Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-01 / 102. szám
A munka tisztessége Elismerésekről szólnak a híradások. Olyan kollektívák, munkásemberek dicséretéről, akik a munka tisztességét, becsületét elsőrangú feladatuknak tartják. Akik a gazdaság megújításáról, teljesítőképességének javításáról nem csupán beszélnek, hanem a maguk eszközeivel segítik a gazdasági célok, a tervek valóra váltását. Ezt tették az elmúlt évben s így cselekszenek most is. Frontvesztett Mielőtt elérnénk a személy, szállító gumiszalagot, bányászok. egy csoportjába botiunk. Elhasználódott hevedert göngyölnek. s közben ^on tréfálkoznak, hogy megszólják majd őket a kocsmában, hiszen a kimért zsebpénzből egy „felessel” kevesebbre futja ezután. Továbbhaladva megérkezünk a fura szállító ..járműhöz”, mely a déli fővonalon könnyíti meg a közlekedésünket. Alig tíz perc zötykö- lődés után fejükhöz verődő gumicsíkok jelzik a leszálló helyet. Még néhány méter és egy jobbra törő vágatban megpillantjuk a festékszagű elővájó berendezést, mely immár második a kányási bányaüzemben. Az acélmostrum könnyedén halad a sziklafalban; nincs itt másra gondja a bányásznak, csak a biztosító „TH- ívek” összeillesztésére és, hogy jókorát csapjon a láncos vonszoló számára nehezen szállítható kődarabokra. A gép nyergében rutinosan mozgatja a kapcsolórudakat Radios Ferenc, pedig alig egy hete még csak hírből ismerte a masinát. No, nem mintha idegen lenne számára a tankra emlékeztető óriás, hiszen dolgozott ő már F—6- oson is, úgy tíz évvel ezelőtt. — Akkoriban kellett volna ilyen szerkezet — mondja mosolyogva, bár arcán némi keserűség nyoma fedezhető fel. — Tudja, fronton dolgoztunk idáig és most kényszerből kerültünk elővájásra. Hát ezt csináljuk... Kicsit szokatlan a Dózsá- soknak, hogy anyagra várnak és a teljesítményük attól függ, jön-e elegendő üres csilié. — Jelenleg folyik a mozdony szállító fővonal átépítése. ezért akadozik az „üres ellátás” — fűz magyarázatot a történethez Balogh István, banyamester-helyettes. egyben Kísérőnk a bányajáráson. — Jelentősen javul majd a helyzet. ha elkészül a lejtakna, melyen a szenet szállítjuk a szénmosóhoz. Akkor a mostani berendezések kizárólag a meddő elszállítására szolgálnak majd. Jó egy éve került' át a Dózsa frontbrigád Tiribesről a kányási üzemhez. A vállalat érdeke kívánta így, mivel a meglévő és feltárt szénva- gyon alapján ez utóbbit fejlesztették nagyobb ütemben. • Tiribesen idén megszűnik a termelés, tehát új munkahely kellett az ott dolgozóknak. A 96 bányász szomorú szívvel vette tudomásul ezt a döntést, de —‘ lévén tapasztalt csapat — felvették a harcot a legjobb kányási brigádokkal. Kézi frontfejtésük nem kecsegtetett kiugró eredménnyel, főleg, ha számításba vesszük-, hogy a két önjáró biztosítóberendezés európai színvonalú. A nemes csatát megnyerték és akkor nem várt fordulat következett. .. — Távoli községekből járunk ide, mégis mintha egy lakótelepen laknánk, olyanok vagyunk, a munkában .—■ kezdi a beszélgetést Lakatos Ferenc brigádvezető. — Tiribesen is az élen jártunk, itt sem vallottunk szégyent. Aztán összehívott bennünket Erhardt Miklós főmérnök és közölte, hogy átcsoportosítanak minket, magyarul, mint firontbrigád megszűnünk és elővájási munkahelyre kerülünk. Gondolhatja, nem örültünk a bejelentésnek. Persze megígérte, hogy mihelyt megkapja az üzem az újabb önjárót, visszakerülünk a termelésbe. Közben többen is felfigyelnek a beszélgetésre és lassan 6—8 főre duzzad a notesz körül álldogálók száma. Csendesebb helyet keresünk, mivel a szellőztetőgép zúgása elnyomja a távolban állók hangját. Lakatos Ferenctől megtudom azt is, hogy a Dó- zsások soha nem adták 100 százalék alatt, s mikor véglegessé vált, hogy Kánvásra kerülnek, egynapos bányá- járás után már felvették a munkát a 23. számú fronton. Most ismét vállalati érdekre hivatkozva'kénytelenek elővá- jáson dolgozni. — Nehogy azt higgye, hogy megijedtünk a feladattól — így a brigádvezető —, korábban a csapat háromnegyed része hajtott már vágatot. Tudjuk azt is. hogy ennél az üzemnél ez létkérdés. — No, de pénzben nem mindegy — ül közelebb Godó János, az „örök helyettes”. — Jani bácsi! Azért itt kiegyenesíthetik a derekukat — szól közbe Balogh István —, meg aztán az alapbér jóval magasabb. Két év múlva el sem akarnak majd menni innen. .. A Dózsa brigád jelenleg két részre osztva dolgozik: egyik fele egy robbanófülkét, a másik egy összekötő vágatot hajt. A napokban fejezik be mindkettőt, hogy aztán az új géppel nekivágjanak a készülő 42. számú front szállítóvágatának. — Akkor sem fogadtuk jó szívvel, a hírt — folytatja Godó János, s végigsimitja ősz haján a kezét. — Nem hittük, hogy mi leszünk azok, akiket „szétcsapnak”. Mert, hogy láthatták az eredményeinket. .. — Elestünk jó néhány ezer forinttól — magyarázza Uta&i József. — Igaz, hogy jó az alapbér, 401 forint, de egy folyamatos termelésben mégis többet vittünk haza. — Aztán sújtott miniket a szakszervezet döntése, miszerint hétvégeken nem dolgozhatunk. Korábban 36—38 műszakra is kijöttünk havonta. Ezt a béremelés sem ellensúlyozta. — Nem panasz, de az ifjúsági csapat megalakításakor elvették a legtehetségesebb fiataljainkat, akiket mi neveltünk — mondja a brigádvezető. — Tőlünk jövőre hatan mennek el nyugdíjba, nem tudom lesz e utánpótlás. .. A Dózsa brigád munkában összeforrott „talpasai” tudomásul vették a kemény döntéseket, s talán enyhíti megpróbáltatásaikat, hogy átvehetik a 24 éve óh átjött magas kitüntetést: a Népköztársaság Kiváló brigádja címet, melyre talán még példa sem volt a Nógrádi Szénbányák történetében. T. Németh László Még 1968-ban alapították a Magyamándori Községi Közös Tanács Költségvetési Üzemét. A lassan két évtizedes üzem egyre bővülő területen egyre szélesedő tevékenységet lát el. Hat alapító tanács — Magyarnán- dor, Szügy, Szanda, Cserhát- surány, órhalom, Dejtár — közigazgatási területén 22 községben végez kisebbnagyobb munkát. — Fő feladatunk ezekben a községekben a kommunális tevékenység, az intézményes szemétszállítás — mondja Kaszás István üzemvezető. — Tevékenységünk körülbelül 6600 lakást érint, egy évben 12 ezer köbméternek megfelelő mennyiségű hulladékot szállítunk el. Munkájuk során dolgozóink, mintegy húszezer emberrel kerülnek kapcsolatba. nem mindegy tehát. hogyan végzik munkájukat. Már csak azért sem mindegy, milyen a munkavégzés a szemétszállításban. mert manapság megnőtt az emberek igénye telenülésük tisztasága iránt. Tudják ezt a magyamándori üzemben, s míg évekkel ezelőtt több minőségi kifogás merült fel a szemétszállítók munkáiával kenosolatbsn. ma úgy látják lel ki Ismeretesebben vészi k munkájukat Pedig aoró’ékos munkát kíván a nagv távolságok bejárása legalább heTovább tart a fejlődési folyamat A falu szélén meghúzódó termelőszövetkezeti központ' ban csak elvétve találkozni vezető beosztású dolgozóval. Csaknem mindannyian kint vannak a határban, végzik a tavaszi munkákat. A szikár termetű, első benyomásra is rokonszenves Majer Antallal, a Drégelypalánki Szondi Termelőszövetkezet elnökével is, csak a kora délutáni órákban sikerült találkozni. Rögtön a téma közepébe vágva kezdtük el a beszélgetést. — A pályázat útján elnyert Kiváló termelőszövetkezet címet, immár másodszor kapta meg a szövetkezet tagsága. Bár erre a megtiszteltetésre az 1985. évi eredmények jogosítottak fel, mégis azt kell i mondanom, hogy a VI. ötéves terv első éveiben megkezdett fejlesztői tevékenységnek köszönhetjük alapvetően. Az 1984. évi, ahogy mi mondjuk, böjti esztendő után, amikor csak 20 millió forint eredménnyel zártuk az évet, 1985-ben nyereségünk elérte a 31 milliót. — Ebben döntő szerepe volt a 80 millió forint költséggel felépített konzervüzemünknek, ahol a szörpön kívül ma már a rostos gyümölcslétől a befőttig mindent tudunk gyártani. Igen, a szakmai feltételek is megvannak hozzá. A beruházás révén a konzervipari főágazat 1984. évi 230 millió forintos bevétele 1985-ben 250—260 millióra növekedett. Jóleső érzéssel mondhatom, hogy az alaptevékenység ágazatai sem veszteségesek, sőt gazdaságosságban a mostani természeti adottságaink ellenére a legjobbak közé tartozunk a megyében. — Ne vegye dicsekvésnek amit elmondtam, de nem lenne helyes, ha elhallgatnám azt, amit elértünk. Például gabonából a szövetkezet fennállása óta rekordtermést takarítottunk be, amely egyúttal 2,5 millió forint plusz nyereséget hozott. Olyan ösztönzési rendszert alakítottunk ki, amely minden tekintetben a költségtakarékos gazdálkodásra és a nyereség növelésére serkenti a vezetőket és dolgozókat. — Jórészt ennek köszönthető, hogy egy dolgozóra jutó termelési értékünk elérte a 650 ezer forinfot, ami országos viszonylatban is elismerésre méltó — foglalja tömören össze az 1985-ben bekövetkezett előnyös változások lényegét az elnök, aki néhány évvel ezelőtt még a berneeebaráti termelőszövetkezetben dolgozott, mint elnök. Mielőtt eljött a szövetkezet tagságát hozzásegítette A szörpgyártó gépsorról két műszakban naponta három és fél öt vagon üveg kerül a rekeszekbe. Ez 70 ezer üveget jelent. a Kiváló termelőszövetkezeti cím elnyeréséhez. — A pártszervezet 1985. évi politikai * programjának összeállításakor a korábbi években elért jobb pozíció elérését tűzte ki célul, a gazdálkodás színvonalának emelése útján — kapcsolódik később az eszmecserébe Kiss János, a párta! apszervezet titkára. — Elérése érdekében szorgalmaztuk a temrékszer- kezet további finomítását. Ez az igényünk találkozott a gazdasági vezetés elképzeléseivel. — A gazdálkodás hatékonyságát szolgáló pártvezetőségi és egyéb megbeszélések, elsősorban. továbbképzési jellegűek voltak, s mindenkor a kulcsfeladatokra irányították a figyelmet és az erőfeszítéseket. Visszatekintve a megtett útra úgy látom, hogy elképzeléseinket az optimum körül sikerült megvalósítanunk. Ehhez a szerencse, azaz a jó időjárás is hozzájárult. Például szamócából rekordtermést takarítottunk be, burgonyából 250 mázsát, termeltünk hektáronként, állat: tenyésztésünk évek óta nem veszteséges. — A munkaszervezés jobb volt, mint azt megelőzően. Optimális időben végeztük el a talajmunkákat, a vetést és a betakarítást — egészíti ki az előbbieket Kiss Antal, a 25 tagú növénytermesztési brigád vezetője. — A többség belátta, azaz nem kell őket külön győzködni arról, ha a munka megkívánja, akkor szabad szombat és vasárnap is dolgozni kell. — Példaként említem, hogy nemrég hat asszonyt kértem meg szombati, vasárnapi krumpliválogatásra. . Tizen- ketten jelentkeztek —. mondja a naptó! cserzett arcú brigádvezető. aki 25 éve dolgozik a tsz-ben. Kisvártatva így folytatja: — Az asszonyokkal könnyebb szót érteni mint a férfiakkal, mert más az alaptermészetük. .. Leszoktunk arról, hogy nagy kérdésekkel foglalkozzon >a pártvezetőség. Vezetőségi üléseinken a részterületek problémáit tárgyaljuk meg. de azt széles körűen, és nagy mélységben. Bármiről legyen szó. előtte mindig kikérjük az ott dolgozó pá " tagok és pártonkívüliek v *- leményét. így tettük nem g amikor veszélyt jeleztek az állattenyésztési ágazatból. A kivizsgálás a gazdasági vezetés részéről megtörtént, a felelősségre vonással együtt — érzékelteti a pártvezetóség munkájának lényegét és módszerét, Kiss Antal majd hozzáfűzi, hogy a tagság döntő többsége nemcsak példamutatóan dolgozik, hanem aktívan képviseli a pártalap' szervezet politikai állásfoglalásait is. — Olyan ösztönzési rendszert vezetett be a gazdaság vezetősége, amely arra buzdít bennünket, hogy minél kevesebbet álljanak a gépek a műhelyben, minél kisebb létszámmal oldjuk meg feladatainkat — kapcsolódik a beszélgetésbe Jancsovics József. a traktorosbrigád vezetője. Hatására 15 százalékkal nőttek a teljesítmények csökkent az üzemanyag-fel használás. Nem, nem kellett senkitől sem levonni a rossz munkáért „. — Önvizsgálatunk során feltárt tények arra figyelmeztetnek, hogy ne értékeljük túl magunkat. Még akikor sem, ha első negyedévi tervünket sikerült , túlteljesíteni. Ügy néz ki, hogy ha az időjárás is segít bennünket, akkor ez évi elképzeléseinket megvalósítjuk, s a tavalyi évben bekövetkezett dinamikus fejlődési folyamat to:vább tart — utal az idei esztendő eddigi biztató lépéseire, bizakodva a további jó folvtatásban Majer Antal. Venesz Károly Környezeti teaként egyszer, de mint a környezeti kultúrát alakító tevékenység az üzem feladatai közül ez tekinthető talán a legjelentősebbnek. — Árbevételünk nyolcvan százaléka mégis az építőipari munkákból származik. Igaz, hogy ezek is apró feladatok, és az alapító tanácsok igényei szerint évente legalább száz kisebb-nagvobb munkát végzünk különböző településeken. Minden apró munkát megcsinálunk, még akkor is. ha tudjuk, hogy az majdnem biztosan gazdaságtalan — tájékoztat az üzemvezető. Vannak azért nagyobb munkák is. amelyekre megrendelést kan az üzem. Ta- x'alvelőtt Magvarn ándorban * orvosi lakást, Deítáron körzeti megbízotti lakást építettek. Ott voltak tavaly a cserhátsuránvi iskola, a szü- gvi tanáesház felújításánál. Részt vettek a balas«agvar- mati művelődési központ belső munkálataiban, a nóg- rádsá-donvi szanatórium korQ'7CkT'i'iQÍ+(á<5o D<*r]i-cf foVgrno-frys ^foicrlaltcáiffot ielent c-z-nt-rp^'V rg rn*ce több k'i^eVnii1^he»7. kaof^olóHik, terv tprmé- szetes, hogy a kistelepülési kultúráért program megvalósításában jelentős reszt vállalnak. A kereskedelmi ellátást javították, amikor az elmúlt évben Patvarcon a kocsmát és az élelmiszerboltot harmadosztályú büfévé alakították át, Szügyben pedig az új házak közelében építettek peremboltot, s felújították a régi üzletet is. — De, ha buszmegállót kel] építenünk, akkor azt csináljuk — említi meg Kaszás István. Az összesen hetvenfős üzemben tehát egy jól mozgatható gárdának kellett ahhoz összeállnía, hogy gyorsan és szakértelemmel végezzék el a tanácsi megrendeléseket. És ma olyan dolgozók alkotják az üzemben a törzs- gárdát, akik megértik, hogy a feladat napról napra változó, s mindig a jelentkező új igényeknek kell eleget tenni. Számokban is hűen kifejezhető a magyamándori üzem eredménves munkája: míg árbevételük 1981-ben 7.5 millió forint volt. ez a múlt évben már meöolad+a a 12.5 milliót. Hasonló feilödésf mutat a gazdálkodás nyeresége is' öt évvel ezelőtt az iizem nvere«ére nem érte el a félmillió forintot, addig .tavaly már egymillió forint feletti nyereséget produkáltak. Terveikben azonban nem állnak meg itt. A szemét- szállítás fejlesztésére új célgépek beszerzése érdekében már most pályázatot nyújtottak be. a megyei tanács támogatásának elnyeréséhez. Üj szolgáltatásként tervezik a jövőben bevezetni az épületek villamos vezetékeinek érintésvédelmi mérését. Már most foglalkoznak — a környezeti kultúra részeként — a körn vető községek belvízelvezetésének kialakításával, megoldásával. — A hetedik ötéves tervben a kommunális te”ékenv- ség fejlesztése a fő célunk — összegzi a terveket az üzemvezető. — Még na'gvobb terület bekapcsol4«áva,l. új, korszerűbb ginekkel és mi« szervezettebb. kvalifikáltabb munkaerővel kívántuk végezni a következő években feladatunkat. tír A Magyamándori Községi Közös Tanács Költségvetési üzemének dinamikus fejlődését ismerték el p-z1 hpmr g ]TI"rtq pv--v mából a HVrisíZ és az ÉT7,M elismerő oklevelét, vehették át. Zsély And rá* • Bit.
