Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-23 / 172. szám
VILÁG PROLETÁR»!, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP- NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII, ÉVF., 172. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. JÚLIUS 23., SZERDA Ülést tartott a megyei tanács vb s Dévait a kisvárosi modell a szakigazgatásban Ülést tartott kedden a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület munkájában részt vett dr. Fonyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese. Devcsics Miklós, megyei tanácselnök megnyitója után dr. Fonyó Gyula tájékoztatást adott a végrehajtó bizottság komplex felügyeleti vizsgálatának tapasztalatairól. Mint mondotta: az általános megállapítások szerint jó törekvések jellemzik Nógrád megyét, a helyi munka eredményesen szolgálja a kormányzati célok megvalósítását is. A kedvező eredmények mellett az értékelés több hiányt is bemutatott, s ez bőségesen ad munkát a megyei tanács végrehajtó bizottságának és a helyi tanácsoknak. Az értékeléshez a tanácsi hivatal elnökhelyettese hozzátette: a megyei végrehajtó bizottság munkája» amellett, hogy kiegyensúlyozott, tervszerű és törvényes is, jól alkalmazkodik a megye sajátosságaihoz. A testület a továbbiakban. Berki Mihály megyei tanácséi nökhelyettes előterjesztésében összegezte a korszerűsített — négyosztályos — városi, városi jogú szakigazgatási szervek működésének tapasztalatait. A végrehajtó bizottság ajánlásának megfelelően 1984. január 1-től működik a városok és városi jogú nagyközségi tanácsok szakigazgatási szervezete — a megyeszékhely kivételével, — a korszerűsített, az úgynevezett kisvárosi modell szerint. Valamennyi helyen a négyosztályos megoldást választották. Az eddigi tapasztalat olc azt mutatják, — az összegzéshez kérték a megyei szakigazgatási szervek és a helyi tanácsok vezetőinek véleményét is —, hogy a korszerűsítés szükséges, indokolt, s nem utolsósorban eredményes volt. A kisvárosi szakigazgatási szervek együttműködésének rendje, módszere — a kezdeti nehézségeken túljutva, — ma már kialakult. Az új, szervezeti forma a korábbinál jobban igazodik a kisebb lélekszámú városok tényleges funkcióihoz. Megszüntette az indokolatlan, tagozódást, kiküszöbölhetővé vált a belső igazgatási feladatok szétaprózottsága. A szervezet működésének főbb jellemzői között említették többek között, hogy kisebb létszámú és szakképzettebb az apparátus. Eredményesebb a szakigazgatási szervezet testületi irányítása, egyszerűbbé vált a döntéselő- készítp tevékenység. Megvalósul az egymáshoz kapcsolódó feladatok átfogó szemléletű megoldása, a Végrehajtás összehangolása, a párhuzamosságok kiszűrése. Hatékonyabb a gazdálkodás és színvonalasabb az intézményirányítás is. Az ügyintézés gyorsabb, megalapozottabb, Félmillióan élnek elmaradt településeken Ipartelepítéssel ar elvándorlás ellen Az Ipari Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint a Bio-Innocord közös vállalat vezetői bejelentették: megállapodtak, hogy az év végéig létrehozzák a területfejlesztési koordinációs irodát, amelynek feladata a helyi ipartelepítés megszervezése, az ipari és a mezőgazdasági partnerek kapcsolatainak egyeztetése. A felmérések szerint jelenleg hét megye 574 települése elmaradott, s ezeken mintegy félmillióan élnek. Több mint négyszáz településen semmiféle ipari tevékenység nincs, s a terület 160 mezőgazdasági nagyüzeme rendkívül gyenge adottságú. E helységekben hosszú távon csak úgv lehet megtartani a népességet, csökkenteni az elvándorlást és az ingázók szárnál ha az ipar és a mező- gazdaság összefogásával konkrét terveket dolgoznak ki az iparfejlesztésre. Az ipartelepítés természetesen nem valósulhat meg minden településen, éppen ezért olyan központokat jelöltek ki, amelyek a környező településekről is vonzani fogják a munkaerői s ahol az iparcikkek termelése gazdaságosan megoldható. Az Ipari Minisztérium és a MÉM szorgalmazza majd, hogy a különböző háttéripari termékek, hiánycikkek gazdaságos sorozatgyártását az elmaradott területek mezőgazdasági üzemeiben végezzék. Mindezt a Bio-Innocord keretében működő koordinációs iroda szervezi majd. A vállalkozást a jövő év végéig az Ipari Minisztérium és MÉM közösen finanszírozza, ezután azonban az iroda üzleti alapon végzi munkáiét. Rövidesen adatbankot is létrehoznak, ahová begyűjtik az iparvállalatoktól, mezőgazda- sági üzemektől kapott információkat, s ezek alapián hozzák kapcsolatba egymással a leendő partnereket. Kristálynövesztési konferencia Kedden Budapesten, a TOT üdülő- és oktatóközpontjában megkezdődött a IV. magyar kristálynövesztési konferencia. A négynapos tanácskozást az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, kristályfizikai szakcsoportja rendezi. A konferencia iránt nagy a nemzetközi érdeklődés, s a tanácskozás kísérő rednezvé- nyeként először kerül sor olyan nemzetközi szimpóziumra. amelyen meghatározott alakú (például cső, vagy lap alakú) kristályok előállításáról cserélik ki tapasztalataikat a tudósok. i érvényesül az egységes jogalkalmazó szemlélet. A kisvárosi modell előnyei között szerepel továbbá, hogy egyszerűbbé vált a nem tanácsi szervekkel való kapcsolat- tartás. A hatékonyabb munka feltételeit teremtette meg a korszerűsítés — így foglalt állást a végrehajtó bizottság. Ezzel együtt elhatározta, hogy további vizsgálatokkal kell megalapozni a tartalmi tevékenység további javítását. A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tájé- koztátót hallgatott meg a szövetkezei kereskedelem háló-- zatának helyzetéről, fejlesztéséről, különös tekintette] a kistelepülésekre. A testület elismeréssel szólt a kedvező változásokról. ugyanakkor felhívta a figyelmet az ellátásban — főként az alapellátásban — még meglévő hiányosságok megszüntetésének fontosságára. A testület értékelte a megyei tanács szervezési és jogi osztályának munkáját, a megye tűzvédelmi helyzetét. Tájékoztatót hallgatott meg a tanácsi felügyelet alá tartozó gazdálkodó szervek, valamint a tanácsok gazdálkodásának első félévi tapasztalatairól, az ezzel kapcsolatos tennivalókról, valamint a vállalatoknál és szövetkezeteknél végzett pénzügyi, gazdasági ellenőrzések tapasztalatairól. A végrehajtó bizottság egyéb napirendek megvitatásával fejezte be munkáját. Közélet munkaidőben? (3. oldal) Látogatás Ga Igagután (4. oldal) A dohányzás ártalmai (5. oldal) Az Érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben a gyengébb területeken, így a dejtári homokos részeken kezdték el az aratást. Erdős István kombájnjából vastag sugárban ömlik az új búza a szállítójárműbe. (Aratási riportunk a 3. oldalon.) Az uruguayi külügyminiszter keddi programja Fogadta Traut mann Rezső — Látogatás a Világgazdasági Kutatóintézetben A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Enrique Iglesias. az Uruguayi Keleti Köztársaság külügyminisztere kedden délelőtt a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kérdéseiről tárgyalt Veress Péter külkeres-' kedelmi miniszterrel. A megbeszélésen kifejezték szándékukat a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés bővítésére. A tárgyalások befejeztével a miniszterek aláírták a ma- gyar—uruguayi gazdasági vegyesbizottság megalakításáról szóló okmányt. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden délután a Parlamentben fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Enrique Iglesiast. A szívélyes légkörű találkozón érintették a nemzetközi élet és a magyar—uruguayi kapcsolatok néhány időszerű kérdését. Hangsúlyozták a különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd fontosságát, s kifejezésre juttatták a két ország érdekeltségét az együttműködés bővítésében. A találkozón részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter, jelen volt Gqalberto Talaraas. az Uruguayi Keléti Köztársaság budapesti nagykövete. Az uruguayi külügyminiszter ezt követően látogatást tett a Világgazdasági Kutató- intézetben. Százezer hektárral növelik a védetté nyilvánítón területeket A természetvédelem helyzetéről, gondjairól, s jövőbeni terveiről tartottak sajtótájékoztatót kedden az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalban. Elmondták: jelenleg az országiban csaknem 140 helyen több mint 484 ezer hektárt tesznek ki a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek. A hetedik ötéves terv időszakában százezer hektárra: kívánják növelni a védetté nyilvánított területeket. Az elképzelések szerint a tájvédelmi körzetek száma 14- gyel, a 100 hektárnál nagyobb természetvédelmi területek száma pedig 21-gyei nő. A tájékoztatón felhívták a figyelmet: fontos feladat a természetvédelem összehangolása a mezőgazdasági és ipari termeléssel. Fehér foltok a munkaerőtérképen Kereslet és kínálat — Tizenkétezren eljárnak — Kevés a lakatos, Tavaly — összességében — munkaerő iránti túlkereslet volt a jellemző Nógrád megyében. Ez azt jelentette, hogy egyes vállalatoknál a feladatok végrehajtásához nem állt rendelkezésre elegendő munkáskéz. E hiányt a cégek túlórával és a vállalati gazdasági munkaközösségek bevonásával igyekeztek ellensúlyozni. kevesebb intézkedés született a kelleténél a termelékenység növelésére. A foglalkoztatottak száma stabilizálódott. A vállalatok általában 3—400 dolgozónak mondanak föl munkahelyi problémák miatt. míg a „másik” fél nyolckilencezer esetben teszi ugyanezt — jegyzik föl a statisztikák. Az idén is ugyanazok a fehér foltok a munkaerőtérképen, amik tavaly voltak. Nehegesztő, ács hezen találni munkáskeze! a melegüzemekbe; oda, ahol folyamatos a termelés; s ahol több műszakban kell dolgozni. Az itt jelentkező hiányokat a vállalatok a részmunkaidősök, a bedolgozók és a nyugdíjasok alkalmazásával próbálják enyhíteni a legtöbb helyen. A pályakezdőknek fölajánlott munkahelyek száma nem növekedett, így közülük néhányuknak pályakorrekcióval kellett és kell számolnia. A megye déli részén —, akár korábban — kevesebb a munkahely annál, mint ahá- nyan munkakönyvvel rendelkeznek. Pásztó körzetéből két- ezernyolcszáz az eljárók száma, közülük kilencszáz a nő. Ipartelepítésre történtek intézkedések. így újabb munkahelyek teremtődnek rövidesen, Nógrád megyében a munkaképes korú lakosság lélek- száma megközelíti a 136 ezret. öt esztendő alatt — 1980- hoz képest — ez 2,4 százalékos csökkenést jelent. Ebből az aktív keresők száma kevés híján 108 ezer, közülük 9 ezer az ingázó. Egy korábbi adat szerint a megyéből naponta tizenkétezren kelnek útra, kivált budapesti munkahelyek-, re — a jobb kereset reményében. (Tavaly az iparban dolgozók átlagkeresete nem érte el a hatezer forintot). Hiányszakma régóta a lakatos, esztergályos, hegesztő, de az „elszívó hatás” megmutatkozik az építőiparban is: kevés a kőműves, az ács. Továbbra is sláger a foglalkozások között az autószerelés, a karosszéria- lakatosság — a szakmunkás- képzőkbe jelentkezők közül legtöbben ezeket választanák. Kubai pártküldöttség látogatása A Magyar Szocialista Mun. káspárt Központi Bizottságának meghívására július 17. és 22. között Magyarországon tartózkodott a Kubai Kommunista Párt küldöttsége Jaima Crombetnek, a Központi Bizottság titkárának vezetésevei. A delegációt fogadta Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság. titkára. A küldöttség konzultációt folytaiott a gazdasági ran vító szervek vezető képviselőivel és látogatást tett Veszprém megyében. Tanulmányozta, a magyar gazdaságirányítás rendszerét és működését, a tudományos és technikai fejlődés eredményeinek gyakorlati alkalmazását, az anyag- és energiatakarékosságban szerzett tapasztalatokat, a kiskereskedelmi és szolgáltatási' hálózat felépítését, felkeresett ipari és idegenforgalmi létesítményeket. A kubai pártküldöttség kedden elutazott Budapestről. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Euclid.es Vázquez Candela, a Kubai Köztársaság magyar^ országi nagykövete. Magyarluxemburgi tárgyalások Léon Bolendorffnak, a luxemburgi képviselőház elnö. kének vezetésével hétfőtől hivatalos látogatáson páriámén, ti delegáció tartózkodik hazánkban. A küldöttség kedden délelőtt megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. ( Ezt követően Sarlós István, az Országgyűlés elnöke és Léon Bolendorff vezetésével tárgyalások kezdődtek a Par- lementben. A megbeszéléseken Sarlós István, bevezetőjében kiemelte, hogy a két ország Darla- menti küldöttségeinek ez az első magyarországi találkozója. a luxemubrgi vendégek a magyar Országgyűlés küldött ségónek 1982-es látogatását viszonozzák. Ezt követően részletesen szólt hazánk politikai és gazdasági helyzeté, ről, a főbb ágazatok eredményeiről. külpolitikai törekvéseinkről. A luxemburgi képviselők Magyarország pénzügyi helyzete, adórendszere, a költség- vetési gazdálkodás, a foglalkoztatáspolitika elvei és gyakorlata iránt érdeklődtek A .küldöttség programjaiban réf?t vett Péter János, az ' Országgyűlés alelnöke is.
