Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-19 / 169. szám

Elkezdték gyártani Pásztón a szerszám- és készülékgyárban a salgótarjáni síküveggyár Zagyva—Hí. kemence felújításához szükséges vasszerkezeti, elemeket.

Érvényesülés — fiatal műszakiként

Az „egy évek" embere

Mindössze 12 éves volt, mikor elkerült Endrefalváról, így aztán az általános iskola utolsó két osztályát Salgótarjánban, a Rákóczi úti tanintézményben fejezte be. Szülei ugyanis elhatározták, hogy házat építenek Zagyvapálfal- ván.

— Azt hiszem, belemagya- rázés lenne, ha ehhez a „nagy fontosságú” családi eseményhez kötném építészpályám indulását. Inkább az befolyásolt, hogy édesapám is az építőiparban dolgozik, sőt most már egy cégnél vagyunk ... — kezdi életútját Marosvölgyi Péter, a NAÉV termelési osztályának programcsoport-vezető je. Fiatal ember, kisportolt’alkatú. Nem érzi rajta az ismeretlen látogató, hogy ülőmunkához szokott.

S, ez nemcsak sportszeretetével függ össze, hanem azokkal az évekkel is, mikor mérnökként vette kézbe a fandlit, meg a slmítót, hogy a gyakorlatban Is elsajátíthassa az építőszakma fortélyát. Az első állomás, mely a pályához kötötte a Madách Imre építőipari szakközépiskola volt. Miután sikeresen elvégezte, egyértelmű volt, hogy édesapja vállalatához adja be a munkakönyvét. S, ennek már tíz esztendeje...

— Művezetőgyakornokként kerültem a Karancshús építéséhez. Ez volt az első megmérettetés. Bár, nem jelentett önálló feladatot — magyarázza megnyerő természetességgel. Egy ével később indult be a PEVA alagútzsalus üzem, a vállalat technológiai korszerűsítésének részeként. Örültem az áthelyezésnek, mert —, mint minden fiatalt —, engem is vonzott az új. Még meg sem melegedhettem újdonsült ■ technikusi kinevezéssel a zsebemben, s életem talán legszebb korszaka kezdődött: a főiskolásévek.

Az ifjú építészt a debreceni Ybl Miklós Építőipari' Műszaki Főiskola falai fogadták be. A falak hidegségét sikerült rövid idő alatt oldania, hiszen a tananyag elsajátításával — a kellő előképzés miatt —, nem volt gondja. Aztán ahogy teltek a napok, sokasodtak az ismerősök, fokozatosan otthonra talált az Alföld fővárosában.

— Velük is, meg a többiekkel is tartom a kapcsolatot. Sajnos, nagy részükkel csak levélben, mivel az ország másik részén laknak. De, az a lényeg, hogy lélekben mégsem távolodtunk el egymástól. Közös emlékeink közül szívesen idézem vissza a Lengyelországban töltött egy hónapos termelési gyakorlatot. Ebből három hét volt a tényleges munka, a többi maradt az ismerkedésre. Bejártunk egy sor várost, szebbnél szebb helyeket. Építőiparuk sajátos képet mutatott. Már használták a panéltechnológiát, de vegyítve hagyományos elemek-, kel. A másik szakmai gyakorlatot itt, a vállalatnál töltöttem le, szintén a FEVA- üzemben.

A főiskola élményekben gazdag időszakát hamarosan felváltotta a szakmai ismeretek gyakorlati hasznosítása. Hogy ismét a NÁÉV-hez tért vissza, elsősorban nem az ösztöndíj okozta kötöttségére, hanem a korábbi kedvező tapasztalatokra vezethető vissza. Választási lehetőséget kapott —, s nem csak ő, valamennyi ide kerülő mérnök —, melyet három szakaszból álló ismerkedés előzött meg. Elsőként a kőművesüzemet vette szemügyre, majd jött sorra a többi is. Végül aztán a Besz- terce-telepi építkezésre helyezték, beosztott mérnökként.

— Két-három hónap után megbetegedett az F—6 jelű épület művezetője. Oda irányítottak és talán innen számolhatom az önálló munkavégzés élményét. Befejezéshez közeledve szinte minden szakma jelen volt, ezért is örültem, hogy sikerült őket ösa- szefognom. A Beszterce-telep más szempontból Is fontos számomra. Az előző helyen Mester József keze alatt sajátítottam el a szakmai fogások nagy részét. Az irányítói munkakör fonákságait viszont későbbi felettesemtől — mostani főnökömtől —, Horváth Jánostól tanulhattam meg. Közbejött azonban a sorkatonai szolgálat.

Marosvölgyi Pétert ismét szerencséjére, építőalakulathoz osztották be.

— „Rigó” voltam, azaz tartalékos. Mégis előfordult, hogy hivatásos tisztek voltak a beosztottjaim.. Bármilyen kemény a katonaélet, azért mégis örülök, hogy a szakmát gyakorolhattam — mondja.

A mundér maradt, ő pedig jött: ismét a NAÉV lett a kenyéradója. Először a régi helyre, majd az I. számú építésvezetőségre gazdasági helyettesként. Ami azt is jelentette, hogy olykor-olykor vállalnia kellett az építés vezetését is. Újabb év ebben a minőségben és újabb tapasztalatok. Két évvel ezelőtt Horváth János maga mellé vette, s szinte hihetetlennek tűnt, hogy egy év elteltével még mindig a programcsoport vezetője. A tíz esztendő alatt már-már megszokta az „egy éveket”, melyek mindig egy új terület megismerését hordozták.

Most 29 évesen, vezető beosztásban dolgozik.

— Nem tartom szenzációnak, hogy elértem a ranglét-1 rának ezt a fokát. Nálam fi- i atalabbakat is neveztek már ki művezetőnek, osztályveze- ? tőnek. De ez talán nem is annyira az életkor függvénye. Érni kell hozzá. Volt olyan időszakom, mikor azt gondoltam a fegyelem minden. A dolgozó reggelente ne csak azt vesse oda: „Itt vagyok főnök”. Legalábbis én tüzetes ellenőrzést végeztem. Egy hétig — mosolyodik el. — Akkor ér- téttem meg, hogy a bizalom a legfontosabb. Amíg vissza nem élnek vele. T. Németh

Savanyú földben, vízben, levegőben

Környezetvédelmi helyzet Nógrádhan

Interjú Havas Ferenccel, a megyei tanács általános elnökhelyettesével, a környezet- és természetvédelmi bizottság vezetőjével

Nógrádban meghatározó az Ipar szerkezete, a gépipar, a kohászat, az építőanyag-ipar és a bányászat. A kazánok, kohók, gázgenerátorok létesítése együtt járt a környezet súlyos károsodásával, Salgótarján az ország egyik leg' szennyezettebb területévé vált.

A környezet szennyezésének tendenciáját törte meg az elmúlt évtizedekben a gyártás- és gyártmányszerkezet korszerűsítése, a távhő' és gázellátás térhódítása. Az új üzemek telepítésével arányosabbá vált az ipar területi elhelyezkedése. A megyeszék' hely túlsúlya mérséklődött.

Mezőigazdasági üzemeink kedvezőtlen természetföldrajzi adottságú területeken gazdálkodnak. Kötött és rossz vízgazdálkodású a talaj, pusztít az erózió, alacsony a föld minőségét jelző aranykorona-érték.

— Ilyen bevezető után tettük fel Havas Ferencnek a kérdést: mi jellemzi ma általában a környezetvédelmet a megyében?

— A gazdaságban, ezen belül az energiaiszerkezetben, a településfejlesztésben végbement változásokat a szélesedő környezet- és természetvédelmi munka kibontakozása követte. Az irányításhoz, koordinálásához és ellenőrzéséhez jó alapot teremtett a környezetvédelem kialakult rendszere, hatékonyabb szervezete.

A tervszerűbb fejlesztést, az értékek eredményesebb védelmét következetesen szolgálják a megyei tanács döntésed a környezetvédelem kör zép- és hosszú táivú fefladatai- ról. A helyi tanácsok is meghatározták a sajátos tennivalókat. A gazdasági szervek többsége nagyobb figyelmet fordít a környezetkímélő munkafolyamatok: kialakításéira. Környezetünk megóvásának társadalmi mozgalommá való kiszélesítésében fontos szerepet töltenek be a társadalmi és tömesmerveaetek,' Erősödött az értékeinkkel nem törődd magatartást elítélő közhangulat.

—• Mindezek eredményeként előrehaladást értünk el a földvédelemben, a súlyos légszennyezések felszámolásában. Megvalósult több település vezetékes vízellátása. Javult a köztisztasági tevékenység, emelkedett a természetvédelem színvonala.

— A környezet romlását azonban Nógrádban is csak részterületeken sikerült megállítani. A szennyezések gyorsabb ütemű felszámolását milyen főbb okok gátolják?

— Lassan bontakozik ki a ■ megelőző jellegű környezetvédelmi tevékenység, több területen felelőtlenül bánnak a meglevő értékekkel, szeny- nyezik környezetüket. A természeti erőforrások fokozottabb igénybevételén és a beruházási eszközök szűkösségén túl a gazdasági szerveket

a szabályozás nem teszi kellően érdekeltté a környezet- védelemben. Szólni kell arról is, hogy nem megfelelő következetességgel érvényesítjük a környezetvédelmi jogszabályokat, ezzel összefüggésben a szemlélet és magatartás is erőteljesen javításra szorul.

— Ha környezet- és természetvédelemről beszélünk, igen széles területre kell gondolnunk. A földvédelemben évekkel ezelőtt előtérbe került a szántóföldek csökkenésének megállítása. Mit mutat ma á kép?

— A termőföldek védelméért az elmúlt középtávú tervidőszakban 13 ezer hektáron meliorációs muntkáiLatok folytak, rekultivációra pedig 580 hektáron került sor, ezzel megállt a szántóterület csökkenése. A műtrágya szeny- nyezésmemtes tárolására a mezőigazdasági üzemek — 3 gazdaság kivételével — beton,aljzatú tárolót létesítettek. Előrelépés tapasztalható a talajerő-gazdálkodásban, a kemikáliák felhasználásában, az állati tetemek, a híg trágya ártalmatlanításában. A fejlődés azonban nem teljes körű. Aggasztó -mérték- ben nőtt a talaj savanyodása, 1981-bem a mezőgazdasági terület 71 százaléka, 1984-ben már 88 százaléka volt savanyú kémhatású. Nem mondható kielégítőnek a gyom- mentesítés és a roncsolt területek tájrendezése sem.

— A vízgondolt Nógrádiban igencsak exponált kérdések. fis bár az utóbbi években Jelentős fejlesztő1 sek történtek, ma sem lehetünk elégedettek: még r mindig kevés a vezetékes Ivóvízhálózat, romlanak a vízkészletek. Mi történt a vízvédelemben az elmúlt időben és mi várható a jövőben?

— Az egészséges Ivóvizet 46 településen a helyi vízbázisok mellett döntően regionális vízrendszerek biztosítják. Az érdekelt szervek az eltelt tíz év alatt 3,6 milliárd forintot fordítottak a vízgazdálkodás fejlesztésére. 1975- ben a lakosság 37 százaléka, 1985-ben már 61 százaléka kapcsolódott be a vezetékes ivóvízihálózatba. Ennek ellenére a megvék átlagától nagy a lemaradásunk.

— A vízellátásnál is kedvezőtlenebb a csatornázás, a szennyvíztisztítás helyzete, hiszen a lakásoknak csak kevéssel több mint egynegyede csatlakozik szennyvízcsatornához, s a tisztítóművek jelentősen túlterheltek. És bár

számottevő vízvédelmi beruházások voltak az ipari és kommunális ágazatban, a még meglevő szennyezések következtében a vízfolyások, tavak és felszín alatti vízkészletek minősége nagymértékben romlott. Különösen aggasztó a vizek nitráttartalmának emelkedése, mert emiatt már 62 községünkben ■ a kisgyermekek számára palackos vizet kell biztosítani.

— A vízkészletek megóvása érdekében új

közüzemi szennyvíztisztítók építését tervezzük Dejtáron és Rétságon, a meglevők bővítését pedig Salgótarjánban és Bátonyterenyén. A szippantott szennyvizek befogadására Kishartyán és Bánk térségében létesítünk tisztítótelepeket. Emellett több ipari üzemben gondoskodni kell az elhasznált1 vizek megtisztításáról, víztakarékos technológiák alkalmazásáról.

— A levegőtisztaság védelméről mostanában beszélünk többet. Látható, érezhető eredmények születtek. Mennyiben csökkentette ez a szennyezést, s vannak-e még kiemelten levegőszennyező tevékenységek, üzemek?

— A gázellátás és távfűtés fejlődése javította a levegő tisztaságát. A megyeszékhelyet előnyösen érintette az ötvözetgyári porleválasztó üzembe helyezése, az üveggyárak keverőüzemének rekonstrukciója, az acélgyári öntöde leállítása. Nem nőtt a szennyezés mértéke, inkább azt mondhatjuk, a porszennyezés stabilizálódott, a kéndioxid pedig mérséklődött. Az ipari körzetekben azonban a szilárd és gáznemű szennyezés még mindig meghaladja a normaértéket. Számottevő problémát okoz Romhányban a kerámiagyár és Salgótarjánban ez öblösüveggyár. Jelentős szennyezőforrásnak kell tekinteni az SKÜ-ben a felületkezelés savgőzeit, a bátony* terenyei szénosztályozót, a pásztói perlitüzemet vagy idetartozik a nagymértékű közúti légszennyezés is.

— Köztisztaság, szemét, hulladék — mindennap tapasztalható, szemünk előtt zajló jelenségről van szó. Mit láthatnánk, ha bejárnánk a megyét?

— A települések környezeti kultúráját meghatározza a köztisztaság helyzetének alakulása, a hulladékkezelés színvonala. Az. intézményes szemétszállítást 110 településen szervezték meg, s az eltelt ' öt év alatt 33 ezerről 64 ezerre emelkedett az e szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma.

— A hulladékok gyűjtése és elszállítása érzékelhetően javította a települések rendjét, tisztaságát. Nagy gondot okoz

azonban, hogy a szilárd, folyékony és különösen a ve? szélyes hulladékok elhelyező*, se és ártalmatlanítása nem fe? lel meg a követelményeknek! Emellett a külterületeken,’ utak mellett, erdőszéleken; üzemek környezetében engedély nélküli szemételhelyezé? sek szennyezik a környezetet;

— Mit lehet tenni az elő? Írások betartása érdekéJ ben? í

'1 .

— Mindenekelőtt a feltétel? rendszer fejlesztését kell szorgalmazni. Ezt szolgálja a megyei tanács által múlt év? ben elfogadott hulladőkelhe- lyezési és -ártalmatlanítási koncepció, melyben körzeti rendszerek kiépítését tűztük célul. A mostani nagyszámú szeméttelep helyett 23 kom* munális, 2 termelési és 1 .ve- szélyeshulladék-tároló léte* sítését tervezzük. Ugyanakkor szigorítani kívánjuk az ellenőrzést és az előírások megszegődnek szankcionálásál is.

—* A beszélgetés sorául érintettük az elképzeléseket, terveket. Ezek után hogyan összegezhetők a legfontosabb feladatok?

— A megyei környezetve* >

delmi munkában prioritási kell biztosítani a vízkészletek megóvásának. Mégpedig á víztakarékosság foko? zása, szennyvíztisztítók lé? i tesítése, szabálytalan szenny* vízelvezetések megszűnteié? se és a védelmi eiőírásoM betartása útján. A hulladék? 1 kezelési koncepcióban szereplő körzeti veszélyes, szM lárd és folyékony hulladék? tárolók megépítésének; to? vábbá a levegőszennyezés csökkentésének a Romhányt Építési Kerámiagyárban és d salgótarjáni öblösüveggyár? t ban is elsőbbséget kell adnU A kiemelések természetese® j nem jelenthetik egyetlen it# i nem említett tennivaló —• f például zajvédelem, termék szetvédelem — elhanyagolását sem.

— A környezetvédelem megyei feladatai közös összefogással, a dolgozó kollektívák; az egész lakosság tevékeny közreműködésével valósít ha* tók meg. Az aktív cselekvés kibontakoztatása érdekében a tájékoztatást, ismeretterjesztést, tudaformálást mun? kánk középpontjába kell ál* lítani. Különösen fontos, hogy a tanulóifjúság nevelésének egész rendszerébe szervesen beépüljön a környezetvédelem ismerete, igénye és gyakorlata.

A környezet- és természet- védelem áldozatós munkát igénylő, jövőt alakító céljainak eléréséhez megyénk összes lakójának támogatására van szükség — mondotta befejezésül Havas Ferenc.

zs. a:

Hétköznap károsítjuk, hétvégén szeretjük a természetet. ,

4. r- Kép: Bencze — )

r