebontják, helyükbe újakat építenek mintegy 45 millió forintért, a 1 még rendbe hozható, korszerűsithe. tő hivatalokra 120 millió forintot költenek, összesen 90 postahivatal felépítésére, illetve felújítására lesz elegendő ez a pénz. A program végrehajtása azt is jelenti egyben, hogy sok helyen megoldódnak a postaforgalmi nehézségek, javulnak a szolgáltatások. A hivatalok alkalmazottai kulturáltabb körülmények között dolgozhatnak. A koncentrált területi fejlesztés mellett az ország más részein is igyekeznek korszerűsíteni a hivatalokat. A VTT. ötéves tervidőszak folyamán összesen 585 millió forintot áldoznak a kis- és középhivatalokban folyó munka körülményeinek javítására, új hivatalok felépítésére, a régi epületek állagának megóvására. Ennek a keretnek a terhére történik az említett országrész kiemelt fejlesztése is, A hivatalok állapotát megvizsgálták és fontossági sorrendben, végzik a korszerűsítési munkálatokat. Az új kis- és középméretű hivatalokat többnyire — az elmúlt időszakban jóváhagyott — típustervek alapján építik, így egyre több, jó beosztással készülő, optimális munkakörülményeket biztosító, s megfelelő szociális létesítményekkel felszerelt (és nem túlságosan költséges) hivatal épül az országban. ’ NÓGRAD — 1986. augusztus 1&» péntek
