Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-11 / 136. szám

Nemzetközi visszhang Ülésezik a USZ politikai tanácskozó testületé Mihail Gorbacsov ! (Folytatás az 1. oldalról) minden politikusát, pártjait és szervezeteit, minden jó- akaratú, békeszerető becsü­letes embert. — A Varsói Szerződés tag­államai a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben fegy­verzetkorlátozási és leszere­lési intézkedésekkel akar­ják megszilárdítani földré­szünk békéjét és biztonságát. Erre újabb konstruktív ja­vaslatokat teszünk. Tanácskozásunk kiemelt figyelmet szentel azoknak a javaslatoknak, amelyek az európai biztonsági és együtt­működési folyamat tovább­fejlesztését. földrészünk po­litikai légkörének javítását, az itt élő népek közötti együtt­működés és bizalom erősítését célozzák. Meggyőződésünk, hogy a helsinki záróokmány napjainkban is érvényes, kö­vetendő példát jelent mind Európában, mind a világ más térségeiben. Az európai katonai szem­benállás szintjének csökken­tésére törekszünk. A békés egymás mellett élés elvének megfelelően készek vagyunk a kölcsönösen előnyös gazda­sági, kereskedelmi, műszaki­tudományos, humanitárius, kulturális és egyéb kapcsola­tok kiegyensúlyozott fej­lesztésére. Az a meggvőződés vezérel bennünket, hogy a földrész minden békeszerető emberé­nek, realista gondolkodású politikusának összefogásával Európát a béke és a bizton­ság kontinensévé tehetjük. Mai világunkban a béke oszthatatlan. Földünk számos pontján háborúk pusztítanak, a békét és a biztonságot ve­szélyek fenyegetik. Ezért kö­vetkezetesen síkraszállunk a válsággócok felszámolásáért, a feszültségek tárgyalások útján történő, igazságos, tar­tós rendezéséért. A jövőben is mindent meg­teszünk, hogy megfelelő szin­ten tartsuk védelmi képessé­günket, s történelmileg ki­alakult erőegyensúlyt meg­őrizzük. Tovább erősítjük az országainkat összekötő barát­ságot és együttműködést. — A Magyar Népköztársa­ság küldöttsége nevében üd­vözlöm a politikai tanácsko­zó testület budapesti ülésé­nek résztvevőit, minden ked­ves vendégünket. Kérem önö­ket. továbbítsák üdvözle­tünket és jókívánságainkat az itt képviselt testvéri orszá­gok kommunistáinak és dol­gozó népének — mondotta végezetül Kádár János, s po­harát pártjaink, kormányaink együttműködésére, népeink barátságára; a nemzetközi béke és biztonság megszilár­dításáért vívott küzdelmünk sikerére, valamennyi ked­ves vendégünk egészségére emelte. Erich Honecker: Hz Érlelem és a realizmus politikájáért szádunk síkra Ezután Erich Honecker emelkedett szólásra. Beveze­tőben a politikai tanácskozó testület budapesti ülésén résztvevő delegációk nevében köszönetét fejezte ki a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kor­mányának a szívélyes, ven­dégszerető fogadtatásért. Hoz­záfűzte : tiszta szívből további sikereket kívánnak a testvéri szocialista Magyarország né­pének az MSZMP XIII. kong­resszusán elhatározott felada­tok teljesítéséhez. Ezután így folytatta: — A következő öt évre — és az azt követő időszakra is — valamennyi testvéri ország a népeik javát, boldogulását szolgáló termékeny alkotó munka nagyszerű perspektí­váit jelölte meg. Valamennyi­en sok célt tűztünk ki külön- külön és közösen is. Nem ez az első alkalom, hogy a Varsói Szerződés tag­államai bonyolult és veszé­lyekkel terhes időszakban ta­nácskoznak együtt arról, hogy miként lehet elhárítani egy atomháború borzalmát és po­zitív fordulatot elérni a nem­zetközi helyzetben. A válasz, amit e kérdésekre adunk, a szocializmus lényegéből fa­kad. Ez a válasz elhangzott már az SZKP XXVII. kongresszu­sán és a többi testvérpárt kongresszusán is megfogalma­zódott. Mihail Gorbacsov elv­társ átfogó elemzése és konst­ruktív javaslatai, amelyeket mai tanácskozásunkon, itt Budapesten beterjesztett, e válasz folytatását jelentik. E javaslatokkal ismételten fel­emeljük szavunkat és egyhan­gúlag fordulunk a világ köz­véleményéhez, Minél inkább veszélyben a béke, annál in­kább fokozzuk erőfeszítése­inket megőrzésének érdeké­ben. Aki konfrontációra, a nuk­leáris fegyverkezési verseny fokozására és a katonai erő­fölény megszerzésére törek­szik, az emberiség létével játszik. Épp ezért szállnak sík­ra országaink oly hangsú­lyosan az értelem és a rea­lizmus politikájáért. A nem­zetközi kapcsolatok újfajta megközelítésére szólítunk fel, hiszen az államok biztonságát napjainkban politikai eszkö­zökkel kell szavatolni. Egynek érezzük magunkat mindenkivel a földön, aki nem akar egy nukleáris ka­tasztrófa áldozata lenni, ha­nem élni kíván. A Varsói Szerződés tagál­lamai fegyverzetkorlátozási ja­vaslataikból egyetlen fegyver­fajtát sem rekesztenek ki. Síkra szállnak a hagyományos fegyverzetek radikális csök­kentéséért is, mind globális mind regionális szinten. Eu­rópa, ahol a fegyverzetek koncentrációja nagyon veszé­lyes méreteket öltött, különös­képpen a szívügyünk. Itt kel­lene elkezdeni a munkát. A csomót, ha még oly szoros is, fel lehet oldani. Azok a javaslatok, amelyekről holnap döntünk, megnyithatják az utat ehhez. Tanácskozásunk eredményei kétségkívül bá­torságot öntenek majd mind­azokba. akik fellépnek a fegyverkezési verseny és an­nak a világűrre való kiter­jesztése ellen. Tanácskozásunk egyértel­műen bizonyítja, hogy a Var­sói Szerződés eleget tesz a mai nemzetközi helyzet tá­masztotta követelményeknek. Együttműködésünk valameny- nyi területén növekvő dina­mizmus tapasztalható. — Bizonyos vagyok abban, hogy politikai tanácskozó testületünk mostani ülése is lényegesen hozzájárul szövet­ségünk erősödéséhez, a test­véri országok egységének és összeforrottságának megszi­lárdításához. Ez a legfonto­sabb záloga annak, hogy kö­zös erőfeszítésekkel áttörést érjünk el a nemzetközi hely­zet javításában és a tartós bé­ke megteremtésében — mon­dotta befejezésül Erich Ho­necker. Poharát testvérpárt­jaink, országaink és népeink megbonthatatlan barátságára; a Magyar Népköztársaságra, Kádár János, a magyar há­zigazdák, a találkozó vala­mennyi résztvevője egészségé­re, s a szocializmusért és a békért vívott közös harc to­vábbi sikereire emelte. Szovjet sajtóértekezlet - biztonsági koncepció A Szovjetunió véleménye szerint ma, a nukleáris kor­szakban a biztonság csak egyetemes, a világ valamennyi állama számára egyenlő biz­tonságként valósulhat meg — hangsúlyozta Vlagyimir Pet- rovszkij szovjet külügyminisz­ter-helyettes keddi sajtóérte­kezletén a Hilton Szálló nem­zetközi sajtóközpontjában. A szovjet külügyminiszter-he­lyettes Nyikolaj Cservov ve­zérezredessel, a Szovjetunió fegyveres erői vezérkarának eső portfőnökével együtt vála­szolt az újságíróknak a Szov­jetunió biztonsági koncepció­ját érintő kérdéseire. Petrovsakij felhívta a fi­gyelmet arra: a Szovjetunió korunk realitásait figyelembe véve abból indul ki, hogy a nemzeti biztonság elválaszt­hatatlan az egyetemes, nem­zetközi biztonságtól. A külügyminiszter-helyet­tes kifejtette, hogy ma a biz­tonság már nem szűkíthető le kizárólag politikai és katonai térre, ki kell terjednie a gaz­dasági életre, s az emberi kapcsolatok egész rendszeré­re is. Szükség van arra is, hogy az egyetemes biztonság elveit a világ államai ne csak deklarálják, hanem szerző­désbe rögzítsék, s a gyakor­latban valósítsák meg. . Nyikolaj Cservov vezérez­redes az Egyesült Államok biztonságfelfogásáról fejtette ki a véleményét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelen­legi washingtoni kormányzat négy, alapvetően hibás tétel­re alapozza a Szovjetunióval szembeni magatartását. Meg­győződése, hogy gazdaságilag képes messze felülmúlni ellen­felét. Ezért mindenáron fokoz­ni igyekszik a fegyverkezési hajszát, abban reménykedve, hogy így gazdaságilag kime­rítheti a Szovjetuniót. Wa­shingtonban úgy vélik, hogy mintegy 10 éves technológiai fölénnyel rendelkeznek, s ezt a feltételezett előnyt pró­bálják kihasználni új fegyver­fajták létrehozására, az űr- fegyverkezési tervek megvaló­sítására. katonai fölény ki­vívására. Az amerikai vezetők harmadik téves elképzelése, hogy a leszerelési intézkedé­sek létreiöttében a Szovjetunió egyoldalúan érdekelt. Ezért döntöttek úgy, hogy a fegyver­zetkorlátozási tárgyalásokon megoróbálnak állandó nvomást gyakorolni partnerükre, igyekezve ezzel eevoldalú en­gedményeket, kicsikarni. Végül: úgv gondolkodnak, he^v « Szovjetuniót keres­kedelmi és gazdasási fórén elszigetelve megfoszthatják a vód^rrn kónessófféffeh meg- feie’ő .sízintentar+ásához szük­séges fejlett technológiától. Alapvető hibája ezeknek az amerikai elképzeléseknek, hogy nem számolnak a reali­tásokkal — mutatott rá Cser­vov. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ugyanis olyan nagyhatalmak, ame­lyekre egyetlen területen sem lehet számukra elfogadhatat­lan politikát rákényszeríteni. Vlagyimir Petrovszkij az újságírók kérdéseire vála­szolva kitért a fegyverzetkor­látozási megállapodások el­lenőrzésének problémájára. Hangsúlyozta: a Szovjetunió évek során'formálódott állás­pontjának központi eleme, hogy nincs lehetőség megál­lapodásra annak megbízható ellenőrzése nélkül. Az ellen­őrzés kérdését a különböző tárgyalási fórumokon az Egyesült Államok és szövet­ségesei azonban mindeddig csak ürügyként használták fel. Valahányszor a Szovjet­unió késznek mutatkozott az általuk is javasolt ellenőrző intézkedések elfogadására, ók mindannyiszor utat ke­restek a javaslatok vissza­utasításához. Ez történt a nukleáris robbantások mora­tóriumának esetében is. Lé­nyegében ezzel a magatartás­sal magyarázható,; hogy mindeddig a most folyó fegv- verzetkorlátozási tárgyalá­sok közül egyiken sem sike­rült tényleges előrehaladást elérni — mondotta a külügy­miniszter-helyettes. (MTI) 2 NÓGRÁD - 1986. június 11., szerda budapesti látogatásáról Az amerikai hírügynöksé­gek a rádióállomások helyi idő szerint hétfőn délután újabb jelentéseket közöltek Mihail Gorbacsov budape1 i látogatásáról, A CBS televí­ziós hálózat hétfő esti híradó­ja rövid filmjelenlésben szá­molt be a szovjet vezető vá­rosnéző sétájáról és a Hősök terén rendezett koszorúzást ünnepségről. A jelentés utalt arra, hogy Gorbacsov Buda­pesten nemzetközi együttmű­ködést ajánlott a nukleáris energia biztonságos felhasz­nálásának erősítésére — ezt a mozzanatot egvébként a nyugat-európai hírügynöksé­gek is kiemelték anyagaik­ban — és szólt a csernobili reaktorbalesetről is. Hivata­los amerikai állásfoglalás még nem hangzott el a csepe­li beszédben előterjesztett ja­vaslatokról, azzal az indoklás­sal, hogy a beszéd szövegét még nem ismerik. A nyugati hírügynökségek közül az AFP, ar AP és a Reuter Mihail Gorbacsovra hivatkozva írja. hogv a szov­jet párt „figvelemmel és tisz­telettel szemléli Magyarország és más szocialista országok azon erőfeszítéseit, hogy meg­oldást találjanak a nehéz gazdasági és társadalmi prob­lémákra”, s „igyekszik fel­használni mindazt, ami hasz­nos lehet országa számára”. A csúcsszintű magyar—szov­jet tárgyalásokról, a csepeli látogatásról beszámolt a cseh­szlovák, a kubai, a román, valamint a kedd reggeli kínai sajtó is. Az Oj Kína hírügy­nökség úgy fogalmazott, hogy „a két ország egyaránt a nemzetgazdaság fejlesztésé­nek meggyorsítására törek­szik”. ■ár ,.A világűr legyen a béke színtere. Gorbacsov új szov­jet kezdeményezést helyezett kilátásba Budapesten” — ilyen címekkel ismertették kedden a lengyel lapok Gor­bacsov budapesti beszédét. A Trybuna Ludu. a T.EMP or­gánuma a nemzetközi hírek­nek fenntartott hely több mint felét szentelte annak, hogy beszámoljon a Csepelen tar­tott nagygyűlésről, ismertesse Mihail Gorbacsov és Kádár János beszédét, s hírt adjon a szovjet vezető magyarországi látogatásának többi eseményé­ről. Bulgáriában és az NDK- ban is rendkívül élénk vissz­hang kíséri Mihail Gorbacsov budapesti látogatását, a Var­sói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének tanács­kozását. A keddi jugoszláv újságok mind Mihail Gorbacsov, mind Kádár János csepeli beszédé­nek azt a megállapítását emelték ki, hogv a szovjet és a magyar nép céljai azo­nosak. Az Üj Kína hírügy­nökség külön jelentésben szá­molt be a csepeli gyűlésről. Gorbacsov beszédéből azt emelte ki, hogy a Szovjetunió szoros figyelemmel kíséri azo­kat a módszereket, amelye­ket Magyarország és más szo­cialista országok alkalmaz­nak gazdasági problémáik megoldása érdekében. A szov­jet vezető rámutatott — ír­ta a kínai hírügvnökség —,’ hogy a követendő út alkotó feltárása történelmi kihívássá vált a szocializmus számára. Nicaragua NSZK-túszok Békemozgalmi küldöttség utazott Moszkvába Békemozgalmi küldöttség nácskozáson, amelyet a szo- utazott hétfőn Moszkvába cialisfca országok képviselői- Darvasi Istvánnak, az Or- nek részvételével június 10— szágos Béketanács elnökségi 11-én, tartanak a békemoz- tagjának vezetésével. A kül- galmi propaganda és tájékoz- döttség részt vesz azon a ta- tatás kérdéseiről. Megnyílt a stockholmi konferencia újabb fordulója A nyolc nyugatnémet ál­lampolgárt fogva tartó Nica­raguái Demokratikus Erő (FDN) elnevezésű ellenforra­dalmi szervezet szóvivője kö­zölte: az FDN mindaddig nem fedi fel túszai hollétét, amíg „meg nem bizonyosodik arról, hogy nem tartózkodnak kor­mánycsapatok a rejtekhely környékén”. Az FDN szóvivője „vérfür­dővel” fenyegetőzött arra az .esetre ha a kormány fegy­veres erővel akarná kiszaba­dítani a nyugatnémeteket. Mint már beszámoltunk róla, az önkéntes építőmunkát vál­lalt nyugatnémet fiatalokat három hete hurcolták el az ellenforradalmárok egy me­zőgazdasági szövekezetből, s békés kiszabadításuk lebo­nyolítása érdekében Managua tűzszünetet hirdetett az or­szág déli részén, a túszok őr­zési helyén. A többször meg­hosszabbított tűzszünet ér­vénye kedd éjfélig tart. Eközben a Nicaraguában tartózkodó magas rangú nyu­gatnémet személyiségek nem hagytak fel diplomáciai erő­feszítéseikkel a túszok békés kiszabadítása érdekében: Hans-Jürgen Wischnewski, az SPD vezető politikusa a managuai kormánnyal tartja továbbra is a kapcsolatot, míg két másik diplomata az FDN vezetésénél próbálja ki­eszközölni az elraboltak ki­adását. Pierre Aufoert svájci kül­ügyminiszter kedden a berni parlamentben bejelentette, hogy kormánya hivatalosan tiltakozni fog az Egyesült Államoknál, mert a nicara- guai ellenforradalmárok több alkalommal megtámadtak svájci segítséggel épülő léte­sítményeket a közép-amerikai országban. Irak— iráni harcok Az iraki légvédelem kedden lelőtt egy iráni vadászbom­bázót a front déli szakaszán — jelentették be kedden Bagdadban. A katonai szóvivő közölte azt is, hogy az iraki erők hajnalban sikeres támadást hajtottak végre az öbölben egy „nagy tengeri célpont”, vagyis tartályhajó ellen. A Lloyd’s brit hajónyilvántar­tási társaság megerősítette, hogy rakétatalálat ért egy li­bériái zászló alatt hajózó. 150 ezer tonnás olajszállítót. Bag­dad 72 órán belül összesen négy ilyen támadásról adott hírt. Stockholmban kedden meg­nyílt a biztonság- és bizalom- erősítő intézkedésekről, vala­mint a leszerelésről folyó konferencia újabb ülésszaka. A plenáris ülésen felszólalt Ljuben Gocev bolgár külügy­miniszter-helyettes. Beszédé­ben hangsúlyozta: a súlyos nehézségek ellenére van esély arra, hogy a konferencia jó eredményeket mutasson fel az őszi bécsi összeurópai tanács­kozás kezdetéig. Ennek azon­ban elengedhetetlen feltétele, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban ne gördítsen akadályokat a tárgyalások menete elé, s hogy csatlakoz­zék azokhoz az erőfeszítések­hez, amelyeket az európai or­szágok többsége fejt ki az ér­tekezlet eredményessége ér* dekében — mondotta felszó­lalásában a bolgár küldött. Utolsó nekirugaszkodás Tizenegyedik, utolsó fordulójához érkezett a bizalom- és biztonságerősítő kérdésekkel foglalkozó stockholmi konfe­rencia. A részivevő harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldöttségei még egy utolsó nekirugaszkodással megpróbálják elkészíteni azt a doku­mentumot, amelyet az előzetes elképzelések szerint szep­temberben kellene elfogadniuk az érintetteknek. Az előző tíz tárgyalási menet során nem alakult ki olyan helyzet, hogy most biztos sikerről lehessen beszélni. A Varsói Szerződés tagállamai és a semleges országok egy­aránt több reális, kompromisszumokat is tartalmazó javas­latot nyújtottak be, ám a NATO, mindenekelőtt az Egye­sült Államok, szemmel láthatóan egyoldalú előnyök eléré­sére törekedett. Az első időszak ügyrendi, technikai vitái után sem sikerült megtalálni azt a közös nyelvet, amelyen az ellentétes véleményen lévő küldöttségek megérthették volna egymást, s ezért a felelősség egyértelműen a nyugati országok reakciós köreit terheli. A konferencia ideje alatt a Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés számos Európát érintő leszerelési és bizalomnövelő indítványt tett. Ezek kiterjedtek a nukleáris és hagyományos fegyverzetek széles körére, beleértve, a vegyi fegyvereket is. Továbbá elfogadták a helyszíni ellenőrzésere vonatkozó korábbi nyugati követelést, s ezzel szinte minden kérdés­ben elébe mentek a kezdeti NATO-kívánalmaknak. Ám, minden egyes konpromisszumos javaslat után újabb és újabb követelések érkeztek Washingtonból, s így a konferencia zárószakasza előtt sem lehet megjósolni a tárgyalássorozat végeredményét. A tények fényében különösen furcsán hat Ronald Reagan amerikai elnök hétfői nyilatkozata, amelyben a szocialista országokat igyekszik felelőssé tenni az esetleges kudarcért. Pedig az Egyesült Államoknak nagyon nem áll jól az ilyen­fajta „másra mutogatás’’, hiszen az egyedüli amerikai el­lenszavazat akadályozta meg a megállapodást Bernben és most teljesen magára hagyatva is kitart a SALT-szerződések felrúgása mellett. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé érrpen most ülésezik Budapesten. Az itt születő döntések, javas­latok valószínűleg újabb lökést adhatnak a stockholmi kon­ferencia munkájának is. Bármit is mondjanak a Fehér Házban, a közvélemény tudni fogja, ki milyen álláspontot képvisel az emberiség jövője szempontjából kulcsfontossá­gú tárgyalásokon. Horváth Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom