Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

Sevardnadre tárgyalásairól az angol sajtó Hasznos látogatás Az utolsó nekifutás A terein holnap még egyszer benépesül Stockholmban; ahol immár bő két és fél éve tanácskozik az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet. Elkezdődik a hagyo­mányos nyári szünet, ami ezúttal mégis különbözik a meg­szokottól. A 33 európai és két észak-amerikai ország rész­vételével folyó konferencia ugyanis elérkezett a finishez: augusztus második felében, amikor a delegátusok újra ta­lálkoznak a svéd fővárosban, már a megbeszéléssorozat utolsó fordulójára kerül sor. Az a hátralevő néhány hét pe­dig a jelek szerint kevésnek ígérkezik egy igazi diplomá­ciai fordulatra, inkább csak a záróközlemény megszövege­zésének lassú, időrabló feladatára ad lehetőséget. Nem csoda hát, hogy a szakértők a most befejeződő ülés­szakot tekintik döntőnek a bizalomerősítés és fegyverzet­korlátozás szempontjából kiemelkedően fontosnak tartott stockholmi fórum kimenetelében. Ha sikerülne valamilyen pozitív, minden résztvevő számára elfogadható kompromisz- szummal lezárni a tanácskozást, az növelné az ősszel Bécs- ben összeülő Helsinki típusú utókonferencia esélyeit is. Az előjelek mindazonáltal korántsem túl rózsásak. A kelet—nyugati ellentétek, a két nagyhatalom viszonyának nyitott kérdései érthetően Stockholmban is éreztették — és éreztetik ma is — hatásukat, s úgy tűnik, mindeddig meg­akadályozták egy „áttörési pont” elérését. Attól kezdve ugyanis a diplomatáknak már nem a politikai ellentétekkel és katonai, értelmezésbeli különbségekkel kellene foglal­kozniuk, hanem „csupán” a záródokumentum létrehozásá­nak semmivel sem egyszerűbb teendőivel. Némi reményt ad ugyanakkor az a legutóbbi francia kez­deményezés, hogy (a holnapi zárónaptól függetlenül) a de­legációk nem hivatalos formában továbbra is tartsák fenn az érintkezést, lehetőséget adva ezzel a vakáció miatti kény­szerszünet megrövidítésére, az érdemi munka kiterjesztésé­re. /A javaslat csak néhány napja hangzott el, még nem lehet tudni, hogyan reagálnak a küldöttségek. Annyi azon­ban bizonyosnak tűnik, hogy most, amikor Stockholmban eljutottak az utolsó nekifutásig, minden eszközt, akár még az ilyen rendhagyó diplomáciai lehetőséget is meg kellene ragadni a siker, az európai kontinens számára kedvező megegyezés érdekében. ' Szegő Gábor Hazaérkezett Helsinkiből az OBT elnöke Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Eduard Sevardnad„t szovjet külügyminiszter szoéfián dél­előtt a londoni szovjet nagy- követségen megtartott sajtó- értekezletén összegezte két­napos hivatalos látogatása eredményeit. „Nagyon hasznos látogatás” — idézik a szerda reggeli vezető angol lapok Sir Geoffrey Howe külügyminisz­ternek a szovjet—brit tárgya­lásokat értékelő szavait. „Bátorítónak tekintjük — je­lentette ki Howe —, hogy le­szűkült az amerikai és a szovjet álláspont közti különb­ség a hadászati nukleáris fegyverek kérdésében”. A The Times kiszámította, hogy Edu­ard Sevardnadze összesen hét és fél órát töltött két nap alatt a tárgyalóasztalnál brit kol­légájával, illetve a Downing Street 10-ben tett látogatása alkalmával Margaret Thatcher mmiszterelnök asszonnyal. „Ügy tűnik, a megbeszélések nvornan az a meggyőződés n'akult ki Londonban, hogv van alaoja a kelet—nyugati kapcsolatok különböző vonat­Tóth Ferenc, az MTI jö- viunkatársa írja: Genfben, az emberi jogi bizottság — háromhetes ta­nácskozási programmal össze­hívott ülésszakán — július 14 —16-án tanulmányozta és be­ható, elemző vita után elfo­gadta a magyar kormány részletes jelentését a polgári és politikai jogok nemzetkö­zi egyezségokmánya rendel­kezéseinek végrehajtásáról Magyarországon, az 1980—85- ös időszakban. Most volt a második alkalom, hogy e té­mában magyar kormánytájé­koztatóval foglalkozott a bizottság; 1980-ban fogadta el la megelőző öt évről készült . hasonló jelentésünket ,1 A dokumentum alapvető megállapítása, hogy a Magyar i Népköztársaságban az emberi jogok érvényesülése és védel­me elengedhetetlen feltétele a szocialista társadalmi rend­szer fejlődésének. Alkotmá­nyunk —, amely alaptörvénye szocialista jogrendszerünknek Ss — az állampolgári jogok és kötelezettségek széles körét rögzíti. ! A magyar társadalomban — miként ez most ismét szóba került Genfben —, az embe­ri jogok érvényesülésének mér­céje a társadalmi egyenlőség, közügyekbe való beleszólás lÉs a részvétel azok intézésé­ben, a teljes foglalkoztatott­ság, az állampolgároknak a .munkájuk, társadalmilag .hasznos tevékenységük — nem jlsedig vagyonuk vagy szárma­zásuk — szerinti megítélése. lEbben az irányban fejlődik [Szocialista jogrendszerünk is, (maradéktalanul érvényesítve Irz emberi jogokról szóló nem­zetközi szerződések szellemét, (tételes rendelkezéseit. I A polgári és politikai jo- Jgok nemzetközi egyezségok­mányában foglaltak végre­hajtása szempontjából is je­lentős eredménye a magyar .jogfejlődésnek, hogy az Or­szággyűlés — az alkotmány törvényi módosításával — 1’983-ban létrehozta az alkot­mányjogi tanácsot. Kormányjelentésünk hang­súlyozta, hogy a Magyar Nép- köztársaságban teljes mér­tékben érvényesül az egyez- eégokmánynak az a rendelke­zése, miszerint minden nép­nek joga van az önrendelke­zésre, s nemzetközi kapcso­latainkban is tiszteletben tart­juk más népek önrendelkezési jogát. Nálunk az emberi jo­gok tiszteletben tartását az alkotmány írja elő, amely szel­lemével és betűjével egyaránt deklarálja, hogy országunk társadalmi rendjétől idegen bármiféle megkülönböztetés kozásaiban elérhető előreha­ladással kapcsolatos derűlá­tásnak” — állapítja meg a The Times. A brit üzleti körök szócsö­ve, a Financial Times a ked­den aláírt hosszú lejáratú szovjet—brit gazdasági, ipari, illetve tudományos együttmű­ködési megállapodásokat mél­tatja. Ezek — írja .— „nem határozzák meg a cserék vo­lumenét, konkrét programmal szolgálnak azonban a külön­böző szakterületeken már működő angol—szovjet mun­kacsoportoknak és nagy se­gítséget jelentenek a kétoldalú kereskedelemben és gazdasági együttműködésben érdekelt an­gol cégeknek”. „Az optimizmus jegyében fe­jeződött be Sevardnadze lá­togatása” — ezzel a címmel tudósít szerdán reggel a The Guardian. A lap szerint a brit tárgyalófél számára a „kötet­len, jó hangulatú” eszmecse­rék „egyetlen csalódást keltő mozzanata az volt, hogy a szovjet külügyminiszter nem nviláfkozott amerikai kollégá­jával, George Shultzcal ese­dékes találkozójának időpont­faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi szár­mazás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Vala­mennyi polgári és politikai jog tekintetében a férfiak és a nők egyenjogúak. Minden nagykorú magyar állampolgárt megillet a választójog. ■ ‘ Hazánkban • törvények vé­dik az állampolgárok életét, testi épségét és egészségét. Bűncselekmény esetén ha­lálbüntetést nálunk csak ki­vételes jelleggel szabnak ki; akkor ha a büntetés célja más büntetésekkel nem érhe­tő el. A* alkotmányban előírt ál­talános honvédelmi kötele­zettség alapján az állampolgá­rok katonai szolgálatot tel­jesítenek. Ennek során — és más esetekben is — az ál­lam tekintettel van az egy­házak hitelveire; így azon felekezetek hívői —, például a nazarénusok vagy jehova ta­núi — részére, amelyek hit­elvei kifejezetten tiltják a fegyverfogást, az állam bizto­sítja a fegyver nélküli kato­nai szolgálat teljesítésének le­hetőségét. A hatályos jogszabályok — a Magyar Népköztársaság po­litikai, társadalmi, gazdasá­gi és biztonsági érdekeivel összhangban —, minden ma­gyar állampolgár részére (aki­re kizáró rendelkezések nem vonatkoznak), lehetővé teszik a külföldre utazást. Ezen jog fokozott érvényesülését mu­tatja, hogy évről évre csök­ken a száma az elutasított ki­utazási kérelmeknek: 1970-ben 0.96, 1983-ban 0,45 százalék volt, az összes benyújtott ké­relemhez viszonyítva. Ugyan­csak lehetőség van magyar állampolgárok külföldi lete­lepedésére; évente, mintegy kétezrén nyújtanak be ilyen kérelmet, s ezek 90—95 szá­zalékát teljesítik (főképpen családegyesítés, házasság vagy más, méltánylást érdemlő kö­rülmény esetében). Hasonló szabályok vonatkoznak kül­földi állampolgárok ma­gyarországi letelepedésének engedélyezésére. A Magyar Népköztársaságban jelenleg, mintegy 22 ezer idetelepedett külföldi él; jogi helyzetük — a politikai jogok közé tarto­zó választójog kivételével — a magyar állampolgárokéval azonos, vagy ahhoz igen kö­zel álló. Az alkotmány biztosítja az állampolgárok személyi sza­badságát és sérthetetlenségét, a levéltitok és a magánlakás tiszteletben tartását. A pol­gári törvénykönyv a személy­hez fűződő jogok védelme kö­járól és helyéről”. A The Gu­ardian szerdai vezércikkében sürgeti a nyugati hatalmakat, hogy „a legnagyobb sürgős­séggel” válaszoljanak Mihail Gorbacsov realista külpolitikai kezdeményezéseire. Ezt a fo­lyamatot — írja — előmozdí­tották a londoni véleménycse­rék. További ösztönzést ad­hatnak brit vezetők tervezett moszkvai látogatásai., „Ezek a vizitek nem helyettesíthetik, de nagymértékben elősegíthe­tik a két szuperhatalom köz­vetlen érintkezését, kapcsola­taik kedvező alakulását” — mutat rá a The Guardian. ☆ Hivatalos látogatását befe­jezve szerdán elutazott Lon­donból Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, kül­ügyminiszter. Sevardnadzét a brit kormány hívta meg. Elutazása előtt a szovjet külüevmini’szter megbeszélést folvtaitott Sir Geoffrev Howe brit külügyminiszterrel. A megbeszélésen részt vett Leo. nyid Zamjatyin, a Szovjet­unió londoni nagykövete. rében az emberi méltóság megsértését is tiltja. A bün­tető törvénykönyv pedig bűn- cselekménynek minősíti az egyezségokmányban is tiltó módon szereplő olyan cse­lekményeket. mint a magán­laksértés, a magánbirtok, a le­véltitok megsértése, a rágal­mazás, a becsületsértés és a kegyeletsértés. Az alkotmány rögzíti a lel­kiismereti szabadságot és a vallás szabad gyakorlásának jogát, az egyházak működé­sének lehetőségeit pedig tör­vények és más jogszabályok, valamint az állam és az egy­házak közötti megállapodások szabályozzák. Kiemelkedő fontosságú al­kotmányos tétel, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban a szocializmus, a nép érdekei­nek megfelelően biztosítják a szólásszabadságot, a sajtósza­badságot és a gyülekezési sza­badságot. A Magyar Népköztársaság — az alkotmányban is deklarál­tan — védi a házasság és a család intézményét, a család­jogi törvény pedig mindeze­ken túlmenően leszögezi a házastársak egyenjogúságát a családi életben. Ami a nemzetiségeket il­leti: a Magyar Népköztársa­ság a területén élő minden nemzetiség számára biztosít­ja az egyenjogúságot, az anya­nyelv használatát, az anya­nyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápo­lását. önálló társadalmi, ér­dekképviseleti szervként mű­ködnek a különböző — dél­szláv, német, szlovák, román — nemzetiségi szövetségek. Jogfejlődésünk kiemelkedő eredményeként szerepelt a Genfben megtárgyalt jelentés­ben, hogy a magyar Ország- gyűlés 1983-ban új törvényt alkotott az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok vá­lasztásáról. A 18 ország szakértőiből álló emberi jogi bizottság egyértelműen elismeréssel fogadta a magyar jelentést. Bécs lakossága tovább csökken, az ezredforduló után csaknem 160 ezerrel keve­sebben élnek majd az osztrák fővárosban, mint ma. A fel­mérések szerint a város la­kossága a következő 15 év­ben annyit csökken, mint há­rom belső kerületének tel­jes lélekszáma. A csökkenés 1991-ig lesz a legnagyobb mértékű s a belvárosi kerü­letekben a legerősebb, több mint 16 százalékos. Egyide­jűleg a peremkerületekben növekszik a iélekszám. A ki* Kádár János interjúja a Time-nak Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára szerdán fogadta Jason McMa- nust, az amerikai Time ma­gazin vezető szerkesztőjét és interjút adott a lap számára. A találkozón jelen volt Bara­bás János, a Központi Bizott­ság osztályvezető-helyettese. (MTI) Visszatértek a szovjet űrhajósok Szerdán, 125 napos prog­ramjuk befejeztével a Mir űrállomásról visszatértek a földre a szovjet űrhajósok. Vállalkozásuk újabb mér­földkő volt az űrutazás törté- ténetében: ők repülhettek először űrállomásról űrállo­másra. Leonyid Kizim parancsnok és Vlagyimir Szolovjov fe­délzeti mérnök a Szojuz—T —15 űrhajó leszállóegységé­vel közép-európai idő szerint 14 óra '34 perckor ért földet Arkalik várostól 55 kilomé­ternyire északkeletre. Mind­kettőjük közérzete jó. ök helyezték üzembe az űr­állomások új nemzedékének első képviselőjét, a Mirt, kipróbálták rendszereit és berendezéseit, felszerelték a teherűrhajók által utóbb felvitt berendezéseket. Szer­teágazó kísérleteket és kuta­tásokat végeztek az űrállo­más fedélzetén. /úlius 18-án Nyit a szegedi ipari vásár A 110 éves múltú szegedi Ipari vásár az idén július 18- án, pénteken nyitja kapuit. Látnivalóit, 550 hazai és kül­földi cég termékeit 10 napon át tekinthetőik meg az érdek­lődőik — jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Csikós Fe­renc, a városi tanács vb tit­kára. a vásár igazgató taná­csának elnöke. Elmondotta, hogy a kiállítók a vásárok ha­gyományos területén, a Marx téren kaptak helyet, 34 000 négyzetméteres területem Nemzetközi jelleget kölcsö­nöz a vásárnak, hogy — jó­részt testvérvárosi kapcsolatok révén — az idén minden ko­rábbinál több külföldi, össze­sen 186 finn, jugoszláv, len­gyel, NSZK-ibeli, olasz és szov­jet vállalat mutatja be ter­mékeit. Hagyomány már Sze­ged testvérvárosának, Odesz- szának részvétele. Onnan 61 vállalat cikkeit hozták el a vá­sárra, s ezek a zárás után a dél-alföldi áruválasztékot bő­vítik majd. A finn Turku cé­gei élelmiszer-, műszer- és elektronikai termékekkel sze­repelnek, a lengyel Lodz kiál­lítói elsősorban textil- és ru­házati cikkekkel mutatkoznak be. Először vesz részt a sze­gedi vásáron az olaszországi Modena megye 8 vállalata, nvomdai gépekkel, gáz- és elektromos tűzh“ivekkel, ét­termi és presszófelszerelések­kel. A legnaevobb számban a jugoszláv kiállítók vesznek részt. Ami a 331 hazai kiállítót il­leti, jelentkezésük elfogadásá­nál az áruk újdonsága, ver­senyképessége, a műszaki fej- I lődés szerepeltek legfőbb fel- I tételként. lencvenes években az irány­zat a városkutatók szerint megfordul: kevesebb új lakás épül majd a peremkerületek­ben, mint ma, egyúttal az amúgy is sűrűn lakott belső ötvözetben megélénkül az építkezés. Az osztrák főváros, amely a századforduló körül, több mint kétmillió lakosával Európa nagy metropolisai kö­zé számított, jelenleg kereken 1,6 millió lakost számlál és országosan itt a legnagyobb az idősek aránya. Hazaérkezett Helsinkiből Se­bestyén Nándomé, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-vi- lágitanács alelnöke, aki július 12. és 14. között részt vett a BVT európai és amerikai bé­keszervezetei képviselőinek ta­nácskozásán. A találkozó résztvevői a Bé- ke-világtanács szófiai közgyű­lésének ajánlásai alapján vé­leményt cseréltek a BVT, va­lamiét az európai és az ame­rikai mozgalmak tevékenysé­gének megújításáról. Megtár­gyalták a nemzetközi békeév programját, a hátralévő idő­szak feladatait. A vitában so­kan aggodalmukat fejezték ki Jordánia nem hajlandó kü­lönbékét kötni Izraellel, átfogó rendezésre van szükség a Kö­zel-Keleten — jelentette ki Husszein jordániai uralkodó kedden Ammanban egy új­ságíróknak adott ebéden. Mi* közben szólt arról, hogy mi­ért záratta be a legnagyobb palesztin szervezet, az El Fatah jordániai irodáit, leszö­gezte, hogy továbbra is a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet tekinti a paleszti* nai arab nép egyetlen törvé* nyes képviselőjének. Az El Fatah irodáit érints döntés egyebek között azért született — mondta a király Egy amerikai misszionárius és 10 Fülöp-szigeteki apáca elrablói a hatóságokkal tör­tént tárgyalások nyomán je­lezték, hogy készek minden váltságdíj nélkül elengedni foglyaikat. Corazon Aquino asszony, a Fülöp-szigetek köztársasági elnöke kedden elutasította az emberrablók eredeti követelését, a 100 ezer amerikai dollárnak meg­felelő összeg kifizetését, vala­mint azt, hogy autonómiát biztosítson az ország déli te­rületei számára. Az újabban érkezett jelen­tések arról is beszámoltak, hogy az ország déli terüle­tein élő muzulmán szélsősége­sek maguk is visszakoztak: előbb 10 ezer dollárnak meg­felelő összegre csökkentették amiatt, hogy bár augusztus 6-án lejár a Szovjetunió ál­tal egyoldalúan meghosszab­bított moratórium, mind ez ideig nincs pozitív válasz a kezdeményezésre. Nyugtalansá­guknak adtak hangot amiatt is, hogy az Amerikai Egye­sült Államok a moratórium óta immár tizennegyedszer hajt végre kísérleti robbantá­sokat Névadóban. A tanácskozáson egyetértet­tek abban, hogy meg kell sza­badulni a nukleáris háború rémétől, és ennek útját a nuk­leáris fegyverkezés, a nufeleá-’ ris fegyverekkel folytatott kí­sérletek leállításában látják. —, mert a mozgalom több vezető tagjának része volt május közepén a Jármuk egyetem diákjainak részvé­telével tartott véres zavar­gásban. A tüntetés megtartá­sáért az El Fatah mellett a betiltott Jordániai Kommu­nista Pártot is okolta a hase- mita uralkodó. A tüntetés so­rán három diák életét vesz­tette. Korábban Ammanban a kormány azt mondta, hogy az El Fatah irodáit kizárólag azért zárták be, mert a szervezet forradalmi tanácsa bírálta az ammani kabinet politikáját. j a váltságdíjat, majd közöl­ték, hogy két napon belül elengedik az amerikai lelkészt és az apácákat. Fülöp-szige­teki egyházi források szerint a foglyok biztonságban van­nak és nem esett bántódá- suk. Az elnök asszony korábban a hadsereg bevetését helyezte kilátásba, hogy — amint az általa kiadott közlemény hangsúlyozta — „egyszer s mindenkorra rendezzék a Fülöp-szigetek déli részén a muzulmán lázadók problé­máját”. Az apácákat múlt hét pén­tekén, Brian Lawrence ameri­kai misszionáriust pedig szombaton rabolták el a mu­zulmán szélsőségesek. 2 ^ÓGRAD - 1986. július 17,> csütörtök ^ \ Elfogadták a magyar kormányjelentést az emberi jogi bizottságban Csökken Bécs népessége Husszein a Közel-Keletről Nem lesz különbéke Apácákért váltságdíj

Next

/
Oldalképek
Tartalom