Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-19 / 143. szám

Edzői monológ Amikor két évvel ezelőtt Budapesten megkerestek az SBTC vezetői, hogy vállal­jam el a másodosztályban szereplő csapatuk szakmai irányítását, sokáig gondol­kodtam. Korábban nem is­mertem az SBTC-t, mivel első osztályú együtteseknél dolgoztam, de hírből tud­tam, hogy az utóbbi évek­ben kevés edző „töltötte ki" a szerződésben foglalt időszakot, mert a két fél közül valamelyik időnek előtte felbontotta azt. Tud­tam, hogy a labdarúgás iránt igen nagy az érdek­lődés Salgótarjánban, a szurkolók élnek-halnak a fociért. Feladatom a minél jobb helyezés elérése és a csapat gerincének a kiala­kítása volt. Ügy érzem, a két év alatt ezt sikerült teljesítenem. Hogy nincs a i'árosnak első osztályban szereplő labdarúgócsapata, az elsősorban anyagi kér­dés. A jobb játékosok vé­telára olyan magas, hogy a klub ezeket képtelen megvenni. Most nincs a trösztnek húsz bányája, mint egykoron és nincs Pothornik Józsi bácsija, aki az idősebbek elmondása szerint élt-halt a fociért és a csapatért. A Stécé vendégként játssza bajnoki mérkőzése­it a Kohász-stadionban. Ott inkább ellenséget láttak bennünk, holott erre sem­mi ok sincsen, összefogás helyett széthúzás érezhető a két klub között. A stadi­onban az ideérkezett el­lenfél otthonosabban érzi magát, mint volt csapatom. Az viszont a rendezőiknek róható fel, hogy az SBTC mérkőzésein két-három magát szurkolónak nevező egyén a kispadtól a hátam mögött három méterre, szüntelenül szidta a le- és felmenő ágú rokonaimat. Két év alatt senki sem szólt, hogy hagyják már . abba a trágár ... szavakat, R ö v TENISZ. Az OB III-as csa­patbajnokság utolsó tavaszi fordulójában a Salgótarjáni Lendüiet SE 9—0 arányban legyőzte a Pénzügyminiszté­rium SC csapatát. A győzel­meket Kocza, Urbán, Básti, Rozgondi, Trizna, Kertai, va­lamint a Básti—Kocza, az Urbán—Szaniszló és a Kertai —Bacsa párosok Szerezték. Az SLSE ezzel a győzelmé­vel csoportjában a második helyen várja az őszi folyta­tást. SAKK. Eldőlt, hogy a Sport Aid-akción belül meg­rendezendő Nógrád megyei szimultánt Portisch Lajos vezeti. A korábbi tervhez ké­pest csupán annyi a válto­zás, hogy a 25 táblás játék színhelye nem a salgótarjáni sportcsarnok lesz. Az első számú magyar sakkozó ké­résére a szi ráki kastély ad otthont a rendezvénynek. A szervezők kérik az érdeklődő­ket, hogy szombaton 9 óra­kor gyülekezzenek a megyei tanács előtt a Lenin téren, ahonnan különautóbusz szál­lítja a sakkozókat Szirákra. TÖMEGSPORT. Legutóbb a megyeközpont vonzáskör­zetében rendezték meg a S5. falusi dolgozók sparta- kiádjának területi selejte­amelyek nekem és a csa­patnak szóltak. A klub vezetőivel álta­lában jó volt a kapcsolat és amiben tudtak segítettek is. A játékosok legtöbbjé­vel sikerült jó kapcsolatot kialakítani, emberi tulaj­donságaikat csiszolni. Nem voltak dáridók, az együtt- lét alatt nem dohányzott senki. Amikor megkötöttük a szerződést, én pályaedző­ként Répás Bélát kértem, őt ugyanis korábbról is­mertem. Mivel Répásnak érvényes szerződése volt a Nagybátonyi Bányász csa­patánál, a Stécé vezetői a huszonhétszeres válogatott Szojka Ferencet ajánlották. Megmondom őszintén, kez­detben tartottam attól, hogy egy ilyen nagy lab­darúgómúlttal rendelkező ember lesz a pályaedzőm. Menet közben rájöttem, hogy Szojka Ferenc szemé­lyében a legideálisabb se- gítöpartnerre leltem. Mind emberileg, mind szakmai­lag rengeteget segített. A későbbiekben játékosaim­nak számtalanszor megem­lítettem Szojka Ferenc pél­dáját. Ha valamilyen oknál fogva nem tudtam részt venni az edzésen — a játé­kosok elmondása alapján — Feri még hatványozot­tabban végeztette el a meg­beszélt feladatokat. Az öt­venhat éves Szojka minden gyakorlatban részt vett és legtöbbször végigcsinálta azokat a játékosokkal. Egyszer mindennek eljön az ideje, így a búcsú pil­lanatának is. Csak szép emlékekkel távozom ebből a szimpatikus kis városká­ból, hátrahagyva sok jó barátot, segítőtársat, olya­nokat, akik próbáltak len­díteni az SBTC labdarú­góinak szekerén. (Elmondta: Haász Sán­dor, az SBTC volt vezető edzője) (Lejegyezte: Kukely Mi­hályi idén zőit. Salgótarján környéké­nek lakói, a sportszerető em­berek. atlétikai számokban, labdajátékokban és lövé­szetben versenyeztek a to­vábbjutásért. A körzet tele­pülései közül a karancslapuj- tőiek, az ipolytarnóciak, va­lamint a karancskesziek emelkedtek ki. E három te­lepülés képviselői két sport­ágon kívül minden verseny­számban az élen végeztek. LABDARÚGÁS. A cseh­szlovákiai losonci járás és Szécsény között hagyomá­nyos jó baráti kapcsolat ala­kult ki a sportban. Legutóbb a baráti országból részt vettek a szécsényl OSN-sportünne- pélyen, s a losonci vezetők vendégjátékra hívták meg a megyei I. osztályban sze­replő helyi labdarúgócsapa­tot. A barátságos mérkőzés­re Divinyben kerül majd sor. TEKE. A hagyományokhoz hűen a megyei szövetség eb­ben az esztendőben is meg­rendezi az öregfiúk bajnok­ságát. A rendezvényre a síküveggyár nemrégiben át­adott új, korszerű automata csarnokában kerül sor, jú­nius 21-én, szombaton. Ne­vezni a helyszínen lehet, a szövetség szeretettel várja a volt aktív játékosokat. Kez­dési idő: 11 óra. Mundial-tofó Sorsolás Elérkezett a Nógrád Me­gyei Tanács sportosztálya és a szerkesztőségünk által kö­zösen meghirdetett Mundi- al-totó pályázatunk legizgal­masabb része, a sorsolás. Ezt június 20-án —, pénteken — 15 órai kezdettel tartjuk a salgótarjáni sportcsarnok ta­nácstermében. A program nyilvános, így minden ér­deklődőt és játékost szere­pénteken tettel várunk! Szombati szá­munkban részletesen is visz- szatérünk a nagy sikert ara­tott totójátékunk értékelésé­re, addig tájékoztatásul csak annyit: van telitalálatos szel­vény, s nem is egy! A nyer­tesek nevét és jutalmaikat szintén a sorsolás utáni nap megjelenő számunkban kö­zöljük. MUNDIAL '86 — MUNDIAL ’86 — MUNDIAL '86 Lineker újra villogott Nehezen győztek Biztosan győztek az angolok a nyugatnémetek NSZK—Marokkó 1—0 (0—0) Monterrey, 13 000 néző, v.: Petrovics (jugoszláv). Góllö* vő: Matthäus (88. p.) Marokkó a negyedik Mun- dial-mérkőzésén is remekül helytállt, közel volt ahhoz, hogy az egykori világbajnok NSZK-t hosszabbításra kény­szerítse. Végül egy szeren­csés szabadrúgás juttatta a nyugatnémeteket a legjobb nyolc közé. Jók: Briegel, Littbarski, Matthäus, Bertold, illetve Zaki, Bouderbala, Timoumi. Az NSZK a legjobb négy közé jutásért a Mundial há­zigazdájával, Mexikóval mér­kőzik június 21-én Monterrey ben. Kapitányok Alig fél ház előtt került sor a mexikóvárosi Azték-stadi­onban a nyolcaddöntők utol­só előtti mérkőzésére, az Anglia—Paraguay találkozó­ra. Lesz-e újabb dél-ameri­kai rangadó a továbbiakban — azaz Paraguay győz és a 4 közé jutásért Argentínával játszhat —, vagy a két ko­rábbi — az 1966-os és 1978- as — világbajnok összecsa­pására kerül sor a negyed­döntőben? — töprenghettünk a találkozó előtt. Álmosan kezdtek a csapa­tok, azt mindenesetre megál­lapíthattuk, hogy a dél-ame­rikai legénységnél alább­hagyott az eddigiek során lá­tott kemény játék, az ango­loknál pedig az utolsó cso­portmérkőzésen mutatott lendület. Az első félórában, csak néha történt „valami”, ezek közül Hoddle és Canete lövése érdemel említést. A 32. perc nagy izgalmakat ho­zott: a paraguayiak éberen el­loptak egy hazaadott labdát az ellenféltől, de a ziccert el­hibázták. Nem így az ango­lok, akik az ellentámadásnál a védelem megingását kihasz­nálva, Lineker góljával meg­szerezték a vezetést. A gól után felébredtek az együtte­sek, izgalmasabbá vált a já­ték. A mutatott produkció a közönségnek is tetszett, mert hamarosan óriási buzdításba kezdtek és éltették kedvenc csapatukat, Mexikót! Szünet után az angolok kezdtek nagyobb lendülettel. Először Lineker beadásáról késtek le a táxsák, majd Mar­tin fejese alig kerülte el a kaput. Az 56. percben aztán nem volt kegyelem. Üjra hi­bázott a paraguajd védelem, s ezt Beardsley kihasználta, megszerezve az angolok má­sodik gólját. Ezután a dél- amerikaiak elkeseredetten próbálkoztak, de igazi ve­szélyt nem jelentettek Shil­ton kapujára, sőt a 66. perc­ben Beardsley révén a sziget- országiak növelhették volna előnyüket, de az „ordító'’ helyzet kimaradt. A nagy kedvvel játszó angolok a 72. percben újra megzörgették Fernandez kapujának hálóját: újra Lineker talált be. 3—0. Paraguay csapata egyre ke-' vesebbet mutatott futballtu- dományából, Nunez és társai a mérkőzés további részében inkább reklamálásaikkal, idegeskedésükkel tűntek ki. Anglia együttese felszabadul­tan játszott, a biztos győze­lem tudatában kicsit lelassí­tottak Hoddleék. Így összességében elmond­hatjuk, hogy egy közepes ira­mú mérkőzésen az egysége­sebb csapat benyomását kel­tő angolok biztosain nyertek,’ s várhatják a vasárnap 20 órakor kezdődő újabb meg­mérettetést. A 4 közé jutá­sért Argentínával játszanak, i mondták Henri Michel (Franciaor­x i - k o k t é szag): — Természetesen óriási elégedettséget keltett a vi­lágbajnok legyőzése. Még több gólt is lőhettünk volna. Nem tagadom, a mérkőzés előtt sok játékosom aggódott, nagyra értékelték az olaszok tudását. Azután ezeket a fé­lelmeket „kiűztem” belőlük — ez a győzelem és tovább­jutás legfőbb magyarázata. > •«* m Enzo Bearzot (Olaszor­szág) : — Nincsenek, nem lehet­nek kifogásaim: a jobb csa­pat jutott tovább. A játéktér­nek nem volt olyan része, ahol ne a franciák uralkod­tak volna. A mieink szívük, tudásuk legjavát adták, de ez kevés volt. Szünet után eredeti elképzeléseimnek megfelelően cseréltem, vala­mit gyorsult is játékunk, de cseppet sem lett veszélye­sebb. A világ legjobb közép­pályás sora okozta vesztün­ket. Nem azért mondom, mert Franciaország búcsúz­tatott, de Platiniéknek nagy reményei vannak a végső győzelemre is. Tram Beckenbauer (NSZK): — Üjra bebizonyosodott, hogy a helyzetkihasználás já­tékunk „Achilles-sarka”. Az­zal a néhány lehetőségünk­kel sem tudtunk élni, ami akadt. Sokan a szememre vetették a találkozó után, hogy nagyon gyenge színvo­nalú volt a 90 perc. Erre az a válaszom: egy jó mérkő­zéshez két csapatra van szükség. Ezen a délutánon Marokkó nem volt partner a szép labdarúgáshoz. Jósé Faria (Marokkó): — Tulajdonképpen ama­tőrök játszottak profikkal, egy „kis csapat” a kétszeres világbajnok ellen. Nem is lehettek vérmes reményeink, bár csak két perc hiányzott ahhoz, hogy kihúzzuk dön­tetlennel a rendes játék­időt. Meggyőződésem, hogy a hosszabbítás a mi javunkra dőlt volna el, mert még mind a két cserém rendelkezésre állt, frissebbek lettünk vol­na. Mindenesetre így is túl­teljesítettük világbajnoki tervünket*. gratulálok a csa­patnak. ARGENTÍNA NYERT, DE MARADONA VESZTETT Hétfői, Uruguay elleni győ­zelmével Argentína a legjobb nyolc közé jutott, kedden azonban Maradona veszített. Az argentin válogatott csa­patkapitánya korábban ma­gabiztosan kijelentette újság­íróknak, hogy Olaszország le­győzd Franciaországot, s ha esetleg nem így történne, ak­kor felajánlja .(bany. Carrier karóráját' ‘E’gyéá’ ‘ftfrék sze­rint „Dieguito” nagy összegű fogadásokat is kötött,' de hogy kivel, és mekkora tét­re, az nem ismert. Annyi azonban tény, hogy Franciaország 2—0-ra le­győzte Olaszországot, s most *2 argentin csőd a csatárnak fizetnie kell... CARLOS REMÉNYEI Carlosnak, a brazil váloga­tott kapusának minden re­ménye megvan arra, hogy a világbajnokságok történeté­nek legjobb brazil „portása” legyen. A magas termetű, szőke hajú játékos most már négy mérkőzésen, azaz 360 percen keresztül megőrizte hálóját a góltól, s ha szom­baton Franciaország ellen sem találnak kapujába, ak­kor csúcsot dönt. Az 1958-as vb-n ugyanis Gilmar sem kapott gólt négy. találkozón, csak az ötödikben, a Francia- ország elleni elődöntőn. Ak­kor 5—2-re győztek a ké­sőbbi világbajnokok. 1974- ben Leao beállította Gilmar rekordját, az ő hálója először az Argentína elleni 2—1-es győzelem alkalmával rezzent meg. „Cserbenhagyott a szeren­cse”. „A védelem hibái”. „Megálltak az út közepén”. „A számítógép is tévedhet” — ezekkel a szalagcímekkel számoltak be a moszkvai la­pok a szovjet labdarúgó-vá­logatott kieséséről. A TASZSZ- h írügynökség Koloszkovnak, a szövetség elnökének nyilat­kozatát idézi, aki azt hang­súlyozta, hogy nemcsak a bírói tévedések ludasak a kiesésben. Bal, Besszonov, Kuznyecov és Rác. túl felüle­tesen akarta megoldani azo­kat a helyzeteket, amelyek végzetessé váltak, s a kiha­gyott lehetőségek megbosz- szulták magukat. * MITTERRAND A TELEFONNAL Francois Mitterrand francia köztársasági elnök kedden este telefonon felhívta Henri Michel szövetségi kapitányt, és méleg szavakkal gratulált az Olaszország elleni győze­lemhez, a nyolc közé jutás­hoz. Ugyanakkor Jacques Shirac miniszterelnök táv­iratban fejezte ki jókívánsá­gait a sikerért. Henri Michel a sajtóérte­kezleten elmondta, hogy a két államférfi jelezte: ha Franciaország bejut a döntő­be, akkor a helyszínre utaz­nak, hogy a mexikóvárosi Azték-stadionban személye­sen biztathassák a nemzet kedvenceit. Párizsi jelentések szerint kedden éjszaka, a diadal után benépesült a francia fő­város híres sugárútja, a Champs-Élysées. Különösen nagy tömeg gyűlt össze az egyik olasz étterem előtt, amelynek tulajdonosát a tré­fás kedvű francia szurkolók csipkelődő hangú rigmusok­kal „szórakoztatták”. SULI HELYETT Antonio de Napoli nem nagyon szeretett iskolába jár­ni. Az olaszok középpályása egy aveilinói szakmunkás fia, és egy napon odaállt a szi­gorú apa elé: — Nincs kedvem suliba járni, inkább futballista le­szek. — Jó, de ha nem megy a futball, dolgozni fogsz! — fe­nyegette meg az apa. De Na- polinak jól megy, bár a vi­lágbajnoki címvédő olaszok antifutballal búcsúztak ked­den a MundialtóL De Napo­lira vár még egy nagy fel­adat. Tagja annak a 21 éven aluli válogatottnak, amely a spanyolokkal EB-döntót vív majd. 40 TONNA SZEMÉT A mexikóvárosi köztiszta* sági hivatal jelentése sze­rint a Mexikó—Bulgária mér* kőzés után nem kevesebb; mint 40 tonna szemetet, hűli ladékot kellett összegyűjte- niük az Azték-stadionban. A’ győzelem utáni ünneplésben pedig a szurkolók 4500 négy­zetméternyi virágos kertet tapostak össze, tettek tönkre a város parkjaiban. Jó né­hány szobrot, emlékművet is megrongáltak az önfeledt ünneplők. A 18 milliós metropolis Cuauhtemoc nevű kerüle* tében külön „utcaseprő had* sereget” fogadtak fel a ro­mok eltakarítására, az Azték* stadionban pedig egy napon keresztül 300 munkás dolgo­zott a tisztaság helyreállítá­sán. W 1 NYOLC ÉV MÜLVA I MAROKKÓ? 1 Monterreyben sajtóértekez­letet tartott Abdellatif Sémi lali marokkói sportminiszter: Bejelentette: 1994-ben hazá­ja szeretné rendezni a vii lágbajnokságot. Semlali tái jékoztatója szerint országa rendelkezik a megfelelő szá­mú és nagyságú stadionnal; s a válogatott mexikói síi kerein felbuzdulva II. Hasz- szán király is lelkesen támo­gatja a rendezés gondolatát. Legfőbb ideje, hogy az af­rikai kontinens is belépjen a sorba. szovjet vélemények A TASZSZ egy másik kom­mentárjában azt boncolgatja, hogy a szovjet válogatott re­ményei, talán nem is voltak megalapozottak, hiszen a ta­vaszi bravúrok egy klub, az Európa Kupa győztes Kijevi Dinamó nevéhez fűződtek. A valódi sikerhez a világbajnokságon azonban nem elegendő egy — még oly kiváló — klubcsapat. Az Izvesztyija sportszak­írói drámainak, izgalmasnak éa feszültnek minősítették a mérkőzést. A játékosok nem tűntek fáradtnak, de vala­hogy hiányzott a játékkedvük; A Szovjetszkaja Kultúra szakírója egészen más hang­nemet üt meg, nem hibáz­tatja a játékosokat, akik ön- feláldozóan harcoltak, dik­tálták az ütemet a rendes já­tékidőben, három gólt és több kapufát is lőttek. A szerencse azonban nem az 5 oldalukon állt, habár úgy tűnt, végig ellenőrizték a mérkőzés menetét. Sajnos, most nem sikerült ráerősza­kolni akaratukat az ellenfél­re — írja az Izvesztyija. | fíJŰGRAD — ,1986. június ,19^ csütörtök 1 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom