Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ' NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A,MEGYEI TANÁCS LAPJA Elutazott megyénkből a szlovák pártdelegáció Csak kettő uan az országban Összhangban a miiszaki fejlesztési f eladótok kai k XLII. ÉVF., 151. SZÁM ARA: 2.20 FORINT A KIU El SS nmegállapitdsa Még mindig gyenge az új lakások minősége Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság a szervezet székházé" ban. A testület megvitatta és elfogadta két, most kezdődő vizsgálat programját. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy az újonnan épült lakások minősége még mindig nem megfelelő, holott az építőipari vállalatok jelentős része kapacitáski­használási gondokkal küsz­ködik. A népi ellenőrzés most induló országos vizsgálata — az 1984—1985-ös évek ta" pasztalatait értékelve — e kedvezőtlen jelenség átfogó elemezését, az okok feltárását tűzi ki célul. A vizsgálatban a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság mellett 13 megyei NEB vesz részt, együttműköd­ve az érintett állami és kor­mányszervekkel, illetve társa­dalmi szervezetekkel. A. széles körű ellenőrzési program — a lakáskivitele­zések minőségét, és az ezzel összefüggő szavatossági kö­telezettségek teljesítését vizs­gálva — a minőség garan­tálásának teljes folyamatát átfogja, a jogszabályi feltéte­lektől kezdve a közgazdasági és műszaki tényezőkön át a lakók érdekvédelmének hetv- zeféig. Ennek megfelelően igen széles a vizsgálandó szervek, szervezetek köre is. A kivite­lező építőipari vállalatokon, szövetkezeteken, kisvállalko­zókon túl kiterjed a tervezők­re, a tanácsok építés-szakigaz­gatási szerveire, az OTP és e lakásszövetkezetek, lakásépí­tési tevékenységére, s helyet kap a programban a magán­erős építkezések minőségé­nek felmérése. A népi ellenőrök hasznosít­ják a Fogyasztók Országos Tanácsának ankétjain elhang­zott lakossági észrevételeket, hozzászólásokat is. A népi ellenőrzés másik nagy jelentőségű, ugyancsak most kezdődő vizsgálata, a földterületek mezőgazdasági célú haszonbérbe, illetve, Tartós használatba adásának, valamint a részesművelés al­kalmazásának tapasztalatait összegzi. Az 1970-es évek második felé­től kezdve a gazdálkodás fel- 1 ételeinek változásai, a haté­konyság fokozásának, illetve, ezzel összefüggően az élő­munka ésszerűbb felhasz­nálásának igénye arra ösz­tönözte, a mezőgazdasági üze­meket, hogy keressék az ala­csony jövedelmezőségű mun­kaigényes tevékenységek he­lyettesítését. Ehhez biztosí­totta a jogi keretet 1981-ben, a részes munkavállalás fel­tételeiről szóló rendelet mó­dosítása, amely nagyobb dön­tési szabadságot adott a gaz­daságoknak. A mezőgazdasá­gi üzemek a részesművelés kockázatának, illetve az eh­hez kapcsolódó költségek csökkentésére más formákat is alkalmaztak; az elmúlt években mind több földet adtak haszonbérbe és tartós használatba. Napjainkban több mint 250 ezren bérelnek földet a gazdaságoktól és a tanácsoktól. Ez a földhaszno­sítási forma nagymértékben hozzájárul a mezőgazdasági üzemek munkaerő-megtar­tásához, a gazdálkodási ered­mények javításához, valamint a mezőgazdasági művelésre al­kalmas földek szélesebb körű hasznosításához. Az utóbbi időben megsza- poradtak a népi ellenőri szervekhez érkező bejelenté­sek, amelyek felhívták a fi­gyelmet, hogy e vállalkozá­sok szervezése során nem mindig tartják meg a törvé­nyes rendelkezéseket, egyesek jogtalan anyagi előnyre tesznek szert, Il­letve a megengedettnél nagyobb földet használ­nak. amelyet esetenként másokkal műveltetnek meg. E jelenségek kapcsán e vizsgálat értékeli, hogy a földhasznosítást szolgáló egyé­ni vállalkozások összhang­ban vannak-e a törvényes rendelkezésekkel, s választ keres rá, hogy ezek a for­mák mennyiben segítik e fontos erőforrásunk teljesebb kihasználását, a gazdaságo­sabb termelést, a kollektív és az egyéni érdekek összhang­ját. A széles körű vizsgálatban, — az érintett szervekkel együttműködve — 11 megyei népi ellenőrzési bizottság vesz részt, s az ellenőrzések köre mintegy 120 mezőgazda- sági nagyüzemre, 30 helyi tanácsi szervre, illetve a vizs­gálatba bevont megyei taná­csok mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályaira terjed ki. Ausztria az enyhülésért tevékenykedik Ausztria legfontosabb kül­politikai törekvése továbbra is az enyhülésért folytatott harc és a kétoldalú kapcso­latok ápolása marad — jelen­tette ki Peter Jankowitsch pénteken külföldi újságíróknak tartott első sajtóértekezletén. Az osztrák külügyminiszter elmondta: kormánya elsősor­ban az európai enyhülés ér­dekében kíván tevékenykedni, de lehetőségeihez mérten részt vállal a helyi konfliktusok megoldásában, is. A semleges országokkal közösen a jövő­ben is fellép az atomkísérle- tek ellen és mindent megtesz a helsinki folyamat — így a bécsi őszi utókonferencia — sikere érdekében. A Közös Pichoz való köze­ledés nem új kormánypolitika jele — hangsúlyozta Jankó­vá itsch —, hanem egy, már korábban megkezdett tárgya­lássorozat folytatása, amely­nek eredményeként hamaro­san egyezmény aláírására ke­rül sor Ausztria és az EGK között. Az osztrák diplomácia ve­zetője síkraszállt a kétoldalú kapcsolatok intenzív ápolása mellett és határozottan leszö­gezte: a kétoldalú kapcsola­tok feljesztése nem történhet egy harmadik ország rovásá­ra, így az osztrák—izraeli viszony javulása sem vezethet az arab államokkal kialakult szoros együttműködés Lazulá­sához. A Waldheim július 8-i es­kütételével kapcsolatban fel­tett kérdésre Jankowitsch el­mondta: osztrák belpolitikai eseményről van szó, és sem­milyen kihatással nem lesz a k ü ^kapcsolatokra az a körül­mény, hogy az egyes országok milyen szinten és egyáltalán képviseltetik-e azon magukat. 1986. JÚNIUS 28., SZOMBAT Pedagógus természetbarátok Salgótarjánban Tíz túra a természetbe „Nekünk, pedagógusoknak kötelességünk tanítványaink­ban1 kialakítani a szép felis­merésének képességét, felfe­deztetnünk a természet gaz­dagságát, szívet dobogtató szépségeit, a haza vidékeit, változatos tájait, a derűt su­gárzó virágos mezőt, a medi­tációra késztető, sűrű erdőt, a szabadság érzetét sugalló végtelen tájat. Hazánk és a természet iránti szeretetünk jele. hogy pedagógusaink szép számmal vesznek részt a ter­mészetjáró találkozókon” — mondotta megnyitó beszédében dr. Köpi’ Lászlóné, a Pedagó­gusok szakszervezete központi vezetőségének titkára, a peda­gógus természetbarátok 27. országos találkozójának meg­nyitó ünnepségén. Mint be­szédéből kitűnt, a természet- barátok tevékenysége az esz­tétikai . nevelés mellett a ha­zafias érzelmek kibontakozta­tásának is nagyszerű lehető­séget ad, s a szellemi és fi­zikai gyarapodást segítő ki­rándulások, túrák az emberi kapcsolatok elmélyítését is szolgálják. Nem véletlen tehát, hogy a pénteken Salgótarjánban megkezdődött országos ta­lálkozón háromszáz vendég és ötven nógrádi pedagógus vesz részt. Az ország minden tá­járól érkezett tanárok, taní­tók tegnap délután a nógrádi megyeszékhellyel ismerkedtek. Városnéző sétájuk az öblös- üveggyártól a Malinovszkij úti kereszteződésig vezetett a Rákóczi úton. A város neve­zetességeivel, köztéri alko­tásaival való ismerkedés után került sor az ünnepélyes meg­nyitóra. Patakiné Kerner Edit versmondása után Hartly Já- nosné, a Pedagógusok Szak- szervezete Nógrád Megyei Bizottságának titkára köszön­tötte az egybegyűlteket, majd dr. Köpf Lászlóné megnyitot­ta a találkozót. A természet- barát pedagógusok ezután megnézték a Nógrád tájain című filmet, hogy újabb isme­reteket szerezzenek a palóc vidékről. Ismereteikről egyéb­ként számot is adhatnak a Ki tud többet Nógrád megyé­ről és Salgótarjánról? elneve­zésű írásbeli feladatlapon. Ennek eredményhirdetése azonban csak vasárnap lesz, s addig még sok minden történik a találkozón. A résztvevők az autóbuszos kirándulásokon vesznek részt. A szervezők négy különböző útvonalon mutatják be a me gye szép tájait, műemlékeit, idegenforgalmi nevezetessé­geit. Vasárnap öt, gyalogútvo­nal közül választhatnak a ki­rándulni kedvelő tanárok. A Diósjenői Börzsönyalja Termelőszövetkezet ipari részlegében exportra kerülő ter­mékkel ismerkednek a delegáció tagjai. Bábel László felvétele A megyénkben tartózkodó szlovák pái’tdelegáció tegnap Ozsvárt József, megyei párt- bizottsági titkár kíséretében ellátogatott a Karancshús Hús­ipari Közös Vállalathoz. A vendégeket Szilágyi Tibor, a salgótarjáni városi pártbi­zottság titkára, Bíró Miklós, a vállalat igazgatója és Kro- mai László párttitkár köszön­tötte. Az üzemlátogatás után Bíró Miklós tájékoztatójában el­mondta, hogy az országban két — egyik az övéké — szövetkezeti tulajdonon ala­puló vállalat van. Évente 45 ezer sertést dolgoznak fel, 190 vagon készárut gyártanak, 50-féle. választékban. A fel­dolgozásra kerülő sertések 50 százalékát az alapító gazdasá­gok biztosítják, a fennmaradó részt pedig 100—150 kilomé­terre lévő gazdaságokból szer­zik be. Termékeiket 286 bolt­ban árusítják. Ezek kéthar­mada állami, egyhanmada pe­dig szövetkezeti. A jövő fel­adataira utalva elmondta, hogy a jövedelmezőség növe­lése érdekében —, amely je­lenleg rendkívül alacsony —, módosítják termékszer ke ze ­tűket,, növelik a munka haté­konyságát. Ismertette a párt- szervezet munkáját, majd ja­vasolta a delegáció vezetőjé­nek, hogy a kish atár.széli for­galom lehetőségeit kihasznál­va bővítsék a húskészítmény- választékcserét, ismerjék meg egymás technológiáját, tanul­ják meg egymás termékeinek a gyártását. A tájékoztató után az alábbi kérdések hangzottak el: mi jellemzi az állam és a válla­lat kapcsolatát? Előírja e az állam, hogy milyen terméke­ket gyártsanak? A saját dol­gozók kapnak-e olcsóbban termékeket? Miként gondos­kodnak az utánpótlásról? Még a délelőtt folyamán felkeresték a Diósjenői Bör­zsönyalja Termelőszövetke­zetet, ahol Varga József, a rétsági városi jogú nagyköz­ségi pártbizottság efső titkára, Cziráky László, a termelőszö­vetkezet elnöke és Móricz Sándor, párttrtkár köszöntötte a delegációt. Cziráky László tájékoztatójában elmondta, hogy a közös gazdaság mai formájában 15 évvel ezelőtt alakult ki. A rossz termőhe­lyi adottságok miatt állami támogatásban részesülnek.! A nyereség 60 százalékát az alaptevékenység, 40 százalékát pedig az ipari tevékenység biztosítja. Ez utóbbi ágazat­ból kikerülő termékek 80 százalékát exportálják. El­mondta,. hogy a kalászosok közül jól bevált a csehszlo­vák fajtájú tavaszi búza, az árunövényeknél pedig a len­cse. Egyébként a hatodik öt­éves tervüket sikeresen vég­rehajtották, s ez jó alap a mostani tervciiklus feladatai­nak megvalósításához, öt év alatt 6—8 százalékkal kíván­ják emelni az eredményüket, kapcsolódnak a népgazdasági programokhoz, növelik az ex­portképes árualapot. Rekonst­ruálják >a tehenészeti telepü­ket, tovább fejlesztik a ba­romfitermelést annak elle­nére, hogy veszteséges. A mű­szaki-fejlesztési felad atoka t összhangba hozzák a termelés fejlesztésével. megvalósítják a számítógépes szervezést és irányítást.­A tájékoztató után elhang­zott kérdések az exportérde­keltségre, az állami támoga­tások gyakorlatára, a ked­vezményekre vonatkoztak. / A delegáció következő állo­mása a Drégely palánk: Szon­di Termelőszövetkezet volt, ahol Ma.iér Antal, a terme­lőszövetkezet elnöke adott tájékoztatást, majd megtekin­tették a gyümölcsfeldolgozó üzemet. Ezután a rétsági vá­rosi jogú nagyközségi pártbi­zottság székhazában Varga József, a termelőszövetkezetek munkájáról és pártirányítási tapasztalatairól beszélt a XIII. kongresszus határoza­tainak tükrében. A program befejezésül Bánkon találkoz­tak a helyi szlovák nemzeti lakosság képviselőivel, maid Géczi Jánoánák, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának és Özsvárt József­nek a kíséretében az esti órákban hazautaztak Besz­tercebányára. i Lázár György fogadra a finn honvédelmi miniszteri A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Veikko Pihla- jamäkinek, a Finn Köztársa­ság honvédelmi miniszterének a népeink és hadseregeink közötti barátság elmélyítésé­ben szerzett érdemei, elisme­réseként a Magyar Népköz- társaság Aranytkoszorúval dí­szített Csillagrendje kitünte­tést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pén­teken ac}tá át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Katona' Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, Kárpáti Ferenc vezér- zeredes, honvédelmi minisz­ter, valamint Kovács László külügyminiszter-helyettes. Ott volt Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe. Lá.zár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hiva­talában fogadta a finn honvé­delmi minisztert. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen jelen volt Kárpáti Ferenc, valamint Arto Mansala. Találkozó Pénteken Berlinben talál­kozót tartottak a Varsói Szer­ződés tagállamainak külügy* miniszter-helyettesei. Meg­hallgatták Viktor Karpovnalí, a nukleáris és űrfegyverek­ről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő szövi* jet küldöttség vezetőjének tá­jékoztatóját a most befejező? dött tárgyalási forduló ered? | menyeiről. A találkozón ma- I gyár részről Barity Miklós i külügyminiszter-helyettes veik ! részt. ’ 1 (MTI) Táborról táborra. (4. oldal) A NÖGRÄD Kallón (5. oldal) í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom