Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-18 / 142. szám

Tisz felet Huszárik Zoltánnak Kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban Hununk rendez Nevezték film poétának, kép­írónak, a vizuális beszed megújítójának, a szuverén fiimnyelv megteremtőjének. Munkáit illették szürrealista, reneszánsz, impresszionista és barokk jelzőkkel, öt magát reneszánsz, kísérletező ember­nek — aki költő, képzőmű­vész, díszlettervező és film­rendező volt. Aki negyven­évesen rendezte első játék­filmjét, s aki ötvenévesen ügy halt meg, hogy tovább él filmtekercseken, amelyek nél­kül már nem lehet többé filmtörténetet írni, sem ide­haza. sem másutt. Az alkotó ember, a sokol­dalú művész előtt tiszteleg most halála után öt évvel a Petőfi Irodalmi Múzeum a Hommage á Huszárik Zoltán című kiállítás. Amely Huszá- riik nyolcszáz grafikájából vá­logatott kétszáz alkotásával meggyőz arról, hogy a számos díjjal, fesztiválsikerrel elis­mert filmrendező képzőmű­vésznek is kiváló. Schéner Mihály, aki az aszódi gimná­zium rajztanáraként felismer­te. támogatta a tehetséges Hu­szárik Zoltán képzőművészeti törekvéseit, kiállítási megnyi­tójában úgy vélekedett: ,.Hu­szárik, miként a reneszánsz ember, az önkifejezés minden lehetőségét megragadta. Grafi­káit úgy értelmezhetjük, mint filmrendezői tevékenységének sajátos útijegyzeteit, érdekes emberekről, távoli tájakról kü­lönös karakterekről, ám e raj­zok. mint szuverén alkotások is. megállják helyüket”. Huszárik sok interjúban el­mondta, eredetileg képzőmű­vésznek készült, véletlenül vették fel a Színház- és Film­művészeti Főiskolára (egy fel­vételiző barátját kísérte el, «faikor a vizsgabizottság be- s'zólította az ott tébláboló fia­talembert). Pályája azonban nem vo\^ zavartalan. Harmad­évesen elbocsátották a főis­koláról. Sok mindennel próbálkozott, ▼ölt olajbányász, vasúti pá­lyamunkás. biztosítási ügy­nök, szobafestő, részt vett a Vajdahunyad vára restaurá­lásában, otthon, Domonyban földet művelt. Aztán a film­gyár szerződtette ügyelőinek, másodasszisztensnek. Később Várkonyi Zoltán támogatásá­val folytathatta főisko.ai ta­nulmányait. Nyolc rövidfilm (egyebek közt a tíz hazai és nemzet­közi díjat nyert Elégia, az ugyancsak több hivatalos el­ismerést szerzett Amerigo Tot, a Tisztelet az öregasszonyok­nak. az A Piacere) és két nagy játékfilm (Szindbád 1971, Csontváry 1980) maradt utána. Vonzotta a színház is. Deb­recenben megrendezte Örkény István Macskajátékát (a dísz­leteket is maga készítette). S azt tervezte, a Csontváry- film befejezése után néhány évi'g színházban dolgozik. írásai is fennmaradtak. Legutolsó munkájának forga­tókönyvvázlatát az Élet és Irodalom közölte. Fiknjeiben, grafikáiban, írá­saiban az elmúlás gondolata foglalkoztatta. Az örök témák érdekelték: a születés, a ha­lál, s ami e kettő között van: szerelem és szeretet, figyelem minden emberi esendóség és szenvedés iránt. Érdeklődése sokoldalú volt. Legfontosabbnak mégis a pik- túrát tartotta. Hogy miért, ar­ra válaszoljunk saját szavai­val; „Azért is, mert követke­zetesen megőrzi képi látás­módomat, és amikor nem dol­gozom. kiváló munkaterápiá­nak bizonyul. Egyébként gye­rekkoromtól kezdve a népmű­vészet, a képzőművészet és a költészet volt a szellemi ne­velőm. Irántuk való érdeklő­désem ma is csorbítaflan. Sze­retem azokat az alkotásokat, amelyekben az értelem és az érzelem csakúgy, mint a va­lóságban. ikertestvérek.” A kiállítás szeptember 14- ig tart nyitva. Kádár Márta • Aforizmák Csak az éri meg a holna­pot, amit ma nem tudtunk ■negemészteni. ☆ Mi rosszat tehetünk még azzal a hallal, amelyet már kifogtak, megsütötték és már­tással az asztalra tettek? Az élet nem elég hosszú ahhoz, hogy. egyszerre elfér­ne benne a szerelem és a mű­vészet. ☆ Ne légy sznob. Soha ne ha­zudj akkor, ha az igazság jobban kifizetődik. A Mátra északi lábánál Csohány Kálmán Nemzetközi Művésztelep Mátraalmáson Mátraalmás neve lassan, előbb vagy utóbb, bekerül a kortárs hazai —, s bizonyos mértékben a főkent kelet- közép-európai — grafikus­nemzedékek egy részenek tu­datába, elsősorban a fiatalabb évjáratúak körében. Idén már tizenharmadik alkalommal nyílik meg itt a Csohány Kálmán Nemzet­közi Müvésztelep június 24-én. Igaz, a hivatalos ünnepi meg­nyitót Salgótarjánban, a Nóg­rádi Sándor Múzeumban tart­ják, ahol a város és Nógrád megye művelődésirányítói köszöntik a vendégeket, a munka azonban Mátraalmá- son folyik majd egy hónapon át. A művésztelep 1974-ben Salgótarjánban indult, s 1985-ig nyaranta itt is műkö­dött, tavaly azonban már Mátraalmásra költözött, ahol — úgy tetszik — jó állandó otthonra is lelt. A palóc vidéknek ez a Mátrában "megbúvó kicsi fa­luja különös zamatú táj ré­sze, ízes szavú felföldi né­pesség otthona. A Mátrának természetesen vannak is­mertebb szögletei mind a ho­ni irodalmi hagyományban, mind pedig a napi idegen- forgalomban és turizmus­ban, a kezdeti megjegyzés azonban mégis jogos, hiszen például a kortárs grafika egyik jeles alakja, Csohány Kálmán a helyhez közeli Pásztón született 1925-ben, s 1980-tól e városkában is nyugszik. Munkásságában az itteni, a mátraaljai embereik életszemléletét fogalmazta meg, a falusi, a mezei em­berek sorsának költészetét ír­ta lapjaira, balladás szépség­gel, s az ember örök általá­nos sóvárgásával a szebb, a jobb, a nemesebb iránt, a maradandóbbra függesztve tekintetét a gyorsan változó, cikcakkosan múló időben. Maga is megfogalmazta ezt még 1947-ben papírra vetett önéletírásában, amelyben e földhöz kötődő gyökereire utalt. „Én az embereket sze­retnem megközelíteni — ír­ja. — Életüket, érzelmi vi­lágukat szeretném a magam eszközeivel ábrázolni. Ehhez a ... gyermekkor szolgál se­gítségül. Szűkebb hazám em­bereit ismerem jól, de úgy érzem, hogy az ő örömük vagy bánatuk papírra, vagy rézlemezre való vetésével egyetemes emberi magatar­tást közelítek meg.” Igen, Csohány Kálmánnak sikerült ezt a tájat és népének sor­sát egyetemes érvényűvé fo­galmaznia. Méltán viseli a nemzetközi művésztelep a nevét. Maga a mátraalmási' ház egy ideig egy másik jeles művésznek, Lóránt Jánosnak adott otthont. Az alföldi szü­letésű festő és grafikus, aki hosszabb ideig Salgótarján­ban, jelenleg pedig Egerben él, a Mátraalmáson töltött rövid idő alatt is olyan ben­sőséges kapcsolatba került ez­zel a végül is nem túlságo­san magas heggyel, ami in­kább kicsit fakó szelídségé­vel, semmint vadregényes ormokkal áll közel szívünk­höz, hogy e sajátos viszony­ból született művei munkás­ságának is értékes részét és szinfoltját jelenti. Jóformán „látványtalan” mátrai képei, grafikái nem Vidróczki híres nyájának, kondájának csör- gését-morgását követik, ha­nem a létezés titkainak mély­séget fürkészik a szélben zugó erdők, kies tisztások, vadnyomokat őrző vízmo­sások szögleteiben. Ez a vidék várja tehát idén is a művészeket. A művésztelep célja egy évtized után is lényegében változatlan, összhangban van a múzeum gyűjtőkörével, elsősorban az egyedi rajz készítésére nyílik jó lehető­ség. Mint tudjuk, az egyedi- rajz-biemnáléknak szintén Nógrád, illetve Salgótarján ad otthont. Természetesen, a sokszorositó grafika külön­böző eljárásainak művelésé­re is mód van (rézkarc, linó­metszet stb.). A Nógrád Megyei Tanács támogatásával további fej­lesztések történtek Mátra­almáson. Idén két faházzal bővült a telep, jövőre újabb két faházat állítanak föl. Az eszközöket szintén moder­nizálták, például a rézkarc- nvomó és a porozógépet. Mát­raalmás így tágasabbá vált, s a technikai feltételek is ja­vultak. A telep művészeti vezető­je Prakfalvi Endre a Nóg­rádi Sándor Múzeum mun­katársa lesz. Nyolc vendég érkezik, Júlia Bukova Besz­tercebányáról, Gőgös Ferenc Hollandiából (Huissen), An- neli Silvenoinen Finnország­ból (Kiljava), s egy szovjet művész. A hazai vendégek között lesz Badacsonyi Sán­dor, Vali Dezső, Pető János és a nógrádi Radios István. Abban a szerencsés hely­zetben vagyunk, hogy mind a külföldi, mind a hazai vendégek számára színes és tartalmas programot kínál­hatunk, hiszen Nógrád, a pa- lócság múltja és jelene, a megye ipara, építészeti, mű­vészeti emlékei, nem utolsó­sorban folklórja alkalmas lát­ványosságot és tapasztalat- szerzést kínál. Természetesen, más hazai tájakat és Buda­pestet is megismerhetik az érdeklődők, igény szerint, ki­rándulásokat szerveznek számukra. Hagyomány sze­rint, a művészek Pásztó» tisztelegnek a névadó Cso­hány Kálmán emléke előtt, a megnyitó napján megkoszo­rúzzák síremlékét. Nyilván­való azonban, hogy a Mátra északi lábánál fekvő kis fa­luban elsősorban munkára nyílik kitűnő lehetőség, s az itt szerezhető élmények talán egyik-másik művész további munkásságában is kamatoz­nak. Tóth Elemér | Megyei pedagógiai pályázat Dijat nyert pályázók A Nógrád Megyei Tanács művelődési osztálya által az idei tanévben meghirdetett pedagógiai pályázatra 14 té­makörben összesen 64 pá­lyamunka érkezett. Az ér­deklődés — mint dr. Boros Sándorné, a megyei pedagó­gus-továbbképzési kabinet igazgatója elmondta — évről évre növekszik. s a pálya­munkák színvonala is emel­kedik. Mindez azt bizonyítja, hogy a Nógrád megyei pe­dagógusok körében nincs hi­ány a jóra törekvésben, a hi­vatástudatban és a tehetség­ben. A pályázatok értékelésekor az alábbi eredmény szüle­tett. A család és iskola, il­letve óvoda együttműködésé­nek témakörében második díjat kapott Sas István te­reskei általános iskolai igaz­gató dolgozata. Harmadik díjban részesült Hajnal Gá- borné, a szurdokpüspöki óvo­da és Gulya Pálné, a balassa­gyarmati Dózsa Úti Általá­nos Iskola nevelője. A me­gyei művelődési osztály a Magyar Pedagógiai Társa­saggal közösen hirdette meg a pedagógusok életútját, munkásságát elemzően be­mutató pályázatot. Ebben dr. Jármai Pálné, a salgótar­jáni Bolyai János Gimnázi­um és Gyenes László, a bá" tonyterenyei Bartók Béla Ál­talános Iskola tanárának dolgozata Kmetvi Ferencről, illetve Alaxav Béláról má­sodik díjban részesült. Ugyancsak második díjat kapott Kriskó Lajosné és Bandur Mária, a salgótar­jáni Beszterce-lakótelepi Ál­talános Iskola, valamint Cső­ke Ágnes, a salgótarjáni Lo­vász József Általános Isko­la tanára a pedagógusoknak a béke megőrzésében ját­szott szereperői írott tanul­mányáért: A 1 tehetséges tanulókkal való foglalkozás elvi és gya­korlati kérdései témakörben első díjat is kiadtak; ez Ka­posvári Lászlóné jobbágyi óvónőnek jutott. Harmadik díjat nyert a Diósjenői Ál­talános Iskola kollektívája — Czmorek Lászlóné, Ra­dies József és Mocsári Ger­gely —, valamint Herczegné Varga Ilona, a pásztói Mik­száth Kálmán középiskola tanára. Az óvodai, iskolai ne­velés hatékonyságával, fő jel­lemzőivel, javításának fel­tételeivel foglalkozott az első díjas elemzés szerzője, Pintér Ilona szuhai vezető óvónő, a második díjas mát* raterenyei tanár, Simon Gusz­táv és harmadik díjat ka­pott Vinkóné Kovács Mária, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium tanára és Nagy Antal, a pásztói Dózsa György Általános Iskola ne­velője. A nevelés-oktatás módszer­tani kérdéseiről sok értékes dolgozat született. A leg­jobbnak Szües Józsefné, Tóth Zoltánné és Pintér Ilo­na, vagyis a szuhai óvoda kollektívájának munkája találtatott. Második díjban részesült: Fekete Lászlóné és Nagykovács Józsefné, a salgótarjáni . Lovász iskola tanára, Varga Jánosné, a bánki tagóvoda vezetője, Her­czegné Varga Ilona pásztói pedagógus, Hajnis Lászlóné, a rétsági óvoda nevelője, dr. Jármai Pálné salgótarjáni tanár, Sinka Sándorné és dr. Várfalvi Jánosné, a diós* jenöi iskola tanítója. A tanórán kívüli nevelés kérdéseiről írt legjobbnak tartott dolgozatot Molnár Béláné, a bátonyterenvei Kossuth Lajos Általános Is­kola napközis nevelője. Harmadik lett Bodon Fe- rencné, a salgótarjáni Ma­dách Imre középiskola mű­szaki tanára és Koppándi János, a megyeszékhely Besz­terce-lakótelepi iskolájából. Első díjat kapott Kulhavi Gábor, a bátonyterenvei Kos­suth iskola tanára, másodikat Czene Gyula, a salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Is­kola igazgatója, Szabóné Oravecz Éva, a megyeszék­hely Petőfalvi Lajos Álta­lános Iskolájának tanítója: valamennyien a testi nevelés és testedzés témakörével fog­lalkoztak. A számítógép iskolai alkal­mazásának lehetőségeit ele­mezte Bollók Istvánné ságúj- falui. tanár első díjas tanul­mánya Második lett Marosi Jánosné. a balassagyarmati Dózsa iskola tanára, aki har­madikos gimnazista fiával közösen pályázott, míg har­madik díjban részesítették Gugi Lászlónak, a bátonyte* renyei Kossuth iskola igaz­gatójának munkáját. Történeti témákat dolgozóit fel Bratinkáné Magyar Éva, a salgótarjáni Petőfalvi is­kola és Dénes Gyula, a nógrádmegyeri iskola tanára. Az előbbi első, az utóbbi má­sodik díjat nyert. A felzár­kóztatásról szólt Pál Gyula mátraterenyei tanár és Tálas Miklósné Somoskőújfalui ve­zető óvónő dolgozata: mind­ketten harmadikok lettek. Tajti Csabáné ceredi óvónő első, Mátrai Szilárdné pásztói nevelő harmadik dí­jas dolgozatot írt gyógypeda­gógiából. Mozgalmi témá­kat dolgozott fel Bacsur Sándor, a balassagyarmati Kiss Árpád Általános Isko­la igazgatóhelyettese, aki má­sodik, Radics József diósje­női tanár, aki harmadik díjat kapott. Az egyéb kategóriá­ban elsősorban szakjellegű írások születtek. Első díjat nyert: Bókáné Bakos Má­ria, a salgótarjáni Madích középiskola tanára és Sza­bóné Hives Márta, a salgó­tarjáni Gagarin iskola taní­tója. Második díiia! ismerték el Hantos Sándornak, a bá­tonyterenvei szakmunkáskép* zó igazgatójának és Rnmhá- nvi Flóriánn^nak. a megvéi pedagóaus-továbbkéozési ka­binet felügyelőiének munká­ját. KOSSUTH RADIO: i.afl: Eeo-mix g.ré: Kis magyar néprajz Borogyln: I. szimfónia ».«M Vílagablak fs.Mt Rádiósztnház Í6 4*i Mi ez a gyönyörű? »Mb ■ Kar-vezetők XXV/H. rész 1» ’»• Ki nyer ma’ 1? 45: Törvénykönyv 13. Ml: Rere 1 Kamarakoncert 13,31: Csa’ári: szőttes. . . 14. IS: A magyar széppróza- századat 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Újság 15.40: Operetthármasok 16.05: MR 10—14 — Magazin tizenéveseknek 17.00: Ha megtörténik a baj — Kapusi Rözsa riportja 11.25: Népdalok, néptáncok 18.02: Kritikusok fóruma — Székely János: A mítosz halála 19.15: Mundial 'M 19.25: Világirodalmi Dekameron - Homokos János váloga­táséban 19.59: Mundial ’88 21.50: K!--íny üzen P 22.15: Tíz perc külpolitika KJéi Mundial 28.«*: A közepesnél M Jobban állunk? 22.55: HlszkotMta 0.10: H‘f-pmsz 4.151 ÍJ fél után PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek nullámhosszán 8.50: Tíz pere ki): pold tik» 9.05: Napközben 12.10: F’iisahPth Schwarzkopf operettdalokat énekel 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: A KISZ Központi Művész­együttes Rajkó zenekara Játszik 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Látogatás a múltunkban 15.05: Hazája Amerika, kenyere a dal 16.05: Slágerfilmek. Oünslégerek 16.47: Diákfoci 11 08: Az Almásfüzitői Timföld- gyár Petőfi Sándor Műve­lődési Házának fóvúszene- kara Játszik 17.30: ötödik sebesség 18.30: Ritmus! 19.05: Farsang után II. rész 20.05: Roekföldről érkezett 20.50: A Ponti ka-tudomány clmfl folyóirat új számát ismer­teti Láng György. 21.01: Krimikedvelőlcnek 22.26: Nóták 23.15: Sporthírek 23.20: Most érkezeti 0.15: íjfél után MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.10: Hangoló. Beély Katalin összeállítása. 17.15: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Nagy Ist­ván. (A tartalomból: Munkafe­gyelem a nógrádi építkezéseken. — Diplomások a géemkában. — Dél-borsodi gyümölcsösökben. — Információk.) 18.00: Eszak-ma- gyarországi krónika. 18.25—16.30: MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna 9.05: SZÜNIDEI MATINÍ 9.45: Delta 10.10: stúdió '86 10.55: Kepuiség 16.15: Hírek 16.20: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 16.25: A találmányok történet«. VI/4. rész 17.15: Képújság 17.20: Reklám 17.25: Mexikó ’86 17.55: A dé'-amerikái üzlet. NSZK bflnOgvt tévéfilm 18.55: Reklám 19.05: Tévétorna 19.1 a■ Fsrl mese 19 20: Reklám 19.30: Híradó 19.50: Labda rúgó-világbajnokság. Közvetítés Mexikóvárosból 21.50: Betűreklám 21.55: Parabola 22.35: Meghökkentő mesék 23.00: sag;on különleges ügyosz­tály 23.25: Reklám 23.30: Híradó 3. 23.40: A hét műtárgya 23.45: Reklám 23.50: Labdarúgó-világbajnokság. Közvetítés Queretaroból 1.50: Himnusz 2. MŰSOR: 17.40: Képújság 17.45: Gvalogbéka. X/5—6. rés2 18.45: Nasa öbrazovka 19.05: EgészségünkértI, 19.25: Walter Arnold NDK-portréfilm 19.50: verseny Szovlet dokumen­tum 20.110: Balett-tükör 20.40: Macukra vállalták 21.00: Hiendő 2 21.20' Ezek ketten nem egyeznek. Angol tévéflimaorozat 21.45: Kénújsáí RFSZTFRCFB ANYA: 19 tn; Tv-mradO 20.00: Hatan voltunk — tv-film- snrozat ?. réaz íl.fio: Tv-fórum 21.40: Párizsi sláeerek — Zenés filmösszeállítás 22.20: Karakorum ormain — Lengyel útifilm 22.30: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Labdarúgó VB: nyolcad­döntő 21.50: időszerű események 2. 22.01: Időjárásjelentés 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Griffin és Phoenix — Amerikai mm flsm.) 370ZIMÚS0R : Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Itt élned, halnod kell! Színes filmváltozat. Háromne­gyed 6 és 8-tól: BMX-baudiíá'k. Színes, szinkronizált látványos ausztrál katandflltn. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4. három­negyed 6 és 8-től- Kicsi, de szemtelen (14) «eines niasz fi'mvígiáték — Pásztói Mátra: Szeretem DsszteMbam (14). szí­nes szinkronizált csehszlovák— lengyel konnodukcíó. - Vagv- bátonvi Petőfi: Kismaszat a pé,engúzok. Színes magyat If­júsági film, — Nagvhátonyí Fá- nvász: Kémek a lokálban (185. Színes franoiar-oiasz bűnügyi filmvígjáték ' 4 NÓGRÁD - 1936. június 18., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom