Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI NÓGRÁD A2W3Z-MP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁ&A ÉS A'MEGYEI TANÁCS LAPJA- -■]1­----miniTír írnríi i ■—hmiiiiii»iii«ii»i»i»i»iiiiibi mi mm iniBMPiwwwiiiwm iummiii—im n jiiii 11 mwii i mi mi m iwi nun—i X LII. ÉVF., 167. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Nyári szabadság, karbantartás a könnyűipari üzemekben A nyár derekán számos könnyűipari vállalatnál leáll­tak a gépek; a dolgozók, az üzemi kollektívák ezekben a napokban töltik évi szabad­ságukat. Nem pihennek vi­szont az üzemfenntartók, akik éppen ezt a7 időszakot használ­ják fel a gépek karban­tartására. és a munkater­mek felújítására. A Budapesti Harisnyagyár" han — ahol ezen a héten áll a termelés — elsősorban az energiarendszer karbantartá­sát végzik el. amíg a gyár 450 dolgozója pihen. A ka­zán és a csővezetékek felül­vizsgálatával együtt, ahol szükséges, felújítják a kötő" és konfekci(B,n'álógépéket, mo­tort cserélnek és felfrissítik a festődéi berendezéseket is. A két műszakban termelő ütemben e munkák elvégzé­séne az idén még nem volt lehetőség, mert az év elejétől folyamatosan' üzemeltek a gépek. Csak így tudtak ugyan­is eleget tenni a belkereske­delem igényeinek és az ex­portmegrendeléseknek. A kar­bantartók mellett néhány dol­gozó is munkával tölti ezeket a napokat, mivel több tétel finom harjsnyaniadrágoit most kell leszállítani a megrende­lőknek. Ezek konfekcionálását azon a tíz automata gépen végzik, amelyeket később, az üzemszerű, termelés újrain­dítása után állítanak le. A Duna Cipőgyárban hét­főtől három héten át szüne­tel a munka. A hosszú pihe­nőt az indokolja, hogy' a fu- tószalaeos termelés, „szoros” technológia, s akár néhány munkás távolléte is nagymér­tékben hátráltatja a terme­lést. Ezért a 2000 dolgozót foglalkoztató üzemben 1500-an egyszerre vették ki évi sza­badságukat. Sokan közülük szervezett üdülésben vesznek részt, mert a szakszervezeti beutalók túlnyomó többsége éppen erre az időszakra esik. A többiek a festéssel, a nagytakarítással, a futószala­gok lemosásával, a gépek karbantartásával foglalkoz­nak, és mivel a munka úgy kívánja, dolgoznak a gyár bu­dapesti szabászatán vala­mint a hatvani tűzödében is. E részlegekben azért nem szünetel a termelés, mert az NSZK-beli partner 6000 pár fiú. és leánycipőt rendelt igen rövid határidőre. A jövő héten kezdi meg kéthetes nyári szabadságát a Május 1. Ruhagyár valameny- nyi dolgozója is. Első alkalommal az idén szünetel a munka a gyár valamennyi telephelyén. Korábban egymást váltva, állt le a termelés a vállalat kilenc telephelyén, ám ez gondot okozott, az irányítás­ban, a kereskedelmi és a számviteli munkában, és több feszültség adódott a szállítá­soknál is. Ezért az idén va­lamennyi telephelyén egy­szerre. július 21-től kezdődik és augusztus 4-ig tart a nyá­ri szabadság. Ez idő alatt zár be a két-két vállalati böl­csőde és óvoda is. A kéthetes nyári szünetet arra használják fel, hogy mintegy 3 millió forintos költséggél felújítják a gépe­ket és a munkatermeket. A budapesti központi gyárban a gépkarbantartáson, a festés- mázoláson kívül padlójavi- tást végeznek. A marcali gyárban egyebek között be­állítanak két új vasalógépet a most divatos, előmosott far­mernadrágok gőzölésére. Szolnokon pedig használt ra­gasztógépet szerelnek fel a kapacitás bővítésére. Nyár derekára időzítették az éves nagykarbantartást me­gyénk legnagyobb könnyűipa­ri üzemében is, a Salgótarjá­ni Ruhagyárban. Telepen­ként más és más időpontot határoztak meg, így például a megveszéfchelyen két hétig álltak a gének és hétfőn in­dultak ismét. Hasonlóan két hét pihenőt kaptak a balas­sagyarmati telep berendezé­sei, a hét elejétől. Jobbágyi­ban július végén tervezik a karbantartást, melynek ideje egy hét. Végül jövő hétfőtől — szintén egy hétre — fe­lülvizsgálják a hollókői üzem műszaki eszközeit is. A „kényszerpihenő” alatt a dolgozóik szabadságukat tölthetik. Akiknek esetleg már elfogyott, azok számára zárt körű foglalkoztatást biz­tosítanak, elsősorban a tőkés- export teljesítése érdekeljen. A Senior Váci Kötöttáru- gyár bazárt gyáregységében nem terveztek nyári karban­tartást, hasonlóan a Budapes­ti Finomkötóttárugyár balas­sagyarmati gyárához. Bár az utóbbi vállalatnál tavaly volt nyári fmk és jövőre is nél­külözhetetlennek tartják. Nógrádban is sok a baleset Intézkedések a gyalogosok és a kerékpárosok biztonságáért Mai számunkból: Vezetővé válni A Közlekedési Minisztérium megkülönböztetett figyelmet fordít a közúti forgalom leg­védtelenebb résztvevőire, a gyalogosokra és a kerékpáro­sokra. Évente ötezer gyalo­gost és több mint másfél ezer kerékpárost ütnek el az uta­kon, s ezzel az évi 20 ezer közúti baleset, több mint egy- harmadának ők a szenvedő alanyai, áldozatai. Nógród megyében is magas a gyalogosok által okozott bal­esetek aránya. Tavaly 47, ta­valyelőtt 46 gyalogos közleke­dő volt szenvedő alanya a baleseteknek. A sérülések sú­lyossága szükségessé tette, — hogy a Nógrád Megyei Közle­kedésbiztonsági Tanács is ki­emeltén kezelje a gyalogosok közlekedését. Ezt a célt szol­gálja az a program is, amely az év elejétől december vé­géig tart. A gyalogos közleke­désbiztonságáért elnevezéssel indított program hatósági in­tézkedésekkel és a jobb pro­pagandával kívánja javítani a baleseti helyzetet. A fegyel­mezettebb közlekedés mel­lett elsősorban a legveszélyez­tetettebb korosztályok — gyermekek és idős emberek — fokozott védelmét kívánják erősíteni. Részletesen megha­tározták a gyalogosokat, a járművezetőket érintő felada­tokat. A célkitűzések között szerepel, hogy el kell oszlat­ni a gyalogos-átkelőhelyeik fo­galmához kapcsolódó hamis biztonságérzetet. A szerencsétlenségeik okai­nak vizsgálata kiderítette, hogy a gyalogosbaleseték egy- harmada azért következik be, mert az adott helyen nincs járda, s ezen belül is ott tör­ténik a legtöbb baj, ahol hi­ányzik a közvilágítás. A rosz- szul megvilágított kijelölt gya­logos-átkelőhelyek szintén a veszélyes zónák közé tartoz­nak. A minisztérium irányítá­sával mind a tizenkilenc me­gyei tanács elkészítette VII. ötéves tervi járdaépítési prog­ramját. Ennek alapján az öt év során összesen 2000 kilo­méternyi járda épül az or­szágban, főként a települése­ken belüli veszélyesebb helye­ken, a legforgalmasabb utak mellett. Jelenleg 50 ezer kilo­méterre tehető a települések útjainak hossza, de ennek csak 60 százaléka mellett húzódik biztonságot jelentő járda. A tanácsok anyagi lehetőségeik arányában határozták meg a járdaépítés ütemét, a minisz­térium szakmai és tervezési segítséget nyújt a munkához. A kijelölt gyalogos-átkelőhe­lyek kellő megvilágítására szintén program készült. Az elmúlt öt év alatt 1500 átke­lőhelynél helyezlek el korsze­rű nátriumlámpákat. A kerékpárosok védelméért is tettek intézkedéseket az el­múlt években. A Közlekedés- tudományi Intézet felmérése 1983-ban arra mutatott rá, hogy mintegy 480—500 kilo­méter hosszban feltétlenül meg kell teremteni a biztonságos kerékpározás feltételeit. (3. oldal) Az olvasók fóruma (5. oldal) Az NB II. sorsolása (7. oldal) Ritka dolog: 21 nap alatt elkészült egy 16 millió forin­tos beruházás.. Fagyasztókam­rát építettek a nógrádi hűtő­házhoz rövid három hét alatt. Mindez nem lett volna lehet­séges az IPG osztrák cég, az Interág és helyi erők össze­fogása nélkül. Tegnap délután kis ünnepségre hívták össze Nógrádba a hűtőház tulajdo­nosai — a helyi Béke, a diós- jenői Börzsönyalja termelő- szövetkezetek és a Rétsági ÉPSZÖV — a gyors építés ré­szeseit, Ott volt az eseményen Jelesre vizsgázott a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregysége az első félévi teljesítmé­nyével. Húsz százalékkal többet. így összesen 48 millió forint értékű termeket gyártott tőkés megrendelőinek, mint az előző esztendő hasonló időszakában. A második fél évben új fazonokkal jelennek meg a piacon, a sportruházati cikkeik, szabadidős-ruháik egyikét Oláh Istvánná mutatja be. A népviseletéről, hagyományőrző tevékenységéről híres település a korszerű öltözkö­déshez szükséges ruháiról vált híressé az utóbbi esztendőkben, az idén is mintegy 320 millió forint értékben állítják elő termékeiket. Az összmennyiségbő! 120 millióért az NSZK-beli Adidas céget elégítik ki, de a hazai vevők is az exportáruval azonos alap­anyagú és minőségű választékot kapják. Gubola Árpádné és munkatársai a szigorú mi­nőségellenőrzésben vesznek részt. — kulcsár — Több mint 2300 teieionigénylö Á távbeszélő-ellátás helyzete a megyeszékhelyen A távközlés fejlesztésének négy évtizedes történetével is­merkedhettek meg a Salgó­tarjáni Városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának tagjai a testület legutóbbi ülésén. A távbeszélő-ellátás volt ugyanis az egyik napirend, Lörincz Zoltán, a Nógrád Megyei Táv­közlési Üzem vezetője pedig visszapillantással kezdte a tájékoztatóját. Sokoldalúan érzékeltetve: a megyeszékhely hogyan jutott el a II. világhá­ború után működött három darab LB—100-as főközpont­tól a Crossbar-központ üzem­be helyezéséig. Hat év múlva — 1985 áprilisában — pedig addig a pontig, amikor a Ma­gyar Posta a salgótarjáni fő­központban bekapcsolási ti­lalmat rendelt el. Néhány adat a változások­ról: a fejlődés során az intéz­mények, vállalatok gyarapo­dásával jelentősen nőtt az alközpontok száma, ma már egy híján száz üzemel. Nagy részük megfelel a kor köve­telményeinek is. A Crossbar­távbeszélőközponttal Salgó­tarjánban jelentősen javult a szolgáltatás mennyisége, ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy a távbeszélő-főállomá­sok mellett — 5421 — igen sok — 6793 — a mellékállomások száma. Salgótarjánban egyéb­ként 100 lakosra 23,96 távbe­szélőhely jut. A mennyiségi növekedést azonban elhagyták az igé­nyek, így kerülhetett sor a már említett bekapcsolási ti­lalomra is. A közületi és a magán-távbeszélőáilomások beszerelését egyaránt beszün­tették. A tájékoztatóban sző esett arról is, hogy elégedet­tek az utcai nyilvános állo­mások számával, ebből ugyan­is 92 van. Ez évben ugyan­akkor továbbiakat is felsze­relnek. Rónabányán, Róna­falun a Salgótarjáni Népi El­lenőrzési Bizottság megálla­pítása, illetve javaslata alap­ján, a Vörös Hadsereg úton pedig a lapunk által szerve­zett NÓGRÁD-fórumon fel­merült igény kielégítésére. További lakossági bejelenté­sek kapcsán a Hársfa és a Déryné utcákban is lesz nyil­vános állomás. Az üzembe he­lyezésekre a harmadik vagy a negyedik negyedévben sor kerülhet. A legnagyobb figyelem ter­mészetesen a végrehajtó bi­zottság ülésén is a további terveket kísérte. Mint elhang­zott, a korábbi tárgyalásokat követő megállapodás szerint a Nógrád Megyei Tanács a hírközlés fokozottabb fej­lesztése érdekében 12 millió forint természetbeni hozzájá­rulást és 91 millió forint té­rítésmentes fedezetet nyújt a postának. Ennek eredménye­ként a salgótarjáni ARF táv­beszélő központ — az orszá­gos postai beruházásokat fi­gyelembe véve — 1989. de­cember 31-ig 2000 állomás­kapacitással bővül. Az együtt­működés nyomán jelentő­sebb változás várható a me­gyeszékhelyen kívül Balassa­gyarmat, Bátonyterenye és Mátraterenye távközlési le­hetőségeiben is. A tájékoztatót élénk vita követte. A többi között a 2309 telefonigénylő egységes nyil­vántartási rendszerének meg­teremtését szorgalmazták. Szóvá tették azt is, hogy a távközlési üzem túl sok fel­adatot centralizál a saját ha­táskörébe. Nagyobb önállósá­got kellene adni az úgyneve­zet körzetmesterségeknek. Közösen, gyorsan Hűtöházhoz fagyasztókamra és megtekintette a beruházást lerövidítette a wienemeustad­Devcsics Miklós, a megyed ta­nács elnöke, országgyűlési képviselő is. Az építmény a meglévő hfi- tőház kapacitását, már ami a fagyasztást illeti, megkétsze­rezi, egyébként egyszerre négy­száz tonna terméket tudnak itt tárolni. Mindezt Kiss And­rásnak, a Béke Termelőszö­vetkezet elnökének tájékozta­tójából tudhattuk, mint azt is, hogy a korábban vállalt öt hónapos határidőit ugyancsak ti székhelyű IPG azzal, hogy június 26-án indította az első kamiont az alkatrészekkel és július hetedikén az utolsó da­rab is megérkezett. Az egy főszerelő mellé pedig még két másik osztrák szakember. A területet nekik a szövetkezet és a honvédség készítette elő. Segítséget munkájukhoz a di- ósjenői szövetkezet szerelői adtak. A beruházáshoz 4,5 millió schilling hitelt nyújtott az In­terágnak a közép-európai nemzetközi bank, amit a bér­beadónak öt év alatt húsa egyenlő részletben fizetnek: forintban, majd a társulás lesz a tulajdonos. A málnaszezon végére tehát üzembe állt a fagyasztókam­ra, amelynek értékével együtt a nógrádi hűtőház már hat­vanmillió forintot ér. Egy ré­sze — közel fele — már meg­térült, a még „hátramaradó" részt öt év alatt szeretnék My nullázni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom