Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-05 / 131. szám

ZGb^pP \ 9^ AoOS-G flUG PROLETÁRJAI EGYESUUETEK1 ~ NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRAO MEGYEI BIZOTTSÁGA É S» A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 131. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. JÚNIUS 5.. CSÜTÖRTÖK Környezetvédelmi világnap Nógrád megyei aktívák Környezetvédelmi világ­napi megemlékezésre került sor szerdán Salgótarjánban és a Hazafias Népfront Nóg­rád Megyei Bizottságán. Dr. Dömsödy Péter, a KÖJÁL igazgató főorvosa, a népfront megyei környezetvédelmi bi­zottságának elnöke szólt az emberi és természeti környe­zet védelmének jelentősé­géről, Nógrád megye helyze­téről és a környezet- és ter­mészetvédelem legfontosabb tennivalóiról. A világnapi megemlékezés alkalmából dr. Dömsödy Pé­ter nyújtotta át a kiemelke­dő társadalmi aktíváknak a megérdemelt kitüntetéseket. A Hazafias Népfront orszá­gos titkárságának kitüntető környezetvédelmi jelvényét kapta meg Tóth László, a Balassagyarmati Növényvé­delmi és Agrokémiai Állo­más igazgatója, a népfront megyei környezetvédelmi bi­zottságának tagja, Tóth Pál- né nyugdíjas házfelügyelő, a Salgótarján béke-telepi kör­zeti népfrontbizottság tag­ja­A környezetvédelmi vi­lágnap alkalmából vette át Nógrád megye is a mellék- termék- és hulladékhaszno­sítási kormányprogram vég­rehajtásának támogatására meghirdetett 1985. évi orszá­gos gyűjtési versenyben elért 2. helyezéséért az Országos Anyag- és Árhivatal és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kitüntető okle­velét és a 800 ezer forintos fejlesztési célú pénzjutalmát, amelyet a legeredményeseb­ben dolgozó települések hasz­nálhatnak majd fel. Az eredményes munka el­ismeréseként több népfront- aktíva részesült az anyag- és árhivatal elnökének kitün­tetésében. A hasznosanyag­gyűjtésben élenjáró telepü­lések népfrontaktivistái kö­zül kitüntető jelvényben ré­szesült Fábián János Dejtár- ról, Nagy Imre Mátravere- bélyből, Puszta István Mátra- terenyéről és Vincze Ferenc Pásztóról. A környezetvédelmi világnap alkalmából további hét aktíva vehette át a Ha­zafias Népfront Kiváló Tár­sadalmi Munkás kitüntetését végzett munkájuk elismerése­ként. Húszmilliárdos közvetlen kár évente A korrózió elleni védekezés korszerű módszerei Az elmúlt időszakban tech­nológiaváltásra került sor az iparban, előtérbe került a mű­anyagok alkalmazása. Mos­tanra azonban kiderült: a fej­lődés ellenére sem csökken az acél felhasználása. Ebből kö­vetkezően: szükség van a kor­rózió elleni védekezésre. Az igényre odafigyelve tűzte is­mét napirendre a témát az MTESZ Nógrád megyei szer­vezete, s az ankétot tegnap, Salgótarjánban, a Technika Házában rendezték meg. A vállalatok szakembereit, a meghívott előadókat Ür- mössy László, az MTESZ me­gyei szervezetének elnöke kö­szöntötte. Hangoztatta: a ta­nácskozás célja, hogy tájé­koztatást adjon a korrózió el­leni védekezés korszerű mód­szereiről, eszközeiről, bemu­tassa a hazai előállítású vé­dőszerek alkalmazási és be­szerzési körülményeit. Megnyitó előadásában Ka- czander Károly, az OMFB fő­osztályvezető-helyettese a kor­rózió elleni védekezés hely­zetéről és időszerű feladatai­ról szólt. Többek között el­mondta: a korróziós kár fo­galma ma már kiterjed min­denféle anyagot ért ilyen ká­rosodásra. A közvetlen kár, amely a berendezések pótlá­sának költségeit jelenti, húsz­milliárd forintra tehető or­szágosan évente. A közvetett kár, vágyig például a terme­léskiesés, azonban jóval je­lentősebb, másfél-kétszerese az előbbinek. Csak a közvetlen kár évi nemzeti jövedelmünk 2,5 százalékával egyenlő. Hazánkban közel másfél év­tizede fordítanak komolyabb gondot a korrózió elleni vé­dekezésre. Sikerült a tevé­kenységhez megteremteni a szükséges szellemi és anyagi feltételeket. Az egyetemeken, technikumokban kiváló mér­nököket, technikusokat ké­peznek, s a megfelelő háttér­ipar is rendelkezésre áll. A korrózió elleni védelmet az OMFB-hez tartozó iroda ko­ordinálja, ráirányítja a témá­ra a figyelmet, információkat továbbít, kiállításokat szer­vez. Napjainkban sincs eldönt­ve, kire tartozik a korrózió elleni védekezés. Egymásra mutogat a gyártó és a fel­használó. s a válla’at közoon- ti segítségre vár. Ésszerű kor­rózió elleni védekezésre van szükség, melyet be kell ékí­teni a vállalat tevékenységi rendszerébe. Központilag a védekezés legfőbb irányait kell megjelölni, s e feladatok végrehajtását szükséges finan­szírozni. A VII. ötéves terv­ben 1 milliárd forint közpon­ti keretből dotálható a kor­rózió elleni védelem, s a le­hetőséggel pályázat útján él­hetnek a gazdálkodó szerve­zetek. Ezt követően három szak­mai előadásra került sor. Dr. Szita Lajos, a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem dé­kánhelyettese, „A korrózió­nak ellenálló acélfajták al­kalmazása, helyettesítésük le­hetősége, a védekezés kor­szerű technológiája” címmel tartott előadást. Dr. Kecskés Balázs, az ÁCSI osztályveze­tője a csomagolás szerepéről és a hazái csomagolószer-gyár­tásról beszélt. Cyenes Endre, az ÁFOR központjának mun­katársa a zsírok, olajok, emulziók alkalmazását, a ha­zai beszerzés lehetőségeit is­mertette. Délután szakmai konzultá­ció szerepelt a programban. Először a gyártók és a fel­használók beszélték meg a korrózió elleni védekezéssel kapcsolatos kérdéseket, utána a jelenlévők megtekintették a termékbemutatót. Népi ellenőrök a közművelődés helyzetéről Teljesültek a célok A Nógrád Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság szerdai salgótarjáni ülésén három napirendi pontot tárgyalt: a műszaki fejlesztési tevékeny­ség helyzetet, a közművelő­dés helyzetet es fejlesztésé­nek feiaaatait, valamint az endrefalvai mezőgazdasági termelőszövetkezetnél vég­zett NEB-vizsgálat alapjan készüit intézkedési terv vég­rehajtását. A közművelődésről szóló napirendi pont előterjesztője Kurill Ferenc vizsgálatvezető, a Nógrád Megyei Moziüzemi Váliaiat igazgatója volt. Az emlőit hónapokban készült vizsgálat az egész megyére k,terjedt, s az előző öteves tr.vidőszak eredményeit és h.anyosságait vette számba, küiönös tekintettel a tavalyi te' kenysegre. A népi ellenőrök általá­nosságban állapíthattak meg. hogy a vizsgált időszakban bekövetkezett társadalmi­gazdasági változások jelentős — sok esetben ellentmondá­sos — hatást gyakoroltak a közműveiödesre. A kénysze­rítő körülmények nyomán egyrészt tettenérhetők a szak­mai megújulási törekvések, az anyagi-szellemi erők ha­tékonyabb felhasználása, a tartalékok mozgósítása, más­részt a külső tényezők ha­tására erőteljesebben kiéle­ződtek a közművelődés már korábban is meglévő feszült­ségei. Ebben szerepet kapott az is, hogy a közművelődés nem tartozott a fejlesztés­ben prioritást kapott ágaza­tok közé. Összességében azonban a VI. ötéves terv közművelő­dési céljai teljesültek, A fönntartó tanácsok, szak- szervezeti és egyéb szervek a nehéz helyzetben is jelen­tős mértékben növelték rá­fordításaikat, fejlesztették a közművelődési intézmények személyi, pénzügyi és dologi ellátását. Ugyanakkor a való­sághoz tartozik, hogy a nö­vekedés nem tudott lépést tartani a szükségletekkel. A támogatások, fejlesztések zö­me a megyei és városi fenn­tartású intézményeknek ju­tott, így ezeken a helyeken javult a munka, míg a köz­ségi tanácsok által fenntar­tott kultúrházak esetében romlottak a feltételek, csök­kent a tevékenység hatóköre és hatásfoka. A korszerű szakmai szem­lélet és gyakorlat az irányí­tás és a népművelők egy ré­szére jellemző. A teljes kö­rű és átütő erejű változás még nem következett be. Az intézmények felszerelt- se#t — bar megelégedett» Megszállták az aratásban részt vevő erő- és munkagé­peket a karancslapujtői ter­melőszövetkezetben is. Szere­lők hada veszi gondozásba a kombájnokat és szállítójár­műveket, pontos ütemterv sze­rint haladnak munkájukkal. Az év elején megtörténtek a hibafelvételek, azok alapján feladták megrendeléseiket a pótalkatrészek iránt az AG­R.OKER-hez, ahonnan a szük­séges cserék mintegy 80 szá­zaléka már meg is érkezett. A további 20 százaléknyi megrendelés kielégítése két­séges a kereskedők részéről, így még mindig nincs törek- asztaluk az egyik kombájn­hoz, hiányoznak gumiperse­lyek, ékszíjak. A gabona be­takarításának teljesen gépesí­tett technológiája a szalma begyűjtését is magában fog­lalja, így a bálázok és bála­rakodók karbantartása sem marad ki a szakemberek te­endői közül. Képünkön: Nagy Sándor műszaki ágazatvezetö és Tóth István műhelyvezető napi eligazítását tartja a sze­relőknek, közöttük Somosköi József és Percze János szak­embereknek, kombájnosoknak, akik az egyik betakarítógép felhordószerkezetét javítják. A nyári ivóvízellátás Nógrádban sem lesz gond Mai számunkból: 125 éves a íiógrádi Szénbányák Titkos alagút nyomában? Hz olvasók iéruma ségre nem ad okot — ösz- szességében kedvezőbb az elhelyezés körülményeinél. A nagyobb intézményekben és településeken —, körülbelül egy tucat helyen — rendel­kezésre állnak a korszerű technikai eszközök, a video, a számítógép is. A személyi feltételek tekintetében je­lentős fordulat nem történt. Továbbra is magas a pálya- elhagyók, a szakképzetlenek száma. Örvendetes viszont, hogy több településen folyik az intézmények rekonstruk­ciója, illetve új létesítmé­nyek építése. Itt Karancske- szi, Balassagyarmat, Szé- csény, Nézsa, Cered, Salgó­tarján és Bátonyterenye ne­vét említhetjük. Átadásuk jelentős, esetenként alap­vető változást ígér a tevé­kenység feltételeiben, a köz­művelődési munka színvona­lában, Az Országos Vízügyi Hiva­tal szerdán sajtótájékoztatót tartott, amelyen Juhász Endre főosztályvezető is­mertette a nyári vízszolgál­tatás előkészítésére tett erő­feszítéseket és áttekintést adott a meleg hónapokban várható ellátásról. Elmond­ta, hogy a települések víz­müveinek dolgozói az előké­születek során majdnem 30 ezer kilométer hosszú veze­téket tisztítottak meg a le­rakódásoktól, valamint 29 ezer különböző szerelvényt, 1520 szivattyút, 436 kutat javítottak meg. A tavaszi idő­járás is kedvezett, a csapa­dék hatására ugyanis meg­teltek a hegy- és dombvidéki víztárolók, feltöltődtek a karsztvizet tartó föld alatti vízadó rétegek és a folyók egyenletesebb vízjárása ja­vította a felszíni vízművek és a parti szűrésű kutak víz- beszerzési lehetőségeit. Ezért országosan a vízművek tel­jesítőképességének teljes hasznosításával számolnak. Az ország vízmüvei napi 5 millió köbméter víz szolgál­tatására képesek, várhatóan azonban a legnagyobb napi fogyasztás sem haladja meg a 3,7—4 millió köbmétert. Az idei nyáron a tavalyinál 88-cal több, összesen 1972 ki- sebb-nagyobb település la­kói részesülnek vezetékes ivóvízellátásban és túlnyo­mórészt a legnagyobb fo­gyasztás idején sem lesz víz­hiány. Továbbra is gond azonban, hogy 270 települé­sen — bár a tavalyinál há­rommal kevesebb helyen — a nyári fogyasztási csúcs ide­jén átmeneti vízhiány és en­nek megfelelően időszakos korlátozás, elsősorban lo­csolás* tilalom elrendelése le­hetséges. Főként Heves, Haj- dú-Bihar és Békés megyében, valamint a főváros környé­sö emeletein korábban gyak­ran tapasztalt víznyomásesés várhatóan ritkábban fordul majd elő. Kőbányán két víz­torony épült, és ezek ebben a térségben és Csepelen ja­vítják a szolgáltatást. A Ba­laton térségében a múlt év nyara óta belépett a szolgál­tatásba a napi 12 500 köbmé­ter vizet adó fonyódi felszíni vízmű, Siófokon pedig víz­tárolók épültek, amelyek a kiegyenlítettebb ellátást szol­gálják. Az utóbbi években történt szennyvíztisztítási és -elvezetési, valamint egyéb beruházások hatására jelen­tősen javult a Balaton vizé­nek minősége. A Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, mint minden évben, az idén is tervszerűen elvégezte azokat a munkákat, amelyek a nyá­ri csúcsidőszak beköszönte előtt szükségesek. A megye vízhálózatának terhelése ezekben a nyári hónapok­ban másfél-kétszeresére nö­vekedhet, s erre a rendszer­nek, de a szakembereknek is fel kell készülni. A felkészü­lés során elvégezték a veze­tékrendszer és a tározók mo­satását, több mint 100 háló­zati szerelvény — csapok, to­lózárak — ellenőrzését és javítását, 65 kilométer ve­zeték műszeres vizsgálatát. A vízellátás zavartalansága érdekében elkerülhetetlen volt a víztermelő szivattyúír javítása és ellenőrzése, s ugyanezt a munkát a kutak­kal is elvégezték. Sor került a műszaki és a közegészség- ügyi ellenőrzésekre, vala­mint a három legnagyobb vízügyi központ, Salgótar­ján, Balassagyarmat és Bá­tonyterenye nagyfogyasztói­nak és lakosságának tájé­koztatására. Megyénkben a felkészülés, és a pontosabo ellenőrzések ellenére is kö­kén, továbbá egyes üdülőte­rületeken kell számolni átme- rülbelül 10 olyan település neti ellátási zavarokra. van, ahol a szakemberek »­A fővárosban kiegyensú- sebb fennakadásokkal sz9- lyozott vízellátással lehet mólnak, jj víztermelő kút alt számolni. A magas házak fel- kisebb kapacitása miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom