Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-26 / 122. szám

Virágok csipkével Sipos Zsófia pasztellképei Sipos Zsófia, Debrecenben élő festőművész csaknem ész­revétlenül jelentkezett pasz­tellképeivel a hazai kiállító­termekben a hetvenes évek elején. De már első egyéni kiállításai szinte azonnal nyil­vánvalóvá tették, hogy ez a művészet mélységes meggyő­ződésből, emberi és művészi őszinteségből fakad. olyan rokonszenves tulajdonságok­ból, amelyek időnként bizony hiányoznak művészeti éle­tünkből. Első egyéni tárlatát 1973- ban rendezte Debrecenben, a következő években Budapest, a lengyelországi Lublin, Nyír­egyháza, Vásárosnamény, Szolnok. Hajdű-Bihar megye több művelődési háza (Bemu­tatjuk sorozat) volt kiállítá­sainak színhelye. Képeit dí­jazták 1978-ban a Krúdy-em- lékpályázaton. 1984-ben az országos jubileumi tárlat ni- vódíjával jutalmazták, hogy csak néhány pé’dót említsünk. Rendszeres résztvevője a debreceni őszi és az országos nyári tárlatoknak, a hatvani táiképfestészeti biennálénak, valamin1 számos más hazai és külföldi csoportos kiállí­tásnak. többi között, Finnor­szágban. Bubimban, Nagyvá­radon. Kazimierzben és má­sutt. Képeit kedvelik a mű- Htyűitők. művei megtalálhatók Sváicbaru Ausztriában. Len- gyélországban. Hollandiá­ban, Nvugat-Németországban, sőt Ausztráliában és New- Yo-kban is a ma<*ángyűjte- ménvekben és otthonokban. Önálló kiállítása most a Kép­csarnok salgótarjáni bemu­tatótermében várna az érdek­lődőket máius 31-ig. Sipos Zsófiát a Felsö-Tisza- ridék festőiéként szokták em­legetni. művészetét e tájegy­ség szín- és formavilága ha­tározza meg. A szemlélődő művészek közé tartozik. Egyik tulajdonsága az, hogy föltét­elen ragaszkodással és szere­tettel foglalkozik azzal a vi­lággal. amelyben született, amelyből élménveit. tapaszta­latait szerzi. Igézetében tart­ja a tái. a Kárpátoktól a Ti­száig é-ő. legendákkal, hie- de'mekkel és bölcsességgel telített, hajdan kiterjedt li- pe térd ők kel borított Fel.ső- TSszavtdék, amely az északi hölgyektől a Tiszáig, a nagy­Sipos Zsófia: Napraforgó káliói akácokig ér, ahol a magyar művelődéstörténet és néprajz megannyi kincse rej­tőzik. A Kraszna, a Szamos, a Petőfi Sándor megénekelte „kis Túr” szabdalja ezt a vidéket, hajdan itt terjengett az Ecsedi-láp. ide tartozik a Szatmár-Bér égi-síkság. Itt rejtőzködnek a magyar reformátu.sság meghitt egyhá­zai. a régi temetők csodaté­vőknek mondott hajdani bölcs férfiak síremlékeit őrzik, in­nen indult világhódító útjára a múlt században a népdal: „Szói a kakas már, majd meg­virrad már, zöld erdőben, sik mezőben sétál egy ma­dár. .És itt bolyongtak a nagy álmodó, K-rüdy Gyula ködlovagjai, törékeny és hű­séges kisasszonyai, ura.sztali térítők patvolatfeh éhségét idéző csipkéikbe burkolózva. Ezek a csipkék ott fehérle-' nek Sipos Zsófia pasztellké­pein is a tünékeny szépség elragadtatott pillanatait idéz­ve. A ma gyümölcsösökkel ékes mezők, a virágzó fák közé bújt falvak, a tájban élő és munkálkodó ember, s az általa alkotott dolgok, tár­gyak világa jelenti Sipos Zsófia festészetének lényegét, vagyis a természet és az em­ber alkotásainak szépsége. fgv festhet egvforma ihle- ■ tettségye! pasztellportrét a rózsáról, a virágba borult fá­ról, a szatmárcsekei szilvás- kertről. a Tisza-part sett.el­mos útjáról, a napraforgóról, de akár egy csigahéjról, kor­sóról, vázáról, csipkéről, egy régi ház tükréről és órájá­ról, vagy magáról a házról. Sipos Zsófia tulajdonságai közé tartozik továbbá az a törekvés, hogy mondaniva­lóit csakis a megjelenítéssel fejezze ki, kerülve minden didaktikát és divatos magya­rázatot. Ez a fajta alkotói folyamat látszólag roppant egyszerű, valójában azonban bonyolult transzpozíciók útján történik. E festészet előképei közé tartozik a múlt század máso­dik felének hatalmas jelentő­ségű festői iránya, az impresz- szionizmus. a látvány rögzí­tése. a színek sajátos alkal­mazása éppen úgy. mint az ugyancsak múlt században indult, s a századforduló, a századelő képző- és iparmű­vészetét. építészetét. tárgyi kultúráját stb. meghatározó nagv művészeti mozgalom, a szecesszió, éppen az előbbi festői irány meghaladása­ként. Sipos Zsófia kertjei, mintha a nagy álmodó, Gulácsy La­jos, varázslatos kertjeit, ki­csit távolabbról Vaszary Já­nos. aranykorát, vagy éppen Kozma Lajos meseillusztrá­cióit idéznék, az utalás azon­ban távoli, hiszen végső so­ron nem beszélhetünk tiszta neoszecesszióról e művészet kapcsán. Annál kevésbé, mert nyomaiban —. főként a való­ság iránti föltétien tisztelet­ben — Sipos Zsófia festésze­tében ott található az alföldi iskola realitásszemlélete is, tehát n festői mozgalmak és irányok sajátos ötvöződését emelhetjük ki. A művész első pillantásra aprólékosnak tetsző képi rend­je több elemből újraépített rend, tapasztalatai emlékeket idézve talál utat a szemlélő­höz. Humánus és reális mű­vészet, nagy érzékenységgel a világ iránt, amelyben a mű­vész él. A kifejezésmód tisz­ta szándéka, az élet szeretet« különösen vonzóvá teszi ezt a művészetet. Hiszen az irányzatok önmagukban vaj­mi keveset jelentenek, nem hiszem, hogy létezik jó vagy rossz irányzat. A művész te­hetsége. érzelmi telítettsége a lényeg, ezen múlik, hogy a művekből marad meg a jövőnek. Tftth Elemér Könyvtár és művelődés az oktatási igazgatóságon Hasznosan segíti az okta­tó-, a nevelőmunkát a közel 70 ezer kötetet ajánló könyv­tár Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgató­sagán. A könyvek legnagyobb része — érthető módon — a tananyaghoz kapcsolódik, a marxizmus—leninizmus klasz- szikusainak munkája. Gaz­dag az intézmény napilap- és folyóirat-kínálata is, amelye­ket forgatva, mai életünk alakulását, sikereit és gond­jait kísérhetik folyamatosan figyelemmel az érdeklődők. Az intézményben évről évre jelentős összegeket fordíta- ■ak a könyvállomány felújí­tására, a szükséges eszközök pótláséira. Most közel 190 ezer forintot költenek erre a eélra. A könyvtárosok a szakmai munkában jól együtt dolgoznak a Balassi Bálint Megyei Könyvtár szakem,he­rei vei. Az olvasók száma eszten­dőről esztendőre emelkedik. Jelenleg mintegy másfél ezer olvasót tartanak nyilván. Jó­részt az intézményben foivó esti egyetemi, a pántis-kolad képzésben i észtvevők, illetve a különböző speciális tanfo­lyamok hallgatói látogatják a könyvtárat. De vannak olyan olvasók is, akiket ezek a könyvek. folyóiratok kötnek az intézményhez, ezért ke­resik meg az oktatási igaz­gatóságot. A múlt évben 29 ezer kötetre rúgott a kiköl­csönzött könyvek száma és mintegy hétezren választot­ták, hogy az intézmény könyvtárában forgatják a könyveket, a folyóiratokat. A könyvtár évek ótia köz- művelődési tevékenységet is ellát az intézményben. Szer­vezi, irányítja a hallgatók kulturális tevékenységét, A hallgatók irodalmi színpada jó kiegészítője a különböző ünnepi rendezvényeknek, megemlékezéseknek. Rend­szeresek a képző-, az ipar- és fotóművészeti kiállítások. Legutóbb a Szovjet Tudo­mány és Kultúra Házával együttműködve, rendeztek dokumentációs kiállítást, ameb a Szovjetunió életét mutatta be. Emellett film­klub működik a megyei mo­ziüzemi vállalat hatékony tá­mogatásával. Elsősorban olyan filmeket mutatnak be. amelyek hasznosan egészítik ki az ifit folyó tanulmányi munkát. Pedagógus a békemozgalomban Minden pillanatban a jövendő családokért A balassagyarmati Szánté Kovács János Szakközépisko­la és Gimnázium neve tavaly október óta szerepel az Or­szágos Béketanácsnál. — A folyamatos béke és barátsági munkával nyertük el a jogot, hogy az Orszá­gos Béketanácsba küldhet­tünk egy képviselőt. Ebben nagy szerepe volt az 1973- ban alakult MSZBT-tagcso- portunknak. amely igen jó kapcsolatot épített ki szovjet barátaikkal, diáktársaikkal — mondja Tóth Lajos igaz­gató. — Az iskola 1983-ban az OBT-emléklapját, 1984- ben pedig az OBT-emlékpla- kettjét nyerte el. Ezután kap­tuk a lehetőséget, hogy je­löljünk egy küldöttet az OBT- ba. Nagy Erzsébet orosz—né­met szakos pedagógus, két éve dolgozik az iskolában, s ő lett az, aki a balassagyar­matiak képviseletében az OBT X. kongresszusán a kül­döttek között helyet foglal­hatott — Amikor szóba került a lehetőség, megkérdeztek: sze­retnék-e a béketanács tagja lenni? Mondtam, hogy termé­szetesen, de nem sokat tud­tam arról, mivel jár ez a tagság, de szívesen vállaltam. — Milyen feladatokkal, kö­töttségekkel jár ez a mun­ka? — Feladatunk az. hogy ... — megtorpan Arcán lát­szik: még nincsenek kész válaszai. — Feladatunk az, hogy erő­teljesebben igyekezzünk ki­fejezni az emberek béke­vágyát, s, hogv erre lehető­séget teremtsünk. — A békerendezvények, a politikai nagygyűlések azt mutatják, hogy az a fiatal korosztály amely csak könyv­ből és a mozivásznakról is­meri a háborút, aktívabban igyekszik a béke érdekében tenni. mint. . . — Pontosan azért. mert félnek a háborútól, — magya­rázza a tanárnő. — Éppen ezért aktívabbak a békemoz- gaimi munkában, ezért könv- nvebb őket mozgósítani. Féltik leendő családjukat, gyermekeiket... Az iskolában élénken ér­deklődnek a diákok a politi­kai folyamatok, a béketárgya­lások iránt, különösen, ami­óta, az iskola képviselője is ott van az OBT-tagiai között. — A legfontosabb, hogy mindenki minden pillanat­ban kifejezze békevágyát — folytatja Nagy Erzsébet. — Ennek lehet az is kifejezőié, ha valaki minél jobban vég­zi a munkáiét, vagy ha a diákok minél jobban elsajá­títják a tudásanyagot. — Mennyire fontos a pe­dagógusnak. hogy részese le­het a hékomozvalomnak. hogy fiatal tanárként dolgozhat a diákokkal? — A természetes béke vágy mindenkiben él. Akár diák, felnőtt, mérnök, orvos, vagy munkás éljen bárhol a Föl­dön. A vágy, a természetes háborúellenesség azonban nem elegendő. Fontos, hogy már fiatalon felkeltsük azt, igyekezzünk lehetőséget ad­ni a kifejezésre. S olyanná neveljük a fiatalokat: ne csak ösztönösen, hanem tudatosan, minden eszközzel harcolja­nak a békéért. Az iskolában két ob’an ha­gyományos rendezvény van, amely szorosan kapcsolódik a békemozgalomhoz. A teljes­jogú állampolgárrá avatás — a szalagavatóval együtt — amikor a diákok nemzeti­színű szalagot kapnak, s a Magyar Népköztársaság Al­kotmányának egy példánvát. A másik a december utolsó tanítási napján sorra kerü'ő békenap, amikor a szalagava­tóhoz hasonlóan békeívet írnak alá a fiatalok. — Ezeknek a rendezvén ve­inknek a célja, hogy köze­lebb hozza egymáshoz a diá­kokat, hiszen a béke elkép­zelhetetlen barátság nélkül... — Erezhető-e. kimutatha­tó-e munkájuk haszna? — Nagv, látvánvos dolgo­kat mi nem tudunk csinálni. De minden ember tehet va­lamit. a békéért, s minden­ki minden cselekedetével tesz is érte. Érmen ezért meggvő- 7<Sdécern. hogv píkerölhető a háború. Bízom, bízunk az emberek józan eszében. (hlavay) Esztergomi Várhegy-rekonstrukció Ebben az ötéves tervben a korábbinál nagyobb ütemben folytatják első királyaink székhelyének, az esztergomi Várhegynek rekonstrukció­ját. A hegyet behálózó uta­kat mindenütt bazaltkockák- kal borítják, amelyek jól il­lenek a történelmi milldőibe. Iparművészeket bíztak meg, hogy a helyhez illő öntöttvas kandelábereket és pihenőpa­dokat tervezzenek. A beépí­tetlen térségeket mindenütt parkosítják, sok száz dísz­cserjét. rózsát, különféle vi­rágokat ültetnek el. Rendbe­hozzák a kora-középkori és a későbbi időszakokban épült várfalakat, megerősítik a hegy meredek sziklafalait. növényzettel futtatják be a támpilléreket Nagy munka váír a régé­szekre is. Befejezik a kirá­lyi, később érseki palota fel­tárását és rekonstrukcióját. Feltárják a palota alatti te­rület még megkutat lan. s az okiratok alapján, feltehetően számos értékes leletet rejtő részét. Az ásatásak eredmé­nyétől függően, ahol lehet, romker+eket alakítanak ki. Látványos része lesz az át­rendezett Várhegynek az úgynevezett Sötét-kapu kör- nvéke. Itt ugyanis két város­részt alagút köt össze, s annak mindkét oldalán — mintegy nyolcvanezer négv- zetméternvi területen — ki­terjedt pincerendszer találha­tó. Ebben, a VII. ötéves terv végére föld alatti „bazárvá- rost” építenek ki: vendéglőt, különféle üzleteket. így por­celán-, virág- és népművé­szeti boltot nyitnak, főleg idegenforgalmi céllal. Hely­rehozzák, s lehetőség szerint eredeti formájában rekonst­ruálják Vitéz János, egykor messze földön híres függő- kentjét. A várhegy utcáit, te­reit több szoborral és egy márványból készült ivófcúttal díszítik. Már az idén ízelítőt kap­nak a látogatók a Várhegy leendő képéről. A parkok nagy része az idén elkészül, s egy-egy útszakaszon felál­lítják az öntöttvas kandelá­bereket. íMTI) Középiskolás pályázat — Mezőgazdasági Múzeumban A Mezőgazdasági Múzeum­ban szombaton kiosztották a 16. alkalommal meghirdetett „‘Hazaink mezőgazdasága diák szemmel” pályázat középis- kolásóknak odaítélt díjait. A tanév elején meghirde­tett pályázatra az ország kü­lönböző részeiből 340 írásbeli dolgozat érkezett mezőgaz­dasági sza-kiskólákból, szak­mun.kásképző intézetekből és gimnáziumokból. A diákok a környezetvédelemről, a szán­tóföldi és a kertészeti nö­vénytermelés helyi haigyo- mányadnak kialakulásáról, a gabonatárolás módjairól, fa­lujuk gazdaságának történe­téről, a halászatról, az erdei növények és állatok megfi­gyeléséről. valamint lakóhe­lyük agrártörténeti emlékei­ről írtak dolgozatot. A pályamunkák közül 118- at díjazott a zsűri és jutal­mazott meg a múzeum. A Mezőgazdasági Múzeum fődí­ját a Pápai Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai kap­ták, a múzeum baráti köré­nek díját az orosházi Kos­suth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola nyerte el. Huszonhat diák érdemelt ki első helyezést (MTI) k KOSSUTH RADIO: i.#5: Mű sonsmertetés 8.15: Maá kulrturális programok 8.20: Mit üzen a Rádió? (kam.) 8.GO: A hét zeneműve 9 Jé: A hét költője: Nemes Nagy Ágnes 9.8#: Ki kopog? N.K: Nyitoikék W.3S: Operettműgeom ti. 85: Egy magyar mérnök Mexikóban 11.25: Sebestyén András saját dáliáiból vezényel 11.36: A tulajdonságok néflkttM ember 12.45: Házunk tála 13.00: Magyar eiöadómővészek albuma 14.10: Népdalok 14.41: E. följegyzése 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Veszélyben 15.30: Kóruspódium 16.05: Nvelvelő 16.30: Világok meséi 17.00: Eeomix 17.30: Az új zene szolgálatába». (XP5.) 17.51: Néptánefeldőlgozá-sok 18.13: Hol volt. hol nem 18.25: Mai könyvajámlatunk. (Ism.) 13.15: Hívja a 33-43-22-es tetefoo» számot 80.30: Aranylemezek 21.20: Lucia Popp és Ebertvard Waechter operaáriáik art éneked 22.50: Tíz perc külpoM'tíka 22.30: Találkozás a világhírbe. 23.20: Zenekari muzsika 0.15: Éjfél utó» PETŐFI RADIO: 8.05: N óba csokor 8.50: Délelőtti torn« 3.05: Napközben 12.10: A Dunai Vasmű üzemi tü zol/tósá gá n a k koncert­fúvószenekara játszik 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Lakatos Sándor népé zene­kara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig . .. 17.08: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Zeneközeliben 19.30: Sportvilág 20.03: Show, ami show 21.49: Millió rózsaszál 22.16: Via Bodenbach 23.20: Archie Shepp felvételei. XV n 3. rész 24.00: Virágénekek Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Fórum. Műemlé­kek védelme, városok arculata. Szerkesztő: Paulovits Ágoston. Műsorvezető: Nagy István. 18.00: Észak- magy arorszá gi kró­nika,. — Sport. Ii8.25—16.30 : Szem­le, az Észak-Mag var őrs zág, a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság, valamint a NÖGRÁD keddi számából. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 17.00: Hírek 17.05: összefoglaló a Futás Afrikáért akció eseményeiről 18.05: Képújság 18.10: Béke. Riportműsor 19.10: Reklám 19.20: Tv-torna 19.25: Esti mese 19.35: Reklám 19.45: Híradó 20.00: A Magyar Televízió V. nemzetközi karmester- versenyének ünnepélyes díjkiosztó galakoncertj» 22.00: Betűreklám 22.05: Hírek 22.10: Himnusz BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Kitárt ablakok 21.10: Egy időszerű kérdésről 21.35: Élve hozzátok vissza őket 22.40: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Prágai tavasz ’86 20.55: Színművészeti magazin 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra ala*t 22.10: Sportszemle MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.t Ba­lekok. Színes', ezinikroniizáil.t francia film víg játék. — Kohász: A zsaru nem tágít. Színes, szinkronázálit francia bűnügyi fi lm vígjáték. — IMH: A tűz há­borúja (16). Kanadad ka'iandfilm. — TIT: Vaskos tréfa (141. Szí­nes, samkixxiúzadit olasz filmv in­jaitok. — Balassagyarmati Ma* dach: Háromnegyed 6 és 8-tól: Zorró. Színes olasz—francia ka­landfilm. üttörösorozat: Valahol Európában. —• Pásztói Mátra: A király és a madár. Színes, szinkronizált francia r a j z j át ék film. 8-tól: Vis szászára - Iá Lás (14). Magyar fiira. — Nagybátonyi Petőfi: Az advilia- lágot felszámolná. Színes, szink­ronizált szovjet háborús kaiaind- film. — Szécsényi Rákóczi: A föld árnyéka (14). Színes fran­cia-tunéziai film. — Rétság: Halló, taxi! (14). Színes, szink- ronázáilt jugoszláv krimi. ÜTTÖ­RÖSOROZAT: Hosszú vágta. — Karancslapujtő: Egy maréknvi dollárért (14). Színes, szinkroni­zált olasz western. — Kistere- nyei Petőfi: Ágyúgolyó-futam. Színes, szinkronizált amerikai fi lm vígjáték. — Ersekvadkert: smaragd románca (14). Sz*n«s. szinkroni zá'lt USA- kalanc_;' m. — Nagylóc: ISKOLA MOZI: M-v gya*r őrs zág felszabadítása. - Jobbátrvi: Az elvarázsolt öoj* lár. Színes magyar filni'-ijj ilétr A NÓGRÁD — 1986. május 26., hétfő j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom