Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-05 / 131. szám

Kádár János és Lázár György fogadta a kínai külügyminisztert Vu Hszüe-csien elutazott Budapestről Alekszel Antonov Interjúfa Bővül a gazdasági, tudományos együttműködés Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja szer­dán a Központi Bizottság székházában szívélyes, elvtár­si légkörű találkozón fogadta Vu Hszüe-csient, a Kínai Kom­munista °árt Politikai Bi­zottságának tagját. államta- nácsost, a Kínai Népköztár­saság külügyminiszterét. A megbeszélésen kölcsönö­sen tájékoztatták egymást a két ország szocialista építő- munkájáról, véleményt cse­réltek a nemzetközi élet né­hány időszerű kérdéséről'1 és méltatták a magyar—kínai kapcsolatoknak az elmúlt években bekövetkezett fejlődé­sét Vu Hszüe-csien átadta a kínai párt és kormány veze­tőinek Kádár Jánoshoz inté­zett baráti üdvözletét, ame­lyet az MSZMP főtitkára vi- szonzott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak szer­dán szívélyes, baráti légkörű találkozón fogadta a kínai külügyminisztert. A találkozón jelen volt Iván László, hazánk pekingi nagykövete, valamint Zhu An­hang, a Kínai Népköztársa­ság budapesti nagykövete. ■ír Vu Hszüe-csien hivatalos, baráti látogatása befejeztével szerdán elutazott Budapestről. A kínai külügyminisztert ven­déglátója, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter búcsúztatta. Je­len volt Iván László, vala­mint Zhu Ankang. TÁT Az MTI tudósítójának ér­tesülései szerint a hivatalos magyar—kínai külügyminisz­teri tárgyalásokon Várkonyi Péter és Vu Hszüe-csien meg­állapította: az utóbbi évek­ben örvendetes fejlődés jelle­mezte a két ország kapcsola­tait az együttműködés külön­böző területein. A külügymi­niszterek egyetértettek abban, Genscher: csak tárgyalásos rendezésről lehet szó Flesch István, az MTI tu­dósitója jelenti: Az NSZK véleménye sze­rint a fegyverkorlátozás terü­letén mindaddig meg kell tar­tani az érvényes megállapo­dásokat, ameddig nem kínál­kozik jobb megoldás — han­goztatta Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügymi­niszter. A Süddeutscher Rund­funk rádiónak nyilatkozva óvatos formában két nap alatt már másodszor bírálta a SALT—II felmondását kilá­tásba helyező amerikai meg­nyilatkozásokat. A biztonsági kérdésekből a világ államai csak együttműködve, közi» fe­lelősségük tudatéban juthat­nak előbbre. Ezért elhibázott és veszélye* magatartás lenne, ha az egyik fél fölényre tö­rekedne a másikkal szemben, vagy megpróbálná „agyon- fegyverkeztetni”, s ily módon sarokba szorítani a másik fe­let. Ezt mi sem engednénk — mondotta. — A Szovjetunió megszen­vedett történelmi tapasztalatai alapján ezt soha nem lenne hajlandó elfogadni, és szük­ség esetén érti is annak mód­ját, hogy miként kell erőfor­rásait mozgósítani. A cél csak egy lehet: tárgyalásos együtt­működés a stabilitásnak a fegyverzet minél alacsonyabb szintjen való szavatolása cél­jából — jelentette ki Gen­scher, utalva arra, hogy a kelet —nyugati politika fontos kér­déseiben igyekszik majd sze­mélyesen is közelíteni az ame­rikai és nyugat-európai állás­pontot. Genscher azt mondta, hogy Mihail Gorbacsovnak a hely­színi eilenőrzes kérdésében előremutató és reménykeltő január 15-i nyilatkozata el­lenére a bécsi haderő-asöik- kemtesi tárgyalásokon nem volt kielégítő a szocialista or­szágoknak a nyugati javas­latra adott válasza és szerinte az ellenőrzés vonatkozásában azonos a helyzet a stockholmi értekezleten, illetve a vegyi fegyverekkel foglalkozó genfi leszerelési konferencián. Ezért — mint mondotta — reményt táplál a Varsói Szerződé* po­litikai tanácskozó testületé­nek budapesti ülését illető­en, amely gyakorlati eredmé­nyeket hozhat az említett kér­désekben. mm Üzenetek Szinte egy időben került a nyilvánosság elé két üzenet, s tartalmuk fontossága miatt mindkettő felkeltette a közvé­lemény figyelmét. A véletlen egybeesés ezúttal remek le­hetőséget kínai az összehasonlításra, hiszen Mihail Gorba­csovnak az ENSZ főtitkárához intézett sorai, valamint Ro­nald Reagannak az Egyesült Államok törvényhozáséhoz szóló üzenete valójában azonos témáról szól. így könnyen nyomon követhetővé válik a két politikus vélekedése a világ jelenlegi állapotáról, a leszerelés esélyeiről. Az SZKP főtitkárának mondanivalója könnyen összefog­lalható: a Szovjetunió kész a tárgyalásokra az Egyesült Ál­lamokkal, s erőteljesebb nemzetközi összefogást szorgalmaz a fegyverkezési hajsza lefékezése, és az űrfegyverkezés meg­akadályozása érdekében. Gorbacsov emlékeztetett a nuk­leáris fegyverkísérletek szovjet moratóriumára, arra, hogy az amerikai félnek bőven volt — és még van is augusztus hatodikáig — ideje a csatlakozásra. A csernobili katasztró­fa tanulságait levonva a Szovjetunió az atomenergia békés hasznosításáról is szeretne megállapodni, hogy a jövőben csökkenthető legyen a balesetek kockázata, könnyebbé vál­jon az esetleges következmények felszámolása. Reagan azonban egészen másként közelíti meg a problé­makört. A Fehér Ház eleve rosszhiszeműséggel gyanúsítja a szovjet vezetést, s ez az a vád, ami bármikor bárkire rá­húzható — a legcsekélyebb bizonyíték nélkül is. Az Egye­sült Államok elnöke arra kéri a kongresszust, hogy ne csak az űrfegyverkezéshez szükséges milliárdokat szavazza meg, de adjon lehetőséget a nukleáris arzenál további fejleszté­séhez is, s egyáltalán ne nyirbálja meg a Pentagon terve­zett, gigantikus programjainak költségvetését. A SALT- egvezménvek felrúgásáról szóló nyilatkozatok fényében tel­jesen egyértelműnek látszik, hogy — mint a Pravda^ fogal­maz _ ".Washingtonban a legreakciósabb körök nézőpontja kerekedett fölül”, A józan belátás következménye, hogy kö­zös álláspontra jutott Moszkva, és az Egyesült Államok ösz- szes NATO-beli szövetségese: egyaránt azt vallják. _hogy nem szabad lerombolni a fegyverzetkorlátozásbam eddig el­ért eredményeket. ............ . , . .. , A végleges döntéshozatalig még további üzenetek követ­hetik a most említett dokumentumokat. Ám az maris vilá­gos. hogy a két politikus megközelítési módja kozott eg es föld a különbség. Horváth Gábor 2 NÖGRAD - 1966. június 5* csütörtök A magyar—szovjet gazdasági együttműködés néhány idő­szerű kérdéséről nyilatkozott Alekszej Antonov, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének helyettese, a magyar- szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság társelnöke, a Szovjetunió állandó KGST'képviselője az MTI moszkvai irodájának. hogy a kapcsolatok fejleszté­sére, országaik es népeik ba­rátságának erősítésére továb­bi lehetőségek vannak. Ennek érdekében különösen fontos­nak tartották a gazdasági, a műszaki-tudományos együtt­működés fejlesztését. Megállapították: álláspont­jaik a nemzetközi helyzet szá­mos időszerű kérdésében azo­nosak, vagy közel állnak egy­máshoz. A nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása, a nukleáris fegyverzetek kor­látozása és hatékony csökken­tése érdekében további erőfe­szítésekre van szükség. A tár­gyalásokon aggodalmuknak adtak hangot a napjainkban is feszült nemzetközi helyzet miatt, s egyetértéssel hangsú­lyozták a vitás nemzetközi problémák tárgyalások útján történő megoldásának szüksé­gességét. Vu Hszüe-csien hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. (MTI) Feszültség Pandztábban Szikh szélsőségesek tömegei gyűltek össze szerdán Amrit- szár központjában, hogy megemlékezzenek az Arany­templom környékén és he­lyiségeiben két evvel ezelőtt történt összecsapások szikh áldozatairól. Éppen két évvel ezelőtt indítottak rohamot az indiai biztonsági alakulatok az Aranytemplomot megszállva tartó szikh szélsőségesek el­len. Az akkori összecsapások­ban, mintegy ezer katona és szikh vesztette életét. Helyi megfigyelők szerint a „mártírok napjának” ne­vezett szerdai megemlékezést azok a jobbára külföldön te­vékenykedő szikh erők kez­deményezték. akik Pandzsáb szövetségi állam elszakításá- ra és egy önálló Halisztán megteremtésére törekednek. A hatóságok az esetleges összecsapások és merényletek megelőzésére 1200 szikh szél­sőségest őrizetbe vett. Külföldi szikh szervezetek kezdeményezésére szerdától meghirdették a „népirtás elleni hetet”. Ennek kereté­ben az indiai kormány ellen irányuló megmozdulásokat igyekeznek szervezni, s me­rényleteket terveznek az in­diai kormány külfödi diplo­máciai képviselete ellen. Kilátásba helyezték, hogy Pandzsáb szövetségi állam­ban és az ország más terüle­tein fokozódni fog a szikh terror.istatevékenység. Az indiai biztonsági szolgá­lat részéről közölték: meg­hiúsították a Babbar Halsza szikh szélsőséges szervezet­nek azt a tervét, hogy fel­robbantsák az indiai légitár­saság egyik, New York és Űj- Delhi között közlekedő utas- szállító repülőgépét. (MTI) Az országaink közötti gaz­dasági és tudományos-műsza­ki együttműködés bővítésé­nek és elmélyítésének lehe­tőségeiről szólva emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió Ma­gyarország legfontosabb kül­gazdasági partnere. Része­sedése a magyar külkeres­kedelmi forgalomból meg­haladja a 30 százalékot. Ma­gyarország is szilárdan őrzi ötödik helyét a Szovjetunió legjelentősebb külkereskedel­mi partnereinek sorában. Az együttműködés bővíté­sének és elmélyítésének új lehetőségeit nyitották meg pártjaink kongresz- szusi határozatai, elsősorban a tudomány, a technika és a termelési koo­peráció területén. Az SZKP XXVTT. konaresszusa elő­irányozta az egész társadal­mi termelés gyökeres átala­kítását az élenjáró technika és technológia alkalmazása révén. Ezáltal jelentősen bő­vülnek a szovjet népgazdaság exportlehetőségei és import­igényei is. A kongresszus határozatai hangsúlyozzák a szocialista gazdasági integrá­ció elmélyítésére irányuló ha­tározott szándékot, az inten­zív gyártásszakosításra és termelési kooperációra való áttérést a KGST tagországai­val fenntartott kapcsolatok­ban. Alekszej Antpnov a továb­biakban szólt arról, hogy az országaink közötti áruforga­lom a mostani ötéves terv­időszakban (1985-ös árakon számolva) meghaladja az 51 milliárd rubelt és az előző ötéves időszakhoz képest mintegy 31 százalékkal nő. Mindkét részről különö­sen fontosnak tartják a gyártásszakosítás és a terme­lési kooperáció bővítését és elmélyítését. A Magyaror­szágra irányuló szovjet gép­ipari exportban a szakosí­tott és kooperáció kereté­ben szállított termékek ará­nya eléri a 67 százalékot, a Magyarországról a Szovjet­unióba irányuló szállítások­ban pedig a 72 százalékot. Ezek a mutatók a legmaga­sabbak a KGST-tagországok ilyen irányú kapcsolataiban. A Szovjetunióból például jelentős mennyiségben szál­lítanak Magyarországra olyan, a gyártásszakosítás kereté­ben előállított termékeket, mint a személy- és tehergép­kocsik, számítástechnikai be­rendezések, fémmegmunkáló gépek, magas- és mélyépítő gépek, traktorok, különböző mezőgazdasági gépek, mű­trágya, alacsony és magas nyomáson készített polieti­lén, szintetikus kaucsuk. A Magyarországról szállított legfontosabb hasonló termé­kek az autóbuszok, a külön­féle számítástechnikai be­rendezések, a hajógyártás ter­mékei, élelmiszer-ipari és ru­haipari gépek, rádiótechnikai berendezések. növényvédő szerek, gyógyszerek, zöldség­félék. Néhány területen bizonyos fejlődést ért már el a terme­lési kooperáció. A termelési együttműködések keretében szállított termékek 60 szá­zaléka jut az autógyártásra. Más ágazatokban még nem teljesen használják ki a ter­melési kooperációban rejlő lehetőségeket. A fődarabok és alkatrészek aránya a gyár­tásszakosítás keretében elő­állított termékek szállításá­ban a szovjet exportot te­kintve 10 százalék, a Ma­gyarországról a Szovjetunióba irányuló, szállításokban mint- egv 13 százalék. Ez a helyzet nem felel meg országaink valós le­hetőségeinek és érdekei­nek. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban kifejtette, hogy milyen feladatokat ró a tudományos-műszaki hala­dás KGST-országok által elfogadott komplex prog­ramja a szovjet—magyar gazdasági és tudományos­műszaki egvüttműködési kor­mányközi bizottságra. A kormányközi bizottság döntése alapján a Szovjetunió és Magyarország tudományos és műszaki főhatóságai a jelenlegi ötéves tervidőszakra 390 téma közös kidolgozását egyeztették. Ezek közül 110 közvetlenül a programban megfogalmazott feladatok megvalósítását szolgálja. Már a végéhez közeledik a szov­jet és magyar szervek egyez­tető munkája. Az említett témakörökben a programot együttműködési célkitűzések­re bontják le, szerződéseket kötnek a szükséges munká­latok elvégzéséről. A program végrehajtását célzó együttműködés kere­tében a tervek szerint — fő­ként az 1986—1990-es évek­ben — 85-féle műszaki beren­dezést, 20 korszerű techno­lógiát, 5 anyagfajtát fejlesz­tenek ki és alkalmaznak a termelésben. Például az „lko­mat—230” nagy mátrixos integrált áramkörök ellen­őrzésére mérőközpontot lé­tesítenek Magyarországon, amely 1989-ben kezdi meg működését. Ehhez a Szovjet­unió is szállít berendezése­ket. A központ létrehozásá­tól azt várjuk, hogy emelked­jen a munka termelékenysége, növekedjék a kifogástalan termékek aránya és javuljon a minőségük. Magyar szer­számgépek és szovjet robo­tok összekapcsolásával ru­galmas termelési rendszert aiaK'tanak ki, amely a ter­vek szerint 1987-ben egy szovjet gyárban kezdi meg a termelését. Korszerűsítik az MPSZ—1000-es berendezést. amely a nukleáris fűtőanyá- got rakodja az atomerőmű­vekben. A gép sorozatgyár­tása a tervek szerint 1988-ban kezdődik meg a Szovjetunió­ban. A két ország tudományos és műszaki főhatóságai, va­lamint az illetékes miniszté­riumok a kormányközi bi­zottság megbízásából vizs­gáljak a közös munka bőví­tésének lehetőségeit olyan területeken, mint a biotech­nológia, az új anya k létre­hozása és az atomé .rgetika. A gazdasági együttműködés lehetséges új formáiról szól­va Alekszej Antonov leszö­gezte, hogy nogyobb haté­konyságú. bátor és jól kör­vonalazott módszerekre van szükség ma az együttműkö­dés valamennyi területén. A régi, megszokott formák — amelyek az extenzív fejlődés szakaszában alakultak ki — nem képesek biztosítani a dinamikus fejlődést. A szovjet—magyar együtt­működésben — elsősorban a termelési és a tudományos­termelési kooperáció terén je­lentkező feladatok sikeres megoldásához — arra van szükség, hogy sokkal határo­zottabban alkalmazzák a vál­lalatok és ágazatok közvetlen együttműködését. fejlesszék a közvetlen gazdasági kap­csolatokat, vegyes egyesülé­seket, tervezőirodákat és laboratóriumokat hozzanak lé+re. Ezen az úton már megtör­téntek az első lépések. Kö­zös kollektíva alakult az űr­technika kifejlesztésére és a szovjet és a magyar népgaz­daság ágazataiban történő hasznosítására. Eddig 115 szovjet és magyar ' vállalat, valamint szervezet alakított ki közvetlen kapcsolatot egymással, arra használva azt, hogy fejlessze a termelési és a tudományos-termelési koo­perációt, az élenjáró tapasz­talatok cseréjét, intézkedé­seket dolgozzon ki a kölcsö­nösen szállított termékek műszaki színvonalának és minőségének javítására. A szovjet—magyar kor­mányközi vegyes bizottság­ban most tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy egy vegyes egyesülést, 15 vegyes vállalatot, 3 közös kollektívát és egy közös laboratóriumot hozzanak létre a népgazdaság kü­lönböző ágazataiban. A vegyes bizottság arra tö­rekszik, hogy segítséget nyújt­son a minisztériumoknak, vállalatoknak és szervezetek­nek az említett együttmű­ködési formák kialakításá­hoz, kedvező feltételekét teremtsen azok hatékony fejlesztéséhez. Jóváhagyta a közvetlen kapcsolatok kiala­kításának jogi típusdokumen­tumait, s ezekhez hasonló ok­mányokat dolgoznak ki a vegyes egyesülések és válla­latok számára is. M. Lengyel László Fazekas László (Moszkva) Oktatási törvény — tankötelezettség A TIT országos ügyvezető elnökségének ülése A TIT országos ügyvezető elnöksége a megyei szerveze­tek es az országos választ­mányok elnökeivel együttes kibővített ülést tartott szer­dán a Kossuth klubban. Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter az oktatásfejlesztési tervekről tájékoztatta a részt­vevőket. Elmondta többek között, hogy a szeptember elsején életbe lépő oktatási törvény végrehajtási jog­szabályai júliusban—augusz­tusban jelennek meg, többek között az óvodai nevelésről, a tankötelezettségről, az alap­fokú és középfokú nevelésről, az oktatásról, a tanulók ked­vezményeiről, a középfokú szakoktatási intézményekről, valamint a felsőoktatási fel­vételről, tanulmányi és vizs­garendről, fegyelmi szabály­zatról, az intézmények szer­vezetéről és működéséről, a fizetendő tandíjakról. A tantervi korrekciók az ismeretanyag tartalmát és struktúráját alapvetően nem érintik, elsősorban a tan­anyag átcsoportosításáról, s a tantervi, a tankönyvi hi­bák kijavításáról van szó. A korrekció során igyekeznek megoldani azt a feladatot is, hogy elkülönítsék az úgyné- vezett törzsanyagot a kiegé­szítő anyagtól, azzal a cél­lal, hogy a tanulók túlterhe­lése csökkenjen, s ezáltal mód nyíljék a képességek és a készségek hatékonyabb és differenciáltabb fejlesz­tésére. Bizonyos esetekben szükség lesz a tanterv na­gyobb mérvű átalakítására is, s ennek megfelelően tan­könyveket és egyéb segédle­teket u át kell alakítani. A továbbiakban elmond­ta, hogy megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a két tannyelvű gimnáziumok lét­rehozására. Ebben az ötéves tervidőszakban folytatódik a számítástechnikai, az infor­matikai ismeretek elterjesz­tése az oktatási rendszerben. A következő öt esztendőben lehetőség nyílik arra, hogy a közoktatás egészében meg­honosítsák a számítástechni­kai ismeretek oktatását. A közoktatás feltételeinek javításáról szólva elmond­ta: a VII. ötéves terv idő­szakában az óvodai ellátás továbbfejlesztésére 16 ezer új óvodai hely, az általános iskolában csaknem 3500—4000 tanterem létesítése várható. Mintegy 2000—2400 középis­kolai tanterem. 3000 iskolái tanműhely es 6000—7000 di­ákotthoni férőhely létesíté­sére nyílik lehetőség. Külön programot irányoztak elő a nemzetiségi iskolák fejlesz­tésére. A felsőoktatás beru­házásainak. mintegy 80 szá­zaléka építés, fejlesztés. Az ülés további részében Salánki 'János akadémikus, a biológiai választmány elnöke ismertette a biológiai isme­retterjesztés helyzetét, to­vábbi céljait. Hangsúlyozta: korunkban, a biológiai tu­dományok forradalmi fejlő­désének időszakában szük­séges a biológiai műveltség kialakítása. A jövőben a biológiai ismeretek terjeszté­sét oly módon szükséges meg­szervezni, hogy az eddigiek­nél eredményesebben segít­se elő az egészséges életmód­ra nevelést, a környezetszeia* lélet formálását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom